Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-15 / 132. szám

6. OLDAL DRÁVAIVÁNY 2004. MÁJUS 15., SZOMBAT Ml BEMUTATKOZ K Drávajványi . Maitea C-Kákics Drávátok,.. - ^ Csányoi izró./ „Markóc Sellye Nasycsány títteósaemmárton ^ DRÁVÁI VÁNYI Drávakeresztúr W Lfesok 'v \ : :oSósvertike A falu gazdái Polgármester: Fábián Károly. Al­polgármester: Hoüókövi Sándor- né. Képviselők: Györgyei Zsolt, Nádasdi Tamás Károly, Nagy András, Tihanyi János. Utóbbi fa­lugondnok és községbuszvezető. Közmunkások vezetője: Berta Barbara. Óvodások kísérője és fa- lugondnok-helyettes: Pék Mari­ann. Elérhetőség: 7960 Drávaivá- nyi, Kossuth u. 30. Telefonok: 06- 73-480018,06-20-9145110. ■ GYÖRGYEI ZSOLT kezdemé nyezésére nemegyszer rendez­nek pinpong- és sakkversenyt, kispályás futballmérkőzést, Sellyén pedig teremfoci-bajnok­ságok____________________■ A KÖZSÉGVEZETŐSÉG a beter­vezett éves támogatáson kívül is anyagilag segíti a sellyei óvodát, mentőállomást, a drávasztárai is­kolát, a vajszlói rendőrséget, vala­mint a háziorvosi szolgálatot. Az önkormányzat jóvoltából a tanév­zárás után egynapos balatoni ki­ránduláson vehet részt 30-40 gye­rek, de a nyugdíjasoknak is szer­veznek egy egész napos országjá- ró utat a nyári időszakban. ■ dravaivanyi. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csűri János A vendégváró község Fábián Károly pol­gármester elmond­ta, azért is szépítik a falut, hogy az Or­mánsági Napok al­kalmával ideláto­gató emberekben jó benyomást kelt­senek. Elkészült a községházán egy szociális rész, amit a vendé­gek és a kórustagok is hasz­nálhatnak. A főtéren rögzí­tett nagy ládákban helyezik el a virágokat, a padokat pe­dig beton tartóelemekkel látják el az említett ünnepi eseményre készülve. Virá­gokat osztottak a lakóknak, hogy csinosítsák portáikat és megkérték őket, hogy a növényszaporítással jövőre magokat mentsenek meg. A közterületek, így a temető, a főtér, az árkok tisztaságára idén már tizen­négy köz- és köz­célú munkás ügyel. A későbbi­ekben a községhá­za, az egészségház és az ifjúsági klub külső és belső felü­letét festik át, az önkormányzati utakat korszerűsítik és is­mét pályáznak azért, hogy turistapihenőt és kerékpár­tározót hozzanak létre ud­vari kempinggel és tűzra- kóhellyel. Belül hófehérre meszelték a műemlék temp­lomot, amelynek értékeit egy fotógyűjteményben Pék Bernadett mutatja be. A szo­ciális földprogram kereté­ben három családot felkészí­tenek a borsmentatermesz- tésre. ■ Két fiatal ' Huszka Dávid (16 éves) első osz­tályos diák a Sellyei Mezőgazda- sági Szakképző Intézetben, ahol agrár-informatikusnak készül. Pék szeretett volna lenni, de miu­tán térde megsérült, feladta ezen tervét. A fizikai állóképességét ja­vítandó például kerékpárral megy mindennap az öt kilométerre lévő iskolába. Büszkén mutatta bicikli­jét, amit háromezer forintért vá­sárolt a kemény munkával meg­szerzett dinnyepénzén. Hivatás- tudatáról így beszélt. - Németor­szágban akarok dolgozni majd, de a lakásom ebben a faluban lesz, hisz sűrűn hazajárok. Falubeli társa, Kiss László (22) két évi tanulás után otthagyta a fent említett intézetet. Most köz­munkás. Kérdésemre, hogy befe­jezi-e tanulmányait, annyit felelt: - Még nem döntöttem, hogy mi is lesz velem, de a fizikai munkát szeretem. MEGÚJUL A RAVATALOZÓ A TEMETŐBEN. A sírkert nemrég faragott díszkaput is kapott._______________________________________ ________■ A jó csapatszellem Vállalkozásra kész Szeret itt élni Nem ismerősök csábították ide a nyír­egyházi Varga-bokor pusztáról a 45 éves Sebők Ferencet, hogy telepedjen le. Újságban olvasott az Ormánságról. Három esztendeje választotta új ottho­nául családjával a falut. Tetszett neki a már meglévő öreg lila akác, ezért is telepített egy cse­metét is ebből a faj­tából. Udvara arbo- rétumra emlékez­tet, ahol növekszik kúszó tuja, kajszi- barack-, körte- és almafa és ahogy ő az egrest nevezi: pöszméte is. Elmondta, hogy termé­keny a talaj, megél benne a sárgarépa is. Otthon a gyenge föld alig nevelte fel a répát. - A jövő évtől sárgadinnyét is termesztek. Megpróbálom.________■ Ha ngadó egyéniségnek számít a közmunkások 14 fős közösségé­ben a 33 esztendős Kiss Istvánné, aki nem is oly rég a polgármester által kijelölt vezetőként irányította a közterületeket gondozó embere­ket. Cseppet sem sértődött, hogy jelenleg nem ő a felügyelő. így is hallgatnak rá a társai, akik kikérik a véleményét a kapálás és a virág­ültetés során. Számára természe­tes, hogy törődjön másokkal, fog­lalkozzon az épp lemaradókkal. Örül annak, hogy a feladatok telje­sítése során kis csoportot alkotva összefognak a barátok és telek­szomszédok, hisz így még kivá­lóbb eredmények születnek. Az összetartozásra szép példával szolgál az is, amikor az engedély- lyel eltávozó társuk munkáját is elvégzik. Megemlítette, hogy a leg­szívesebben mindenütt a kedven­ceit, így a futómuskátlit és a tuli­pánt ültetné. Pedig az örö­kös példakép­nek idős Orsós Margit számít, aki még koráb­ban fogta össze őket. Nyilatko­zónk nyolc osz­tályt végzett, mégis jól ért az emberekhez, akiket munkára, sőt ha kell, szóra is bír. Úgy osztotta el a feladatokat, hogy azok teljesítése során a bará­tok és a kedves telekszomszédok összefoghassanak. így még jobb eredmények születtek. ________■ Bá lizs Gyula (34 éves) őstermelő és falutraktoros nem számolta fel gazdasága tehén- és lóállomá­nyát, sőt mindhárom lányának pónikat is vett. Tudomásul vette, hogy most gondok sújtják a ma­gángazdákat, de nem adta fel. A faluban már csak ő tart két tehe­net. A jószágokat a villanypász­torral felszerelt saját rétjeire hajt­ja ki naponta. Előrelátására és ki­váló üzleti érzékére jellemző, hogy jó egy évtizede olcsón vásá­rolt használt erőgépeket, amelye­ket azóta - miután autószerelő is - felújított. Jelenleg például öt, köztük egy teljesen új traktorral dolgozik. Van olyan berendezés, amit akkor ötezer forintért szer­zett be, de most már egymüliót is megér. Immár 15 esztendeje dinnyézik is. A dinnyetermesz­tést a sósvertikei Szállás-pusztá­ról származó szüleitől tanulta ti­zenévesen.- Nem ér­dekel, hogy néhányan csúfolnak azért, mert hi­szek abban, hogy pár éven belül újra fel­lendül az or­mánsági nö­vénytermesztés is, méghozzá uniós segítséggel. Nem restellem, hogy megszállottként oda va­gyok a magyar földművelés ügyéért. A szociális földprogra­munk keretében pedig segítek másokon. ■ HORVATHERTELEN D BEMUTATKOZIK Drávaiványi j Csebényc p Boldogasszonyfa' HOmTHERTElEHO* inköfa Somogytiárságy . JKaa Alma­Szentfászló mellék V Dinnyeberki . -.-A . | dSomoflyviszkS M^s°4 AK.-askr.KztL. •'Sombgyhatvan Csertő / Somogyapáti 9 / oPatapoklosi Becefa TótszentgyörgvA-, rY 9 , ,,.v^pzigetváiY « .0 Nájgy- Nagyváty peterd A falu vezetői Horváthertelend polgármestere: Keserű Irma. Alpolgármester: Ranyhóczki László. A képviselő- testület tagjai: Andrási Ferenc, Or­sós Ferenc. Falugondnok: Orsós Já­nos. Templomgondnok és hivatal- segéd: Megyesi Józsefné. Házior­vos: dr. Müller Gyula. Állatorvos: dr. Molnár József. Jegyző: Sümegi Zsuzsanna. A község katolikus temploma az önkormányzat tulaj­donában van, felújítása a közeljö­vő tervei közt szerepel. Az önkor­mányzat címe: 7935 Fő utca 46. Telefon és fax: 73/354-070. ___m Ho llandok a faluért A Zselicséget fölfedező és kedvelő hollandok közül már hatan vásá­roltak és újítottak föl házat Horvát- hertelenden. Többen közülük szinte állandó lakhelyül választva a települést aktívan vesznek részt a közéletében is. A falu jövőjét ille­tően főként turisztikai elképzelé­sekkel és befektetéssel segíthetik a kistelepülés fejlődését.________■ lw rváthertelend.dimanlulmapb.lm Az összeállítás a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert, Gondos gazdák Horváthertelenden Valahol a sasréti erdőrengeteg alatt fordul az egyik bekötőút keletre, hogy további ágakra szakadozva elérje a három zsákfalut, északke­letre Csebényt, középen a keletre tartó Horvát- hertelendet, délebbre Ibafát. Köztük 97 lako­sával Horváthertelend a legkisebb település. Mondhatnánk, hogy ezen a legkisebb településen a legnagyobb a csend, hiszen a szarvasbőgés és az éles madárfütty is csak néha tör át az erdők haragoszöld rengetegén, szótlan szelídséggel vonulnak a zselici lankák is és ereszkednek le a házak-udvarok tövénél, mintha csak nézelődni akarnának. Bekukkantani az 1928-ban adományokból emelt katolikus templom ablakán, hogy láthassák gyönyörűen rendbehozva, kitatarozva belül, hogy lássák az egykori iskolapado­kat és a táblát is az oltár előtt, hisz az épületegyüttes eredetileg népiskolaként működött, amit a templom­hoz csatlakozó szolgálati lakás is tanúsít. Arra, hogy a lélekszám és a csend nem egyenesen arányos egymással, Keserű Irma polgármesterasz- szony szolgál élő példával. Amikor a templom elé érünk, elkiáltja magát: „Hugi!” - és már érkezik is készségesen a kulcsokkal egy szemüveges fiatal ro­ma asszonyka, Megyesi Józsefné, hogy a templom­belsőbe kalauzoljon bennünket. Megyünk a rende­zés alatt álló szolgálati lakást is megtekinteni, ahol a falu bővülő kis könyvtárát is találni, és a patyolat­tiszta rendelőt, amelynek a hideg fehérségét most pattogó fahasábok illata, kályhában lobogó tűz feled­teti. A takaros külső is jelzi, hogy a pályázaton nyert pénznek gondos gazdái vannak Hertelenden. Most újabb pályázatoktól várnak eredményt: hulladékvé­delmi, vízgazdálkodási beruházásokra - elsők közt 1,7 kilométer hosszan árokrendezésre -, és a gyer­mekjóléti szolgálat szobájának kialakítására szeret­nének támogatást nyerni. Az iskolapadokba, az oltár elé, kérésemre szíve­sen beülnek a falubeliek többen is. Az ám, a tanulás. Horváthertelend példa arra is, hogy a tanulás még ma is lehet mozgalom: néhány éve ugyanis a polgármesterasszony sok hertelendit vett rá arra, hogy képezze át, képezze tovább magát. Sokukkal érttette meg, a munkalehetőség önmagá­ban kevés, ha a munkára való alkalmasságot nem te­remtjük meg önmagunkban is. Van, akinek a nyolca­dikat kellett befejeznie, hogy aztán szakmát szerez­hessen, de voltak akik idegen nyelvet, mások számí­tógépes ismereteket tanultak, pél­dául a fiatal Andrási Boglárka, aki az iskolásoknak szeretné átadni a tudását, és az is tény, hogy a közeli Vitái Szálló egyik recepciósa is horváthertelendi. Jelenleg mind­össze nyolc állástalan van a zsákte­lepülésen. A művelődési ház zölden hul­lámzó rétre és a kis focipályára néz fenyők, platánok fedezékéből, ahol a sűrű lombsátor alól nyírfák dere­ka fehérük elő. A művelődési ház most kiáüítóterem: az Almamelléki Általános Iskola művészeti tagoza­ta, Pólyák Márta tanárnő kis tanít­ványai állították ki rajzaikat. Egye­bek közt egy mosolygós fiatalasz- szony, Ranyhóczki Istvánné sorol­ja, hogy a gyerekek közül kik a hertelendiek: BibókRobi, Orsós An­namária, Megyesi Melinda, Rózsa Ádám, Ranyhóczki Renáta. ■ A felújított templombelső ___________A FALU TÖRTÉNELME________________ Az első, 1332-ben készült oklevélben Horcholond alakban olvashatjuk - talán a hirtelen (?) melléknevünkből képződött később „horváti jelzővel különböztették meg Magyarhertelencltől. A koraközépkorban a Meitzer család birtoka, a XI. században már plébániája van, a temető feletti dom­bon állhatott a katolikus temploma is. Szigetvár ostromának idején elpusz­tult, csak a XVIII. század közepétől népesült be horvátokkal, majd egyre na­gyobb arányban németekkel. Az 1852-ból származó pecsétjének rajza víz­szintes vonal alatt ferde csíkozást, ekevasat és csoroszlyát ábrázol búzaka­lásszal és karózatlan szőlővel. A második világháború után 117 magyar, 41 német lakosa volt. Az ötvenes évektől közigazgatásilag Csebényhez,1965 után Ibafához tartozott, 1991-ben csatlakozott az Almamelléki Körjegyző­séghez. A rendszerváltás utáni első évtizedben saját vízbázisú ivóvízhez ju­tott a falu, rendbetették a temetőt, vegyesboltot építettek, vadkeritést emel­tek. A közelmúlt években felújították az orvosi rendelőt, a könyvtárat, tata­rozták a presszót. A népesség fogyása napjainkra megállt a községben. Lehet egy csecsemővel több? Mindig van egy kis megbeszélnivaló A 97 lakosú településen 25 család él. A lakosság felerészben roma, illetve vegyes házasságban élő ro­ma származású. A falu gazdasági és lelki depressziót jelző fogyása - elköltözés, elöregedés - napjaink­ra talán megszűnőben van. Az ak­tív korúak egy része a szigetvári erdészetben dolgozik, egy-két mezőgazdasági jellegű, önfenn­tartó családi vállalkozást is szá­mon tarthatunk, és többen jutot­tak álláshoz is az elmúlt években, köszönhetően az önkormányzat és a munkaügyi központ együtt­működésének. Egy favágó a kö­zeljövőben épít új házat a falu-' ban, s mindennél többet mond, hogy hat 3 éven aluli csecsemőt is számon tartanak Horváthertelen­den, s ez a korábbi évek átlagát messze meghaladja. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents