Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-29 / 59. szám
A magyar fürdők története A mai Magyarország területén a rómaiak építették az első fürdőket akkor, amikor Pannónia Provincia néven a Rámái Birodalomhoz tartozott. A tartomány fővárosa Aquincum volt a mai Budapest északi részén, a Duna jobb partján. Az impozáns középületeken és a két amfiteátrumon kívül a rámaiak számos fürdőt építettek, elkülönítetten a civil lakosság, a légionáriusok és a római állampolgársággal nem bíró segédcsapatok katonái számára. Az ásatások eddig 21 fürdőt tártak fel, közülük a legnagyobb a központi katonai fürdő (Thermae Maiores) volt. A fürdőket a budai hegyek lábainál fakadó források vizével táplálták, melyeket vezetékeken juttattak el a fürdőkbe. A közfürdők mellett a gazdag polgárok házaiban számos, gyönyörű mozaikokkal díszített fürdőszobát tártak fel. A Római Birodalom széthullása után a nép- vándorlás viharai között megsemmisültek Aquincum fürdői. Figyelemre méltó tény viszont, hogy a mai hazájukat elfoglaló magyar törzsek szintén a budai hegyek lábánál fakadó meleg források környékén építették ki főbb településeiket. A kereszténység felvétele, illetve a magyar királyság megalakulása (1000) után az általános fejlődés részeként ismét fejlődésnek indultak a fürdők is. A XII. században a Johannita lovagoknak már fürdőkórházuk volt a Duna partján, ahol a Szentföldről visszatérő sebesült és beteg kereszteseket kezelték és készítették fel a továbbutazásra nyugatra. A későbbiekben fürdőkórház épült a Gellért-hegy lábánál a mai Rudas fürdő helyén, ahol elsősorban leprás betegeket kezeltek. A budai fürdők európai hírnévre tettek szert a XV. század elején, amikor I. Zsigmond uralkodása alatt a város átmenetileg a Németi ómai Birodalom fővárosa volt. A fürdők tovább virágoztak Corvin Mátyás, a nagy humanista uralkodó idején. Ebből és az azt követő időszakból számos írott úti beszámoló szól a budai fürdőkről, közöttük a legrészletesebb a svájci Vadianusé, valamint Bertrandon de la Broquiére lovagé, aki II. Fü- löp burgundi herceg főlovász- mestere volt. A XVI. század elején Oláh Miklós esztergomi érsek részletesen leírja a Szentlélek kórházat, amely a mai Császár-fürdő helyén állt, és ismerteti, hogy milyen betegségek gyógykezelésére alkalmasak a kórház forrásai. A XVI-XVII. században Magyarország legnagyobb része török megszállás alá került. Ebben az időszakban az ország szörnyű károkat szenvedett, egyedül a fürdők voltak azok, amelyeket a háborús károk nem érintettek. Sőt a törökök számos új fürdőt építettek, amelyek közül néhány mindmáig gyakorlatilag változatlan formában működik és fogadja a vendégeket. (Rudas fürdő, Rác fürdő, Király fürdő) A török megszállás alatti időszakiéi kimerítően ír útleírásában dr. Brown angol orvos, aki kiemeli a budai fürdők személyzetének udvariasságát és felkészültségét. 1686-ban Buda a töröktől való visszafoglalását követően a város kizárólagos látványosságait a fürdők jelentették. A XVIII-XIX. században rohamos fejlődésnek indultak országszerte a fürdők, és ekkor alakultak ki a nagy, nemzetközileg is elismert fürdőhelyek. (Balatonfü- red, Har kány, Balf stb.) Az I. világháború megszakította a fejlődést, majd a rövid stagnálás után Budapest fejlesztése került előtérbe. A II. világháborúban országszerte súlyos károkat szenvedtek a fürdők. Ideiglenes helyreállítás után hosszú időn át tisztasági funkciókat láttak el és csak magyar betegeket fogadtak, nemzetközi gyógyfd egenforgalom nem volt. Az 1960-as években azonban országszerte hatalmas fürdőfei- lesztés indult, számtalan új gyógyfürdőt, uszodát és strandfürdőt építettek, és tovább fejlesztették a már jól ismert régi fürdőket is. Magyarország kivételes lehetőségeit az ENSZ is felismerte, amikor a 70-es évek elején „Thermal Project" intézetet létesített Budapesten, melynek feladata a magyarországi fürdőfejlesztés elősegítése, tervezési programok kidolgozása volt azzal a céllal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat más országok számára knowhow formájában hasznosítsák. Az elmúlt évtizedekben a fürdőkezelésekkel kapcsolatos nézetek megváltoztak. A kizárólag fürdőkkel való gyógyítás megszűnt, helyébe a komplex terápia lépett, amely a természetes gyógymódok (gyógytorna, masz- százs, elektroterápia stb.) teljes eszköztárát alkalmazza, természetesen úgy, hogy a kezelések gerincét a fürdőkezelések adják. A cél minél jobb, minél tartósabb eredmény elérése minél kevesebb gyógyszer és minél több természetes gyógymód (fizioterápia) alkalmazásával. A modern gyógyszerek általában jók és hatásosak, de igen sok mellékhatásuk van, és nem utolsósorban egyre drágábbak. Élettartamuk gyakran csak 4-5 év, míg a fürdőket évezredek óta használja az emberiség. Merre induljunk, hegyen válasszunk? Ha gyógy- vagy termálvizet szeretnénk fogni, tulajdonképpen bármerre indulhatunk Magyarországon. Mint a történeti visszatekintésből is kiderül, koncentráltan a legtöbb fürdőt a fővárosban találjuk. A Gellért, a Lukács, a Rudas, a Széchenyi, a Margitszigeti fürdők nem ismeretlenek a hazai vendégek körében. Látogatásuk most azért is ajánlható, mert Budapesten milliárdos fürdőfejlesztési programok indultak, aminek eredményeként nem csak külsejükben, hanem szolgáltatásaikat tekintve is jelentős változások történtek, illetve várhatóak. A keleti országrészen a Debreceni Gyógyfürdő, a vonzó látványelemekkel gyarapodó Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő, Eger, illetve a régmúltra visszanyúló tradíciókkal rendelkező Gyulai Vár- és Gyógyfürdő emelkedik ki a kínálatból. Ha a nyugati országrészt választjuk, talán még gazdagabb a kínálat. Ha nem akarunk órákat utazni, mindjárt itt van a tavaly megszépült Harkányi Gyógyfürdő. Kétórányi autóúttal már Zalakaros vagy Hévíz is elérhető, kicsit északnyugatabbra pedig ott van előbb az utóbbi években sokat fejlődő Sárvári Termálfürdő, majd az osztrák vendégek által is igen kedvelt Bük. A kínálat tehát roppant gazdag, sokak számára éppen ezért nehéz a választás. Ennek megkönnyítéséhez adunk most néhány szempontot Sokan a lakóhelyükhöz legközelebbi fürdőt látogatják legszívesebben. Az egészségügyi problémákkal küszködő vendégek a gyógyvizek összetétele szerint válogathatnak, ebben szakorvos is segítheti őket. A vendégek igen jelentős része szereti, ha a felkeresett objektumban komplex, extra színvonalú szolgáltatás áll rendelkezésükre, ebben az esetben mindenképpen a nagy fürdőket lehet számukra ajánlani. Mások ugyanakkor éppen a kisebb, családias hangulatú fürdőházakat szeretik. Szűkebb pátriánkban ezekből is van kínálat bőven, gondoljunk csak Szigetvárra, Csokonyavisontára, Dombóvárra vagy Igalra, vagy a Balatonfenyvesról kis- vonattal is megközelíthető Csisztapusztára. Utazás, vendégiátás 13
