Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-07 / 37. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á 0 1 TÜKÖR 2004. Február 7., szombat Irány Irak, ha lehet A felszabadított országban gomba módra szaporodnak a magáncégek, előtérbe kerülnek a személyes kapcsolatok „A gombostűtől a jumbo jetig mindenre szükségünk van!” Beszédében így jelle­mezte a gazdaság állapotát és az im­portigényeket Irak építésügyi miniszte­re Kuvaitban, a nemzetközi kiállításon. Az „Iraki újjáépítés 2004” nevet viselő rendezvényre 50 országból érkeztek kiállítók, köztük tizenkilenc magyar vállalat is. Major István, a magyar állam képviselő­jeként vett részt a kiállításon. „Elsődle­ges kormányzati célunk a tájékozódás volt.” - foglalta össze utazásának lénye­gét a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára. Hozzátette: „A kiállításon megjelent iraki kormányzati tényezőkkel és a magán­szféra képviselőivel történt találkozók nagymértékben segítettek ebben.”- Milyen lehetőségek vannak az iraki újjáépítésben?- Az utak, a közlekedés, az áramszol­gáltatás, a közművek, az élelmiszeripar, az egészségügyi szolgáltatások, a kőolaj kitermelésének és szállításának rekonst­rukciója. (A világ szénhidrogénkészleté­nek fele Irakban van.) Figyelmet érdemel a magánszféra is: gomba módra szapo­rodnak a magáncégek. A közületi meg­rendelések a konszolidáció előrehaladtá­val a hosszú távú befektetések színtere le­het, a magánszféra az ad hoc jellegű pro­jektekre ad lehetőséget, amelyekben a személyes kapcsolatok, a kereslet-kínálat viszonya és az azonnali készpénzes fize­tési megoldások kerülnek előtérbe.- Mikorra várható érdemi előrelépés?- Vélhetően csak akkor, ha már Bag­dadban találkozhatnak egymással a piaci élet szereplői. Ekkor nyílik majd ugyanis igazán lehetőség érdemi találkozókra az iraki kormányzat és a külföldi adminiszt­rációk képviselőivel, a magyar szakem­berek ekkor tudnak érdemben és beha­tóan tájékozódni a különböző miniszté­riumoknál és főhatóságoknál.- Ezek szerint a meglehetősen optimista magyar szerepvállalásra még várni kell?- El kell ismerni, hogy az iraki újjá­építésben az Egyesült Államok által fi­nanszírozott programokból kimarad­tak a magyar vállalkozások. Ez azon­ban általánosan jellemző az európai országokra, hiszen Lengyelországot le­számítva más európai ország sem ju­tott szerephez. Tegyük hozzá, a len­gyel gazdaság is nagyságrendekkel ki­sebb mértékben vehet részt Irak újjá­építésében, mint gondolták. Pozícióink jók, hazánk a támogatott országok kö­zé tartozik az Egyesült Államok meg­ítélésében.- Az újjáépítésben mikorra várható konkrét előrelépés?- A közületi megrendelésekre egy­másfél évet még várni kell, a magánszfé­rában nincs szüksége ennyi időre azok­nak, akik kockáztatnak és az üzleti sike­rek reményében vállalnak bizonyos ve­szélyeket.- A közületi megrendelésekre mely ma­gyar vállalatok pályázhatnak a sikerek reményében leghamarabb?- Azok, amelyek elsősorban iraki munkaerőre szeretnének támaszkodni.- A magyar kormány miként segít az iraki újjáépítésben részt vevő cégeknek?- A kedvező körülmények kialakítása a mi feladatunk. Ezt a vállalatok már a kuvaiti kiállítás során is érezhették, hi­szen az ezzel kapcsolatos költségek öt­ven százalékát a magyar állam vállalta. Ami a közeli jövőt ületi: támogatjuk a kő­olajipar, az energiaszektor és az élelmi­szeripar szakértőinek kiutazását Irakba. Kismartoni Endre szerint a látogatók sikerre vitték az „Iraki Újjáépítés 2004” kuvaiti kiállítást. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rht. (ITD Hun­gary) keretében működő Iraki Újjáépíté­si Koordinációs Iroda vezetője hasznos­nak nevezte a számos kétoldalú kapcso­latfelvétellel zárult rendezvényt.- Kevesebben (ezerötszáz helyett csak százan) képviselték az iraki gazdaságot. Hogyan sikerült mégis a kétoldalú talál­kozókat létrehozni?- A közvetlen kapcsolatok kialakítása tűnhet az egyedüli járható útnak az iraki újjáépítésben. A kuvaiti kiállítás azon­ban megmutatta, hogy léteznek más le­hetőségek is. A kiállítók között szép számmal voltak, akik már ott vannak Irakban, kellő tapasztalattal, kapcsola­tokkal. (Nem szabad megfeledkezni pél­dául arról, hogy korábban a kuvaiti ex­port ötven százaléka Irakban realizáló­dott.) Azok a magyar vállalatok, vállalko­zások, amelyek nem a saját maguk által sok nehézség árán kitaposott úton járva szeretnének bekapcsolódni az újjáépí­tésbe, már nagyon kedvező a terep. „Mi nem nyaralni, hanem dolgozni mentünk a kuvaiti kiállításra!” - mondja Fekete Balázs, az Agroinvest vezérigaz­gató-helyettese. „Következésképpen a szervezésbeli akadályok, és saját a elhe­lyezési körülményeink hidegen hagytak bennünket.”- Az Agroinvest neve ismerős az iraki gazdasági szakembereknek, hiszen már Major István és Kismartoni Endre (a kép jobb oldalán) a kiállításon FOTÓ: MAROSI ANTAL korábban is jelen voltak ebben a térség­ben. Mégsem a saját, hanem a mások ál­tal kitaposott utat választották. Miért?- Nekünk is fontosak az üzleti sikerek, de legalább annyira fontos a tervezhető­ség és a viszonylagos biztonság is. Ennél fogva nem tétováztunk, sőt örültünk, amikor egy ománi-kuvaiti vállalkozás megkeresett bennünket ajánlva, hogy működjünk együtt egy Kerbela melletti dátolyafeldolgozó üzem helyreállításá­ban. Az öröm oka talán érthető, hiszen leendő partnereinkkel könnyűszerrel tu­dunk kapcsolatot tartani, másrészt a kér­déses gyárat annak idején, a nyolcvanas években magyarok építették.- Már konkrét üzlettel térhettek haza?- Attól még messze vagyunk; a tárgya­lások megkezdésénél tartunk. Nehezebb a helyzet a vízvezeték-hálózat építésé­ben. Hiába találkoztunk ugyanis hat te­hetséges, talpraesett iraki üzletemberrel, akik tudják, mit és hogyan szeretnének, ha velük a kapcsolattartás komoly ne­hézségekbe ütközik. Mindenesetre én optimista vagyok, és biztos abban, hogy - ha a tárgyalások folytatására minden le­hetőséget megragadunk - előbb-utóbb eredményeink is lesznek: egy jelentős vízhálózat helyreállítását, kiépítését bíz­zák ránk Irakban! Tapasztó Zsolt a kuvaiti kiállításon először járt arab országban. A hét em­bert foglalkoztató kecskeméti családi vál­lalkozás kontaktlencséket gyárt. Maga­biztos üzletember, tíz esztendőn át az egyik legnagyobb amerikai vállalat ter­jesztői voltak. 2003-tól saját emblémát terveztek, terméküket egyelőre külföl­dön gyártják, remélik, hogy a Gazdasági Minisztériumtól pályázaton támogatást nyernek, és nem kell a saját terméküket importálni. A vállalkozó konkrét sikerrel tért vissza Kuvaitból.- Könnyű volt tárgyalni arab üzletem­berekkel?- Nem, szinte kivétel nélkül az árral kezdték a tárgyalást. A termék jóformán nem is érdekelte őket. Leendő partnerem fordítva csinálta, előbb hosszasan érdek­lődött a termék iránt, és csak a találkozó végén beszéltünk a pénzügyekről. Be kell ismernem, megizzasztott. A végén sikerrel jártam, legyőztem a konkuren­ciát, és ha a tárgyalások utolsó fázisa is sikerrel jár, közel félmillió dolláros meg­rendelést kap a cégem.- Mivel győzte meg kuvaiti partnerét?- Azt hiszem, a szaktudásommal. Csa­ládunk 1930 óta ugyanabban az épület­ben tart fenn egy rendelőt. A nagyapám szemorvos volt, az édesapám, sőt a hú­gom is az. Én nem vagyok orvos, de szin­te mindent tudok, amit a szemről tudni lehet. Termékünk pedig a kontaklencse. Azt hiszem, a tudás volt az, amely meg­győzte hasonló beállítottságú partne­reimet. MAROSI ANTAL Devizaárfolyamok Cseh korona 8,07 Euró 268,47 Japán jen (100) 201,05 Lengyel zloty 55,41 Svájci frank 170,93 Szlovák korona 6,59 Angol font 393,27 Hírek ELEKTRONIKUS FEJLESZTÉS További költségmegtakarítást és infrasrukturális fejlesztései­nek felgyorsítását tűzte ki célul a British Airways. A légitársaság most nyilvánosságra hozott üz- letí terve a személyi költségek 300 millió fontos csökkentését írja elő, többségében az admi­nisztratív területeken. Ezzel egyidejűleg bővítik az elektroni­kus beszerzést, és korszerűsítik az utaskiszolgálást, europress PRIVATIZÁLJÁK AZ ÁNTSZ-LABOROKAT Havonta százmillió forintos megtakarítást jelent az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálatnak (ÁNTSZ) har­minc, nem állami szolgáltatást végző laboratórium privatizálá­sa - közölte az országos tiszti főorvos. Bujdosó László el­mondta: jelenleg az ÁNTSZ-la- boratóriumok éves vesztesége 1,2 milliárd forint. Már hozzá­fogtak a laboratóriumok vagyo­nának, eszközeinek felmérésé­hez, ezzel együtt a kötelező ál­lami feladatok és a jelenleg is magáncélra - például vendéglá­tó-ipari egységeknek - végzett szolgáltatások listájának szétválasztásához, világgazdaság NÉGY EGYÉNI A LEGNAGYOBBAK KÖZÖTT A legnagyobb adózók közt két­szer annyi a korlátolt felelőssé­gű társaság (kft.), mint a rész­vénytársaság (rí.) - derül ki az adóhivatal legutóbbi közle­ményéből, amely a kiemelt adózói kör internetes rendsze­rére hívja fel a figyelmet. A leg­meglepőbb az, hogy a kiemelt adózók igazgatósága gondozza négy egyéni vállalkozó adó­ügyeit is: ketten Bács-Kiskun- ból, egy Győr-Moson-Sopronból és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből való. világgazdaság Agrárkerekasztal - kivonulással Megtartotta első ülését a parlamenti pártok és szakmai szer­vezetek részvételével zajló Nemzeti Agrárkerekasztal. Az első ülésen az ellenzék rögtön fel is függesztette a további tárgya­lásokon való részvételét, amelyről a legnagyobb szakmai szer­vezet elnöke is távozott. Kormánypártiak és ellenzékiek - itt még együtt fotó: europress/kallus györgy Budapest Bár a tárgyalássorozatot megnyi­tó Szili Katalin házelnök összefo­gásra szólította fel az agrárkerek­asztal résztvevőit, kérésének nem volt sok foganatja, a korábbi né­zeteltéréseket továbbra sem sike­rült orvosolni. Az első alkalom­mal csak a szervezeti kérdések­kel foglalkozó ülésről távozó Medgyasszay László (MDF) és Tuti-Kovács Béla (Fidesz) beje­lentette: felfüggesztik munkáju­kat az agrárkerekasztal tárgyalá­sain. Az ellenzék ugyanis úgy vé­li: először az agráriumot érintő akut problémákról kell tárgyalni, csak utána lehet a közép- és hosz- szú távú programokról. Az ellenzéki felvetésre Németh Imre mezőgazdasági miniszter egy, az agrárkerekasztallal párhu­zamosan működő és az aktuális problémákkal foglalkozó vizsgá­lóbizottság felállítását javasolta, amelyet az ellenzék el is fogadott. Ugyanakkor az ellenzéki képvise­lők szerint addig nem lehet foly­tatni az agrárkerekasztal munká­ját, amíg ez a bizottság nem végzi el a feladatát. Mivel a miniszter ezt nem fogadta el, ezért úgy dön­töttek: felfüggesztik munkájukat a fórumon. Az akut kérdéskörben az ellenzék a 2003-ból áthúzódó kifizetésekről, az Unió által nyúj­tott támogatások kifizetéséről, a 100 milliárdos hitelcsomagról és az ágazati válságok megoldásáról tárgyalna leginkább. A csalódottan távozó Medgyasz- szay László bejelentette: az ellen­zék egy parlamenti agrárvitanap megtartását is javasolja. Turi- Kovács Béla összegzésképpen annyit mondott: sajnos úgy néz ki, hogy a tárgyalásokra való készség csak retorikai szinten je­lent meg a kormány részéről. Németh Imre miniszter az ülés után úgy nyilatkozott: az első tár­gyaláson eldöntötték, hogy terü­Németh cáfol A szakminiszter cáfolta, hogy a kormány által bejelentett taka­rékossági csomag 20 milliárd fo­rinttal kurtítaná meg az agrárium költségvetését. Németh Imre egyébként meg van róla győződ­ve, hogy sikerül megegyeznie a kérdésről Draskovics Tibor ki­jelölt pénzügyminiszterrel. létenként szakbizottságokat hoz­nak létre a munka hatékonyabbá tétele érdekében. A miniszter sze­rint a programalkotással párhuza­mosan kell foglakozni az aktuális kérdésekkel. Az akut problémá­kat tárgyaló bizottságot egyéb­ként a jövő hét keddre hívta össze Németh Imre. Az ülésről szintén távozott Ja­kab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke, aki szerint azonnali konkrét meg­oldásokra van szükség a mező- gazdaság problémáinak megoldá­sa érdekében. Jakab István az ülésen javasolta, hogy az agrárke­rekasztal döntései konszenzussal szülessenek, illetve ha a részt ve­vők legalább 20 százaléka java­solja, akkor kötelező legyen egy téma napirendre vétele. Ezeket a javaslatait azonban elutasították, ami a szervezet elnöke szerint el­fogadhatatlan. Jakab István beje­lentette: részt vesznek a keddi ülésen, de ha nem kapnak konk­rét válaszokat a kérdéseikre, a gazdák demonstrálni fognak. A MAGOSZ elnöke szerint a „bizott- ságosdival” nem lehet eredmé­nyeket elérni. A következő agrárkerekasztal- tárgyalásra előreláthatólag feb­ruár 20-án kerül sor. BARANYA RÓBERT Férfiak... Humofí A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ A kedves... Sorozatok filmvígjátékok minden nap mindenkinek! Nem csak nőknek! Szoperkózért Zűrös fickók HUntapasik Nórület Aríiss Cheers ravasz...

Next

/
Thumbnails
Contents