Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-15 / 132. szám

I 2004. Május 15., szombat

R I P O R T

7. OLDAL

KULTÚRA SZEMESZTERZARÓ KONCERT PÉCSETT. A PTE Művészeti karának Szimfonikus Zenekara és a Pécsi Filharmonikusok adtak közös hangversenyt tegnap este a Zeneparkban, a volt Park moziban. A műsorban Mozart, Haydn és Dvorak művei szerepeltek, zongorán Fodor Gabriella, gordonkán Janzsó Ildikó működött közre, a zenekarokat Hamar Zsolt vezényelte.

__________________________fotó: uwfer László

A kultúrafogalom új felfogása

Újraértelmezendő a közművelődés rendszere

A cigányéletnél jobbra vágyva

Ma Nemzetközi Romafesztivál a Balokányligetben

Nálunk a szociálpolitika kapcsán az esélyegyenlőtlenségekre gondolunk. Az EU fogalmi rendszerében viszont a szociálpolitika foglalja magába a kultúrát is. Mit kezdhetünk mi ezzel? - fogalmazódott meg a kérdés a szakemberekben a hét végén Pécsett lezajlott kétnapos konferencián.

Amikor kulturális feladatkörök betöltésére jelentkeznek az ifjak, elsorolják diplomáikat, fokozataikat. Ilyenkor megkérdezik tőlük: esetleg tíz képet is föl tud tenni a falra...? Max Aafischer, a gráci kul- turközpont igazgatója mondta el ezt azon a kétnapos konferencián, amit a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ szervezett a hét végén Pécsett, a Művészetek Házában. A jövő kultúrája - Európa jövője című konferencián Inkei Pétert, a Közép-Kelet-Euró- pai Kulturális Obszervatórium igazgatóját kértük, foglalja össze lapunk számára a témát. A szakember hangsúlyozta, hogy a köz- művelődés teljes fogalomköre, társadalmi szerepe és intézmény- rendszere átgondolandó, újraértékelendő. Nálunk a közművelődés régóta bevált fogalom, ami Európában viszont nemigen értelmezhető. A közművelődés a szociálpolitikába ágyazottan az individualitásra, a brit múzeumi és oktatási, nem utolsósorban klubrendszerre, az ottani civil szférára épülve hangsúlyosan szociális feladatkörként szerepel az állami szociális döntéshozatali szinteken, a költségvetésében. A brit felfogás uralkodott el a civü szervezetekben nálunk jóval gazdagabb EU- ban is. A mi igényeink, elvárásaink, közösségi-kulturális programok iránti „éhségünk” nehezen tud ezzel mit kezdeni. Tehát, ki kell taposnunk az EU-ban a köz- művelődés fogalomkörének polgárjogához vezető utat. Mindez nem azt jelenti, hogy a kultúrára nem lesz pénz, vagy hogy mi eleve rossz úton járnánk. Az uniós szemlélet a „szociálisába a kultúrát is beleérti. Ez egyszerű eltérés, amit korrigálni lehet.

Koltai Dénes, a PTE intézetvezető tanára a képzésről szólva annak pozitív oldalait méltatva, a fogyatékosságok elemzésén túl rámutatott, hogy hazánkban 996 ezres embertömeg él általános iskolai végzettség nélkül.

Dr. Vastagh Pál, a Parlament Al- koünány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke a nemzeti akciótervek kidolgozásának fontosságát emelte ki annak érdekében, hogy a szociális csatornán keresztül a kultúra teret nyerjen az uniós döntéshozatali apparátus gondolkodásában.

Bokor Béla, a kulturális központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az EU-ban már beigazolódott a kisebb-nagyobb területi egységekben való gondolkodás célszerűsége, hatékonysága. Nincs más lehetőség, mint hogy mi is ebben gondolkodjunk.________bebessik.

Rituális birkaáldozat, nyárváró hangulatok, a jobb, a szebb élet megidézése színesítik ezekben a napokban a cigányság életét. E hét végén rendezik meg az IV. Nemzetközi Romafesztivált.

Az áldozati bárány még nem sejti, mi vár rá. A nyárváró szertartás kiszemelt birkája gyanútlanul béget. Torkát azonban még ma elvágják, húsát beaprítják az Ederlezi rituálé paprikásába, majd a vendégeket is ezzel kínálva elfogyasztják. A cigányságnak a cigányélet elleni egyik ősi praktikája is ez. Hogy legyen a legénynek szép menyasszony, a lánynak pénzes, jóvágású legény, az öregnek, betegnek egészség. Jöjjön végre valami jó a cigánysorsban... A ma kezdődő romafesztivál fő mondandója, üzenete ez. A cigányság ily módon is tudtára akarja adni a társadalomnak, hogy ők azok, akiknek immár a leginkább elegük van a cigányéletből. Hogy reménykednek. A hazájukban. És az Unióban. A harminc fős aradi táncos-zenés csoport is erről vall. Ezt jelzi az is, hogy az idei rendezvényt a cigányság maga szervezte meg minden segítség nélkül. Orsós Ferenc, a Pécsi Cigány Szociális Művelődési és Módszertani Bázis vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a fesztivál a regionalitás jegyében zajlik, pécsi fő helyszíne a Balokány-liget. A háromnapos

rendezvényen bemutatkozik a FUND cigány művészeti iskola is. Pénteken Kaposváron az Európa Parkban tájelőadáson lépett fel az iskola tánccsoportja és az Aradi Cigány Hagyományőrző Együttes.

Szombaton rituális ételbemutató lesz egy tradicionális roma család vendéglátásában. Délután kettőkor kezdődik a közönségtobor- zó a pécsi Színház téren, a Széchenyi téren, a Hősök terén, a Szeptember 6. téren és a Búza téri kispiacnál - különféle együttesek közreműködésével. A Balokányligetben ekkor nyitják a cigány kismesterségek bemutatását és vásárát. Három órától amatőr zenekarok folklórműsora zajlik, ötkor pedig gasztronómiai bemutató, ételkóstoló várja a vendégeket.

A gálaműsort 18 órától rendezik meg. A fellépő együttesek között az aradiak mellett jönnek Barcsról, Marcaliból, Nagykanizsáról, Decsről, Szolnokról, Budapestről, s láthatja a közönség a pécsi Fund Cigány Alapfokú Művészetoktatási Iskola tánccsoportját, s két baranyai csoportot, a Limba Nostrut Gerdéből és az Uzhe Jilét Mániáról.

A műsor után Cigány Táncház lesz a Kanizsa Csillagai együttessel és a Fund Iskola tánctanáraival. Vasárnap tájelőadást tartanak Nagykanizsán a pécsi programban is fellépő együttesek, tánccsoportok.

B. K.

______Futnak a képek_________

Ve

rdeső madár

A Ház a ködben (House of Sárid ke mélyén megveti az anyagias and Fog) egy elsőfilmes rendező, a amerikai életformát, amelyhez al- fiatal, ukrán származású Vadim kalmazkodni kényszerül. Kathy mi- Perelman alkotása. Feltűnő, becses att pedig éppen széthull egy család, kivétel a hollywoodi ipartelep által S bár vigaszt jelent számára, hogy elárasztott amerikai filmgyártás melléje állt egy rokonszenves, bol- egyre sivárabb közegében. Stílusa dogtalan rendőrtiszt, akit ő is meg- egységes, elbeszélésmódját a vég- szeret, de mélységesen bántja, hogy zetdrámák könyörtelen következe- kedvese elhagyta érte két gyerme- tessége jellemzi (egyszerű, talán két, akik most a feleséggel meg is je- túlságosan is közérthető szimboli- lennek, és kétségbeesve hívják haza kája, így a ködmotívum alkalmazd- apjukat.

sa is e műfaj velejárója), szemlélet- Ez a háttér. Ami azért fontos, módja végtelenül tragikus. Keserű mert a rendőrtiszt értelmezésében a és kiábrándult, mivel azonban tisz- régi és új tulajdonos harca az ameri- teli hőseit, és mélyen átéli szemé- kaiak és a betolakodó idegenek lyes drámájukat, emberábrázolásá- küzdelmévé válik. És ettől indul be ban katartikus elem rejlik, különö- a végzet könyörtelen gépezete, ami sen azért, mert a történet főszerep- a sors sötét iróniája folytán éppen lőjének sorssal való viaskodása akkor válik megálllthatatlanná, amirendkívüli méltóságot sugároz. kor a felek megpróbálják egymást Behrami, az iráni hadsereg egy- megérteni. A végsőkig elkeseredett kori ezredese az Egyesült Államok- Kathy öngyilkos akar lenni a ház ban él. Katonához méltó kemény- (az ő háza!) előtt, de Behrami ezreséggel dolgozik azért, hogy új hazá- des megmenti az életét, és beviszi a jában biztosítsa családja jövőjét, házába,a maga új otthonába. Mert Most olcsón hozzá tud jutni egy in- egy ősi perzsa erkölcsi parancs elő- gatlanhoz, amelyből a hatóság adó- írja, hogy az otthonunkba berepült, tartozás miatt kilakoltatta a korábbi számyaszegett madarat angyalnak tulajdonost. Behrami ezredes, akit kell tekinteni, akit az Úr küldött Ben Kingsley korábbi nagy szerepe- hozzánk. Ezt a morális üzenetet ihez méltó színvonalon formál azonban Amerikában nem értik, meg, úgy érzi, végre megkapasz- A film a különböző kultúrák kö- kodhatnak. Ha jó áron, haszonnal zötti párbeszéd szükségességéről és továbbadhatja a házat, amire kilátá- lehetetlenségéről vall. A nyelvi és sa van, szerezhetnének egy új ott- tradicionális eltérések jóvátehetet- hont, és fiát is taníttathatja. Ékkor len félreértésekhez vezetnek. Ezek azonban jelentkezik a régi tulajdo- ábrázolása során Viktor Perelman nos, egy fiatal, jóravaló takarítónő, olykor a véletlenek igénybevételére Kathy (Jennifer Connelly játssza kényszerül, ám a szituáció végzetes példás pszichológiai gondosság- hálózata olyan erős, hogy a kevésbé gal), aki az adóhatóság tévedésének motivált részletek szinte fel sem áldozata. Az apja harminc éven ke- tűnnek. A szavak és a gesztusok resztül, haláláig gürcölt a házért, s a mást és mást jelentenek a nem egy- kétségbeesett, hajléktalanná tett nő féle hagyományokhoz kötődő sze- mindent elkövet, hogy visszaperelje replők számára. A bizalmatlanság otthonát, apai örökségét. légkörében a jószándék érvényét

Ez az alaphelyzet. Nem jók és veszti. Erre a helyzetre is vonatko- gonoszak állnak egymással szem- zik az, amit a magyar költő, Tóth ben, mint az amerikai mozi- Árpád így fogalmazott meg: „Ó, jaj, darabokban oly gyakran, hiszen itt az út lélektől lélekig! Küldözzük a mindkét félnek megvan a maga iga- szem csüggedt sugarát, S köztünk a za. Meg a bűne is. Behrami kizáró- roppant, jeges űr lakik." lag saját családja érdekeit nézi, s lel- Nagy Imre

Egy nagy művész és egy tehetséges fiatal színésznő kettőse (Ben Kingsley és Jennifer Connelly)

Egy öregember emlékirataiból

Tiszta Amerika!

Tiszta a frászt! Amerika egyáltalán nem tiszta. Csak a régi szlogen miatt írtam ezt a címet. S mert egyre jobban félek, hogy az Unióba keveredésünkkel nem az európai, hanem az amerikai „értékek” fölvirágzásától kell tartanunk.

Itt ücsörögtem Európa közepén, vagy ezer éve, gondoltam nem nagy gáz, ha Nyugat-Európa bekebelez bennünket. Több is veszett Mohácsnál. Sőt, ahogy a mohácsi vész következményeként gazdagodtunk - magyar írásbeliséggel, kiflivel, kávéval, paprikával, kukoricával, töltött káposztával -, csupa olyan dologgal, amit szeretek, nyüván az uniós tagságnak is lesznek majd nyereségei is. A legfontosabb, persze, a szabadság. A szabad tőke gátlástalan áramlása. S ahogy Szepi bátyám mondta valaha: „akinek mek fan kiesi töke, csak sápüozzon. A legtöbb, mit töhet vele."

Nem sápítozom. Bár tudom, ha elmúlik az ünnepi eufória, s jönnek a konfliktushelyzetek, amelyek lehetőségét elfelejtették megemlíteni

korábban az itt-ott álló politikusok, lészen sok fogcsikorgatás és kevés örömóda. Mégis, ha a valódi európai értékek megteremtéséért hozunk áldozatot, talonba teszem félelmeimet. Hisz az EU alapgondolata az ideológiai és politikai kötöttségtől mentes, szabad és öntudatos polgárok országainak, egyenrangú szövetségét jelentette eredetileg.

Nem ettől tartok. Ezt várnám. Csak attól félek, igazodási pontunk nem Európa, hanem Amerika. S ez nem csak a tömegkultúrára igaz.

Köznapi nyelven Amerikának nevezzük az önmagát minden törvény és kötelezettség fölé helyező USA-t, a vüág faragatlan csendőrét, a keresztes lovag pózában tetszelgő agresszort. Mindezt nem a népre, hanem a politikai képződményre értem. Olyan vezetést, amely nem kér nemzetközi felhatalmazást ahhoz, hogy mészárlásba kezdjen a világ bármely pontján. S akinek a Föld sem szent.

Rióban a világ országai megegyeztek, hogy nem gyilkolják felelőtlenül a Föld légkörét. Az Amerikai Egyesült Államok nem írta alá ezt a kötelezvényt. Később, amikor az üvegházhatás katasztrofális helyzete miatt Kiotóban egyezménytervezet készült az államok szén-mo- noxid-kibocsátásának önkorlátozására, az egyezmény meghiúsult, mert a három legnagyobb szennyező - USA, Oroszország, Ausztrália - megtagadta az aláírását. A profit szentebb, mint élőhelyünk.

Az iraki háború kezdetekor öntelt és megtévesztő kijelentések elhangzásakor többen elmondtuk: nem valószínű, hogy Szaddam rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Irakot nem lehet villámháborúban legyőzni. A bonyolult arab és iszlám társadalom sosem fogja szabadítóként elfogadni a helyi politika fránt mindig is érzéketlen amerikaiakat. A fennkölt indokok csak a fegyvergyártók és -kereskedők hasznának növekedését álcázzák, egy hang sem igaz belőlük. A beavatkozás csak mégakkora bajt eredményez.

Azóta sem találtak tömegpusztító fegyvereket, de lebombázták a történelmi emlékhelyeket, az agressziót oda exportálták, polgárháborús helyzetet kavartak, s a háború bejelentett vége után egy évre is számos amerikai és szövetséges katona veszti életét, és szá- molatlan iraki polgár. Azóta az is kiderült, hogy már a Clinton kabinet megkezdte titokban az iraki invázió tervezését.

Ahogy a felszabadító hadseregekhez ülik, az okkal és oktalanul begyűjtött polgári foglyokat információszerzés érdekében időnként megalázza és megkínoztatja a katonai hírszerzés. A fegyverbarátság jegyében ezt az angolok is művelik. Bár most mindkét legfelső hadvezetés mélységesen fel van háborodva, az utasítást e tevékenységre ők hagyták jóvá. Már több mint egy éve jelezte az Amnesty Intema- cional nemzetközi szervezet a kegyetlenkedéseket. De komoly helyen nem szoktak az üyen fontoskodásokra odafigyelni. A Nemzetközi Vöröskereszt is jelentette a kormányoknak a problémát. Ezt sem hallották meg. Eztán elkezdték megjelentetni a fotókat a sajtóban. Egyelőre csak a börtönökben történtekről, de állítólag tartogatnak utcán készült elrettentő felvételeket is. Most aztán csodálkoztak. Az amerikai katonákra ez nem jellemző - mondta az elnök. Blair embe-' rei hamisnak mondták a fotókat. Pedig az a börtönben megfojtott arab férfi, akit előtte napokig vertek, le sem volt fényképezve, csak a boncolási jegyzőkönyve került nyü- vánosságra.

Az amerikai választónak sok mindent meg lehet magyarázni. Ahol érettségivel igazolják a mű- veletlenséget és tájékozatlanságot, sokáig érzelmi alapon döntik el az emberek, kinek hisznek. Ahol a gyerekek példaképként maguk előtt gengsztereket és laza gyilkosokat látnak, beérik az erkölcsről szóló papolással is. Én Amerika kapcsán már semmin nem csodálkozom. A kormányfők szemforgató beszédein különösen nem.

Sajnos - amint várható volt - az Al-kaida rettenetes választ adott az eddig eltussolt megaláztatásokért. Most ők a barbárok. Hogy ki provokálta ki ezt a magatartást, arról majd alig esik szó.

Ettől kezdve békefenntartásról beszélni gátlástalanság.

Örülök, hogy mind több hazai politikusunk jut el a felismerésig: ehhez a szennyes háborúhoz mégsem keüene asszisztálnia Magyar- országnak. Ezt sokan már akkor tudtuk, amikor katonáink szállítóalakulatként kimentek. De mint tudjuk, nem csak kenyeret és gyógyszert fuvaroznak.

Cinikusaink egyike azt nyüat- kozta, hogy a katonák maguk szeretnének még maradni. Nem rossz üzlet ez nekik. Lelkűk rajta. De talán túl sokba kerül ennek a szegény országnak, hogy a becstelenség érintőleges részese kegyen. Mert arról szó sincs, hogy az iraki nép védelmére vagyunk ott. Az iraki nép ezt nem kívánja tőlünk. Nem azért lövöldöznek felénk. A dajkamese pedig, hogy részt kapunk az újjáépítési koncból, ha most áldozatot hozunk, a tapasztalatok alapján, elfeledhető.

Egy felmérés szerint hazánk felnőtt lakosságának hetven százaléka nem ért egyet jelenleg a magyar katonák iraki jelenlétével. Tisztelte- tem a harminc százalékot.

Bükkösdi László