Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-29 / 59. szám

Meghitt est a barátokkal Utazás, vendéglátás Az ünnepek után sincs e$/ üres hétvégéje az embernek, a farsang, a báli szezon idején egymást érik a baráti meghívások, vendégvárások és ven­dégjárások. Aztán csak toporgunk, vagy szégyenkezünk, amikor váratlan helyzet alakul ki, mert kevesebb a teríték, hiányzik e^ szék, rosszul ültet­tük le a társaságot. A vendéglátás protokolljának u^anis hihetetlenül bő­séges a szakirodalma, és a .hivatalos’ aktuális teendők egyre csak szapo­rodnak. Nem lehetünk soha eléggé felkészültek a különleges események­re, de legalább az alapokkal érdemes tisztában lenni. Egy kisebb helyiségben is meghitt lehet a hangulat A tökéletes vendéglátáshoz nem elég a finom, különleges étel, az ünneplőbe öltöztetett la­kás, jó néhány fortélyt ismerni kell még a társaság fogadásától a terítéken át a szórakoztató prog­ramokig, társasjátékokig. A ven­déglátásnál alapszabály napja­inkban is, hogy igyekezzünk a meghívottakat minden szem­pontból kényeztetni. Ez pedig semmiképpen se jelentse azt, hogy az ismerőstől hallott fan­tasztikus recepttel lepjük meg barátainkat, ugyanakkor bevált módi, hogy apró ajándékkal kedveskedünk. Látogatóként vi­szont nem illik elkésni, bármi­lyen jó is lesz aztán a hangulat, időben kell távozni. A meghí­vást még az est előtt két nappal is csak alapos indokkal célszerű lemondani, mert a kellékek ek­kor már többnyire ott lapulnak az éléskamrában, vagy a hűtő- szekrényben. Fontos tudnivaló, hogy a ven­déglátás legyen személyre sza­bott, gondos, fantáziadús és me­rész, ha a meghívottak fogadóké­szek rá. Az üvegtálakban tekergő színes tészta, a japán módra, föl­dön ülve fogyasztott étel, a külön­leges saláták, a dizájnosan hajto­gatott szalvéták mind valami pluszt adnak a találkozóhoz, nem beszélve a kellemes háttérzené­ről, a virágokról, a speciális illato- sításról. Ezután következhetnek a rész­letek. Természetesen az étkező- asztalra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Itt zajlik az étkezés, a beszélgetés, teázás, köré gyűlnek a vendégek. Első dolog legyen hát terítés előtt az asztalnemű kivá­lasztása. Olyan apróságok is lé­nyegesek, hogy a terítő az asztal­ról minden irányban egyforma mértékben nyúljon le, de ne lóg­jon az étkező térdére, és a teríték­nél személyenként 60-80 centis helyet hagyjunk. Az asztal megvilágítása ne va­kítsa a fényforrással szemben ülőt, és ne változtassa meg az éte­lek színét. A gyertyás terítésnél el­lenben biztosítani kell az alkalom­hoz illő fényerőt. Apropó, gyer­tya. Egy jó tanács az abroszra csöppent viasz eltávolításához. A foltot hagyjuk kihűlni, majd kés­sel óvatosan távolítsuk el a textíli­áról. A nyomában maradt zsíros foltot célszerű nedvszívó szalvétá­val és vasalóval eltüntetni. Ha sok fényt akarunk, ebédlő- asztalunkat az üveg teszi igazán ragyogóvá! A legjobb minőségű üveg a kristályüveg. A színes üvegek mindig is nagyon népsze­rűek, újabban ismét divatosak. No és néhány ötlet a pohárválasz­táshoz. A bor ízének, zamaténak érzékelé­sére, az átlátszó, tuli­pán formájú kelyhek a legjobbak. Bort csak a pohár kéthar­madáig töltsünk, hogy meg lehessen forgatni benne az italt. A fehérbort mindig hűtve kínál­juk, lehetőleg hosz- szú szárú pohárban, vörösboros palackot viszont hagyjuk leve­gőzni fogyasztás előtt egy-két órával. A vizespoharak leg­inkább henger alakú­ak, talp nélküliek, és mindig ott a helyük az asztalon. Az evőeszközök­kel szemben egyet­len íratlan szabály van. Nem gond, ha nem ezüstből ké­szült, de mindenkép­pen ragyogjon. Más­részt bármi is kerül az asztalra, az egy készletből származ­zon. Egy normál menü aperitiffel kezdődik, előételből, levesből, hal- vagy húsételből, sajtból és desszertből áll és kávé zárja a sort. Fehérbort a halhoz, szár­nyasokhoz, vörösbort marhahús­hoz és vadételekhez, sört ellen­ben mindenhez kínálhatunk. Mészáros B. E. A készletek tartalma Az étkészlet alapszettje mélytányért vagy levesescsészét, nagy lapostányért és desszertestányért tartalmaz, amit fűszertartók, teás- és kávéskészlet, ha­mu- és gyertyatartó egészíthet ki. Az evőeszközkészlet egyszerű változatában leveses-, teáskanál, villa és kés található. Ez alkalomtól függően bővíthető mokkáskanállal, süteményesvillá­val, halvillával, halkéssel, levesmerökanállal, mártásoskanállal, húsvillával, tortakéssel, tortalapáttal, haltálaló eszközökkel, kenókéssel, limonádéskanál- lal, cukroskanállal, szardínialapáttal, spárgáslapáttal, tejszíneskanállal. A pohárkészlet vörösboros és fehérboros kehelyből, likőrőspohárból, pezsgős­pohárból, kísérőpohárból, söröspohárból, konyakos és whiskyspohárból áll, ami bővíthető vizeskehellyel, likőröskehellyel, édesboros keheliyel, pezsgőspohárral, cherryspohárral, söröskehellyel, limonádéspohárral és bóléspohárral.

Next

/
Thumbnails
Contents