Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-24 / 112. szám

2004. Április 24., szombat KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Albérleti tragédia Ebben az évadban előadások maradtak el, vagy gyorsan le­kerültek a színről a pécsi szín­házban, többnyire szakmai okokból. Most viszont műso­ron felül jött egy új darab a re­pertoárba, mely hat lelkes fia­tal közös munkája, és Albérleti színjáték címmel ma este a Szobaszínházban lesz a bemu­tató.- A barátságunk régi keletű, és ne­kem született egy ötletem, amely­nek a megvalósítását ezzel az öt emberrel képzeltem el - idézi a színjáték keletkezésének előzmé­nyeit Szabó Máté, aki ötödéves a Színművészeti rendezői szakán. - Köles Ferenccel egykor Debrecen­ben együtt zenéltünk egy garázs­ban, Szoták Andreával és Ottlik Adómmal is a cívis város színhá­zában jöttünk össze. Ács Norbert ugyancsak most végez a főváros­ban a báb szakon, ő egyébként Pécsre járt korábban egyetemre. Mészáros Sárával pedig ugyancsak a színművészetin találkoztam. Az Albérleti színjáték egy pár- kapcsolatról szól, mely a harma­dik személy megjelenésével kap új töltetet. Az albérletben lakó pár, a szomszéd és a barátnő tör­ténete az önzés és a naivitás esz­köztárát is felvonultatja, és az írói utasítás szerint mindenki eredeti nevén szerepel, az albérleti környzetet pedig a mindenkori helyi viszonyokra kell igazítani. A darab arra hívja fel a figyelmet, hogy a mindennapi jelentéktelen vitákból mi kerekedhet, vagyis nem kell késhez nyúlni, a láthatat­lan gyilkosságok anélkül is meg­történnek. A színjáték azoknak ajánlott, akik nem tudják túltenni magukat az egykor mindennél fontosabb, boldogító, de elmúlott érzelmeken. Az író, a portugál Rosanna Clarteda még csak 19 éves, és 15 évesen lett nemzetközi hírű, ami­kor a vezető portugál napilap cím­oldalán hihetetlen bölcsességgel válaszolt meg társadalmi és politi­kai kérdésekre és támadásokra, így hazájában a függetlenség, a szabadság példaképe lett. Ez a műve kalandos úton jutott el hoz­zánk, és bizonyos, hogy a pécsi lesz az első magyar Clarteda- bemutató. MÉSZÁROS B. E. Mészáros Sára, a darab egyik főszereplője Táncőrület az IH-ban A playback színház kínai gyökerei A playback színjátszás neves szakembere, Veronica Needa (USA, Hongkong) érkezett Pécsre, hogy az érdeklődőket beavassa a játék mélységeibe. Április 23-25. között Veronica Needa work- shopot vezet városunkban a moz­gás- és táncimprovizációról, a playback színház eszközeiről, a mozgás kínai filozófiai és esztéti- kai megközelítéséről. Ennek kere­tében szombaton 19.30-kor play­back előadást tartanak a Domini­kánus Házban Találkozások egy másik világgal címmel. __m. b. e. „M editerrán húsvét” A Pécsi Rádió és a Pannon Filhar­monikusok vasárnap délután 5 órától jelentkező műsorában a pé­csi zenekar idei Pécsi Bazilikái „mediterrán húsvét” hangulatú, Hamar Zsolt vezényelte hangver­senyét hallhatják újra a zenebará­tok. Liszt Ferenc Krisztus oratóriu­mának részletét követően a cseh Josef Bohuslav Foerster Mahler és Dvorzsák nyomdokain járó 4. „Húsvét” szimfóniája magyaror­szági bemutatóként szólalt meg, de az osztrák Anton Bruckner 120 éve komponált Te Deuma is évti­zedek óta hiányzott a pécsi zenei élet „hangpalettájáról”. ______■ A száznál több aktív taggal tevékenykedő IH Táncstúdió ünnepi gálára várja vasárnap 16 órakor az érdeklődőket a pécsi Ifjúsági Házban, ahol két órán át teljes keresztmet­szetet adnak eddigi tevékeny­ségükről, és az emlékek fel­idézésére meghívják a 15 esz­tendő legjobb táncosait. Országos bajnokságot nyertek Tatán felnőtt showtánc kategóriá­ban a múlt hétvégén a pécsi Ifjú­sági Ház táncosai. így mintegy keretbe foglalták eddigi tevé­kenységüket, hiszen 15 eszten­dővel ezelőtt ugyancsak így kezdték a pályafutásukat, akkor a boogie-woogie táncban nem ta­láltak legyőzőre - tudtuk meg Ro­vó Attilától, a társulat művészeti vezetőjétől. 15 év táncőrület a cí­me a programnak, és yalóban az őrület a helyes kifejezés, hiszen nemigen akad még egy olyan amatőrökből verbuvált együttes hazánkban, amelyik országos bajnokokat, európai és világver­senyek döntőseit nevelte ki az évek során, a legtehetségesebb növendékei pedig befutott balettcsoportoknál (győri, pécsi stb.) dolgoznak. A nagy elődök most egy délutánra visszatérnek, megmutatva a versenytánc szép­ségeit. A Rovó-tanítványok abban is különböznek a hasonló csapa­toktól, hogy nem a hip-hop, a diszkótánc felé mozdultak el, ha­nem musicaleket írtak át a maguk táncnyelvére. Az István, a király ezúttal is ott lesz a repertoárban - ezzel a munkájukkal már több mint harminc alkalommal ven­dégszerepeitek az ország kü­lönböző váro­saiban -, de a Chicago, a Grease, a Po­rtódé, a Moulin Rouge zenés darabokból is felelevenítenek egy-egy jelene­tet. Az sem szokványos, hogy egy tánccsoport 15 éven át képes meg­újulni, s az óvodásoktól a felnőtte­kig összegyűjteni a mozgás sze­relmeseit. Márpedig Rovó Attiláéknak ez olyannyira sike­rült, hogy 1995-ben elnyerték a Pécs-Baranyai Kulturális Kamara nívódiját. Azóta évről évre hívják őket külföldre, Oxfordtól Zágrá­bon át Krakkóig több helyen meg­fordultak már. Ez a jubileumi gála tehát a táncstúdió 15 évnyi mun­kának mutatja be a legszebb gyü­mölcseit. MÉSZÁROS B. E. Bárka-est Pécsett A Jelenkor című folyóirat szer­kesztője, Nagy Boglárka vezet­te azt a héten lezajlott irodal­mi estet, amelyen a Bárka, Bé­kés megye irodalmi művészeti és társadalomtudományi fo­lyóirata mutatkozott be a Mű­vészetek Házában. A kétha­vonta megjelenő folyóirat fő- szerkesztője, Elek Tibor és Grecsó Krisztián szerkesztő el­mondták, hogy a ma már a Je­lenkorral együtt az ország öt legrangosabb hasonló profilú folyóirata közé tartozik a Bár­ka. Az ő vezetésükkel került a hajdan rendszertelenül megje­lent kiadvány a Békés Megyei Könyvtár kötelékébe, és ezál­tal stabilizálódhattak a kéthavi megjelenés föltételei. A két szerkesztő a lap publikációi­nak válogatásáról szólva hang­súlyozta, hogy a helyi iroda­lom felkarolása mellett a tekin­télyes, országos szerzőktől is ma már csak a teljesen jónak tartott írásokat közük. Időköz­ben a Budapesti Bárka Színház is elindított egy lapot Hajónap­ló címmel, mivel a Bárka név már foglalt volt. A beszélgetés után Kiss László, Balázs József (Kolozsvár) és Grecsó Krisztián olvastak fel legújabb írásaik­ból. ____________B. K. Ip m Futnak a képek m A kör bezárul A Vér és arany (Talaye Sorg) című iráni film bevezető jelenete, ez a re­mek, a mű egészének színvonalára jellemző négyperces képsor akár művészi hitvallásként is felfogható. Brutális jelenetet látunk: egy ék­szerboltban a betörő dulakodás után lelövi a tulajdonost, majd, mi­után látja, hogy a biztonsági rács el­zárta a kijáratot, öngyilkos lesz. Ez akár egy amerikai film nyitánya is lehetne. Ám a téma bemutatásának módja egészen más. A jelenetet egyetlen kameraállásból látjuk, pontosabban csupán annyit belőle, amennyi szinte véletlenül az optika látószögébe kerül. A felvevőgép a ráccsal elzárt kijáratra szegeződik, s azt mutatja, ami az utcán, a kép hátterében történik. Járókelők fut­nak össze, az emberek rémült gesz­tusokkal magyarázzák egymásnak a történteket, többen rendőrért kiál­tanak, valaki megpróbál benyúlni a küszöbön fekvő pisztolyért, de nem éri el. Utoljára Robert Bresson tudott ilyen klasszicista fegyelemmel, ennyire puritán (és éppen ezért filmszerű!) következetességgel vá­szonra idézni egy kegyetlen tettet A pénz című művében, ő volt képes így megjeleníteni, nem láttatva lát­tatni a bűnt. A rács is nála vált elő­ször egy léthelyzet szimbolikus ki­fejezőjévé. A bemutatás módja a Vér és arany esetében is hallatlanul tudatos, jellemző a nagyszerű per­zsa filmiskolára, amely ma kétség­kívül a legjobb a világon. Mint Bressonnál, itt sem az erőszak vé­res, öncélú bemutatása a cél, ha­nem egy emberi dráma érzékelteté­se, és egy szigorúan rendezett kompozíció megalapozása. Az ere­deti tehetségekben rendkívül gaz­dag iráni film két legnagyobb mű­vészének munkája ez: a forgató- könyvet Abbas Kiarostami írta, A cseresznye íze alkotója, a rendező pedig Jafar Panahi, A tükör meste­re. A visszapillantó szerkezetű el­beszélés arról számol be, hogyan vezetett el az immár halott főhős ­Husszein, az ékszerbolti betörő - útja eddig a végzetes tettig. Husszein, ez a nagydarab, mac­kós fiatalember pizzafutárként ke­resi szegényes kenyerét. Nősülni készülne, de nem telik neki tisztes­séges gyűrűre. A kudarcba fulladt ékszervásárlás jelenete utáni rosz- szulléte jelképes légszomj, ami ugyanakkor egy testileg-lelkileg la­bilis ember megnyüvánulása. A ret­rospektív szerkezeten belül lineáris logikával bomlik ki a történet. A pizzafutár járja a várost, és útjának epizódjaiból áll össze a film. Egyik megrendelője háborús veterántárs, együtt szolgáltak az irak-iráni har­cokban: zavart ismerkedés után az egykori bajtárs némi borravaló át­adása után visszavonul. Egy másik epizódban Panahi látleletet ad a perzsa viszonyokról, mint koráb­ban A kör című filmjében, amely a kitaszított, és a prostitúció útjára kerülő nők sorsát elemezte. Ezúttal a szigorú erkölcsrendészet sorra le­tartóztatja egy mulatság résztvevő­it. A botrányosnak ítélt eseményből semmit sem látunk, csak a lakás függönyére vetülő árnyékokat, amelyeket Husszein tekintetével szemlélhetünk, aki a rendőrök által feltartóztatva kint áll a ház előtt. A jómódú vüágfi lakásában tett látogatás az ellenpontozás klasszi­kus példája. A kamera lassan vo­nulva szemlélődik, követve a této­ván bóklászó hőst. A fürdőszoba kövén megpillantott vérfolt baljós előjel. A tetőteraszról látott város ki­világosodó panorámája nemcsak az idő múlását jelzi, hanem a vég­zetes elhatározás megszületésére is utal. ítélet ez: a gyilkosról és a vá­rosról, amelybe belevetette sorsa. A jelzett gondolatsor a nézőben pereg. A vásznon csupán mérnöki pontossággal szerkesztett képeket látunk, egy kitartóan vizsgálódó ka­mera tárgyilagos nézőpontjából. Megint készült egy iráni film, amely­nek vetítése lelki eseménnyé válik, mert a képek bennünk, befogadók­ban futnak tovább. Nagy Imre Husszein (Hossain Emadeddin) és barátja, Ali (Kamyar Sheisi) egy útjuk közben ____________________________________________Egy öregember emlékirataiból Ód a a medvehagymához Nem tudom, hány bűbájos fehércse­léd ment ki ma hajnalban a rétre, Szent György-napi harmatot szedni? Mert a fáma szerint nincs alkalma­sabb szer, gyógyító és szerelmi va­rázslásokra. Aki felelőtlenül kihagy­ta az évente egyszer adódó alkalmat, még kárpótolhatja magát. Van egy másik varázserővel bíró csodaszer, amihez hozzájuthat. Különösen, ha kimegy Orfűre, az Első Országos Medvehagyma Napra. Ám fontos, hogy elmenjünk Orfűig! Mert az ármány lesben áll. Bár az autóút mentén gyöngyvirágra emlékeztető, medvehagymarétek kínálják magukat. Véletlenül se szedjünk belőle. Kipufogógázzal át­itatott méregzsákocska valamennyi. Irány a faluház. A Kemencés Udvar­ban medvehagymás pogácsát ka­punk, és a gyógynövények ismerői minden titokba beavatnak, abba is, hol érdemes szedni a varázsfűből. A lustábbak, s a vénecskék, mehetnek azonnal a Muskátli vendéglőbe, medvehagyma menüt rendelni. Amit megettek, annak receptjét ha­za is vihetik. S vásárolhatnak az alapanyagból. Én is megpróbálom áttetetni kórházi ágyamat a Muskát­liba. Mert bár Szent György a bor­versenyek napja, s több rangos meg­mérettetésre kerül sor megyeszerte, de az orfűi kezdeményezés unikum a maga nemében. S ha meggondo­lom, hogy holnap madárijesztő-ké- szítő verseny lesz ugyanott, már két hungarikumot kínálnak. A medvehagyma Európa-szerte megterem. Mégsem találjuk leírását a híres gyógynövénykönyvekben. Maria Treben sem ismeri. A magyar pásztorok közül elsősorban a mak- koltató kanászok és a juhászok tar­tották sokra. Állataik, s maguk gyó­gyítására, étkezésre egyaránt hasz­nálták. Virágzásig csak a levelével él­tek, virágbontástól csak a hagymájá­val. Elekes Gézáné, az Atrium biobolt vezetője elmondja majd Orfűn, hogy méregtelenítésre, érel­meszesedésre, magas vérnyomás le­törésére, szív és keringési problé­mák javítására, a koleszterin és a vér­zsír csökkentésére, trombózis meg­előzésére, gyomor és bél fertőtleníté­sére egyaránt hatásos, mint gyógy­növény. Sőt, gyökfogó is, azaz meg­köti szervezetünkben a betegségek­kel kacérkodó szabad gyököket. Majd elfelejtem: memóriajavitó is. A reumán bedörzsöléssel segít. Szem­mel verés, szerelmi rontás ellen elég, ha leveleiből koszorút kötünk a nya­kunkba. Már egy szatír sem kíván meg bennünket. Sajnos a bioboltokban csak szárít­va árulják. Teának, fűszemek ez is jó, de a friss növény az evés örömét is adja. Közösségi étel. Miután majdnem olyan intenzív az illata, mint a fok­hagymáé, fontos, hogy a társaság minden tagja fogyasszon belőle a sa­ját érdekében. Kitűnő szerelmi pró­batételre is. Ha kedvesünk nem fo­gyasztott medvehagymát, csak mi, s mégis hajlandó csókolózni velünk, érzelmeihez nem férhet kétség. (Ha medvézés után társaságba me­gyünk, rágjunk el néhány borókabo­gyót, emberibbé teszi a farkasle- heletet.) Én szárítás helyett a mirelit tá­rolást pártolom. Á nyers növény mindazokkal a vitaminokkal és nyomelemekkel rendelkezik, mint a fokhagyma. Csak gazda­gabb. A főzés már némileg csök­kenti értékeit. Ezért érdemes so­kat fogyasztani belőle nyersen, s csak az utolsó pillanatokban a főtt ételhez adni, mint a snidlinget. Aprítva, levesekre, főzelékekre, köles és rizsételekre szórva. A szendvicset is feldobja, s tésztá­ban izgalmassá tehet leveseket. Pl. Egy tojást elkeverünk fél evő­kanál vajjal, két evőkanál tejföllel, sózzuk, borsozzuk, beleaprítunk öt medvehagymalevelet, annyi liszttel gazdagítjuk, hogy híg tész­tát kapjunk. Kiskanállal forró le­vesbe szaggatjuk. Ajánlom hús, ragu-, gulyás-, zöldség-, krumpli-, bab-, paradicsomlevesekhez. Próbálják ki az egyik salátavariá­ciót: balzsamecetet, olívaolajat, csi­pet sót, édesítőt összekeverünk. Do­bunk bele néhány szem borókabo­gyót. A jól megmosott levelekről a vizet lerázzuk (centrifugáljuk), s a salátalébe forgatjuk. Az alapléhez ízlés szerint joghurtot, kefirt vagy tej­fölt keverünk. Ehhez tehetünk kari­kára szelt, előtte lesózott zsenge cukkinit. Főtt burgonyakarikákkal is finom. Ha önálló ételnek akarjuk, csíkokra vágott füstölt húst, felvágot­tat, kemény tojáskarikákat tehetünk bele. Pangó bélre, szeszélyes emész­tésre ajánlom: sok majonézbe kevés mustárt, kefirt, citromlevet, fehér­bort, fehér borsot, gyömbért, kö­ményport keverünk. Ebbe sós víz­ben főtt száraz babot vagy lencsét te­szünk, majd sok laskára vágott med­vehagymát forgatunk bele. Lábadozóknak, tegnapelőtti fiata­loknak, szerelmeseknek erősítő étel: egy-egy rész reszelt sárgarépát és nyers céklát két rész laskára vágott medvehagymával keverünk, mézzel gazdagítjuk, citromlével vagy bor­ecettel locsoljuk. Előételként, köret­ként, vajas kenyérre kenve sokat együnk belőle. A cékla helyett nyers zellert is adhatunk bele, esetleg mindkettőt. Sült halak, grillcsirke, kacsape­csenye mellé: az egészben hagyott leveleket olajban fél percig fony- nyasztjuk. Citromlével locsoljuk. Ugyanabban az olajban átforgatott főtt krumplit adunk még vele. Vegetáriusok, sült zöldségekkel is él­vezni fogják. A menőbb éttermek kínálatán szerepel a hátszín udvarmester módra. Ennek példájára nem csak a pácolt, sült hátszint, de sózás után roston sütött karajt, baromfifiiét, ha­lat, cukkinit, zsenge tököt, padli­zsánt is elvarázsolhatunk. Az aprí­tott medvehagymát vajjal, borssal és szerecsendióval keverjük el, s a még forró rostonsült tetejére kenünk be­lőle, hogy ráolvadjon. Ha grillcsirké­re tesstók, adjunk bele mézet is. Együk hozzá valamelyik salátavariá­ciót. Éhségmentes ebéd fogyó- zóknak. Ha levest vagy főzeléket főzünk belőle, akkor se főzzük szét. Rövid párolás után turmixoljuk tejjel, bors­sal, sóval, spenót módjára. Utána he­vítsük forralásig. A medvehagymát virágzásig min­dennap fogyaszthatjuk. Tövestül nem ülik kitépni, de a szára őszig jó. Nem csak olcsóbb a tablettás gyógy­szereknél, garantáltan mellékhatás­mentes. Ha nem sajnáljuk azt a kis fáradságot, s nem az autóutak mel­lett szedjük. Bükkösdi László L k J L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents