Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-05 / 301. szám

6. OLDAL MAGYAREGREGY BEMUTATKOZIK 2003. November 5., szerda MAGYAREGREGY Mekényes > Nagyhajmás Mágnes' Eflytlázas­8*» T Vásáfosdombó Gerényes pAlsómocsülád g ° ... Hegytiátmaröc Tékes, ,CÄ» Szálainak *»""» Tafrós íáKisvaszar Kárász o 0 Vázsnok Vékény Felsöegerszeg MAGYAREGREGY» A község gazdái Polgármester: Kovácsáé Deák Irén, alpolgármester: Teimel Gabriella, jegyző: dr. Boán Mi­hály. A képviselő-testület tagjai: Bogyay László, Győri Gábor, Ko­vács József, Sági Géza, Schván Tamás, Szabó József. Iskolaigaz­gató: Lép Jánosné. Óvodaveze­tő: Donoválné Walcz Ágnes. Plé­bános: Gyurovics Mihály. Az ön- kormányzat címe: Magyareg- regy 7332, Kossuth utca 73. Tel: 420-534. ■ magyaregregy. dnnantulinaplo. hu Az összeállítás a magyaregregyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté Meződ 0 / a: Környezetünk az életünk Magyaregregy a környező égererdőkről kapta nevét. A Keleti-Mecsek szívében lévő, a Völgy­ség patak völgyében színes erdőkkel határolt falu - a török időket is átvészelve - a közép­kortól fogva magyar lakta település. Mindössze 15 küométerre fekszik Komlótól, 25 kilométerre a Tolna megyében lévő Bonyhádtól - a baranyai viszonylatban közepes méretű telepü­lésen ma is jórészt magyarok élnek. A település életét a ’90-es évek eleje óta történt változások határozták meg, hiszen a környező bányák bezá­rásával itt is sokan maradtak munka nélkül. Ma már csak 15 olyan nehezebb sorsú lakosa van a falunak, aki rendszeres szociális segélyre szorul. A 873 lelket számláló községben ugyan nincs sok munkalehetőség, hiszen a fűrészüzemen, az ön- kormányzaton és az erdészeten kívül nagyobb cég nem kínál munkát, mégis az elfogadható közlekedés miatt sokan Pécsen, Komlón vagy Bonyhádon találtak munkát. De más változások is történtek az elmúlt 13 év alatt: a falvakban is elvárt életminőség és kom­fortérzet megteremtéséhez kiépült a vezetékes vízhálózat, a telefon- és a gázhálózat is.- Ez év nyarán talán a legnagyobb volumenű munka, a szennyvízcsatorna-hálózat munkálatai fejeződtek be - mondja a település polgármeste­re, Kovácsáé Deák Irén, aki eredeti foglalkozása szerint tanárnő. - Ebben a munkában hat falu, Kárász, Vékény, Köblény, Szalatnak és Köblény csatornahálózata készült el. Az 1,2 milliárd forin­tos beruházás gesztora Magyaregregy volt. Az el­múlt években egymást soron követő infrastruk­turális fejlesztéseket azonban az utak és a zöldte­rületek megsínylették. A közterületek parkosítá­sa, az utak rendbetétele még hátra van, ezért az önkormányzat erre a célra a Baranya Megyei Te­rületfejlesztési Tanácshoz nyújtott be pályázatot. Az eredményt a napokban tudják majd meg. Ha ez most nem lenne sikeres, akkor - ahogy lehető­ségük lesz - ismét pályázni fognak az utak, köz­területek rendbetételének támogatásáért. Az önkormányzat tavaly számítógépeket is nyert a hivatali ügyintézés meggyorsításához, va­lamint az irodát kívül-belül kifestették, a gázfűtés bevezetése most van folyamatban. Ebben az év­ben a csillagpontos kábelrendszer kiépítéséhez is hozzákezdenek. Magyaregregyen 160 éve van már iskola, a je­lenlegi, 1970-ben épült már gázfűtéses, noha megérett már a felújításra. Erre a célra 20 milliós Phare-pályázatot nyújtott be az önkormányzat. A nyolcosztályos iskolát és a kétcsoportos óvodát - annak ellenére, hogy a fenntartásuk komoly ter­het jelent a falunak, és itt is érezhető az országos tendencia, hogy egyre kevesebb gyermek szüle­tik - mindenképpen meg szeretnék tartani. Az óvoda régi katolikus iskolából lett kialakítva, eb­ben is már gázzal fűtenek. Az iskolában gyermek-néptánccsoport, aerobik- és ugrókötél-csoport is működik. A Mecseki Erdé­szeti Rt., a helyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete, valamint a Máré-vár környéki vendég- fogadók egyesülete segítségével az iskolában a kör­nyezetvédelem kiemelt jelentősséggel bír majd. A diákok úszásoktatásra Dombóvárra járnak. Ehhez 50-50 ezer forinttal járul hozzá Kárász és Egregy. Az oktatási-nevelési intézményeket a szomszédos Kárász községgel társulási formában működtetik. Az óvodában működő konyhában 125 ebédet főz­nek mindennap a diákoknak, az ovisoknak és né­hány rászoruló idősnek. Utóbbiaknak házhoz vi­szik az ebédet. A helyi nyugdíjasklub rendszeresen vesz részt rendezvényeken, és kirándulásokat is szerveznek. A 70 éven felülieknek a hétvégéken tartanak összejöveteleket a kultúrházban. A felsőoktatási intézményben tanuló hátrá­nyos helyzetű diákokat a Bursa Hungarica ösz­töndíjjal, a középiskolásokat az Arany János-ösz- töndíjjal támogatják. A búcsúhely, Egregy Másfél évszázados hagyományai vannak a kisasszonynapi búcsú­nak. A település lakóinak több­sége, hozzávetőleg 70 százaléka a régi katolikus magyarok le­származottja. A templom ugyan csak 1948-ban épült, azonban 1857-től a Torma-völgye, ahol a templom is áll, zarándokhely. A hívők szerint a völgy forrásában akkor megmosakodó betegek szemét és lábát gyógyította meg a víz - a csodát Szűz Máriának tulajdonították. Az utóbbi négy évben megszé­pült a templom környéke: idén Végvári Ildikó festőművész hoz­zájárulásával megújult a Szent Kút Mária-szobra, ’99-ben külső oltárt (képünkön) emeltek, 2000- ben kálváriát építettek a zarándo­kok, az egregyiek segítségével. A plébános, Gyurovics Mihály is rengeteget dolgozott, hogy az év­ről évre visszatérő több száz za­rándok igazán ünnepi hangulat­ban érezhesse magát szeptember 8-án és az azt követő hétvégén. A templom különlegessége, hogy ugyan tornya nincs, de a pa­dokat fűtik. Turistákat hívogat a völgy A környék erdők ölelte szépségei vonzzák az idelátogató turistákat. Több holland család telepedett le már a faluban - az egyikük kem­pinget is nyitott az idén a strand közelében. A községben 1936- ban épült meg a lakosok téglaje- gyeiből a hideg patakvízzel táp­lált nevezetes strandfürdő a Máré- vártól nem messze. A plébános Vitéz Kun Lajos kezdeményezése olyan jól sikerült, hogy Pestről utaztak hivatalnokok, katonatisz­tek Egregyre pihenni, felüdülni. Ma is zömmel a fővárosból érkez­nek a vendégek, általában csalá­dosán, akik ma már a nyolc szál­lásadó házban, valamint az ön- kormányzat turistaszállóján és a tizenegy szobás Vadgesztenye Panzióban is megszállhatnak. A tavalyi évben 8-10 ezer látogatója volt Magyaregregynek - de évről évre növekszik a számuk. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti szépségei - a Pásztor-forrás, a Mária-kút, a Csurgó, a római őrtornyot mintá­zó Cigány-hegyi kilátó, amely a bánáti bazsarózsa otthona, a Ró­ka-hegy mind-mind csábítják az ideérkezőket egy-egy kiadós túrá­ra, kirándulásra. Közel van a fes­tői Kisújbánya és Püspökszent- lászló is, de akik a táj kövekbe zárt titkaira kíváncsiak, azok a geológiai tanösvényt is végigjár­hatják. A településen Papp Éva tojás­festő népi iparművész és Végvári Ildikó festőművész alkotásait is megismerhetjük. ____________■ Fe léledő hagyományok A község méltán lehet büszke évszázados hagyományaira, a településen 1972-ben alakult meg a hagyományőrző néptánc- csoport, amely a Csernavölgyi Endréné tanárnő által helyben gyűjtött táncokat elevenítette fel. Annak idején Baranyában még csak három hasonló, hagyomány- ápoló tánccsoport működött, tud­tuk meg Czikláné Bálint Tündé­től, a csoport vezetőjétől. Három év szünet után a falu közösségi életének megerősítése érdekében az egykori táncosok most újra kezdik a rendszeres „munkát”, de szeretnék, ha a középiskolás kor­osztály is velük dolgozna. Az eg- regyi népi táncművészetet a né­met zene színezi, hiszen a csak hat völgységi településre jellem­ző táncot itt fúvósok kísérik. A kétszáz éve letelepedett elzászi németek fúvószenéje a magya­roknak megtetszett, ezért a szo­kással ellentétben nem vonósok adják a talpalávalót. A csoport tagjai 1998-ban vehették át a Ba­ranya- Megyei Kulturális Szövet­ség nívódíját, de pécsváradi mi­nősítő versenyen is részt vettek. A csoport tagjai már az általános iskolában elsajátítják az alapokat, elsős koruktól fogva tanulják a táncot. A fiatalok a környező tele­pülések rendezvényein és feszti­válokon lépnek fel. A hatodiko­sok a tánc gyakorlása mellett az idei tanévtől tantárgyi keretek kö­zött tanulnak nép- és honismere­tet is - és mindenki elkészíti a sa­ját családfáját. A honismereti óra elindításában sokat segített Surá- nyi Béla, egregyi-pesti történész. A településen egy különleges hagyományt is ápolnak. A Kele­men-járás a betlehemezés egyik helyi változata. A királyok helyett három pásztor az éves munka­bérét követeli a módosabb gaz­dáktól. Karácsony és újév között ezt a hagyományt is fel szeretnék eleveníteni. A szüreti bált is hosz- szú évek óta megrendezik - lova­sokkal, kocsival felvonulva tán­colják körbe a falut. Idén a német testvérfalu vendégeinek, Sto­ckum 62 fős ifjúsági fúvószene­karának tiszteletére is rendeztek bált. A német zenészek helyben és Komlón is felléptek. Az erdélyi „testvérrel”, Máréfalvával is szo­ros a kapcsolatuk. A lakók büszkék népi visele­tűkre: a slingölt kötényre, a lyuk- hímzéses virágos kötényre, a ró­zsás ternóken- dőre és a rakott szoknyára. Az Arnold- házban, a köz­ség kultúrházá- ban található az országban egyedülálló mé­szárszék múze­um, de itt te­kinthetjük meg a helytörténeti ki­állítást is. Magyaregregyen a kul­túrára jutó kevés pénz ellenére még élnek a népi hagyományok néhány falusi lelkes munkájának köszönhetően. A település Kárásszal közösen rendezi meg júniusban a kulturá­lis Kelet-Mecseki Nyári Fesztivált. Ennek keretén belül rendeztek programot az egregyi kultúrház­ban is. Kalász Márton költői est­jén és az egregyi író, Rótt József író-olvasó találkozóján vehettek részt a helyiek és a vendégek. Várbéli Vigasságok Megkérdeztük: Mi változhatna meg a községben? A középkori lovagvárban idén ren­dezték meg először hagyomány­teremtő szándékkal a Máré-vári Vigasságokat. Az augusztus eleji rendezvényen a középkori élettel - a kovácsmesterséggel, a hímzés­sel és a címerfestészettel - ismer­kedhettek meg az érdeklődők. Az ágyútűzzel megnyitott vigasságon bajvívással és íjászpárbajjal eleve- nítették fel a vár legendáját. __■ Hat civil, közösség Stockum-Magyaregregy Baráti Kör elnöke: Fülöp József. Nyugdíjasklub vezetője: Ba­logh Imre. Hagyományőrző csoport ve­zetője: Czikláné Bálint Tünde. Faluszépítők és Vendégfoga­dók Egyesület elnöke: Kovács Jó­zsef. Máré Vár Környéki Vendégfo­gadók Egyesület elnöke: Koz­mám József. Magyaregregyiek Baráti Köre elnöke: dr. Bihari Lajos.______■ Jo bb §PÜ Kárpáti Jenőné nyugdíjas templomgondnok: - Itt születtem a településen, a családom is tős­gyökeres ma­gyaregregyi. Iga­zán sohasem gondoltunk ar­ra, hogy in­nen elköltöz­zünk, hiszen gyönyörű a vi­dék. Erre és az egregyi születé­sünkre is büszkék vagyunk. Még a dédunokám is itt él. A faluban igazából csak az összetartás le­hetne nagyobb, és nemcsak a fia­talok között. Régen sokan együtt voltak, beszélgettek az öregek és a fiatalok is. Jó lenne,.ha nem mindig otthon ülnének az embe­rek. A szennyvízcsatorna-hálózat­nak nagyon örülünk, hiszen már nagyon vártuk. összetartásra lenne szükség Győri Gábor, gépjármű-techni­kai technikus: - Szintén tősgyö­keres vagyok, szüleim is itt él­nek. Nekünk itt mindenünk megvan - „össz­komfortos” a fa­lu. Ha nagyon kell valami, ak­kor bemegyünk a városba. A buszközlekedés is jó, én reggel jóval korábban a pécsi munkahe­lyemen vagyok mint az ottani munkatársaim. Itt van egy szűk baráti kör, akik összejárnak, se­gítenek tetőt átrakni. Jó lenne, ha az igazi közösségi élet is elin­dulna. Mi megtesszük az első lé­pést; újrakezdjük a hagyomány- őrző néptánccsoportot. Éreztük, hogy hiányzik az összetartás a faluban. Karsai Tibor, buszsofőr: - A fe­leségemet egy fellépés alkalmá­val ismertem meg - erre is jó volt az egyko­ri tánccsoport. Ugyanabból a társaságból ke­rültek ki az ön­kéntes tűzol­tók, mint a tán­cosok. Ma már a tánchoz is pénz kell, de folytatjuk. A fiataloknak min­denképpen szükségük lenne egy összetartó erőre, hiszen mi­után kikerülnek a helyi általá­nos iskolából a kamaszéveiket szinte teljesen elkülönülve töl­tik. Abban is kell nekik segíteni, hogy tartalmas szórakozást is találjanak. Mi itt jól érezzük ma­gunkat, és a falut kettészelő fő­úton sincs nagy forgalom. Fóris László, „várkapitány”: - Tűzoltóként dolgoztam, de kicsit belefáradtam a munkába. A Má- ré-várat ’98 óta gondozom, ka­lauzolom a tu­ristákat. Tulaj­donképpen a rendszerváltás óta rengeteget fejlődött a falu, előtte szinte semmi közmű nem volt. A nyáron már a szennyvízcsatorna is megépült. De a tizenhárom év alatt egyre rosszabb lett a közlekedés, kicsit elszigetelődtünk. Korábban in­nen Pestre is el tudtunk jutni busszal. A közeli falu üzem­anyagtöltő állomását is bezárták, ez a mezőgazdaságnak is hát­rányt jelent. Posta még van, de ki tudja, mi lesz. Fülöp József, esztergályos: - Volt szerencsém Stockumban, a testvérfalunkban élni fél évig. most a Stockum -Egregy kör el­nöke vagyok. Sokat tanulhat­nánk a németek­től. Az Egregy- nél kétszer na­gyobb faluban 18 civil egyesü­let van, és száz­nál is több zenész. Három éve próbálunk egy zenekart össze­hozni. A törvények sem olyan szi- .gorúak ott, nyugodtabban tarta­nak bált, ebből persze az egyesü­leteknek elég jó bevétele van. És hihetetlenül tiszták, takarosak is a kinti házak. A faluban a járdá­kat, a parkokat rendbe kellene tenni, mivel már befejeződtek a közműmunkák. ■

Next

/
Thumbnails
Contents