Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-13 / 339. szám
A napkeleti bölcsek Amikor a judeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király meghökkent s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. Juda Betlehemében - válaszolták mert így jövendölt a próféta: „Te Betlehem, Juda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Juda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Mt. 2,1-6 Dunántúli Napló-------Élet & Stílus Tíz év alatt tönkre ment minden negyedik házasság. 15. oldal Sport Az olasz rendőrök is rejtélyesnek találják Martinék balesetét. 23. oldal Sport Újabb kiváló játékos igazolhat a Komlói Bányász csapatához? 24. oldal Jézus születése Ebben az időben történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekségét írják össze. Ezt az első összeírást Cirinus, Szíria helytartója bonyolította le. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják feleségével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. Pásztorok hódolata Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az Úr angyala megnyugtatta őket: „Ne féljetek! Mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr, Dávid városában.” Lk. 2,1-11 Karácsonyi üzenet: „nagy örömet hirdetek” Karácsony közeledtével dr. Bábel Balázs kalocsa-kecske- méti érseket kértük fel, hogy ossza meg lapunk olvasóival gondolatait az ünnepről.- Vallástörténeti és vallási ismereteket, információkat ad szinte minden médium. Foglalkoznak az adventtel, a karácsony történetével, illetve a kereszténységben a karácsony ünnepének kialakulásával is.- Úgy gondolom, hogy nem lehet itt megrekedni, ugyanis egy dolog ismerete nem jelenti automatikusan azt, hogy elfogadja az ember, és értéket is jelent számára. Arra már Platón rájött, hogy nem elegendő az emberekkel ismertetni a szépet és a jót, hanem a gyermeket, a népet nevelni kell annak elfogadására.- Ám a karácsony igazi, elmélyült ünnepléséhez még a neveltetés is kevésnek bizonyulhat. Mert eljön egy pont minden fiatal életében, amikor - ha nem is kerül szöges ellentétbe az otthoni neveléssel vagy az iskolában kapott értékekkel - válságba kerül. Ez a mindenki életéből jól ismert kamaszkor, amikor az ember mindent megkérdőjelez. És vannak, akik egész életükben megmaradnak „kamasznak”. Jézus azt mondja: „Térjetek meg! Lelkületeteket, gondolkodás- módotokat fordítsátok meg, ha kell, de mindenképpen igazítsátok az isteni szóhoz”.- Ez sem megy azonban a magunk erejéből. Ezért egy kettős hatás, az Isten kegyelme és az ember akarata vezet az igazság elfogadásához. Ekkor már egészen más módon éljük meg azokat a valóságokat, amiket egyébként évről évre tart a keresztény világ.- Az ateista és materialista Bertold Brecht írta egyszer, hogy a karácsony egy olyan ünnep, aminek a hatása alól még ő sem tudta kivonni magát.- Természetesen van az ünnepnek a kereszténységen túlható jelentősége is, főként a keresztény világban. Ez megmutatkozik a külsőségekben, a készülődésben, a karácsonyfa állításában, az ajándékozás szokásában. A nagy roham után legalább szenteste délutánjára elcsendesedik minden. Bezárnak az üzletek, leáll a forgalom, és mindenki igyekszik családi körben tölteni az ünnepet. Ennyiben mindenki az ünnep hatása alá kerül.- Ám a keresztény ember ezen túllép, mert ő azt mondja, az Isten belépése a világba az oka és az értelme az ünneplésnek. Azt, hogy egy lett közülünk, emberré lett az Isten fia, már csak a hitben lehet felfogni. Aki ezt a hitet magáévá teszi, és komolyan is gondolja, annak az ünnep külső körülményei elhanyagolhatók.- Ez nem azt jelenti, hogy a hívő ember nem állít karácsonyfát, vagy nem készít, ad ajándékot. Hanem azt, ha nem volnának az ünnephez kapcsolódó hagyományok, ő akkor is ünnepelné a karácsonyt. Mint ahogy ünnepelték és ünnepük akár fogságban, betegágyon vagy magányosan is.- Áz ünnep üzenete az Isten lehajló szeretete az emberhez. Ebből adódik aztán az is, hogy szeretnénk jót tenni. Legalább ilyenkor irgalmasabb szívvel segíteni az elhagyatottaknak, betegeknek. Ezt napjainkban felvállalják a különböző karitatív szervezetek, sokszor még kereszténységen kívüliek is. De ez már egy következménye a karácsonynak.- Liturgikusán mindössze egykét nap az évben a karácsony ünnepe. De nem is lehet egész évűén karácsonyi hangulatban lenni. Az ünnep érzelemvilága valójában csak arra az időre szorítkozhat. A tartalma azonban mégis egy egész évre szól. Sőt, mivel üdvtörténeti esemény, mindig megszólíthat minket.- A karácsony ünnepéhez tartoznak egyéb külső, minket ért hatások is. Hazánkban, és^az egész északi féltekén ha nyáron gondolunk az ünnepre, óhatatlanul eszünkbe jut legalább egy karácsonyfa, a hó, a hideg; ahogy az éjféli misére siet az ember. Ugyanez a déli féltekén más természeti jelenségekhez kapcsolódik. Ebből is látszik, hogy a karácsonyt körüllengő hangulat nagyon esetleges, ha nincs meg az igazi mélysége.- A karácsonyi üzenet, az angyalok által a pásztoroknak, a legegyszerűbb embereknek szól: - Nagy örömet hirdetek nektek, megszületett a Messiás Dávid városában. Ezek olyan szavak, amelyek gondolkodásra késztetnek. Először is az öröm más-más jelentéssel bír különböző emberek számára. Hiszen öröm a szórakozás is. De az igazi öröm az mindig olyan lelki tartalom, ami valamiféle maradandó hatást is gyakorol az emberre. A boldogság egy lelkiállapot. Az angyalok szava égi üzenet, mégpedig Isten üzenete az embernek. Az embert megszólítja az Isten, emberré lesz, nagy alázatban. Azzal, hogy Dávid városában született meg, a hagyományra utal, miszerint a zsidó nép várakozott a megváltó eljövetelére.- A karácsonyi ünnepet megelőző advent is a várakozáshoz kapcsolódik. Az ősidők várakozása beteljesül, de folytatódik is, hisz minden ember élete egy nagy advent. Elgondolkodtató, hogy a mai entber nem szeret várakozni. A felpörgött világban egy-egy show-szerű megnyilvánulásra várnak. Véleményem szerint ez a szellemi öregség jele. Hiszen az idős ember akarja a változást, a fiatal ismételni akar. Az öreg beleun a dologba, míg a fiatal, a gyerek utánoz, ismétel.- Ezért az üdvösség nem unalmas, mert azt akarjuk, hogy szüntelen találkozzunk az Istennel. A misét sem unja az az ember, aki lélekkel vesz részt rajta. Az igazi értékek nem évülnek el, nem lehet megunni azokat. Az advent is egy nagy várakozás. Fel lehetne fogni az életet akár egy nagy váróteremnek is. Ekkor meg lehetne figyelni a különböző életszemléletű emberek elfoglaltságát. Vannak, akik képesek a várakozás idejét is imádsággal kitölteni. A mi életünk is olyan, mint a nagy váróterem. Élünk valameddig, de hogy hogyan töltjük az időnket, rajtunk múlik. Mivel az egész élet egy pagy advent, ezért mindig van mondanivalója a négy hétig tartó ünnepségsorozatnak. Ezen túl úgy jött el Krisztus, és úgy jön el, hogy mindig a jövőben van. Emberi kapcsolatokban is előfordul, hogy egy jó ismerős új oldaláról mutatkozik meg. Még magunkat sem ismerjük tökéletesen. Az Isten végtelen valósága, tökéletessége, szépsége és szentsége, ahogy feltárulkozik az emberek előtt, ez mindig egyfajta eljövetel. Mert az Istent halandó ember tökéletesen megismerni, de tökéletesen szeretni sem tudja soha. Ezért kell az embernek haladni ebben a kapcsolatban a tökéletesség felé. Ezért van a földi ad- ventnek is ideje, és valamiképpen az üdvösségnek is.- Karácsony ünnepe kapcsán kevesen jutnak el ilyen mélységekig. Ebből adódik, hogy az emberekben van egy kultuszfáradtság. Az ünnep végére kimerülnek, és annyit mondanak: megvolt, jövőre kezdhetjük elölről.- A keresztény ember számára éppen ezért legfontosabb mindig a jelen. A pillanat, az éppen jelenlévő ember és éppen az a tett, amit végez. Ha ezt átitatja a jóindulat, a szeretet, a szolidaritás gondolata, akkor fajsúlyossá válik a cselekedet. Ezek hiányában elmegy az idő fölötte. Itt lehet meglátni az idő rejtélyét, amin már Szent Ágoston is sokat gondolkodott. Az idő misztériuma olyan valóság, ami az ember életében rányithat az üdvösségre. Éppen az által, hogy a szeretet tetteivel ízelítőt kaphat az ember a természetfölötti világból. S ha valaki idáig eljut egy karácsonyban, akkor lesz boldog az ünnep. De ehhez szükség van magunkba szállásra. Ha valaki merészel egy kis időt magányban tölteni ilyenkor, annak nyílik ki ez a világ. Én ilyen karácsonyi örömet kívánok minden olvasónak. PÁNCSICS HAJNALKA Fejezetek a kalocsai érsekség történetéből I. István király 1002-ben alapította a kalocsai érsekséget. Az első érsek, Asztrik hozta el a koronát II. Szilveszter pápától. Asztrik építette a város első templomát; ezz^I egy időben épült az első érseki palota. 1210 körül megkezdődött a második székesegyház építése. 1241-ben Csák Ugrin (érsek 1219-1241) április 11-én a muhi csatában esik el. 1380 körül felépül a harmadik kalocsai székesegyház. 1464. szeptember 18-án II. Pál pápa Mátyás király többszöri kérésére bíborossá nevezte ki Várady Istvánt (érsek 1456- 1471). Ő az első kalocsai érsek, aki megkapta ezt a címet. 1523. február 4-én VI. Hadrian pápa Tömöri Pál (érsek 1523-1526) ferences szerzetest nevezte ki érseknek, aki korábban katona, hadvezér volt. 1526. augusztus 29-én esett el a mohácsi csatában. 1696-ban Széchényi Pál (érsek 1696-1710) veszprémi püspököt kalocsai érsekké nevezte ki 1. Lipót király. 1710. június 1-jén Csáky Imre (érsek 1710-1732) váradi püspököt I. József király kalocsai érsekké nevezte ki. 1733-ban Patachich Gábor (érsek 1733-1745) érseksége alatt kezdte meg működését a kalocsai papnevelde. 1735 nyarán lerakták a Mayerhoffer András (mások szerint Fischer von Erlach) által tervezett főszékesegyház alapkövét. 1747-ben a bátyaiak paprikával fizették az érseknek az egyházi tizedet. 1764. nyarán az érsekuradalom úrszéke eljárást folytatott Jámbor Jánosné Virág Jutka ellen, aki táltosnak nevezte magát, s akit boszorkányság vádjával halálra Ítéltek, de életben maradt, mert négy hónapos terhesnek mondta magát. Ebben az évben készült el a nagyszeminárium épülete (ma művelődési központ). < 4 I I 4
