Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-15 / 132. szám

8. OLDAL POLITIKAI V I TAF Ó R U M 2004. Május 15., szombat PÁRTHÍREK DR. KÉKES FERENC, a Pécs 1. sz. országgyűlési választóke­rület országgyűlési képviselője május 19-én (szerda) 18 órától képviselői fogadóórát tart Lot- hárdon, a faluházban. MEGALAKUL a Panel-kör. Pé­csett, a Nevelési Központ szín­háztermében tartja alakuló ösz- szejövetelét május 17-én dél­után 6 órakor a Panel-kör Civil Szervezet. Alapítói dr. Témák Gábor orvos, egyetemi docens és dr. Meleg Csilla szociológus, egyetemi tanár. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. (a) FIDESZ politikai nagygyűlés. Május 18-án 18 órai kezdettel a pécsi kertvárosi Apáczai Csere János Nevelési Központ sza­badtéri színpadán Ader János, a Fidesz Magyar Polgári Szövet­ség parlamenti frakcióvezetője lesz a szövetség politikai nagy­gyűlésének szónoka. (a) PICHLER IMRE MDF es or­szággyűlési képviselő támoga­tásával megalakult a Magyar Demokrata Fórum szigetvári ag­rárkollégiuma. Elnöke Győri Sándor agrármérnök, a mozsgói gazdakör elnöke. A BÁNYÁSZ KULTURÁLIS Szövetség szervezésében a Nő­tagozat Baranya Megyei Szerve­zete és a Pécs-Kelet Nőtagozat „Nőnek lenni Európában” cím­mel konferenciát tart május 22- én (szombat) 10.00 órakor Pécs-Meszesen a Gandhi Gim­názium aulájában. A konferen­ciát dr. Szili Katalin, az Ország- gyűlés elnöke és dr. Kékes Fe­renc, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke nyitja meg. Elő­adók: Dr. Gurmai Zita ország- gyűlési képviselő, a Nőtagozat országos elnöke, Szabó Szilvia szociológus, Németh Erika or­szággyűlési képviselő. A „Nők a közéletért Baranyában" kitünte­téseket dr. Toller László, Pécs polgármestere adja át. _______■ Fidesz Mu nkástagozat Komlón Az országban elsőként Baranya megyében, Komlón alakult meg a Fidesz - Magyar Polgári Szövet­ség Munkás és Alkalmazotti Ta­gozatának megyei szervezete. A Munkástagozat nem szak- szervezeti eszközökkel, hanem a politikán keresztül szeretné kép­viselni a dolgozó emberek érde­keit. Célja, hogy a közéletet elvi­gye oda is, ahol ez eddig hiány­zott, a munkásemberek közé. A Szövetség Munkás és Alkal­mazotti Tagozatának Baranya megyei elnökévé Bánkúti Feren- cet választották meg. ■ Hívják haza a magyar katonákat Irakból! A Munkáspárt Baranya Megyei Elnöksége aggodalommal figyeli az iraki eseményeket. Aggoda­lommal azért, mert az USA és szövetségesei, köztük Magyaror­szág katonái is megszállóként vi­selkednek Irakban, s fegyveres el­lenállásra kényszerítik az iraki népet. Békét hirdetve fegyverrel verik le az időközben kialakult felszabadítási mozgalmakat. Természetesen mi is elítéljük azokat az iraki erőket, amelyek terrorcselekményekkel, civil cél­pontok elleni robbantásokkal próbálnak célt érni. De úgy gon­doljuk: a kialakult helyzetért el­sősorban az USA és közvetlen szövetségesei, a megszállók a fe­lelősek. A Munkáspárt az iraki meg­szállás tervezésekor is, és azóta is folyamatosan tiltakozott és ma is tiltakozik Irak belügyeibe való be­avatkozás miatt. Elleneztük azt is, hogy Magyarország katonákat küldjön Irakba, hiszen már a kez­det kezdetén látni lehetett, hogy Irak megszállása mondvacsinált okokra hivat­kozva Amerika és szövetsége­seinek hegemó­niáját erősíti. Az USA világ- csendőri tevé­kenységét hatá­rozottan elítél­jük és elítéljük, hogy a Magyar Köztársaság kormánya Magyaror­szágot belekeverte ebbe a zűrös, beláthatatlan következmények­kel járó katonai kalandba. Kérjük a parlamenti pártokat, parlamenti képviselőket arra, hív­ják vissza a magyar katonákat, amíg nem késő, fejeződjön be a Magyar Köztársaság katonai sze­repe Irakban! Aggódunk a ma­gyar katonák életéért, egészségé­ért, aggódunk Magyarország jó híréért, aggódunk a magyar pol­gárok biztonságáért, féltjük Ma­gyarországot a terrorcselekmé­nyektől. A Munkáspárt megyei szerve­zete támogatja a Magyar Demok­rata Fórum indítványát, miszerint a Magyar Köztársaság kormánya, parlamentje hívja vissza a Ma­gyar kontingenst Irakból. Meg kell jegyeznünk, hogy mi, az MDF helyében a kiutazásukat sem szavaztuk volna meg. De po­zitívan értékeljük, hogy tanulva az elkövetett hibájukból, mégis csak a probléma békés megoldá­sa mellett tették le a voksukat. Ez szimpátiát vált ki, s mivel a mi vé­leményünk eredendően is az ira­ki megszállás elleni küzdelem, tá­mogatjuk elképzeléseiket. Fratanolo János Munkáspárt Félévi bizonyítvány A választók jóra értékelik az SZDSZ munkáját Manapság sok szó esik az ellen­zék oldalán a bizonyítványosz­tásról. Nos, ehhez - stílusosan a félévi bizonyítvány kiállításához - szeretnék a polgári oldalnak se­gítséget nyújtani megvalósított célkitűzéseink számbavételével. Az egyik legnagyobb liberális siker a sorkatonaság eltörlése. Négy-öt éve jómagam is többször felszólaltam e témában az ÚDN oldalain. Magyarország immár úgy lép be az Európai Unióba, hogy nem lesz több kényszerso­rozás. Ettől az évtől kezdve tény­leg csak az megy katonának „aki ilyet szeret”. Bevezettük a diplomás mini­málbért: megszüntettük azt a méltánytalan állapotot, hogy egy egyetemet végzett pedagógus, or­vos vagy mérnök ugyanannyit ke­reshet, mint egy betanított mun­kás. Ez a lépés a magyar családok tízezreinek hozott minőségi vál­tozást. Négy elveszett év után ebben a ciklusban indulnak el a legna­gyobb környezetvédelmi beruhá­zások Magyarországon. Hadat üzentünk a mindent ellepő sze­métnek: országszerte több tucat helyszínen indult el korszerű hul­ladéklerakók építése, felszámol­juk az illegális szeméttelepeket, településről településre haladva vezetjük be a szelektív hulladék­gyűjtést. Végre elindult az oktatá­si reform is. Soha kormány még ennyi pénzt nem költött a nyelv- oktatás fejlesztésére. Ezen a terü­leten óriási lemaradást örököl­tünk, a magyarok nyelvtudása a csatlakozó országok között is a legalacsonyabb. A konzervatív kormány nem tett semmit, hogy a gyermekeink ne „némán” menje­nek Európába. Mi behozzuk a le­maradást. Idén indulnak az első idegen nyelvi előkészítő évfolya­mok a kilencedikeseknek. Már az első évben 22 ezer diák jelentke­zett. De indul a nyelvi érettségi és a nyelvtanárok intenzív to­vábbképzési programja is. Liberálisként különösen büszkék lehe­tünk arra, amit az iskolai elkü­lönítés ellen si­került tennünk. A következő években több ezer roma vagy mozgássérült gyereket hozunk ki a kisegítő osztályok­ból, ahová azért kerültek, mert a konzervatív közoktatás nem tu­dott mit kezdeni velük. Azzal, hogy a többi gyerekkel együtt ta­nulhatnak, esély adunk nekik a normális életre, a felemelkedésre. Az esélyegyenlőséget növeli a Sulinet Express program is. Ma­gyarország 1998 és 2002 között az elsők között az utolsók közé került az információs verseny­ben. A lemaradás jelentős részét sikerült ledolgoznunk azzal, hogy a gyereket nevelő családok­nak megkönnyítettük a számító­géphez jutást, és valamennyi is­kolába eljuttattuk az internetet. De nemcsak az iskolákat, hanem a hátrányos helyzetű települése­ket is bekötjük az információs vi­lághálóba. Mi nem emlékzászló­kat, hanem az internetet visszük el valamennyi magyar település­re. Ebben az évben 2004 db szé­lessávú e-Magyarország pontot hozunk létre. így a legkisebb ba­ranyai falu is ugyanolyan közel lesz az információkhoz, a pályá­zati lehetőségekhez, mint Buda­pest. Valódi programokat indítot­tunk a kis- és középvállalkozások fejlesztése, versenyképességének javítása érdekében. Az Orbán- kormány Széchenyi-tervének sokszorosát biztosítjuk pályázati formában a magyar vállalkozá­soknak. Csak idén 60 milliárd fo­rintot juttatunk erre a célra. Ez az ország történetének legnagyobb vállalkozásfejlesztési programja. Hosszú évek óta sikerült az első érezhető adócsökkentési progra­mot végrehajtanunk. A társasági adót 18%-ra csökkentettük, ezzel az egyik legalacsonyabb lett a tér­ségben, növelve az ország tőke­vonzó képességét. Csökkentettük a személyi jövedelemadót is, a Li­berális Adócsökkentés Programja révén pedig jövőre még több pénz maradhat a magyar csalá­doknál és vállalkozásoknál. A politikában a bizonyítvány­osztás nem az ellenzék, hanem a választók dolga. A választók pe­dig értékelik a liberálisok munká­ját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Gallup legújabb felmérése, mely szerint a szavazók 9 száza­léka az SZDSZ-t küldené az Euró­pa Parlamentbe. Ottó Krisztián Ottó, az SZDSZ Baranya Megyei Elnökségének tagja A kettős állampolgárság A magyar gulágosok negyedik or­szágos találkozóján, március 27- én Decsen találkoztam Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszö­vetsége elnökével. Aláírásokat gyűjtöttek a kettős állampolgár­ság mellett, és kérte segítségemet az ügy melletti kiálláshoz. Anyai ágon a Vajdaságba, apai ágon Temesvár környékére nyúl­nak gyökereim, így értékrendem mellett a tapasztalás is igent mon­datott velem. Április 7-én már együtt gyűjtöttük az aláírásokat Pécsett az elnök úrral és a hideg­gel dacoló segítőkkel. Az asztalo­kon elfértek a „Nemzeti Petíció” ívei is, így párhuzamosan két ügyet is szolgáltunk: egy aktuáli­sat és egy nemzet-stratégiait. Az akkor aláírt petíciós íveket most postáztam a Fidesz elnöké­nek. A kettős állampolgárság mel­lett gyűjtött aláírások a Jobbik Magyarországért Mozgalom, va­lamint több pécsi magánszemély azóta gyűjtött aláírásaival együtt a Magyarok Házában várnak a le­adásra. Május 4-én a következő leve­let juttattam el Jjl w a négy parla­Ipi 4 j menti párt frak­cióvezetőihez. Tisztelt ■L 11 Frakcióvezető! %, A Magyar Köztársaság Körömi Attila határain túl élő magyarság a fel­menőikkel és a leszármazottaik- kal együtt ott él, ott őrzi kultúrá­ját, ahová gyökerei kötik, ahol született. Magyarország számára jelentős érdek, ezért egyik ki­emelkedő nemzet-stratégiai cél, hogy a határainkon túl élő magya­rok számára biztosítsuk a magyar állampolgárságot. Ennek eszköze a kettős állampolgárság intézmé­nye. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, március 2-a és július 2-a között zajló alá­írásgyűjtés ennek a nemzeti cél­nak az elérésére tett kísérletet. A kezdeményezés sikere alapvető­en erősítheti a magyar nemzeti összetartozást, lendítő erőt adhat az ország, a nemzet felemelkedé­séhez az Európai Unión belül is. A kettős állampolgárság intéz­ményének külön aktualitást ad az európai uniós csatlakozás. Kárpát­alján, Erdélyben és a Vajdaságban élők számára erős biztosítékot ad­hat a határainkon belül élő csalá­di, rokoni, baráti kapcsolataik fo­lyamatos és tehermentes ápolásá­hoz, a számkivetettség érzésének megakadályozásához, Magyaror­szág és a térség gazdasági felemel­kedésének hozzájárulásához. Segítő közreműködését kérem abban, hogy közös nemzeti ügyünk megvalósítása érdeké­ben a mellékelt aláírásgyűjtő íve­ket a saját frakciója tagjai - a ki­töltés pontos szabályaira figyelve - május 31-ig kézjegyükkel ellás­sák. Ezt követően kérem, hogy a kitöltött íveket a Magyarok Világ- szövetsége címére eljuttatni szí­veskedjenek, illetve azokat az Ön titkárságán magam is szíve­sen átveszem és továbbítom. Ja­vaslom, hogy azon képviselők, akik már aláírták a kezdeménye­zést, ennek tényét - lehetőleg az időpont és a helyszín megjelölé­sével - az íven szíveskedjenek feltüntetni. Ehhez, a jelentős nemzet-stra­tégiai célt képviselő, pártoktól független civil kezdeményezés­hez kérem támogatását és segítsé­gét, hogy a kettős állampolgárság ügye az Országgyűlés közös ügyévé is válhasson. Körömi Attila független országgyűlési képviselő Az Unióban > Történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Az egész rendszer- változás most kapja meg értel­mét: négy évtizedes kényszerű távoliét után - immár kötelékkel kapcsolódva is - visszatértünk oda, ahonnan a jaltai egyez­mény kiszakított bennünket. Közben hárfa zeng és dob pereg, hegedű dalol és kürt sikolt. A kampánystratégák gondosan megkomponált hangjai hol erre, hol arra fordítják fejünket. Ki tudja kiszűrni a szólamok kaval- kádjából a dallamot, az igaz szó melódiáját? Csak a tapasztalat segíthet: kiknek a szava ér töb­bet, és kiké kevesebbet, ki mi­lyen gerinccel, bölcsen és mo­csokmentesen intézte eddig kö­zös ügyeinket. Fájdalom, az átlag magyar vá­lasztópolgárt elszoktatták attól, hogy odafigyeljen a valódi, gon­doskodó honi közszolgálatra. Eleve elrendeltnek, külső erők ál­tal meghatározottnak látta élet- körülményeit, ezért begubózott személyes problémáinak zárt vi­lágába. Ma is úgy véli, nem sok minden függ ezután sem tőlünk, ráadásul elhangzott már, hogy merjünk kicsik lenni. S aki mégis figyel, az is könnyen felejt, a lé­nyeges dolgokat sem őrzi emlé­kezetében. Pedig jó lenne felké­szülten és tudatosan lépni a sza­vazófülkébe június 13-án. Min­den magyar állampolgár felelős­séget visel akkor, amikor kivá­lasztja brüsszeli-strassbourgi képviselőit. A kapun belépve, át kell érez- nünk, mit üzen Antall József 15 éve elhangzott miniszterelnöki programbeszédének ez a monda­ta: „Most vissza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékek­hez is, amelyeket Európa az el­múlt 40 év alatt...alkotott meg.” Érzékletes, tömör utalás volt be­járt történelmi utunkra. És mi­lyen jól tárják elénk ezek a sza­vak, hogy a kommunista eszmén nevelkedettek által annyit táma­dott - Antall József által is képvi­selt - konzervativizmus a politi­kában nem maradiságot jelent, hanem a múlt kincseinek őrzésé­től közvetlenül ível át a jelen érté­keihez. Majdan kiutazó képviselőink­nek Európa múltjának két meg­határozó elemét kell tarsolyuk­ban magukkal vinniük. Az egyik az, hogy a Római Birodalom bu­kása óta Európát sohasem uralta egyetlen központ. A másik fontos vonás a nyelvi, kulturális és vallá­si értelemben vett sokszínűség. A hatalmi egyensúly és a gazdag színskála megőrzése adhat igazi erőt a földrész további töretlen társadalmi fejlődéséhez. Egyéb­ként az Európai-gondolat szülő­atyái is ilyennek álmodták meg a nemzetek egyesülését. Valami­lyen túlsúlyos hatalmi központ ellen épp nekünk, újonnan csat­lakozó közép-európai országok­nak kell tenni, nekünk, akik iga­zán bőrünkön érezhettük a sor­sunkról pontatlan ismeretek alapján, hatalmi gőgből máshol meghozott döntések romboló ha­tását. A két világháború utáni bé­keszerződések és az utóbbi évti­zedek Moszkva-függősége ezt jól példázzák. A mi vezetőinknek kötelességük őszintén szólni gondjainkról, és a képviselőknek kötelességük harcolni érdekein­kért. Ez más szövetség, mint a széthullott KGST-kötelék volt. A félelmekkel teli euroszkep- tikus honfitár­sainknak meg azt kell megér­teniük, hogy az unió olyan formáció, ame­lyik számunk­ra vitathatatla­nul azt a ma­gasabb mércét képezi, mely­hez igazodni nemzetünknek ér­deke. A rövidebb-hosszabb, vár­hatóan átmeneti nehézségek el­lenére, a most már ténnyé vált csatlakozás a legjobb eszköz le-, hét arra, hogy a kommunizmus által tönkretett országot meg­próbálhassuk újraéleszteni és rávinni a felemelkedés útjára. Kockázat ebben csak akkor van, ha feltartott kezekkel, meghu­nyászkodva megyünk a maguk­nak már hosszú ideje boldogabb életet teremtő népek felé. Veszí­tünk, ha nem egészséges önér­zettel, nem elég életerősen, a kultúrájára, történelmére és re­gionális ismereteire büszke nemzet öntudatával, nem az egyesülési folyamat alakításába beleszólni, abban aktívan részt venni kívánó közösségként lé­pünk a tagállamok sorába. Kép­viselőinknek tudniuk kell, hogy Európa nem uniformizált világ. Az EU nekünk csak akkor lehet igazán jó, ha olyan magyarok dolgoznak a közös igazgatási in­tézményekben, akik saját érde­keinket szem előtt tartva indul­nak útnak, s az ott már termé­szetes szokássá vált kemény nemzeti érdekvédelem stílusá­ban fognak hozzá a jobb sorsot érdemlő Magyarország szolgála­tához. Dr. Schmidt Pál Az európai jog logikáját értő emberekre van szükség Kampánynyitó sajtótájékoztatót tartott tegnap Pécsett a Fidesz Magyar Polgári Szövetség megyei vezetősége, amelyen Tiffán Zsolt baranyai elnök mondott beveze­tőt, majd a sajtó munkatársainak figyelmébe ajánlotta dr. Rákossy Balázs pécsi ügyvédet, a Fidesz EP-listájának 13. helyezettjét. Mint mondotta, a jelenlegi köz­vélemény-kutatások azt sugall­ják, jó esély van arra, hogy Brüsszelben pécsi-baranyai kép­viselő is lobbizzon majd a régió érdekében. Ehhez azonban az kell, hogy a polgári oldal legerő­sebb pártja győzzön, azaz a vok- sok több mint felét begyűjtse. A tájékoztatón részt vett dr. Borhidi Attila akadémikus, a Pé­csi Tudományegyetem profesz- szora is, a szövetség pécsi 2-es számú választókerületének elnö­ke, aki szerint nem arra van szükségünk, hogy protokoll-kül- döttek képviseljék Magyarorszá­got az unióban. Szakemberek kellenek főleg, köztük olyanok is, akik az európai jog logikáját ismerik, annak szakértői. Hiszen a képviselők jogalkotók is lesz­nek, s egyáltalán nem mindegy, hogy a gazdaság jövőjét befolyá­soló jogforrások kedvezőek-e számunkra, avagy sem. A pro­fesszor szerint dr. Rákossy Ba­lázs ilyen ember, az európai jog szakértője, tanult a maastrichti egyetemen, e témában nyert ösz­töndíjat Ox- fordban, s volt évekig az uniós ügyek hazai szakértője. Dr. Rákossy Balázs a pécsi jogi karon vég­zett, 33 éves ügyvéd. Nős, nemrég mon­dott igent a pécsi Székesegyház­ban. EP-jelöltként úgy véli, hogy pártállásra való teltintet nélkül kell majd együttműködnie annak a 24 uniós képviselőnek, aki Ma­gyarországot fogja öt éven át kép­viselni Brüsszelben. Megfogal­mazta; a választási részvétel a de­mokrácia próbája lesz, amely minden esetben akkor érvénye­sül a legjobban, ha a választók zöme az urnák elé járul. Erre lesz szükség június 13-án is. ___________ICR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents