Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-24 / 112. szám
8. OLDAL P 0 L I T I K A I 2004. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Ne legyen lelki polgárháború! Húsvét békességét megzavarta a politika. Egy internetes hírújság információi szerint a Magyar Szocialista Párt agresszív, háborús kampányra készül az európai parlamenti választás előtt. A párt igazgatója egyenesen arra buzdította a szocialista aktivistákat, hogy ne legyenek tekintettel semmüyen etikára, mindent lehet, majd utólag tisztázzák magukat. Magyarországot egyszer már kettészakította a politika, a politikai kampány. A 2002-es ország- gyűlési választások idején a csendes többség, a normális Magyarország polgárai megdöbbenve tapasztalhatták, ahogy a politika egymás ellen fordított családokat, haragosokká tett barátokat, szomszédokat, munkatársakat. Megdöbbenve láttuk az utcán lejárató szórólapot osztogató gyermekeket, az iskolában agitáló pedagógusokat, a rémhír-terjesztő sms-árada- tot. Akkor a kampány máig nem gyógyuló sebeket ejtett a nemzeten. Most, két évvel később az MSZP kampányának irányítói készülnek arra, hogy újra lelki polgárháborúba taszítsák az országot. Az MDF arra kéri a csendes többséget, utasítsák el a háborús logikára épülő politikát, jöjjön az akár bal-, akár jobboldalról. Utasítsuk el a gyűlölködésre felszólító aktivistákat éppúgy, mint az önmagukról és felelősségükről megfeledkezett politikusokat. Ne engedjék, ne engedjük szabadjára a politikai őrületet. Ne legyen lelki polgárháború! Dávid Ibolya és Csáky András _______Párthírek_______ ÁP RILIS 29-ÉN, csütörtökön 18 órakor mutatkozik be az Antall József Alapítvány a Magyar Demokrata Fórum megyei irodájában. Az esten lehetőség lesz megismerni az alapítvány pályázati lehetőségeit, valamint ott lesz Olajos Péter, az MDF EP listájának 2. jelöltje. Ugyanaznap 20 órakor az Értelmiségi Klubban szerepel Balogh László MDF-es országgyűlési képviselő. A fórum címe: az EU-n kívüli magyar kisebbség helyzete. Május elsején az MDF egésznapos majálisra hív minden kedves érdeklődőt a Barbakán várárokba. VÁROSI NAGYTAKARÍTÁST hirdet a Fidesz pécsi 1. számú választókerületi csoportja. A Föld napja alkalmából ma délelőtt 10 órától a Mohácsi úton kezdődik meg a város tavaszi nagytakarítása. A munkálatokat dr. Páva Zsolt, a választókerület elnökének aktív részvételével végezhetik mindazok, akiknek szívügyük a környék tisztasága. A nagytakarítás végén a Mohácsi út játszóterén gulyáslevessel várják a rendezők a takarításban- szemétszedésben segítőket. _____________________w Ka mpány van, ismét választani fogunk. Most már csak azt kellene tudni, hogy miről is szól a júniusi választás, mert ez nem világos. Kis túlzással ahány pártelnök, annyi válasz, sőt van olyan is, aki szerint ez a választás egyáltalán nem Európáról szól. Érdekes, hogy nálunk a viszonylag egyszerű dolgok is milyen bonyolulttá tudnak válni. Ehhez a sajátos átváltozáshoz semmi más nem kell, csak a politikai elit keze-nyoma. Én úgy tudom, június 13-án az Európai Parlament magyar képviselőit választjuk meg. Egy kicsit zavar, hogy pártok képviselőire kell szavazni, de el kell fogadnom, hogy parlamenti demokráciákban különböző pártok képviselik érdekeinket. Európában viszont valamennyiünk érdekéről van szó, legalább is reményeink szerint. És ettől kezdődően viszont már nem értem, hogy a hazai pártok miért akarják legyőzni egymást ezen választás során is. Nem a legjobb VITAFÓRUM Az erdélyi magyarság autonómiája A legnagyobb magyarországi erdélyi szervezetként, a tagszervezeteinkbe tömörült erdélyi magyarok nevében szólunk. Az Erdélyből való távozásunkkal okozott veszteség súlyával lelkűnkben, de'a sajátos helyzetünk adta tisztánlátással, kétségbeesetten szemléljük a legnagyobb elszakított nemzetrész fogyását, ősi magyar városaink süllyedését, az egész magyar nemzet védőbástyáinak romlását, ami az összmagyarság jövőjét is megkérdőjelezi. Trianon óta érvényes Kós Károly „kiáltó szava”. Az ő jelszava: „A magyarság nemzeti autonómiája” - a román hivatalos vélekedésekkel ellentétben - ma is az egyedül lehetséges ellenszere pusztulásunknak. Trianon óta a román kizárólagosság, az alkotmány első pontjában megtestesülve, tagadja nemzeti létünket a román állam fennhatósága alatt, és ennek megfelelően a parlament román képviselői egy emberként elutasítják autonómiaköveteléseinket, ezzel is bizonyítva, hogy az a magyarságnak létkérdése. Az erdélyi magyarság hivatalos politikai képviselete szövetségre lépett velük és az autonómia ügyét elszabotálta, ezért utólagos megnyilatkozásaik ez ügyben hiteltelenek. Magyar- ország választott vezetői a nemzeti önrendelkezésünk ügyében végre fellépők szándékait meghamisítják, őket egységbontókként megbélyegzik és kiközösítik, a Máért asztalához közel nem engedik. A román politikum és közszellem Trianon rabjaként képtelen felismerni, hogy az ország magyar lakosságának nemzeti és emberi szabadsága saját szabadságának előfeltétele. Nincs időnk kivárni, hogy erre ráébredjenek. EU-s csatlakozási folyamatuk az egyedüli lehetőséget biztosítja ennek kikényszerítésére. Sajnos, az integrációs tárgyalások kisebbségi fejezetét már lezárták és Románia magyarságpolitikáját modellértékűnek nevezték a magyar diplomácia szégyenére. Lehetőségeink viszont nem merültek még ki. A teljes magyar politikai paletta, civil szervezeteink, az egész magyar társadalom összefogására lenne most szükség ez ügyben határainkon innen és túl, de mindenekelőtt a hatalom, a cselekvéshez szükséges eszközök birtokosainak vállán nyugszik a legnagyobb felelősség. Felszólítjuk ezért őket, hogy fordítsanak eddigi gyakorlatukon és pártérdekeiket rendeljék a nemzeti érdekek alá. Ha ezt nem teszik meg, felhívjuk a magyar választókat a következtetések levonására, mielőtt a történelem mondaná ki elmarasztaló ítéletét mindannyiunk felett. Dr. Tamás Attila, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöksége Városok uniója Az Európai Unió - a városok uniója. Európa kultúráját, gazdaságát elsősorban városai határozzák meg, ahogy az európai népességet négyötödét is a városi polgárság alkotja. Való igaz, a közös európai politika hangsúlyos eleme az agrárpolitika. Az Unió irdatlan pénzekkel támogatja a mező- gazdaságot, mivel az nem versenyképes a világpiacon, és ösz- szeomlana a városi polgárság adójából fizetett támogatások nélkül. Mezőgazdaságát az Unió mesterségesen tartja életben, hogy megelőzze parasztsága tönkremenetelét, munkanélkülivé válását, illetve hogy helyben tartsa a vidéki lakosságot. Európa azért lehet a világ egyik vezető gazdasági hatalma, mert városi polgársága előteremti az ehhez szükséges jövedelmet és befizeti az adóját. És ebből a szempontból mi, magyarok is már régóta európaiak vagyunk, vagyis az adóbevételeket túlnyomórészt az ipari termelés és a szolgáltatási szektor biztosítja. Mi, magyar liberálisok mindig is a városi polgárság képviseletét tartottuk fontosnak a munkánk során. A minden egyes szavazatot begyűjteni kívánó Fidesz- MPSZ és az MSZP a „mindenkinek mindent megígérünk” elvét követi, noha a fideszes vezetők rendre vidék pártjaként utalnak a pártjukra, míg a szocialisták politizálását sokáig a „bérből és fizetésből élők” gyakori emlegetése jellemezte. Mi nem csinálunk titkot abból, hogy a városi polgárok érdekében dolgozunk. Büszkék vagyunk arra, hogy számos sikeres városi politikus erősíti sorainkat Demszky Gábor nem csupán Budapest főpolgármestere, de az Európa Fővárosok Uniója elnöke is. Szabad demokrata a 2003-as Év Polgár- mestere, a szekszárdi Kocsis Imre Antal, a veszprémi polgár- mester Dióssy László - de említhetném a békéscsabai, a kalocsai, a tiszaújvárosi, a budaörsi, a jászberényi polgármestert, és így tovább. E városokban tudják: a liberális polgármester jó irányba viszi a várost - különben nem választották volna újra. Az SZDSZ európai uniós listavezetője, Demszky Gábor „két- frontos harcot” hirdetett a városok érdekében. „Hazai fronton” a legfontosabb az önkormányzatok részesedésének növelése a nemzeti jövedelemből. A konzervatív és szocialista pénzügy- miniszterek az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkentették ezt az arányt, miközben az európai trend éppen ennek ellenkezője: minél több pénzt hagyni az ön- kormányzatoknál, hiszen helyben tudják a leginkább eldönteni, mire van szükség az ott élőknek. „Európai fronton” ellenben a speciális városi problémák kezelését szeretnénk elérni A legsúlyosabb a „lakótelep-bomba”: lejárófélben van a 70-es években 30 évre épített lakótelepek élettartama. Éurópában eddig a lakótelepek nem okoztak komoly problémát, hiszen az emberek csupán 3%-a él lakótelepen - a most csatlakozó országokban annál többen. Halaszthatatlan a lakótelepek felújítása, amihez szükség van a közös uniós költségvetésből való hozzájárulásra is. A másik ügy a tömegközlekedés támogatása az uniós költségvetésből, ami nemcsak a városlakók kényelme, de a környezetvédelem szempontjából is sürgető. A 2007-től induló uniós költségvetési periódusban már szerepel a tömegközlekedés - ehhez Demszky lobbitevékenysége is hozzájárult. Fontos a mezőgazdaság támogatása, de mi, városlakók sem akarunk tovább másodrendű európai polgárok lenni. Most jó esélye van javaslataink megvalósulásának, hiszen ahogy a magyar parlamentben, úgy az európaiban sem igen lehet többségi döntést hozni a liberális frakció nélkül. Európában a liberálisok 10% körüli választási eredményét jósolják a közvéleménykutatók: nekünk, magyar szabadelvűeknek is ez a kitűzött célunk. A szavazófülkében se feledjük majd, hogy a liberálisokra adott szavazatok a városok érdekeinek képviseletét erősítik - Európában és Magyarországon egyaránt. Vucskics Péter SZDSZ Mély felháborodással Mély felháborodással tapasztaltam, hogy egy politikától mentes sportrendezvényt, mely inkább példája lehetett volna a pártok összefogásának, a Fidesz pártpolitikai célokra használt fel. A Final Four első napján, április 16- án, a sportrendezvény lebonyolítása érdekében lezárt - bár közterületnek minősülő területen - egy nem pártrendezvényként meghirdetett, nagy tömegeket vonzó eseményt a Fidesz arra használt fel, hogy Nemzeti Petíciójához aláírásokat gyűjtsön. Önmagában ez a tény jogilag nem, de etikailag erősen megkérdőjelezhető. Talán feledhető is lehetne, ha nem lett volna folytatása sokkal durvább formában. Április 17-én délben került sor a tragikus körülmények között elhunyt Horváth Judit emlékére készült „A kosárlabdázónő” szobor avatására. A Fidesz az eseményt ismét pártpolitikai célokra használta fel. Tette ezt akkor, amikor a Parlament elnöke és parlamenti képviselők együtt emlékeztek és koszorúztak a Fidesz prominens helyi vezetőivel. A Fidesz-vezetők nem gátolták meg, illetve el sem határolódtak attól a szégyenletes eseménytől sem, amikor az aláírást gyűjtő aktivistáik az ünnepség után távozó baloldali politikusokat bekiabálásaikkal, trágár, sértő megjegyzéseikkel provokálták. Sajnálatomat fejezem ki, hogy az országos politika egy helyi, városi célt is el tud rontani. Sajnálom, hogy egy európai,szintű sportrendezvényen a Fidesznek nem a pécsi csapat jó szereplése, hanem az aláírások számának növelése fontos. Sajnálom, hogy egy közös összefogással elkészült szobor avatásakor még mindig a „kommunistázás” a legfontosabb a Fidesz számára. Ez a fajta gondolkodásmód nem az, amit egy európai párt magáénak vallhat. Juhász István, az MSZP Pécs városi elnöke Aláírásgyűjtés a Nemzeti Petícióért Az MSZP Pécs Városi Szervezte által a sajtóhoz eljuttatott „Botrányos aláírásgyűjtés” című sajtóközleményre az alábbiakat kívánjuk a nyilvánosság elé tárni. 1. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Pécs Városi Szervezetét - mint ahogy az országban mindenütt - igen sokan keresik meg naponta azzal a kérdéssel, hogy hol csatlakozhatnak a Nemzeti Petíció aláírásgyűjtési akciójához. Ennek érdekében a Fidesz Pécs Városi Szervezete is megpróbál minden olyan helyen megjelenni a városban, ahol nagyobb tömegek mozognak, és lehetőséget biztosítani arra, hogy Pécs város polgárai is kifejezésre juttathassák támogatásukat a Nemzeti Petícióról. 2. Egy aláírásgyűjtés jellegéből adódóan csak akkor lehet botrányos, ha provokálják és azzá teszik. Aktivistáink figyelmét külön is felhívtuk arra, hogy az aláírás- gyűjtés sehol ne legyen erőszakos, harsány, a környezetet bármilyen módon zavaró tevékenység. Ezeknek a feltételeknek a pécsi sportcsarnok előtti közterületen a Final Four idején történt aláírásgyűjtés is megfelelt. Az aláírásgyűjtőket gyakran éri provokáció, így nem kizárt, De Blasio Antonio hogy szóváltásba keveredtek baloldali politikusokkal, akik a jól bevált werberi módszert alkalmazva a Nemzeti Petíció tartalmával vitatkoznak, hanem az aláírásgyűjtés tevékenységét támadják. Tisztelettel és szeretettel várjuk minden nyilvános vitára az MSZP Pécs városi vezetőit is, ahol a Nemzeti Petíció tartalmáról vitatkozunk, és jól megalapozott érveinkkel szemben ők is érveket sorakoztatnak fel, nem pedig az aláírásgyűjtők zaklatásából, provokálásából kívánnak politikai tőkét kovácsolni. 3. A kérdéses szoboravató ünnepség résztvevői közül senkinek sem tűnt fel, hogy egy közeli járdaszakaszon aláírás- gyűjtők tevékenykednek és egybehangzó állításuk szerint semmiféle bekiabálások, botrányos események nem zavarták meg az ünnepséget. 4. Továbbra is kitartunk azon véleményünk mellett, hogy a Nemzeti Petíció otthonteremtéséért, az energiaárak 5%-on belüli emeléséért, a magyar gazdák támogatásáért, a gyógyszerárak csökkentéséért és a magyar munkahelyek védelméért tett erőfeszítései olyan nemzeti kérdések, melyek minden magyar ember számára pártsemleges véleményalkotást tesznek lehetővé. De Blasio Antonio Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Pécs Városi Szervezetének elnöke Valaki mondja meg! nemzeti tizenegyet - bocsánat huszonnégyet - kellene „pályára” küldeni ? A képviseleti létszámunk korlátozott, ezért nem juthat minden pártnak, politikai áramlatnak hely. Nem értem, hogy ettől a hazai belpolitikában miért kellene szinte alapvetően megváltoznia mindennek? Az elnyert, vagy el nem nyert európai képviselői helyek számától függően miért csökken, vagy veszik el a kormány illetve egyes pártok hazai legitimitása? Miért? Mi függ ettől? Elnézést a tudatlanságomért, de.Brüsszelben is van jobb-bal-vagy liberális kormányzás? Előfordulhat a jövőben, hogy Európa a képviselői többségnek megfelelően szigorúan egy irányba - jobb, bal, vagy liberális elvek szerint - fog haladni, netán ciklusonként váltakozva? Nos, én már bele is bonyolódtam. Már csak kapkodom a fejem, hogy hogyan függ össze a hazai gyógyszerár és a legjobb brüsszeli képviselet kérdése. Nem is tudom, érdemes-e elmennem szavazni. Vagy el kell mennem és hazai politikai vonzalmam szerint kell leadnom vokso- mat? Hát erről szól ez az egész? Tényleg, miről miről is szól ez a választás? Gondoljuk végig elölről! Milyen hatásköre, jogosítványa lesz az általunk megválasztott küldötteknek? Ugyanaz, mint az itthoni parlamenti képviselőknek, vagy egészen más? Milyen kérdésekben mondhatnak véleményt, miben és milyen mechanizmus szerint dönthetnek? Van-e joguk előterjesztéseket készíteni, ezek vonatkozhatnak-e elsősorban hazánkra, egyáltalán milyen módon képviselhetik a mi szűkebb érdekeinket is az összeurópai ügyek mellett? Mivel pártlistákra szavazunk, megtudom-e a kampány során, melyik párt mit ért el a magyar érdekek képviseletében ez idáig Brüsszelben? Megtudom-e, mit mulasztott? Jó volna tudni, hogy az adott párt céljai mennyire vannak összhangban az EU céljaival, milyen az adott párt uniós támogatottsága? Melyek az adott párt konkrét céljai a jövőbeni képviselet során és ezen célok miben különböznek más pártok céljaitól? Kicsit résdetesebben: Mit kíván tenni az adott párt a további sikeres politikai és gazdasági integrációnk érdekében? Csak példaként: mi a képviseletért versengő párt mezőgazdasággal, infrastruktúrával, környezetvédelemmel, régiók kialakításával kapcsolatos jövőbeni programja? Mit tervez a leszakadó ágazatok és rétegek érdekében? Hogyan kívánja ápolni és megőrizni nemzeti identitásunkat és kultúránkat? Milyen módon gondolja elősegíteni az uniós források minél nagyobb arányú megszerzését és valóban hatékony felhasználását? Hogyan tervezi normalizálni kapcsolatait más pártok képviselőivel, biztosítani az egységes fellépést érdekeinkért „legalább Brüsszelben”? Mit tanácsol nekem, a kis-ember- nek és miben segít, hogyan válhatok sikeres európai polgárrá? Talán végül, de nem utolsósorban, mit képvisel a párt Európa jövőbeni céljait, működését illetően? Választóként mindezen kérdésre nem annyira általános elvi, hanem minél konkrétabb, gyakorlati feleletre volna szükségem a kampány keretében. A pártlistákon a leendő képviselők személyére szavazunk. Tudnunk kell tehát, hogy az egyes jelölteknek mi a szakterülete, milyen szakmai életpályát futottak be, van -e már valami "brüsszeli vágy más diplomáciai eredményük''. Talán túlzottnak tűnik a megválaszolandó kérdések sora, de ezen ismeretekre szükségünk van, hogy „hideg fejjel” ki tudjuk választani a hazánk érdekeit legjobban képviselő európai parlamentereinket. Ha a közelgő választás erről szól! Egyébként 2 év múlva, 2006- ban ismét választhatunk, és akkor kevésbé „hideg fejjel” hazai politikai vonzalmainknak is teret adhatunk. Most tehát miről szól a júniusi választás? Valaki mondja meg! Dr. Sós Csaba
