Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-18 / 344. szám

6. OLDAL R I P ŐRT • 2003. December 18., csütörtök Reflektorfényben: a pécs Közgyűlési interpelláció témája is volt már a PMFC-stadion, melynek közel kétmilliárdos rekonstrukciója azért szenved késedelmet, mert építési enge­délyezési tervét első fokon a hatóság elutasította, a pályavilágítás engedély nélküli megvalósítása miatt pedig többmilliós bírság kiszabása is lehet­séges. A minisztérium, a hazai stadionrekonstrukciós folyamatban egyedül Pécsnek engedélyezte a központi közbeszerzési eljárás alóli mentességet. Vajon miért nem volt megfelelő helyszín a pécsi közgyűlés által egyszer már megszava­zott PVSK-stadion, s kinek állt érdekében a helyszín megváltoztatása? Következmény nélkül írhat-e a polgármester „törvényességi szempontból aggályos”, az érvényes közgyűlési határozattal ellentétes tartalmú levelet? Lesz-e felelőse a pályavilágítás építési engedély nélküli kivitelezésének? Kinek a pénzéből fizetik ki az esetlegesen kiszabandó többmilliós bírságot? Elhelyezhető megfelelő számú parkoló a területen? Miért nem a tulajdonos önkormányzat az építtető? Felfedezhető-e személyes kapcsolatrendszer a PMFC-ügyben? Miként vonhatta ki magát Pécs a központi közbeszerzési eljárás alól? Gyurcsány Ferenc miniszter miért csak Pécsnek adott felmentést? Variációk stadionra Elutasította a PMFC stadion építési en­gedélyezési tervét Boly város jegyzője, akit a Baranya Megyei Közigazgatási Hi­vatal jelölt ki az eljárás lefolytatására. A kérelem többszörösen nem felelt meg a különböző rendeleteknek és az általános rendezési terv szabályozási előírásainak. Mielőtt részletesen megvizsgálnánk en­nek okait, érdemes egy kis történeti visz- szatekintést tenni stadionügyben. Még 2000-ben döntött úgy a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) stadionépíté­si programja keretében jelentős támoga­tást biztosít a helyi labdarúgó-stadionok korszerűsítéséhez. Pécsett a PMFC újme- csekaljai és a PVSK Verseny utcai létesít­ménye volt esélyes erre. A mindkét pályát megtekintő budapesti delegáció egyértel­műen a Verseny utcai helyszín mellett ér­velt, miután a PMFC pályáját alkalmatlan­nak minősítette, mondván, adottságai nem felelnek meg az UEFA által támasz­tott szigorú követelményeknek. A sport- bizottság ennek megfelelően a delegáció elképzelését támogatta, s a közgyűlés 2000. december 14-én egyhangúlag sza­vazott a PVSK-pálya megújítására. Egy szép napon azonban Tamon Atti­la, a PMFC Egyesület ügyvezető alelnö- ke, az önkormányzat sportbizottságá­nak szakértője bejelentette, hogy alter­natív javaslatként - ha netalán bármi gond adódna a vasutas koncepcióval - ők is elkészíttettek egy tervet (DN 2001. 04. 19.). Ebben partnernek mutatkozott Toller László, feltételezhetően már csak azért is, mert polgármesteri címe mellett a PMFC elnöki posztját is betölti. A vá­ros azzal érvelt, hogy nem feltétlenül előnyös számára, ha belemegy egy olyan üzletbe, amelyben nem ő a fő tu­lajdonos, márpedig a PVSK-éval ellentét­ben a PMFC-stadion a város tulajdona. S bár a PVSK elnöke fölajánlott a városnak 51 százaléknyi tulajdonrészt, továbbá érvényben volt a közgyűlési döntés ar­ról, hogy a PVSK-pályán kell felépülnie a stadionnak, Toller polgármester 2001 derekán váratlanul a közgyűlési határo­zattal ellentétes tartalmú levelet írt a MÁV vezérigazgatójának, amelyben tényként közölte: a stadionrekonstruk­ció a PMFC-pályán valósul meg. A leve­let később a jegyzői iroda is megvizsgál­ta, s azt dr. Papp Judit jegyző „félreért- hetőnek és törvényességi szempontból aggályosnak” találta (DN 2001. 08. 30.). Az is elhangzott a város érveként, hogy a minisztérium csak önkormányzati tu­lajdonú telken támogatja a beruházást, ám ennek ellentmond az a tény, hogy még a Quaestor Rt. tulajdonában lévő győri stadion is részesül az állami pén­zekből. A kérelem hiányosságai Az építési engedély mostani elutasítá­sára azért került sor, mert a bólyi építési hatóság a mellékelt földhivatali hiteles térképmásolat alapján megállapította, hogy a telek kialakítása nem felel meg a város érvényben lévő rendezési tervének és szabályozási rendeletének. Figyelmen kívül hagyták a szabályozási vonalat, amely furcsa módon keresztülhalad a már meglévő csarnoképületen. De figyel­men kívül hagyták a volt tornacsarnok fe­lőli, déli telekhatárt is, így az építkezés egy része közterületen valósulna meg. Megállapították, hogy az építési munká­val érintett ingatlanon belül egy önálló helyrajzi számú ingatlan is található, így az építkezés egy része ezen a 27 négyzet- méteres nagyságú, ám mégiscsak idegen területen vSósulna meg. Nem mellékel­tek környezetvédelmi engedélyt, pedig, tekintettel arra, hogy a stadion befogadó- képessége növekszik, környezeti hatás- vizsgálati eljárásnak kell megelőznie az építési engedélyezési eljárást. A stadion­rekonstrukció engedélyezési terveit a Borza és Társai Kft. készítette. Borza Endre sajnálatosnak tartja, hogy az álta­lános rendezési terv szabályozási vonalát korábban elmulasztotta módosítani az önkormányzat. A jelenleg ott álló 1500 négyzetméteres volt tornacsarnokot an­nak idején megépítették, majd miután a később meghúzott szabályozási vonal abba belemetszett, a mostani rekon­strukciónak, ha a szabályokat betartják, azzal kellett volna kezdődnie, hogy a csarnok vonalon átlógó részét elbontják. Ha a közgyűlés módosítja a rendezési tervet, amelynek átfutási ideje több hó­nap, az építési engedély is meglesz, ér­vel. A stadion egyébként valóban belóg a közterület fölé, ismeri el Borza Endre, de ehhez a közterület kezelője, a PW Rt. hozzájárulását adta. A főépítészi tervta­nácson pedig olyan megállapodásra ju­tottak, hogy a stadionnak önálló és külön működő része a déli lelátó a hozzá tarto­zó építményekkel együtt, s ez olyan be­avatkozás a meglévő környezetbe, amelyhez nem kell hatástanulmány, mert itt csupán ötszáz fős bővítésről van szó. A rendezési tervet azonban ebben az esetben is módosítani kell. A kétmilliárd közelében A teljes beruházás összege a PMFC- Sport Kft. ügyvezető igazgatója, Páz­mándy Zsolt szerint 1,5-1,8 milliárd, az első ütem, a déli rész megvalósítása, amelyről önálló en­gedélyezési tervet készítettek, 6-700 millióba kerül. Ez utóbbira a minisz­térium és a város ál­tal biztosított pén­zek elegendőek. Ha minden rendben megy, akkor véle­ménye szerint ta­vasszal el lehet kez­deni az építkezést. De Blasio Anto­nio képviselő, a sportbizottság tagja szerint alapvető probléma, hogy ez a terület alkalmatlan stadion befogadásá­ra, többek között azért, mert nem meg­oldható a parkolás. A terv az előírások­ra hivatkozva csupán 227 parkoló léte­sítését irányozta elő a Bóbita park terü­letén, ez azonban a képviselő szerint elfogadhatatlan, mert az éppen meg­szűnőben lévő, de a még ez év végéig biztosan érvényes OÉSZ előírása sze­rint az első ütemhez 550 gépkocsihoz és 55 buszhoz kellene biztosítani, par­kolókat, az ennél szigorúbb országos településrendezési és építési követel­ményekről (OTÉK) szóló kormányren­delet pedig ezres nagyságrendű gépko­csiparkolót ír elő. Pécs városának életben van az az 1994-es önkormányzati rendelete, amely szerint „a már meglévő építmé­nyek esetén az előírt parkolóhelyek meglétét vélelmezni kell”. Bővítés ese­tén tehát csak a többletigénynek meg­felelő számú parkolóhelyet szükséges megépíteni, vagyis esetünkben, mint azt az építész állította, a 227-et. Az el­utasított építési engedély kérelem azonban 15 250 férőhelyre szól, arra vonatkozóan viszont a szóban forgó kérelem nem tartalmaz adatot, hogy a stadionnak jelenleg mekkora a befoga­dóképessége. A telepítési helyszínraj­zon viszont 280 parkolóhelyet számlál­hatunk meg. Pályavilágítás - engedély nélkül A PMFC első osztályú futballmérkő­zései ez év őszétől reflektorfényben zajlanak, s ez örömmel tölti el minden városlakó szívét. Az kevésbé örömteli mozzanat, hogy egy ilyen nagy fontos­ságú beruházás, mint a pályavilágítás, építési engedély nélkül készült el. A közel kétmilliárdos stadionrekonstruk­ciós munka részeként megvalósuló vi­lágítás engedélyeztetésére szeptember 2-án önálló kérelem érkezett a bólyi önkormányzathoz, mint ez esetben il­letékes építési hatósághoz. A hatóság még aznap megkérte az ingatlannal közvetlenül szomszédos építési telkek­kel rendelkezni jogosultak adatait, me­lyeket 17-én küldött meg a Pécsi Körze­ti Földhivatal Bólyba; csak ez után lett volna kiadható az építési engedély. Ám a világítást már szeptember 12-én üzembe is helyezték mindenféle enge­dély nélkül. A hatóságnak arra a kérdé­sére, hogy miért történhetett ez meg, Bóly azt a választ kapta, hogy az MLSZ versenykiírása minden élvonalbeli csa­patnak előírta a pályavilágítást, és en­nek kiépítésére augusztus 30-ig kaptak haladékot. Az MLSZ versenykiírásában ugyan még a „világítás” szó sem szerepel, de mint dr. Mohácsi Lászlótól, a Profi Liga Kft. ügyvezető igazgatójától megtud­tuk, a kérés valójában a Magyar Labda­rúgó Liga részéről érkezett három első osztályú csapatra vonatkozóan: a Bé­késcsaba, a Sopron és a Pécs számára írták elő a pályavilágítás elkészítését. Ennek elmulasztása vagy késedelme esetére azonban semmiféle szankciót nem helyeztek kilátásba, pusztán azt, hogy ha esetleg esti villanyfényes tévé- közvetítésre kerülne sor, akkor világí­tás híján a saját pályán nem lehet meg­rendezni a mérkőzést. Ez azonban az engedély nélküli építési bírságnál felté­telezhetően kevesebb költséggel járt volna, bár nagyon hamar egyértelművé vált, hogy ilyen tévéközvetítésre nem kerül sor. Ki mulasztott? Toller László polgármester az októ­ber 30-án megtartott közgyűlésen kép­viselői kérdésre válaszolva kifejtette, hogy amennyiben az üggyel kapcsolat­ban „bűnöst kere­sünk”, akkor 1990- től számítva a De Blasio Antonio által vezetett városépíté­szeti bizottságot is felelőssé lehet ten­ni, vagy akár a ta­nácsrendszert is a telekalakításért. „Hogy ki mulasztott, az szerintem .egyér­telműen nem kell, hogy megállapítód- jék, hiszen nem mu­lasztásról van szó, hanem egy tevőleges cselekménysorozat­ról” - állította, „cse­lekménysorozaton” az engedély nélküli villanyvilágítás megvalósítását ért­ve. Pedig a mulasz­tásért, vagyis a vilá­gítás építési enge­dély kérelmének ké­sedelmes benyújtá­sáért és az erősen hiányos, elutasított rekonstrukciós ter­vért a PMFC ügyve­zetője felelősségé­nek vizsgálatától nem lehet eltekinteni. S kérdés, hogy a PMFC-ben 49 száza­lékkal rendelkező önkormányzat, vala­mint a 13,8 százalékkal bíró PMFC Egyesület első embere, Toller László miért nem foglalkozik a mulasztás és a felelősség problematikájával, ha má­sért nem, hát azért, mert feltehetően többmilliós bírságot kell valakinek kifi­zetnie. Az is kérdés, hogy egy néhány ezrelék híján, százszázalékos önkor­mányzati tulajdonban lévő ingatlanon nagyrészt közpénzekből megvalósuló beruházás esetében miért nem a tulaj­donos önkormányzat az építtető, miért a PMFC-Sport Kft., amelynek elsődle­ges feladata mégiscsak a csapat mene­dzselése lenne. A kft.-nek a cégbíróság nyilvántartá­sa szerint hatmilliós a törzstőkéje. En­nek a tagok közti megoszlása: a Toller László polgármester által vezetett pécsi önkormányzat - 2 millió 940 ezer, a Toller László elnökletével működő PMFC Egyesület - 830 ezer, Szeverics Imre elnökségi tag - 1 millió 720 ezer, Pázmándy Zsolt ügyvezető igazgató - 510 ezer forint. „Nyugodjunk békében” Az október végi közgyűlésen De Bla­sio Antonio képviselő megkérdezte a polgármestert, hogy az engedély nélküli építkezés kapcsán mennyi bírságra szá­mít, és azt vajon ki fogja majd kifizetni, hiszen, tehetjük hozzá, a 105 millióba kerülő, már elkészült világítás számláját sem egyenlítette ki a mai napig még sen­ki. Toller László a közelgő halottak nap­ja hangulatát is felvillantó válaszában a hatóság felelősségét körvonalazta: „Én kérem azt, hogy nyugodjunk békében, egész addig, amíg jól megy a futball, az­tán majd izguljunk akkor, amikor kial­szik a világítás, vagy izguljunk akkor, amikor jó lelkiismerettel bármely ható­ság megbüntet bennünket ebben az ügy­ben. Világos, hogy a végső jogrészig el fog menni a PMFC ebben a kérdésben, mert a hatóságok packázása is beletarto­zik ebbe a történetbe. Nem biztos, hogy száz nap alatt kell elintézni egy ügyet, amit két perc alatt hiánypótlással kezel­ni lehetett volna, és nem biztos, hogy a hiánypótlási kérelmeket úgy kellett vol­na kezelni, mint ahogyan az az indoko­lásban van, mint hogy voltam jó néhány évig építési hatóság képviselője, és ezzel foglalkozó ember (a ’70-es években há­rom évig volt Beremenden vb-titkár - Cs. L.), nagyon jól tudom, hogy elég sok gyík van az ilyen határozatokban, és na­gyon sok szubjektum is belefér a látszólag Az otthon „A PMFC otthona Uránvárosban, a Stadion utca 2. szám alatt található. A stadion befogadóképessége 10.000 fő. Tömegközlekedéssel a 2, 2/A, 4, 21, 27 jelzésű járatok­kal célszerű megközelíteni a létesítményt. Az újmecsekal- jai stadion a közelmúltban felújításra került. A 2002 tava­szán Pécsett megrendezett A-válogatott mérkőzést meg­előzően a déli lelátó cseréje és a klubház felújítása történt meg. A további munkálatok legkorábban 2003 őszén foly­tatódtak az országos stadion-rekonstrukciós program ke­retében. Ennek során az első ütemben a nézőtér déli ol­dalának további szépítése, majd befedése van tervben - 5100 ember szurkolhat a leendő ülőhelyeken. A második lépcsőben elkészült a szemközti lelátó, ahol 4500-4700 széket helyeztek el és ekkor valósulhat meg a villanyvilágí­tás is, amelyet 2003. szeptember 12-én ünnepélyes ke­retek között avatott fel dr. Toller László Pécs város polgár- mestere, dr. Bozóky Imre a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Szieben László a Magyar Labdarúgó Liga igazga­tója, valamint Gyurcsány Ferenc sportminiszter jelenlé­tében. A villanyvilágítással egy közel ötven éves álom vált valóra. A stadionrekonstrukció azonban nem ér véget: 2005-ben a nyugati és a keleti lelátó szépül meg, további, összesen 3000-3500 ülőhellyel. Ugyanebben az ütem­ben vendéglátó-helyiség, újabb két öltöző is épülne, végül egy füves és műfüves pálya létrehozása szerepel az elő­zetes tervekben.” (Szó szerinti idézet a PMFC hivatalos internetes honlapjáról)

Next

/
Thumbnails
Contents