Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-04 / 3. szám
2004. JANUÁR 4. GAZDASAG 5 Ez az eva éve volt rHlÄBA ILLETETEM MAGAM A/EMICEN , kellék a | VAÍí.Aí.KoZokVAK'... ' Ha az adóbevételek szempontjából értékeljük a múlt esztendőt, kijelenthetjük: ez az eva éve volt. S nemcsak az egyszerűsített vállalkozói adó vizsgázott kitűnőre, hanem a vállalkozók is. A csaknem 60 ezer evázó ugyanis a kétszeresét fizette be előlegként a költségvetésbe, mint amire a hivatal számított. Az előzetes adatok szerint idén újabb 16 ezer társaság lesz evás. ff Amikor tavaly az evát bevezették, sokan óvtak tőle. Néhányan tudni vélték, hogy ez csak egy újabb trükk arra, hogy az adóhivatal megtudja, kik is szeretnének tiszta lappal indulni. Még a könyvelők között is voltak, akik óva intették ügyfeleiket, hogy bejelentkezzenek. Mások komolyan állították, hogy a könyvelők nem alaptalanul riogatnak: az evázóknak ugyanis nem lesz szükségük rájuk, s ez tömeges munkanélküliséget okoz majd ebben a szektorban. Nos, egy esztendő elteltével megállapítható, hogy a félelmek közül semmi sem igazolódott be. Az evát ugyan jóval kevesebben választották, mint arra számítani lehetett (alig 60 ezren éllek a lehetőséggel), ám akik átalány- adózásra váltottak, nem bánták meg. Az eva teljesítette azt, amire kitalálták: csökkentette a bonyolult adminisztrációt, és átláthatóságával, kiszámíthatóságával indirekt módon növelte a vállalkozások adófizetési hajlandóságát. Már az első negyedévi előlegekből befolyt a teljes esztendőre szóló előirányzatnak több mint a fele, 8,5 milliárd forint. A második negyedévben ez 11,1 milliárdra nőtt, a harmadik negyedévben pedig 10 milliárd evaelőleget könyvelhetett el az államkassza. így az eredeti előirányzatnak csaknem a duplája, 29-31 milliárd forint származott ebből az adónemből. Nem csoda, hogy ezt látva a pénzügyi kormányzat igyekezett az evát minél több vállalkozás számára vonzóvá tenni. Az éves árbevételi határ, amely alatt az átalányadót választani lehet, 15-ről 25 millió forintra nőtt - az APEH adatai szerint jelenleg Magyarországon 610 ezer egyéni és társas vállalkozás felel meg ennek a feltételnek. Ám Zara László, a Magyar Adótanács- adók és Számviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint irreális volt azt várni, hogy ettől a változtatástól tömegek válnak evássá.- A tapasztalat az, hogy az emberek még mindig nem értették meg az eva lényegét - mondta. - De az is lehet, hogy sokan rosszul becsülték meg, mennyi lesz a költségük. Az evát ugyanis alapvetően az alacsony költséghányaddal, illetve a kis eszközigénnyel dolgozó vállalkozások használhatják ki. Ők azok, akik lényegében csak a saját tudásukat, szakértelmüket adják el a vállalkozási szerződéssel. Az a félelem sem igazolódott be, hogy a könyvelők az eva miatt munka nélkül maradnak. Néhány egyéni vállalkozó ugyan valóban a saját kezébe vette a számlák nyilvántartását, de az éves bevallás elkészítésénél náluk még lehetnek gondok. Az evának legfeljebb annyi hatása volt, hogy a könyvelők tavaly nem emeltek árat, így kompenzálva a kevesebb adminisztrációs teendőt. Egyértelmű bevételkiesésnek azonban ez sem nevezhető, mivel a könyvelők egy jelentős hányada szintén evás lett, Persze azt senki sem állítja, hogy akik evások lett, azok nyomban le is tettek a kiskapuk kereséséről - állítja Vadász Iván adószakértő, az adótanácsadók egyesületének elnökhelyettese. Szerinte bár számukat nem lehet megbecsülni, vélhetően többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy családon belül két vállalkozást is működtetnek, egy evást és egy nem evést - s az előbbi „elszámolhatatlan” költségeit az utóbbiban érvényesítik. Az ilyesmit - főleg, ha az evás cég számlái több helyen vannak „szétszórva” - szinte lehetetlen tetten érni. ami nagyjából ellensúlyozta a tarifa- emelés elmaradását. Az adószakértő szerint az EU- csatlakozás után sem kell tartani attól, hogy az eva rendszere megváltozik. Egy éve ugyan még aggódtunk, hogy az Unió gazdasági szakértői el- fogadják-e azt a magyar sajátosságot, hogy a vállalkozók áfát számláznak, ám ennek visszafizetése helyett átalányadót rónak le, de mostanra nyilvánvalóvá vált: az evázók száma kevés, s az általuk befizetett 32 milliárd forint sem aggályos, így a magyar adótörténet egyik legnagyobb sikerét Európában is el tudjuk fogadtatni. December 22-ig csaknem 16 000 új adózó jelentkezett az eva hatálya alá. 2003. I. n.év 2003. II. n.év 2003. III. n.év Befizetett előlegeié (milliárd forint) Ipari ingatlanok bérleti díja ír»***' Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója új lendületet kaphat: elkezdődhet ugyanis a biatorbágyi Vendel Ipari Park kiépítése. A 9 hektáros telken mintegy 20 ezer négyzetméternyi logisztikai, ipari vagy kereskedelmi beruházás valósulhat meg. Nagy előnye a kedvező fekvés: az Ml-es és M7-es autópálya, és az MO-s autóút közelsége. A jó környezetnek persze ára van, ám ezzel a tarifával Magyarország még mindig az európai középmezőnyben található. Idén a raktárak, üzemcsarnokok, és üzlethelyiségek bérleti díjai mindössze 6-7 százalékkal drágulnak. Márkás olcsóság Biatorbágyon ■ Jövőre felépül és megnyílik az első magyarországi outlet- center. Az outletüzletek Nyugat-Európában roppant népszerűek, mivel márkás, szezonálisan megmaradt, illetve már kifutó modellnek számító ruházati cikkeket árusítanak a kiskereskedelmi árnál legalább 30 százalékkal olcsóbban (a hazai vásárlók körében legnépszerűbb outletközpont Ausztriában, a magyar határtól 20 kilométerre fekvő Parndorfban található - ott minden harmadik vevő magyar). Az első hazai outletcenter Biatorbágyon, az MO-s és az Ml-es autóút találkozásánál épül fel mintegy 17 hektáron, a Raiffeisen Ingatlan Rt. és a brit Outlet Estates Limited brit ingatlanfejlesztő és üzemeltető társaság közös vállalkozásában. A mintegy hatmilliárd forintból felépülő Budapest Outlet Center 15 ezer négyzetméter alapterületű lesz, s csaknem 60 üzletnek ad majd otthont. December végén az üzlethelyiségek 40 százalékát már ki is adták. A tervek szerint a ruházati és cipőkereskedelemben, illetve gyártásban érdekelt cégek mellett olyan nagy sportcikkgyártók is bérelnek majd üzletet, mint a Nike, az Adidas vagy a Puma. HÍREK Gyarapodnak a magyar erdők ■ Magyarország élőfa-készlete folyamatosan növekszik, mivel az erdők gyarapodása nagyobb, mint az élőfa-készlet csökkenését okozó fakitermelés, természetes elhalás és az erdőkárok együttes hatása - jelentette ki Mihálffy Imre, az agrártárca Erdészeti Hivatalának osztályvezetője. Jelenleg hazánk erdőterülete 1823 377 hektár, 60 százaléka állami tulajdon, a többi magánerdő. Az EU-csatlakozás után a magyar erdősítés felgyorsulhat, mivel a mező- gazdasági termelésből kivont területek erdősítését az EU támogatja. A szakemberek olyan fajtákat telepítenek, amelyek Magyarországon őshonosak, ezek a tölgy, a cser és a bükk. Unalmasnak talált reklámok M Az európai polgárok - az Unióban és azon kívül egyaránt - soknak és unalmasnak találják az őket bombázó reklámokat - derült ki a GfK Piackutató Intézet 21 országban végzett felméréséből. A legnagyobb kétellyel az olaszok, csehek és szlovákok fogadják az áruk és szolgáltatások dicséretét. Leginkább a spanyoloknak terhes a sok hirdetés, legkevésbé pedig a briteket zavarja. A csehek, olaszok, németek, szlovákok és oroszok szerint unalmasak a reklámok. Ezekben az országokban 29-36 százalék között volt azon megkérdezettek aránya, akik szórakoztatónak ítélték a hirdetéseket. Európa legnagyobb gyógylánca ■ A Danubius Hotels Rt. 1998 őszén, majd 1999-ben két lépcsőben vásárolta meg Csehországban a marienbadi szállodákat. Az öt nagyobb szálloda, a gyógycentrumok, az ottani betegbiztosítás részeként működő szanatóriumok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Jönnek a cseh fizetővendégek, és a közeli Németországból is egyre többen veszik igénybe az ivókúrákat és a mozgásszervi kezeléseket. A másfél éve megvett pöstyéni szállodákban 1800 szoba várja a vendégeket. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia nagy hírű fürdői, Marienbad, Pöstyén, valamint az erdélyi Szováta fokozatosan visszakapják új tulajdonosuk, Európa legnagyobb gyógyszállodalánca kezében egykori fényüket. j Komárom fejleszti termálfürdőjét \ ■ Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő komáromi termálfürdő 406 millió forintos beruházásához 150 millió forintos állami támogatást kap. Zatykó János polgármester, országgyűlési képviselő elmondta: az önkormányzat 100 millió forinttal járult hozzá a terv megvalósításához. 2005 végéig Í medencéket újítanak fel, vízforgatók felszerelését végzik, feszített víztükör lesz a medencékben, s élményfürdőt is kialakítanak. S jövőre már ivókúraként fogyasztható az ide vezetett 58 fokos gyógyvíz. Az idei turisztikai szezon kezdetére már egy megújult gyógyfürdőbe léphetnek a látogatók. Sugár András hosszabbított ■ Sugár András újabb három évet írt alá a Westelnél, vagyis 2007. március 31-ig ezután is ő vezeti a mobiltársaságot. Az egyik legismertebb magyar menedzser 1993 óta vezeti a céget, amely a Matáv 100 százalékos tulajdonában van, és előfizetőinek száma meghaladja a 3,7 milliót. A legnyereségesebb magyarországi cégek listáján a Westel egyébként tavaly a harmadik volt a Matáv Rt. és a Mól Rt. után. BEFEKTETÉS Gyógynövények: megszedhetjük magunkat A gyógynövények szerte a világon reneszánszukat élik, s Magyarország, amely ma is az EU legfontosabb gyógynövény-beszállítói közé tartozik, a Jövőben is komoly piaci részesedésre számíthat. Hazánkban egyébként csaknem akkora területen termesztenek gyógynövényeket, mint az Unióban. Legnagyobb területű termesztések (hektár) Hl Magyarországon a gyógy- és fűszernövényszakágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, az általuk előállított becsült termelési érték 12-15 milliárd forint. A termesztett és gyűjtött gyógynövények mennyisége csaknem 50 ezer tonna, amelynek 60-70 százalékát exportáljuk. Jelenleg 45-50 ezer hektáron termesztenek gyógynövényeket (ezek megoszlását lásd táblázatunkban). Európában mintegy 600 gyógy- és fűszernövény honos, Magyarországon 330 gyógyhatású fajt tartanak számon. Hazánk a termesztett gyógynövényfajták számát tekintve világviszonylatban is az első helyen áll: jelenleg 72 államilag elismert fajtát termesztenek hazánkban, s ezek száma évről évre nő. A következő időszakban további 30-40 ma még gyűjtött faj válhat eredményesen ter- meszthetővé. Az EU-ban mintegy 70 ezer hektáron termesztenek gyógy-, aroma- és fűszernövényeket, a legnagyobb ilyen előállító Franciaország 24 ezer hektárral, de jelentős még Spanyolország 20 ezer hektárral, valamint Németország, Ausztria és Finnország is. Ennek ellenére az Unió a gyógynövény-szükségletének számottevő részét importból fedezi: az európai gyógynövény piacokon 1200-1300 gyógynövény van forgalomban, e menynyiség 90 százaléka gyűjtésből származik. A tíz legnagyobb értékben forgalmazott gyógynövény a páfrányfenyő (ginkgó), az orbáncfű, a szágópálma, a macskagyökér, a ginzeng, a fokhagyma, a kasvirág, a vadgesztenye, a poloskavész és a barátcserje. Az EU piacainak legjelentősebb beszállítója Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Horvátország és Románia. A piacon való megmaradásban egyre fontosabb szerepet játszik a minőség. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint a gyógyés fűszernövénypiacok telítettek, az alapanyagpiacok is áruval ellátottak, egyes termékekből nagy készletek halmozódtak fel. Ez különösen a kasvirágra és a közönséges orbáncfűre igaz, amelyekből nagy a túltermelés és az árak is alacsonyak. A növényi tartalmú gyógyszereket Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyol- országban csak a gyógyszertárakban lehet kapni. Dániában, Németországban, Finnországban, Angliában, Hollandiában, Ausztriában és Svédországban azonban bizonyos növényi tartalmú gyógyszerek más kereskedelmi csatornákon keresztül is értékesíthetők. A gyógynövények gyűjtését az EU a vad fajok védelmén keresztül, importját a vadon termő gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. A termelőket segíti, hogy a pihentetett területek utáni területalapú támogatás igényelhető akkor, ha az éppen „pihenő” földön gyógynövényalapanyagot termelnek. E támogatási forma számos uniós országban fellendítette a gyógynövénytermesztést, a pihentetett területek hasznosításával hektáronként 70-80 ezer forint/hektár támogatás kapható. Magyarországon 330 gyógyhatású fajt számlálnak.
