Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-13 / 339. szám

12. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. December 13., szombat Mire számíthatnak a gazdák? Közvetlen agrártámogatások az egyszerűsített kifizetési rendszerben BECSÜLT KÖZVETLEN AGRÁBTÁIVIOGATÁSI ÖSSZEGEK 2004-BEH (FOBIHT/HEKTÁR) (255 forint/euró árfolyamon számolva) Növénykultúra EU-támogatás Nemzeti Kiegészítés összes támogatás GOFR+takarm. 17 251 19 239 36 490 Rizs 17 251 20562 37 813 Dohány 17 251 634771 652 022 Gyep 17 251 25 251 * 42 502 Mint ismert, a kormány az uniós agrár- támogatások kapcsán az egyszerűsített kifizetési rendszer mellett tette le a vok- sát, így a legkönnyebben alkalmazkod­hatunk a közös agrárpolitika (KAP) re­formjához, ám ennek jogszabályi háttere Brüsszelben még nem készült el. Ettől füg­getlenül hasznos lehet áttekinteni, mit várhatnak jövő évtől a magyar gazdák. Az egyszerűsített kifizetési rendszer előnyei között feltétlen meg kell említeni a termelé­si struktúra piacorientált átalakítását, az uniós források maradéktalan lehívását, vala­mint az EU-tagállamokban jelenleg alkal­mazott szisztémához képest egyszerűbb igazgatási és ellenőrzési rendszert. Hátrá­nya viszont, hogy a támogatási összeg na­gyobb területre jut, az állattenyésztési tá­mogatásokat is területi alapon fizetik, illetve gondot okoz majd a KAP-reform részeként - a régi tagállamokban 2005-től, de leg­később 2007-től - alkalmazandó egységes farmtámogatási rendszer bázisának megha­tározása. Magyarország egyébként három évig alkalmazhatja az egyszerűsített kifize­tési rendszert - indokolt esetben két évig meghosszabbíthatja -, aztán át kell térnie az egységes farmtámogatási szisztémára. Az Agrárgazdasági Kutató és Informati­Változások Az Unió közös agrárpolitikája soron követke­ző, immár jogi keretekbe foglalt reformjának lényege, hogy a közvetlen támogatások na­gyobbik hányada a jövőben nem függ a ter­meléstől. ám kifizetését környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állattartási előírások betartásához kötik. Ugyancsak fontos válto­zás az úgynevezett moduláció. Ennek értel­mében 2005-től, a reformintézkedések életbe lépesétől kezdődően az évi ötezer eurónál több közvetlen támogatásban ré­szesülő gazdaságoknál először évi három, majd négy, végül - 2013-ig - öt százalékkal csökkentik az e célra kifizetett összeget, az így felszabaduló pénzt pedig vidékfejlesz­tésre fordítják. 'csak a szarvasmarhatartók gyepterületére kai Intézet - a magyar javaslatokat alapul véve - számításokat végzett a közvetlen tá­mogatások összegére vonatkozóan. A támo­gatásokhoz figyelembe vett - kultúrállapotú - terület 4 millió 477 ezer hektár. Ebből 3 millió 908 ezer hektár a szántó, 418 ezer hektár a regisztrált gyep (minimum egy hektár), a fennmaradó 150 ezer hektár pe­dig 0,3 hektárnál nagyobb szőlő- és gyü­mölcsültetvény. E területek részesülnek majd az EU 25 százalékos közvetlen támo­gatásából, aminek összege 303 millió euró, azaz 67,65 euró hektáronként. Ehhez társul a koppenhágai megállapodás értelmében a 30 százalékpontos nemzeti kiegészítés, 363 millió euró összegben. Ez azonban már nem a teljes kultúrterületre fizetendő, ha­nem - a dohány, a rizs, a szántóföldi zöld­ség és gyümölcs, a burgonya és a cukorrépa területének levonása után - 3766 ezer hek­tárnyi GOFR (gabona-, olaj-, fehérje- és rost­növények),, továbbá a takarmányterületre, valamint a szarvasmarhatartók 267 ezer hektárnyi gyepterületére. Külön kategóriát képez a rizs, valamint a dohány (Virginiai, Burley). A „vízi” kalá­szost termesztők mindent összevetve majd­nem 38 ezer forintra számíthatnak hektá­ronként, míg az utóbbi növénnyel foglala- toskodók több mint 650 ezer forintot vág­hatnak zsebre. A szarvasmarhatartóknak gyepterületre vetítve hektáronként mintegy 42 ezer forint jut az elképzelések szerint (EU-támogatás plusz nemzeti kiegészítés), a tej közvetlen támogatása pedig 1565 forint (6,50 euró) tonnánként. A juhtenyésztők 151 ezer hek­tárnyi gyepterületre vonatkozóan kapják az EU-támogatás 25 százalékát (17251 fo- rint/ha), valamint egyedenként 728 forintot. Az adatok persze mindaddig becslések, amíg nem véglegesítette az Európai Unió a magyar javaslatokat. A támogatási összegek természetesen a forint/euró árfolyamtól is függenek, s nem árt megjegyezni, hogy az Európai Központi Bank árfolyama lesz a mérvadó. LACZI ZOLTÁN Devizaárfolyamok Cseh korona 8,20 Euró 263,02 Japán jen (100) 199,75 Lengyel zloty 56,60 Svájci frank 169,45 Szlovák korona 6,38 Angol font 376,36 Légi mentés Budapest A kormány letette voksát a magyar légitársaság fenn­tartása és működése mellett - mondta Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatóságának elnöke. A kormánydöntés értelmében az ÁPV Rt. összesen 10 milliárd fo­rint tőkéhez juthat. Az első 7 mil­liárd forintot még az idén meg­kaphatja a társaság, amennyiben az ÁPV Rt. igazgatósága jóvá­hagyja a légitársaság stratégiáját sűrítő intézkedési csomagot. Csikós Bálint, az ÁPV Rt. ve­zérigazgató-helyettese elmond­ta: a Malév jövő pénteken foly­tatódó rendkívüli közgyűlése dönt majd a jelenleg 11,7 mil­liárd forintos jegyzett tőke le­szállításáról 117 millió forintra, majd megemeléséről 3,5 mil­liárd forintra. A fennmaradó rész tőketartalékba kerül. Sán­dor László, a Malév elnök-vezér­igazgatója szerint a légitársaság idén az első kilenc hónapban 8.7 milliárd forintos mérleg sze­rinti veszteséget könyvelt el, ami év végéig várhatóan továb­bi 1,5-2 milliárd forinttal emel­kedik. Tavaly a légitársaság mérleg szerinti vesztesége 2,7­2.8 milliárd forint volt. A társa­ság saját tőkéje az első 9 hónap­ban 356 millió forintra csökkent. Sándor László úgy véli: jövőre a légitársaság veszteség nélkül üzemelhet. ■ Mézédes remény és lehetőség Hazánkat Európában a legnagyobb méztermelők között jegy­zik, a magyar méhészek a belső fogyasztás négyszeresét állít­ják elő. Ugyanakkor az Európai Unió a világ legnagyobb méz­importőre, azaz méhészeink előtt remek piaci lehetőségek áll­nak, a magyar méz versenyképessége jelentősen növekedhet. Budapest Az Európai Unióban majdnem kétszer annyi mézet fogyaszta­nak, mint nálunk, miközben csak a déli tagállamok termelése köze­líti meg az önellátás szintjét. A közösség éppen ezért óriási piac, évente 120-140 ezer tonna mézet importál, részben hazánkból. A magyar méhek évente mintegy 15 ezer tonna mézzel örvendeztetik meg gazdáikat, ennek döntő hányada külföldön talál vevőre. A múlt évben 27 országba szállí­tottunk mézet, a legjelentősebb piacunk azonban az EU, ahová a kivitel kilenctizedé irányul. A leg­nagyobb mennyiségben Német­ország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia vásárol magyar mézet, ráadásul kifejezetten jó árat fizetnek érte, elsősorban az akácmézért. Az ex­port kapcsán a legfőbb probléma, hogy túlnyomórészt hordós ki­szerelésben szállítjuk ki, amit a célországokban sok helyütt a saját mézük feljavítására használnak föl, azaz összekeverik silányabb minőségűvel. A magyar méhészek kilátásai a csatlakozás után mindent össze­vetve reménykeltők. A mézünkkel a tagjelöltek közül csak Lengyel- ország versenyezhet, ám jellem­zően mennyiségben, nem minő­ségben. Az ágazat hazai szabályo­zása mind állat-egészségügyi, mind pedig élelmiszer-higiéniai szempontból összhangban van az uniós előírásokkal. Az utóbbi években az állam normatív módon támogatta a méhcsaládok, méhanyák beállítá­sát, valamint az állat-egészségügyi és laborvizsgálatokat. Szakértők szerint versenyképességünk növe­lése érdekében támogatással kor­szerűsíteni szükséges az elavult tartástechnológiát, illetve célszerű megteremteni a hagyományosnál drágábban értékesíthető bioméz előállításának feltételeit. Ugyan­csak indokolt termelői csoportok, szövetkezések létrehozása. LACZI Visszavett aludobozok Az üvegek mellett egyes élelmiszerüzletekben az alumínium italosdobozokat is visszaveszik december elejétől, amelyről az Érdektársulat az Alumínium Italosdobozok Újrahasznosí­tásáért (ÉAI) Kht. a közelmúltban kötött megállapodást a CBA üzletlánccal. Budapest A szervezet az idei évben orszá­gos szinten az alumínium üdítős- és sörösdobozok 6-7 százaléká­nak újrahasznosítását szervezte meg. A fémdobozok újrahasznosí­tását koordináló szervezet 2001 novemberében, svájci minták alapján, civil kezdeményezésre jött létre - jelentette ki kérdésünk­re Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet. A kht. vezetője szerint, aki koráb­ban Svájcban már több évig foglal­kozott az alumíniumdobozok sze­lektív gyűjtésével, eddig közel 600 iskolába, óvodába, művelődési központba és polgármesteri hiva­talba helyeztek el gyűjtőedénye­ket. A praktikusabb gyűjtés érde­kében 50 nagyobb, egyenként 400 ezer forintba kerülő, illetve 100 ki­sebb, 9-10 ezer forint értékű prés­gépet is felállítottak az intézmé­nyekben. A fémdobozokat azon­ban néhány üzletben vissza is váltják, a kht. ugyanis a vissza­vételről megállapodást kötött a CBA üzletlánccal. A kht. nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra is, különösen a diákokat akarják megismertetni a szelektív hulla­dékgyűjtés előnyeivel. A szerve­zet vezetője szerint az idei évben országosan kb. 175 tonna sörös- és üdítősdobozt sikerül újragyűj- teniük, ami az éves szinten kelet­kező 270 millió alumíniumdoboz 6-7 százaléka. Az ÉAI tervei sze­rint 2005-re szeretnék elérni a 15 százalékot, amivel teljesítenék az Európai Unió előírását, ami két év múlva a fém csomagolóanyagokra 15 százalékos újrahasznosítást ír elő. A kht. tájékoztatása szerint az újragyűjtött hulladékot a Magyar Alumínium Rt. vásárolja fel és hasznosítja újra. Az ÉAI-t hazai gyártók nem tá­mogatják licencdíjjal, a kht. finan­szírozásában külföldi partnerek vesznek részt, köztük a Packalu (Parent of European Association Aluminium), a Ball Packaging Europe Holding GmbH ameri­kai-német és a svéd Rexam Bever­age Can Enzensfeld GmbH csoma­golóanyag-gyártó. Szerződést kötött viszont a szervezet az Öko- .Pannon Kht.-val, aminek értelmé­ben a fém italosdobozok újra­hasznosítását az ÉAI szervezi és koordinálja. _________________■ As zálykár: 13 Brüsszel Az EU tagállamaiban és a tag­jelölt országokban legalább 13 milliárd euróra rúg az idei aszály­kár a COPA-COGECA uniós ag­rár-érdekvédelmi szervezet becs­lése szerint. A szárazság a tag­államok közül főként Francia- országban, Olaszországban, Né­metországban, Ausztriában, Spa­nyolországban és Portugáliában pusztított, míg a jövőre csatlako­zó országok közül elsősorban a magyar, a szlovák és az észt me­zőgazdaságban okozott tetemes árbevétel-, illetve jövedelem­kiesést. Az egyes ágazatokat milliárd euró vizsgálva kiderül, hogy a gabona- és a zöldtakarmány-termesztők szenvedték el a legnagyobb káro­kat. Gabonából például 23 millió tonnával takarítottak be keveseb­bet az öreg kontinens gazdái, mint tavaly. Takarmányból is a számítottnál jóval kisebb meny- nyiség termett, ami megemelte az árakat, ez pedig az állat- tenyésztők zsebéből húz ki jelen­tős összegű jövedelmet. Mint ismert, hazánkban az Al­föld középső részét sújtotta leg­inkább a példátlan aszály. Jász- Nagykun-Szolnok megyében 12 milliárd forint árbevétel-kiesést könyvelhettek el emiatt. ■ Indul a parcellaazonosítás Budapest Befejeződött az uniós agrártámo­gatásokkal összefüggő gazda­regisztráció első szakasza: 234 ezer regisztrációs lap érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatalba. Ennél jóval na­gyobb falatnak ígérkezik a Mező- gazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) működteté­se. Ez egy digitális térinformati­kai rendszer és adatbázis, amely­A petárdákat már fél áron is árulják Budapest Felére eshet a petárdák és más pirotechnikai eszközök fekete­piaci forgalma szilveszterkor az új, december elsejétől érvé­nyes törvényi szabályozás következtében - írja a Világ- gazdaság. Lengyel Gábor, a Magyar Pi­rotechnikai Társaság ügyveze­tő elnöke szerint a piacra lépő négy-öt legális forgalmazó két­milliárd forintos árualappal ké­szül szilveszterre. Az illegális kereskedők is hasonló érték­ben készülnek piacra dobni pi­rotechnikai termékeiket, ám az idén már számolniuk kell a le­gális forgalmazók által támasz­tott versennyel. Míg tavaly és az azt megelő­ző években átlagosan húsz forintért keltek el a legegysze­rűbb petárdák, most legfeljebb öt- és tízforintos áron lesznek értékesíthetők. ■ ben a területazonosítás alapegy­ségei a fizikai blokkok. Mint ismert, az uniós támoga­tás igénylésének alapja a mező- gazdasági parcella lesz, ami az egy gazdálkodó által művelt egyetlen növénykultúra össze­függő területe. A gazdáknak az elkövetkező napokban a telepü­lések polgármesteri hivatalaiban kifüggesztett áttekintő térképe­ken be kell azonosítaniuk saját megművelt földjeiket. ________■ Kelet felé nyit a Praktiker Budapest Három új áruházat nyitna a Praktiker-konszern 2006 végéig Magyarországon. A németorszá­gi központú cég emellett tovább terjeszkedik Kelet-Európábán; az elmúlt két hónapban három új barkácsárubázat nyitottak Romániában. Berlinben ugyan­akkor megnyílt a 25 éves múltra visszatekintő cég eddigi leg­nagyobb áruháza. 2003 sikeres év volt mind a magyarországi Praktiker Építési- és Barkácspiacok Kft.-nek, mind a német anyavállalatnak: a cég az év első háromnegyed évében 37,8 milliárd forint bruttó ár­bevételt könyvelhetett el. Ez meghaladja a 2002 teljes idő­szakában elért bevételt: a forga­lom 7,8 százalékkal magasabb a tervezett értéknél. A Praktiker AG jelenleg 344 áruházat működtet, ebből 288- at Németországban. _________■ Hi ányos fizetési mérleg Budapest A folyó fizetési mérleg hiánya 469 millió euró volt az idén októ­berben, az első tíz hónapban 4,014 milliárd eurót tett ki - kö­zölte a Magyar Nemzeti Bank. Elemzők 380-390 millió euróra várták az októberi folyó deficitet. Tavaly októberben a folyó fize­tési mérleg hiánya 334 millió eurót tett ki, az első tízhavi hiány Egyezmény a korrupció ellen Mérida Kilencvenöt ország írta alá ösz- szesen a korrupcióellenes harc­cal foglalkozó új ENSZ-megálla- podást a témával foglalkozó, csütörtökön befejeződött mexi­kói tanácskozás keretében. A világ egészére kiterjedő nemzetközi megállapodás egyebek között kötelezi az alá­író országokat, hogy határokon belül és egymásnak is segítse­nek a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásában, illetve előírja, hogy a bűnös úton szerzett pénzt juttassák vissza rendel­tetési helyére. A dokumentum akkor lép életbe, ha legalább 30 országban a parlament is ratifikálja. ______________■ 1,825 milliárd euró volt. Idén szeptemberben a folyó deficit 357 millió eurót ért el. Az egyen­leg kialakulásában - a jegybanki indoklás szerint - egyaránt szere­pet játszott a reálgazdasági tranz­akciók javulása, valamint a jöve­delem és a transzfer mérleg rom­lása. így a szezonális hatások ki­szűrésével számított egyenleg lényegében nem változott az elő- ző hónaphoz képest. ■ Gazdasági közösség Ázsiában Tokió Európai mintára kelet-ázsiai gaz­dasági közösség megteremtését javasolták Japán és a tíz tagálla­mot tömörítő Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetségének (ASEAN) vezetői pénteken véget ért csúcs- értekezletükön. All állam- és kormányfő ál­tal aláírt „tokiói nyilatkozat” megállapította: „olyan kelet­ázsiai közösség létrehozását akarják, amely megőrizné az ázsiai hagyományokat és érté­keket az egyetemes szabályok és elvek tiszteletben tartásá­val”. Az országok kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy elősegí­tik az áru- és szolgáltatáscsere esélyeit. ___________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents