Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-08 / 67. szám

2004. Március 8., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Új hangversenyterem zenészszemmel Újabb és újabb érvek szólnak amellett, hogy épüljön végre hangversenyterem a városban. E hónapban intézményfejlesz­tési terv kerül a képviselő-testület elé, amely azzal számol, hogy 2006-ban cím­zett támogatást nyújtanak be a hangver­senyterem építésére. De mit várnak el az új létesítménytől a zenészek?- A helyszín továbbra is vitatott, az első ta­nulmányterv 1999-ben a Park mozi szabad­téri részének befedését tartalmazta, míg napjainkban a döntnökök többsége arra hajlik, hogy egy ilyen 1,5-2 milliárd-forin­tos beruházásnak jól látható központi hely­re, köztérre kell kerülnie - tudtuk meg Meixner Andrástól, az önkormányzat kul­turális bizottságának elnökétől. A Centrum Aruház előtti parkoló, az Ifjú­sági Ház melletti terület, a Lánc utcai rende­lő és a Zsolnay út közötti szabad rész került szóba, valamint a Pátria Szálló mögötti parkoló. Az új elképzelés szerint egyik változatként marad a szabadtéri mozi lefedé­se, ehhez társítanak egy belvárosi helyszínt, és így pályáznak központi forrá­sokra két év múlva.- Többről van itt szó, mint egy drága épület fel­húzásáról - mondja Horváth Zsolt, a Pan­non Filharmonikusok igazgatója. - Pécsett 1811 óta van szimfonikus zenekar, épp itt az ideje, hogy végre egy minden igényt ki­elégítő hangversenyterem is épüljön. A zenekar vezetője kitért arra is, hogy a társulat versenyképessége az Unióban nagyban függ attól, milyen környezetben tálalják a koncerteket. A pillanatnyi pécsi helyszínek pedig alkalmatlanok bármiféle kontinentális összevetésre. Nem csak az a fontos, hogy a belváros mely pontjára ke­rül az épület, a belső kialakításra is oda kell figyelni. Az akusztikus tervezés a munka leglényege­sebb része (külföldi tervezőt kell hívni, mert hazánkban nincs hozzáértő), mert egy ilyen létesít­ménynek legalább 100 évre kell készül­nie. Kérdés, hogy a pécsi másfél-két mil­liárdos előzetes költ­ségvetésű koncertte­remnél mennyi jut ilyen részletekre. Másrészt Horváth Zsolt szerint ezer fé­rőhely alatt nem érdemes belekezdeni új koncertterembe, hiszen kisebbek most is rendelkezésre állnak, és gondolni kell a bővíthetőségére is. Egyébként van jó euró­pai minta, a koncertezők a birminghamit tartják ma a legjobb hangversenyterem­nek. A helyet illetően a pécsi muzsikusok szerint afféle szabadidőcentrumként kell a háznak működnie. Ilyen szempontból a Park mozi környéke a legkevésbé megfele­lő. De funkcionális elvárásaik is vannak. Ha ott kell majd próbálni is, akkor nem elég egy nagyterem. A beépített technika ugyancsak pénzkérdés, de elvárásuk, hogy az építmény lemezfelvételek készítésére is alkalmas legyen, ilyen ugyanis nemigen akad az országban. Ehhez hangszigetelt helyiségek, stúdió szükséges, ugyancsak nem fillérekért. A zenekar 160 négyzetmé­A várható költségek Hazánkban évek óta nem építettek hangversenytermet. Ha valaki­nek van rálátása a beruházás költségeire, az Dévényi Sándor pé­csi építész, aki megnyerte a Park mozi szabadtéri részének befe­désére kiírt tervpályázatot és készített egy előzetes kalkulációt. Ez az objektum 700 férőhelyes - ha a karzatokat is kialakítják, akkor a nézőtér 900 fő befogadására is alkalmas -, továbbá a mozi­épület rendbetétele és a Gebauer-freskók helyreállítása is szere­pelt a projektben, és így az összeg kétmilliárd forint fölötti. Tudni kell, hogy a szabadtéri mozi három oldalról zárt, így csak egy homlokzatot kell kialakítani, vagyis egy új építmény ennél jóval többe kerül. Nem véletlen, hogy Kunszt Márta alpolgármester mostanában már hárommilliárd forintos beruházásról beszél, igaz, forrásmegjelölés nélkül. térnél kisebb színpadot nem javasol, hi­szen egy Mahler-szimfónia legalább száz zenésszel és hatvan fős kórussal számol. Ugyanakkor célszerű egy sípos orgonát is beépíteni a házba, továbbá a színpad mo­bilitását (süllyesztők, emelők, forgatás) is meg kell oldani, itt ugyanis fura lenne ol­dalról betolni a zongorát. Ezek tehát a vágyak, a valóság körvonalai pedig még nem látszanak. MÉSZÁROS B. ENDRE Jegyzet Drágaság, marhaság Nézzük végig egyszer szép higgad­tan, mit is üzen nekünk az óriás­plakát a maga óriási betűivel. Most éppen azt, amelyiken egy cowboy-kalapos jóember (azt hit­tem, a Koncz Gábor az, de még­sem) vigyora mellett a következő ol­vasható: Ez a város marha drága Mivel a plakát Pécs utcáin lát­ható, tán jogos a féltételezés, hogy a hirdető multicég megbízá­sa nyomán a reklám kiötlői ezút­tal kifejezetten Pécset célozták meg. Tehát: Pécs drága. Mi több: marha drága (itt persze állhatna más jelző is: az, hogy - puritánul - nagyon. Vagy maszatolósabban igencsak, szintén az állattartás körébe utalva baromi, esetleg az út mentieken kurva, de ez már a képzeletbeli sulykok elvetése). A nagy kérdés, hogy fitymálja-e a képen nagy arcot mutató Dzsokijúing-szerű koma a várost, vagy ellenkezőleg, éppen hogy di­cséri? Az előbbi értelmezésben a város komoly fogyatékosságai bír: (túl) drága, és e drágaságtól nyög min­denki, aki itt lakozik. Ami egyben azt is sugallja: szegény emberek tengetik errefelé az életüket, a pusztító drágaság terhe akut nyög­ve a Jóisten napja nem ragyog rá­juk. Ám csak várjunk: Dzsoki mo­solya a kampány második felvoná­sára ígér valamit, ami, ha a drága­ságtól letompult agyunk jól sejti - jaj, kimondani is lúdbőröztető -: az olcsóság! Milyen szép is lesz, ha végre ez a Pécs egy marha olcsó vá­ros lesz. Az egész ügy másképp fest, ha a szlogent elismerésképp értelmez­zük, hiszen tudjuk, mit jeleni az, ha egy várost drágának monda­nak. Nem mást, mint hogy ott bi­zony tehetős, az anyagi jólléttől duzzadó polgárság tölti e földi sár­tekét is Paradicsomként megélő mindennapjait. Drága város Moszkva, Zürich és London, Bécs és New York, Fokváros és Tokió. És büszkék arra, hogy drágák, nem nagyon óhajtanak elcsábulni a ke­vésbé drága, ne adj isten az olcsó felé, mert abból valami olyasmit vélnének kihallani, hogy akkor ke­vesebbek, silányabbak lesznek és hígább a levük. Szóval nehéz, cefet nehéz az élet. Se így, se úgy nem jó. De aztán eszembe jut a harma­dik verzió, a „megoldás". Pécs tényleg drága város. Legabbis nekünk, akik itt élünk, a mi szívünknek drága. Aztán hogy ki miképp cicomázza, marhávcd vagy más egyébbel, tartsuk titok­ban, és ne áruljuk el annak a csú­nya kalapos bácsinak! MÉHES KÁROLY TÁJAK, HANGULATOK. Kova László festménykiállítása április 30-ig tekinthető meg Pécsett, a Lenau Házban. FOTÓ: LÖFFLER PÉTER Kezdődik a fesztivál A Győri Balett Macbeth című táncdrámájának bemutatójával ma este 19 órakor a nagyszín­házban kezdetét veszi a 6. Pé­csi Tavaszi Fesztivál. A rendez­vénysorozat keretében négy héten át, március 8-tól április 3-ig három tucatnyi kulturális programból válogathatnak az érdeklődők. Az argentin tangó­tól a klezmer koncerten át az ír folkestig a zene több nyelven és több ágban képviselteti ma­gát, de irodalmi találkozókból, különleges tárlatokból is lehet válogatni. A fesztivál a szoká­soknak megfelelően március közepén (16. és 20-a között) ki­egészül a Frankofon-héttel, ahol a gasztronómiai ínyencsé­geket gusztálva a kultúra aszta­láról is érdemes lesz fogyaszta­ni. A kulturális seregszemle va­lójában áprilisban sem ér vé­get, hiszen a kiállítások egy ré­sze áthúzódik a jövő hónap kö­zepéig. Márciusi Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesztett Je­lenkor márciusi száma, mely Oravecz Imre verseivel, illetve Né­meth Gábor Zsidó vagy? című regé­nyének részletével indul. Ezt köve­tően Kovács András Ferenc Kavafisz-átiratait és Bogdán László Ovidius szerepét imitáló költemé­nyeit olvashatjuk, majd Grecsó Krisztián Félben jó, sokkal jobb, mint egészben című regényrészlete következik. Borbély Szilárd és Szolcsányi Ákos versei után a szép- irodalmi rovatot Kgrösi Zoltán kis­prózája, illetve Tandori Dezső esz- széje zárja. A márciusi Jelenkor válogatást közöl Kassák Lajos és Kassák La- josné 1957 és 1964 között Gara Lászlóhoz írott leveleiből. Gara László Franciaországban élő irodal­már, szerkesztő és műfordító a hat­vanas évek szinte minden fontos magyar szerzőjét igyekezett megis­mertetni a francia közönséggel. Az irodalomtörténeti jelentőségű leve­lek az ő hagyatékából kerültek elő. A tanulmányrovat ezúttal a kor­társ magyar zenei élet jeles szerep­lőivel foglalkozik. A hatvanéves Vidovszky Lászlót köszönti Weber Kristóf rövid esszéje és kottája, majd két beszélgetés következik: Dolinszky Miklós Csalog Gáborral, Tillmann J. A. pedig Szemző Tibor­ral készített interjút. A kritikarovatban Schein Gábor Vörös István Heidegger, a postahi­vatalnok című verses regényét elemzi, Rácz Péter Borbély Szilárd új verseskötetéről, a Berlin-Hamlet- ről ír, Havasréti József pedig Csorba Győző nemrégiben kiadott római naplóit veszi szemügyre. A kisre- cenziók sorát Bedecs László Tan­dori Dezső esszékötetéről írott szö­vege nyitja, ezután Sonnevend Júlia Bódis Kriszta első regényéről, a Ke­mény vajról, Podmaniczky Szüárd Flann O' Brien szürreális szatírájá­ról, A harmadik rendőrről, Medve A. Zoltán pedig Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig című kötetről közöl kritikát. ■ Gravírozott „kirakatgraffitik” Döbbent boltosok Pécs belvárosában Kirakatokra, telefonfülkék oldalfalaira karcolt, satírozott áb­rák, krikszkrakszok jelentek meg Pécs belvárosában. Míg azonban az eddig ismert „művek” valamiféle festékoldóval el- távolíthatók voltak, az „üveggravírozás” makacsabb. A bizto­sító is csak a törésre fizet, a boltosok döbbenten tárják szét karjukat. A cselekmény büntetőjogi meghatározása: rongálás. Krikszkrakszok, szavaknak, ábrák­nak ható zagyva vonalak vonják magukra a figyelmet. Miközben az ember a könyvesbolti kirakat könyveiméit böngészi, az üvegkar­colatokon akad meg a szeme. A Rá­kóczi út Bajcsy Zsilinszky út és Jó­kai út közé eső szakaszának északi oldalán az összes kirakat tele van graffitiszerű zavaros alakzatokkal. Az első bejelentés a Rákóczi út egyik kis boltjából érkezett. A boltot összecsukható vasrács zárja el a külvilágtól éjjelente. Ezen is átnyúl­tak. Mély, függőleges vonal maradt utánuk. A szomszédos butik kira­katüvegét tavaly egy éjszaka bever­ték, most a mintegy 200 ezer forin­tos kirakaton csak „gravírozott” üveg-„graffitik” díszelegnek. Megje­lentek az ábrák a Nagyposta előtti telefonfülkék oldalfalain is, vala­mint a „vülanyrendőrként” emlege­tett csomóponttól délre, továbbá az itteni nagy ülatszeráruház bejárati üvegfelületein. Pavbvits Sándomé, a Líra és Lant Fókusz Könyváruhá­zának boltvezetője megdöbbenésé­nek ad hangot. - Amikor pár napja reggel bejöttünk, a lélegzetünk is el­állt a látványtól: hatalmas kirakata­inkat máról holnapra teljesen tönk­retették. Durva vandalizmus ez. Ta­lán egy diszkós este utáni extra mu­latság... Az S Modell új helyén, az érintett utcaszakasz Konzum felőli sarkán lévő boltban Wébemé Papp Gyöngyi tulajdonos és Tóth Anikó eladó a minap nyitás után figyeltek föl a zagyva kirakati „dekorációra”. A sok millióval felújított üzlet hatal­mas kirakata dupla üvegből, belül­ről üregesen egy tömbben készül­nek. Értékük 200 ezer forint körül mozog. - A biztosító csak törés ese­tén fizet - mondják -, az üvegfirka ellen nincs biztosítás. Felháborított bennünket a csúfság. A házfelügye­lő rendőrségi feljelentést tett isme­retlen tettes ellen. A Fénystúdió nevű csillárbolt ve­zetője, Niklainé Molnár Ida nagyjá­ból a többiekkel egy időben észlelte a kirakatrongálást. - Eddig is össze­firkálták festékes flakonnal, filccel az üvegeket - mondja. - Azt azon­ban alkoholos ronggyal, vattával le. lehetett mosni. Az öncélú rongálás­ra nincs semmiféle magyarázat... Az Alexandra Kiadó itteni boltjá­nak a kirakatait is éppen tisztítják az alkalmazottak. Legalább négy jóko­ra kirakatüveget kellene kicserélni a karcolatok miatt. A sarki nagy illat­szerbolt üvegajtaján és a posta előt­ti telefonfülkék egyikén a „Tévé” szó olvasható satírozott betűkkel. A boltosok egyöntetűen tanácsta­lanok, mitévők is legyenek. Ha ki­cseréltetik a drága üvegtáblákat, mi a garancia arra, hogy másnapra megint nem lesznek összekarcolva? Többen gyémánt üvegvágóra, má­sok vídia szerszámacélra gondol­nak, mint amivel a rongálást-elkö- vették. Aligha valószínű, hogy vala­ki gyémántköves gyűrűjével próbált volna ily módon jeleskedni hölgye előtt.- Az eset számunkra is újdonság - mondja Kovács Jenő rendőr alezre­des, a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnmegelőzési osztály- vezetője. - Ezzel a módszerrel még nem találkoztunk. A graffitit ismer­A megrongált kirakatüveg a Rákóczi úton jük, mint a rongálás egy nagyon el­terjedt, ocsmány formáját. Az ilyen jellegű falfestés és ez az üvegfirka is egyérdeműen üldözendő, rongálás­nak minősül. Tízezer forintnyi kár­határon belül szabálysértés, efölött bűncselekmény. Az utóbbi hónapokban sajnos nagyon megsokasodtak az ilyen cselekmények. Rendszerint kis fir- kás-rajzos csoportok alakulnak. A graffitisek körében is az úgyneve­zett alja népségnek a „jaegelők” számítanak. Kinek-kinek jelei van­nak, egyesek csak betűket, mások „képeket”, esetleg ezek kombiná­cióit hagyják maguk után. Kiszűré­sük nehéz. Vannak a városban ki­fejezetten falfestésre kijelölt he­lyek is, ahol szabad a pálya. Ott is dúl a harc: kiszorítják, átfestik egy­mást. Tizennégy éves kor alatt a tetten ért graffitis nem büntethető. A szülő azonban mindenkor fele­FOTÓ: LÖFFLER P. lős a kiskorú gyermeke okozta ká­rokért.- Hogyne tudná a szülő, hogy a gyereke graffitis, hiszen látja a festé­ket a ruhákon, a flakont és a filctol­lakat sem könnyű elrejteni - mond­ja az alezredes. - Egy flakon festék mellesleg 2000 forint... Sok üyen fo­gásunk van. A közelmúltban is több megszállott „művésziélek” került nem kívánt kapcsolatba a rendőr­séggel. BEBESSI K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents