Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-17 / 313. szám
2003. November 17., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTURASZOBOR AZ EGYETEMALAPÍTÓNAK. Új köztéri alkotás formálódik ezekben a napokban a pécsi szobrászművész, Trischler Ferenc műtermében. Az Albert Kázmér herceget, a mosonmagyaróvári mezőgazdasági egyetem alapítóját ábrázoló ötnegyedes, vagyis az eredi alaknál kissé nagyobb mellszobrot a tervek szerint még idén felavatják az északnyugat-magyarországi kisvárosban, _____________fotó: laufer László Dv á brátyinki, de nem úgy Bagi Dániel munkáját Kutatási Díjjal ismerte el a PAB A már-már romantikusan idilli magyar-lengyel viszony középkori történeti forrásokon alapuló kutatása meglepő eredményekkel tud szolgálni - derült ki a fiatal pécsi történész, Bagi Dániel kutatásai nyomán, akinek munkáját a Pécsi Akadémiai Bizottság Kutatási Díjjal ismerte el. A Pécsi Tudományegyetem Középkor- és Koraújkori Tanszékének adjunktusa már közép- isokolásként is élénken érdeklődött mai szakmája iránt, de természetesen az egyetemi évek és elsősorban tanárai, Barta Gábor, Katus László és Font Márta hatása volt a döntő. Mint mondta: a pécsi történésziskola érdeme, hogy itt, Magyarország középkori és koraújkori történetét elkezdték a szomszéd országok történelmébe ágyazva vizsgálni, ami korábban, a szocializmus évei alatt szinte teljes mértékben hiányzott. Ma már pl. Font Márta kutatásaiból egyértelműen látszik, hogy legcélszerűbb a csehek, szlovákok, lengyelek, magyarok és a Kijevi Rusz múltját mint történeti régiót együttesen és részleteiben vizsgálni. Persze, mindig vannak kiemelhető „részletek”, mint a magyar-lengyel viszony, amiről Bagi Dániel meggyőződése szerint leginkább egy idealizált kép él bennünk a mai napig.- A tények röviden: 1918-ig közös határunk volt a lengyelekkel, szomszéd országnak számított. A középkorban közös uralom is volt, kétszer perszo- nálunió, 1370-1382, majd 1440- 1444 között, majd később az erdélyi-lengyel perszonálunió Báthori István uralkodásakor. Ám igazság szerint ebből a közös múltból leginkább a 19. századi romantikus lelkű értelmiségi filoszok gyártottak mítoszt. Ugyanis akkor épp az volt a helyzet, hogy Lengyelország nem létezett a térképen, három felé darabolták, Magyarország pedig a Monarchia részeként, bár saját alkotmánnyal létezett csak. így aztán mind ott, mind itthon jól esett felerősíteni a dicső múlt, a szép középkor emlékét. Bagi Dániel doktori értekezése Nagy Lajos király lengyelországi uralkodását tárgyalta, amiből az derült ki, hogy ez a múlt azért nem teljesen rózsaszínű.- Kétségtelen, a lengyeleknek nem ugyanaz a véleményük a magyar királyról, mint nekünk. Történetírásuk a jelenlétét idegen uralomként tartja számon, mi több, uralkodását kifejezetten károsnak ítélik meg. Leginkább azért nem szerették, mert új, addig ismeretlen adórendszert vezetett be, akár csak korábban édesapja itthon, ami nem tetszett a lengyeleknek. De mindennek Lengyelországban nem lett gyümölcse, a tizenkét év ehhez kevésnek bizonyult. Hamis-e tehát az a kép, hogy Nagy Lajos alatt virágzott leginkább Magyarország, amikor „három tenger mosta partjainkat”?- Ez szintén a 19. századi historizmus szemlélete. Ha komolyan nézzük, sose volt három tengerünk, de talán még egy se. Hiszen a perszonálunió idején még a lengyeleknek se volt tengerük, ugyanis a Balti-part a német lovagrendeké volt. Az Adriával volt kapcsolatunk, de akkor is csak Horvátországon keresztül, a Fekete-tengerrel pedig szintén baj van, mert igaz ugyan, hogy Nagy Lajos vezetett hadjáratot Havasalföldre, de területfoglalás nem történt. Ám igazság szerint a 19. századi történetírásban szinte minden nemzet esetében találunk hasonló túlzásokat, amik részben még ma is élnek. Az Anjou-kor véleményem szerint egyik legszebb korszaka a magyar középkornak, de a megértéséhez mindenképpen az Árpád-kor II. Andrással (1205-1235) kezdődő utolsó korszakát szükséges ismerni, az akkor meginduló társadalmi változások teljesednek majd ki a 14. században. M. K. BUMM Pécsett BUMM: BUsinnes Ma Mindenkinek, avagy az üzleti élet nagyjai az iskolákban. Az e című rendezvénysorozat célja, hogy a végzős középiskolásokhoz ellátogató rangos hivatalnokok és üzletemberek előadásaikban és az azokat követő konzultációkban az üzleti élet világába és elvárásaiba nyújtsanak némi betekintést. Az első baranyai rendezvény csütörtökön volt a pécsi Babitsban, Huber Éva Apeh- főosztályvezető, a Citibankos Vukmanné Braun Rita és a Magyar PR Szövetség elnöke, Fer- ling József részvételével. b. z. Szociológiai esetleírások Újszerű módszerrel igyekszik tanítási gyakorlatát élőbbé tenni a PTE Bölcsészettudományi Kar Szociológiai és Szociális Tudományok Intézetének szociálpolitikai tanszéke. Az intézmény esetleírási pályázatot írt ki szociális szakemberek számára, hogy hallgatói valóságos, mai társadalmi problémákkal összefüggő, azokat egyéni élethelyzetekben visszatükröző eseteken tanulmányozhassák a segítő szakma lehetőségeit és korlátáit egyaránt. A később oktatási segédanyagként hasznosítani kívánt pályamunkák elbírálását a szociálpolitikai tanszék által felkért bizottság végzi majd el. A jeligés pályázatokat december 3-ig várják a PTE szociálpolitikai tanszékén: 7624, Pécs Rókus u. 2, telefon: 72/503-650/3567/. d.i. _________Jegyzet_________ Kí nai nagy fal Jó bolt a kínai Nincs is már szinte Pécsnek olyan utcája, ahol ne lenne. Fogyóeszköz a természetes anyagú fehérnemű, kell az olcsó cipő. A turkálók lassan árban is versenyképes alternatívája a kínai kabát, nadrág, dzseki, tréningruha. A fehérnemű a márkapiacokon is versenyképes. A több szempontból fontos ruhadarabot fel is kell kötni annak, aki manapság ki akar jönni agyonadózott pénzéből Nélkülözhetetlen ruhadarab a nadrág is. Ha például valódi kordbársony, akkor ugyancsak ugyanolyan jó, mintha a világ bármely exkluzív márkajele volna rajta. Amikor az embernek ilyesmire van szüksége, és nem derogál neki a kínai bolt, száz mäerenkent találhat ilyent. A derogálásról csak annyit, hogy annak idején a turkálókat is „úriasszonyok” lepték el A kínai bolt manapság áldás, de könnyen átokká válhat. Meglehet, a sok kicsi helyett elég lenne néhány nagy. Lassan az lesz a jellemző, hogy a márkás (itt egy névnek kellene lennie) ing, gatya, zokni 30-40 ezerért, ugyanez a vele szemben lévő kínaiban háromért kapható. Símivalón magas és nevetségesen kicsinek tetsző árak merednek ily módon egymásra a fontos, forgalmas utca szemközti oldalainak kirakataiból Nem attól fél az ember, hogyegynap már nem. is lesz más, csak kínai bolt... Nem. A bökkenő, hogy ugyanaz kapható mindegyikben. Egyazon áron. A pólókon még a feürat is egyező, a színválaszték nemkülönben. A patinás belvárosi gyógyszertár helyén legfrissebben megnyílt kínaiban nyolcféle színben lát női kordbársony nadrágot, ugyanez három férfiszínben díszeleg. Minden kínai bolt megegyezik ebben. Fillérre menően. A nagy összehangoltságban a különbség csak az, hogy egyik-másik bókban ez vagy az már elfogyott. A kínai nagy fal kövei a népi kohók öntecsei egyelőre még dugiban sem kaphatók... Friss pekingi hír, hogy a KP vezető szerepének megtartása mellett a legnagyobb gyárakat, üzemeket is privatizálják. Kérdés: mennyi kínai is van már Magyarországon? Micsoda és mennyi kínai eredetű pénz csordogál zavarosnak tetsző honi pénz- csatornáinkban? Mi lesz, ha..? A sodró erejű kínai bolti inváziónak legalább a peremvidékén már csak a változatosság kedvéért is szívesen látnánk olykor egy-egy afgán, thaiföldi, szingapúri árudát. Netán japánt, esetleg egy-egy életképes valódimagyart. BEBESS1 KÁROLY A Világ Világossága világa A Pécs Városi Bíróság kötelezése alapján közöljük, hogy a 2003. február 10-i lapszámban A Vüág Vilá- gossága világa c. újságcikkben valótlanul híreszteltük, hogy az éjszakás felügyelőt megbízási szerződéssel foglalkoztatják, a munka időtartama papíron 6 óra, hogy az intézményben nincs gumikesztyű, fertőtlenítő- szer, a munkaruha ezen gyermek- felügyelő esetében egy gomb nélküli, ujjaüan köpeny, hogy a csap rossz, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy havonta váltják egymást a dolgozók és a tanárok. Ugyancsak valóüanul állítottuk, hogy az egyik fiúnak orvosi javaslatra rendszeresen úsznia kellene, és nem engedik, továbbá valóüanul állítottuk, hogy úszás amúgy sincs, illetőleg az alapítvány Ford Tranzit gépjárművének több mint egy éve nincs műszaki vizsgája és zöldkártyája. Ezzel szemben az éjszakás felügyelőt munkaszerződéssel foglalkoztatják, a munkaidőkeretet a szerződés heti, és nem napi munkaidőbeosztásban tartalmazza, gumikesztyű, fertőüenítőszer igény szerint rendelkezésre áll, a munkaruha egységes, gombos és ujjas fehér köpeny az éjszakás gyermekfelügyelőknél. A csap bár gyakran elromlik, azt azonban javíttatni szokták. A dolgozók és a tanárok nem váltják egymást havonta, bár esetenként előfordul a munkaviszony rövid időn belüli megszűnése. A gyermekek úszásedzésre járása engedett és biztosított, az alapítvány Ford Tranzit gépkocsiját 2002. április 5-én műszaki vizsgáztatták. Azzal a megállapítással, hogy „két szelet kenyér és egy vékony szelet felvágott és egy pohár víz nem vacsora”, megtévesztően utaltunk arra, hogy a gyermekek vacsorája nem elegendő. Hamis színben tüntettük fel a valóságot azzal az állításunkkal, hogy „a pelenkát a szülőknek kell bevinniük”, hogy „egyeüen fürdőkád jut rájuk” és hogy „a pedagógusoknál előnyt élvez, akinek nincs még meg a diplomája, áttelepült vagy menekült, tehát kiszolgáltatottabb, ezért olcsóbb munkaerő”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a közgyógyellátás kedvezményében részesülő szülők a térítésmentesen kapott pelenkát bocsátják az alapítvány rendelkezésére, egy fürdőkád a gyermekek megfelelő ellátására elegendő, mivel a gyermekek nem önállóak, nem bizonyított, hogy a pedagógusoknál bárki előnyben részesülne, vagy kiszolgáltatottabb, vagy olcsóbb munkaerő lenne. Nulladik szintű találkozások Nagy bajok vannak a Somogyi Béla utóban, mióta a 6-os Pécsett átvezető egyik szakaszát errefelé terelték. Az ötlet eredetileg nagyon életszerű: menjen olyan környéken az autósforgalom, ahol kevesebb épületben és emberben tesz kárt. Csak hát képtelenek vagyunk levakarni a cselekedeteinkbe befészkelődött „magyar szindrómát”. így nevezem az átgondolatlanságot, az ebből következő problémákat, innentől a magyarázkodást és a tehetetlenkedést. Példának okáért az utca egyik tömbjének lakói már ott tartanak, hogy most keddre fórumot hívnak össze - remélhetőleg ott lesz valaki a Hivataltól is -, mert a Somogyi utcai polgárok szerint a megnőtt forgalom miatt repedezni kezdtek a falak, ráadásul a ház tövében egy kisebb eső után is áll a víz. Az Illetékes erre úgy reagált: lehetetlen bizonyítani az ok-okozati összefüggést, az épület egyébként is jó százéves - ezek szerint ideje, hogy repedjen, tán még azt is meg kellene várni, hogy összedőljön -, a vízelvezetést pedig az előírásoknak megfelelően végezték el. A rendőrök elkerekedett szemmel értetlenkednek: miképpen lehet, hogy az Újságban nem jelenik meg, hogy minden második nap olyan karambol történik a Somogyi-Légszeszgyár kereszteződésben, amihez már nekik is ki kell menniük? A kisebb kocsitörés mindennapos - ha tetszik: minden órás. De ezt már Bíró János meséli, aki mellett, pontosabban bútorgyára és -boltja mellett szokás szerint elsuhantam volna, ha föl nem hív. Bíró űr nem közlekedési értelemben van karambolveszélyben: az útépítők egyszerűen elválasztották a világtól. Persze, kellett hozzá egy tervező is. Némi nyomozás után kiderült, mondja Bíró úr, hogy a pesti mérnök helyismeret nélkül, úgy tervezett, hogy be - vagy inkább ki? - se tette a lábát Pécsre. Természetesen elfogadták. „Magyar szindróma”. Hogy legalább nekünk alaposabb legyen a helyismeretünk: a Somogyi-Légszeszgyár sarkon volt az egykori Pécsi Bútorgyár, amit a privatizációs során sikerült szépen darabokra szaggatni. Az egykori főépületben csak a jó isten - meg a bérbeadó - tudja, hogy éppen kik vannak. Az udvarban működik egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég, a RÁNA, továbbá Bíró úr föntebb említett gyára, a bolttal. No már most ha kiállunk a frontra, mindenféle centizés nélkül, szemre megállapítható, hogy az elkészült remek, bombabiztosán megcsinált út a bejáratok szintjénél jó hatvan-hetven centivel magasabban halad el. Mindenféle levezetés nélkül. Magyarán ha valaki ide be akar jönni, állítsa le a kocsiját, ugorjon egy nagyot, aztán sétáljon át a korábbi parkolókon. Ha anyagot hozott, azzal a hátán, ha szekrényt visz, akkor azzal, de visszafelé. Ha esik az eső, akkor egy tavon át. Azért a helyzet nem ilyen drámai, mondja Bíró úr, amikor számba veszem a közelítési esélyeket; a szomszéd ugyanis, akit az elsőbbAz új útfelület jó fél méterrel magasabban helyezkedik el az eddiginél, és a járda szintjénél ségadás tábla tövéből egy merész, százhúsz fokos kanyarral be lehet cserkészni, megengedte neki, hogy legalább az anyaggal bejárhasson az ő kapuján. Aztán az sem igazán a dráma kategóriába tartozik, hogy április vége, az útfelújítás kezdete óta Bíró úr állítása szerint havi másfél millió forint a vesztesége, s tán azt is mindennaposnak tekinthetjük, hogy emiatt eddig öt dolgozóját kellett utcára tennie. Arra a Somogyi Béla utcára, ahol a munkák befejezte után is igazán gyönyörű törmelékkupacokba, elfelejtett nyitott aknákba feledkezik a tekintet. S akkor jöjjön ismét a „magyar^ szindróma”! Tavaly december elején, amikor híre kelt az útépítésnek, minden lehetséges fórumot megkerestek, hogy tájékozódjanak és tájékoztassanak. Választ máig egyetlen levélre, telefonra sem kaptak. Valami azért mocoroghatott némi lelkiismeretek terén: most tizenharmadikára az összes érintett szervezet, hatóság képviselője megjelent, helyszíni bejáráson. FOTÓ: LAUFER L. Már ott tartok, hogy akkor heppi- end, ám pont ennek fölemlegetésekor, egy nappal később, pénteken megállt a magasban az útépítő cég alvállalkozója, hevenyészett vázrajzzal a kezében. A bejárás tényének ismeretében vetette papírra. Igen, megoldható a lejárás. A vízelvezetés is. Hogy mennyiből? Fogalma sincs. Hogy mikor döntenek róla? Arról meg pláne nincsen. Csak a személyt tudja, akinek a kezében összefutnak szálak. BALOGH ZOLTÁN.