Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-27 / 351. szám
II. OLDAL ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS 2003. December 27., szombat Hírek „Lehalászott” szakértők Mintegy háromszázötven jól felkészült pénzügyi, logisztikai és humán szakértőt keres a MÁV Rt. A hatékonyság jegyében folyó átalakítások során nincs idő arra, hogy a leépítésre várók átképzésével oldják meg a vállalatnál hiányzó, magasan kvalifikált szakemberek hiányát - mondta Kugler Flórián humánpolitikai vezérigazgató-helyettes. Ezért inkább az egyetemekről és főiskolákról próbálják „lehalászni” a legtehetségesebb fiatalokat, s számukra megfelelő egzisztenciát és fizetést biztosítva. Drágább lesz Az Európai Unióban átlagosan nyolcszáz forintba kerül egy-egy személy átképzésének óradíja. Ez duplája annak, amit Magyarországon erre a célra fordíthatnak a munkaügyi központokkal szerződésben álló képzési intézetek. A szakemberek szerint hazánkban sem lehet hosszú távon négyszáz forintos keretből megoldani a változó munkaerőpiachoz igazodó mind magasabb színvonalú átképzést. Az unióban ugyanis fokozódó verseny várható a jól képzettek között. Megszűnt tanárhiány Míg az általános és középiskolai oktatásban folyamatos gond hogy nincs elegendő nyelvtanár, addig a felnőttképzésben résztvevő iskoláknál megoldódott a tanárlétszám feltöltése. A jobb fizetés és a kedvezőbb munkakörülmények miatt vonzóbb a nyelvtanárok számára a posztgraduális képzésben végzett munka. A legtöbben a C típusú angol nyelvvizsgára való felkészítést igénylik, a de egyre előkelőbb szerepet tölt be a német nyelvtudás, a felsőfokú szakmai nyelvvizsgák. Paradigmaváltás szükséges A szociológusok és a szakértők szerint hazánkban sem a munkaerőpiac, sem az oktatáspolitika terén nem történ még meg az a paradigmaváltás, amely az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés intézményének kiépülését szolgálná, pedig az igény meglenne rá. Budapest Több foglalkoztatott A jövő év első félévében a gazdasági'szektorban harminc-harmincöt ezer fővel emelkedik a foglalkoztatottak száma. Nagyobb részük a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben kaphat munkát. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszáma az előrejelzések szerint nem változik, míg a bányászatban és a közigazgatás területén további létszámcsökkentésre van kilátás. Kiegyenlítődő verseny A 2004-es esztendőben a legnagyobb munkaerő-kereslet az észak-alföldi régióban várható. Ez a többlet létszám kétezer fővel meghaladja az egy évvel korábbi igényt, és a foglalkoztatás terén a területi kiegyenlítődést vetíti elő. Számottevő a többlet munkaerő iránti kereslet a közép-magyarországi régióban is. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon stagnál az újabb munkaerő foglalkoztatása iránti igény. Pályázatok a hálón A felnőttképzéssel kapcsolatos információk a www.nfi.hu honlapon találhatók. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet honlapjának az a célja, hogy bemutassa a magyarországi felnőttképzést, az intézetben folyó kutatásokat, a felnőttképzés általános tudnivalóit, törvényi szabályozását, a felnőttképző intézmények és programok akkreditációs eljárását, és a meghatározó nemzetközi illetve hazai szakirodalmat. A weblapon rendszeresen olvashatnak más, az intézettel együttműködő szervezetek és egyéb pályázatok kiírásairól. Új szolgáltatásként kereső- rendszer található az „Alckreditált intézmények” és „Akkreditált programok” menüpont alatt. ______■ Gá bor Kálmán Oktatási Kutató Intézet munkatársa közölte: Nyugat Európában már a hatvanas években elindult egy olyan változás, amely az iskolai idő meghosszabbodásával a diploma megszerzésének időbeli kitolódásával járt. Ez a folyamat hazánkban csak a rendszerváltás idején indult meg és gyorsult fel. A korszakváltással megszűnt a hagyományos iskolából a munkába való egyenes átmenet. Másrészt a munkaerőpiac individualizálódásával rákényszerültek az emberek, hogy tanuljanak és folyamatosan pozíciót változtassanak a munkaerőpiacon - mondta Gábor Kálmán. Ez nálunk a kényszervállalkozások megjelenésében csapódott le. Szerinte a munkaerőpiac globalizálódása és versenye kényszerítette ki az élethosszig tartó tanulásra való átállást. A szakértő úgy véli: hazánkban ebben a kérdésben az egyik legnagyobb problémát az iskolázottság jelenti. Az iskolázottabb rétegeknek ugyanis nagyobb az esélyük a munkaerőpiacon. Magyarországon sajnos a fiatalok egy jelentős része - minden tizedik - csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezért az élethosz- szig tartó tanulás megoldása nem könnyű dolog, mivel ők az általános iskola után kiestek a folyamatból, és nehéz őket visszavezetni. A másik ilyen probléma az etnikai, mert például a romák esetében még rosszabb az iskolázottsági helyzet. A folyamatra nem vagyunk felkészülve. Egyelőre sem az állam, sem az érdekelt cégek nem finanszírozzák igazán ezeket a képzéseket. Ebben a kérdésben a főváros és vidék közötti különbség majdnem hogy természetszerű, a potenciális esély nagyobb a gazdaságilag jobban fejlődő területeken, és jobb az iskolázottság is. Imre Anna szociológus, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa szerint a probléma rendkívül összetett és sokszereplős. Ő is úgy véli, hogy a munkaerőpiaci változások kényszerítették ki az élethosszig tartó tanulás szükségességét. Az iskolák már nem tudnak lezárt képzést biztosítani, a fiataloknak gyakran kell váltani az Az iskctarenászarsn ki’.‘üti szakképzésben részt vevők megyénként 2CÖO-2Ö02. V/ V>Vr* > * <d' y & yy y-vf" 4;,/V 12000. ■ 2001. □ 2002. iskola elvégzése után is. A fiatalo kát fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra, és megerősíteni a tanulásra való képesség megőrzését - hangsúlyozta szociológus. Ehhez oktatáspolitikai szemléletváltásra van szükség, rugalmasabbá kell tenni az oktatási rendszert és az oktatásszervezést is változtatni kéne. A szociológus úgy véli: Magyar- országon ez az átfogó stratégia még hiányzik. Imre Anna ugyanakkor hangsúlyozta: az esély- egyenlőséget és a versenyképességet, a gazdasági és társadalmi érdeket együtt kell kezelni ebben a kérdésben. Hazánkban az élethosszig tartó tanulás elterjesztésében oktatási rendszer megváltoztatása mellett a fiatalok lehetnek a fáklyavivők, akik kikényszeríthetik ezt a változást. A felnőtteknél nehezebb a helyzet, ugyanis a képzések már egy meglévő tudásra alapoznak, amely gyakran hiányzik - véli a szociológus. Nálunk alacsonyabb a részvétel a felnőtt lakosságnál és főleg az iskolázottabbaknál van hajlandóság a tanulásra. Dávid János, az ELTE Társadalomtudományi Tanszékének főmunkatársa szerint az egyik legsarkalatosabb kérdés az, hogy a munkaerőpiac milyen igényeket támaszt a munkavállalókkal szemben. A munkaadók sokféleképpen viszonyulnak ehhez, vannak akik egyátalán nem fordítanak pénzt a képzésekre. A hazai foglalkoztatók nagy része ugyanis kisvállalat, nincs benne a nemzetközi munkamegosztásban. Nem támasztanak nagy igényeket a munkavállalókkal szemben. A multik már foglalkoznak ezzel a problémával, mert náluk megvan az a foglakoztatási kultúra, amelyben benne van a továbbtanulási igény és ösztönzik a munkavállalót. Dávid János szerint a magasabb isko- lázottságú, úgynevezett „közép-felső szintű fehérgalléros réteg”, egyre kevésbé talál munkát, és ezt jól érzékelve rögtön váltanak. A felnőttképzés felét a munkaerőpiaci képzés teszi ki ( mint például a munkanélküliek képzése) és az ebben részt vevők 4/5-e szakképzett, és döntő többségük 24 évnél fiatalabb. A munkaerőpiaci képzés nálunk nem a piac kihívásaira válaszol, hanem a munkavállalók helyezkedését szolgálja. A kutató közölte: Magyarország a kezdetén van annak, hogy felmérjék, hogy a munkaerőpiac mit igényel, egyelőre sötétben tapogatózás folyik. Annyi biztos, hogy a munkaadók gyakran leszorítják a szakképzettségi szint iránti igényüket, mert egyre több standard megoldást alkalmaznak. Nincs szükség magas szinten képzettekre. Oktatási oldalról megközelítve a kutató úgy véli: a magyar tananyag jóval szélesebb, mint amit a vállalkozások igényelnek, és az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt a gyakorlati helyett. Nyugat-Európában ez fordítva A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei 2004 I. félévében kedvező változások következhetnek be a pályakezdők foglalkoztatásában, bár a munkaerő-piaci folyamatokat firtató 2004 I. félévében a rövid távú prognózis felmérése alapján a megkérdezett cégek többsége úgy nyilatkozott, nem akar a jövő év I. félévében iskolából frissen kikerült fiatalokat foglalkoztatni. Ugyanakkor ez az arány 81 százalékról 70 százalékrara csökkent. így elmondható, hogy 10 százalékponttal (19 százalékról 29 százalékra) emelkedett azon gazdálkodó szervezetek részaránya, amelyek igénylik a pályakezdők foglalkoztatását. A feldolgozóipari, építőipari cégek és az egészségügyi intézmények az átlagost meghaladó arányban vállalkoznának erre. van. Hazánk egyik legsúlyosabb gondja, hogy nincs elég szakmunkás, és például felnőttképzésben sem a szakmunkásokat tanítják tovább. Pedig az igény meglenne. Ehhez kapcsolódik a Gábor Kálmán által említett probléma, hogy ha a fiatalok kikerülnek a képzési folyamatból már nehéz őket visszavezetni, és ebben nagy szerepet játszik iskolázatlanságuk. Nincs meg a szükséges tanulási kultúra, és felnőtt korban nem is engedhetik meg maguknak, hogy tanuljanak és ugyanúgy frusztrálód- nának, mint a rendes iskolai képzésben. BARANYA RÓBERT Tanulni kell a versenyképességhez Az MSZP szerint ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne akadályozza a tudás és a szakképzettség hiánya, versenyképes munkaerőerőre van szükség. Simon Gábor, az MSZP frakció Szociális Fordulat - munka világa munkacsoport vezetője úgy látja: csak akkor tudunk megfelelni a tudásalapú társadalom elvárásainak, ha készségeinket, ismereteinket folyamatosan fejlesztjük. A Fidesz szerint a felnőttképzési törvénymódosítás visszalépés a korábbi jogszabályhoz képest. dás fejlesztése. Simon úgy látja: a szakképzést tartalmilag, módszertanilag és szerkezetét tekintve is fejleszteni kell. Biztosítani kell a szakképzésből való folyamatos be- és kilépést. Néhány elem elsajátításával a képzésben résztvevők egyszerűbb szakképesítést kapnának, míg további elemek elvégzésével újabb, illetve magasabb szakképesítéshez jutnának. A szocialista párt programja szerint korszerűsíteni kell az oktatási és képBudapest Simon Gábor szerint az oktatási rendszernek biztosítani kell, hogy a diákok rendelkezzenek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségekkel, ha növelni akarjuk a versenyképességet. Ezek közül a legfontosabbak a biztos alapkészségek, a kommunikációs, információs készség, az önismeret, a problémamegoldó képesség, az együttműködési készség, a konfliktusmegolzési rendszert, így gyengül az iskola társadalmi szelekciós szerepe, és sokak számára lehetővé válik a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás, az egész életen át tartó tanulás. Pályaválasztási programokkal segítik a célok megvalósulását. A tanórákon, szakkörökön, egyéni tanácsadásokon a tanulók elsajátíthatják az álláskeresési technikákat, az önéletrajzírást, a szakma által megkövetel viselkedés- kultúrát és a továbbtanulási lehetőségeket. A szocialisták szerint fejleszteni kell az emberek alkalmazkodóképességét és a vállalkozói készségét is. A gazdasági körülmények gyorsan változnak, és a munkaerő-kereslet és -kínálat közötü eltérés is azt jelzi, hogy több embert kell bevonni a képzésekbe, és több és jobb lehetőséget kell biztosítani az embereknek tudásuk gyarapítására. A MSZP támogatja a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzési programokat, csökkenti a hozzáférés regionális különbségeit, ezáltal elősegíti a hátrányos helyzetű emberek társadalmi beilleszkedését. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség több módosító indítványt is benyújtott a felnőttképzési törvény módosításához. Többek között indokolatlannak és ártalmasnak tartják, hogy a felnőttképzést elválasztották a többi képzési és oktatási ágazattól, így például az Oktatási Minisztérium alá tartozó, de a felnőttképzésben is jól teljesítő intézmények hátrányba kerülhetnek - áll Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusának munkaanyagában. Az ellenzéki párt szerint a szocialista törvénymódosítás visszalépés a felnőttek szakképzése irányába, a 2001-es jogszabály többet értett a felnőttképzésen, mint a munkanélküliek szakképzését. Sérelmezik, hogy a nyelvi és számítástechnikai képzést csak a fogyatékosok esetében támogatják. Azzal sem értenek egyet, hogy szerintük a jogszabály hatására túl nagy a centralizáció és az államosítás a nyilvántartás, az akkreditáció és az intézményhálózatok területén. A Munkaügyi Központok a nyilvántartók, az ellenőrzők, a pályáztatók és a szerződéskötők, ami korszerűtlen megoldás. FARKAS MELINDA
