Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-05 / 301. szám

I 2003. November 5., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A -RIPORT Jubileumi CD-lemez Negyedszázados a Komlói Pedagógus Kamarakórus Felvételizők napja a PTE-n A Pécsi Tudományegyetem Szige­ti úti aulájában (Szigeti út 12.) no­vember 15-én, szombaton tartják a felvételizők napját 10-től 14 órá­ig. A tervezett program: 10.00 Megnyitó - aula, nagyszínpad. Előadások és tájékoztatók a nagy­színpadon, a Művészeti Kar mű­sora, a Táncoló Egyetem bemutat­kozása. 11.30 A Pécsi Tudomány- egyetem karainak bemutatkozó előadása: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Főiskolai Kar, Ily- lyés Gyula Főiskolai Kar, Közgaz­daságtudományi Kar Művészeti Kar, Pollack Mihály Műszaki Főis­kolai Kar, Természettudományi Kar. A rendezvény ideje alatt fo­lyamatosan zajló programok: kari információs pavilonok, PTE PR- filmjének vetítése. A programot a PTE a Baranya Megyei Munka­ügyi Központ közreműködésével szervezi. A részvétel ingyenes. További információk szerezhe­tők be a következő címeken: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b, Tel.: 72/501-500/2121, e-mail: gacs.lilla@marketing.pte.hu., www.pte.hu. O.l. Több országos első helyezést nyert az idén 25 éves Komlói Pedagógus Kórus. A kiváló kö­zösségként ismert, széles re- pertoárú énekkar most elké­szült második CD-lemeze kará­csonyra kerül a boltokba. Sokak által irigyelt közösség, tar­tósan kimagasló színvonal. Zenei szakértők szerint is ezek a főbb jellemzői a 25 évvel ezelőtt 20-25 helybéli pedagógus által megala­kított Komlói Pedagógus Kamara­kórusnak. Ez idő szerint 35-40 kö­rül mozog a kóruslétszám, az ala­pítók 60 körül járnak, a legfiata­labb énekes 16 éves. Szabó Sza­bolcs karnagy lapunk kérdésére elmondta, hogy hajdan csak a tár­saság, az énekszenvedély kedvé­ért gyűltek egybe, azonban már 1979-ben az országos versenyen rögtön a legmagasabb díjat nyer­ték el.- Ami a profilunkat jellemzi, nem teszünk különbséget a mű­fajok között - mondja. - Van jó ze­ne és van rossz. A jó zene a Grego­riántól a spirituálén át Kodályig Mendehlsonig ívelve mindent szépet magába foglal. A kórus tu­datosan vállalja a magyar kompo­nisták műveit, és évente összeállí­tunk egy magyar népdalcsokrot. Ennek itthon és külföldön rendre kiugró sikere van. Mi ezzel fogjuk Európában is képviselni magyar­ságunkat. Komló és a város önkormány­zata magáénak vallja a kórust. Áz erdélyi kapcsolataikra vonatkozó kérdésünkre a karnagy űr megem­lékezett sepsiszentgyörgyi testvér­kórusukról, a Laudate-val való kapcsolatukról is. Tavaly például ennek jegyében a sepsiszentgyör­gyi Szent József templom felszen­telésének 100. éves évfordulóján a komlói kórus énekelt. Évente 15- 20 itthoni és külföldi meghívásnak tesznek eleget, 30-nál több a jelen­tősebb díjaik száma. 2001-ben is­mét országos elsők lettek. A leg­fontosabb rekvizitumokat, vala­mint a rendszeres kóruspróbákat a Komlói Közösségek Házában tartják. Egy bakelit lemezük, egy hagyományos kazettájuk és egy CD-jük van eddig. A második CD most készült el a negyedszázados évforduló kapcsán. Karácsonyra kerül a boltokba. B.K. FORRADALMI ARCKÉPEK KIÁLLÍTÁSA PÉCSETT. Csete Örs: Találkozás, 1956 című fotótárlata nyílott meg tegnap délután a Nevelési Központ galériájában. A ma még élő, az egykori októberi felkelők arcképei­ből összeállított bemutatót, amelyet a hónap közepéig tekinthetnek meg az érdeklődők, a közelmúltban Nagy Imre Érdemrenddel jutalmazott komlói Puchert János (középen) nyitotta meg. fotó: laufer László Szervusz, Európa! Magyarország jövő májusi euró­pai uniós csatlakozása alkalmá­ból a Magyar Országgyűlés Hi­vatala „Szervusz, Európa!” cím­mel pályázatot hirdetett általá­nos iskolai közösségek számára. Arra szeretnék ösztönözni a diá­kokat, hogy a számítógép kínál­ta lehetőségekkel élve mutat­kozzanak be Európának, Euró­pában élő diáktársaiknak. Mu­tassák be saját szűkebb környe­zetüket, közösségüket, iskoláju­kat, lakóhelyüket. A cél, hogy az elkészült alko­tás minél érdekesebb, informatí- . vabb, fantáziadúsabb legyen, s hogy annak elkészítésénél a pá­lyázók a számítógép által nyúj­tott lehetőségeket felhasználják. A pályázat beküldési határ­ideje 2003. november 14., 12 óra, a cím: Országgyűlés Hiva­tala, Budapest, Kossuth tér 1-3. 1357. A munkák természetesen elektronikus levélben is eljut­tathatók, az e-mail cím: szer­vusz, europa@parlament.hu. Az így küldött pályaműveket november 10-én 9 órától 14-én 12 óráig fogadja az Országház szervere. A határidő után érke­ző pályázatokat nem tudják fo­gadni az email-cím megszűné­se miatt. A pályázati feltételekről a részletes tájékoztató a Sulinet, az Oktatási Minisztérium illetve a Magyar Országgyűlés honlap­ján található. ____ B. Z. Kl asszikus dobszóló Japánból Különleges élménnyel gazda­godhatnak ma este 19 órakor a Művészetek Házában a klasszi­kus zene kedvelői, egy japán hölgy a távol-keleti ország kor­társ zenéjéből ad elő dobszóló­kat, és zongorakísérettel marimbán szólaltat meg dalla­mokat. Prof. Imái Tadako ütő­művész a tokiói egyetemen ta­nítja a hangszer rejtelmeit, és a pécsi Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolával kilencéves a kapcsolata. Az iskola fiataljaival közös koncerten a zeneművészetisek Mamba ütőegyüttese is szóló, valamint kamaradarabokkal je­lentkezik: Brahms V. és VI. Ma­gyar tánca szerepel a program­ban, valamint többek között Mozart Török indulója. A műsor zárásaként bemutatkozik egy gyerek dzsesszzenekar is Blazz Jues elnevezéssel. M. B. E. Somosi László és Méhes Károly írta alá a Pannonpower Holding Rt. és a PAB együttmű­ködéséről szóló egyezményt fotó: l. l. A tudósok ünnepén A Magyar Tudomány Napját ünnepelték kedden délelőtt a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Ebből az alka­lomból díjakat adtak át, és alá­írták a régió tudománytámoga­tásáról szóló együttműködési megállapodást. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítására Széchenyi István által tett felajánlás 178. évforduló­ján a fővárosban november 3-án, Pécsett egy nappal később ünne­pelték meg a Magyar Tudomány Napját. Ä PAB elnöke, dr. Méhes Károly akadémikus beszédében emlékez­tetett báró Eötvös Lóránt 1899. évi díszszónoklatára, amikor is a tu­dós kifejtette: a kis nemzetek fel- emelkedésének egyik legalapve­tőbb útja és módja a tudományok művelése és a tudás terjesztése. Mára ez annyiban változott, hogy előtérbe került az ismeretek integ­rálása, az interdiszciplinaritás, a teammunka, ám sose szabad elfe­lejteni, hogy az egyéni ötletek, az önálló felismerések mindig is lét­fontosságúak maradnak. Eötvös megállapítása ma is áll: ha „az egyén erejének szabad kifejlődése” nem valósulhat meg, elvész a kuta­tás szabadsága. Az ünnepi ülés tudományos előadására dr. Szoksányi János akadémikust kérték fel, aki Para­digmaváltás a gyógyszerkutatás­ban címmel arról szólt, hogy jelen tudásunk szerint már nem elkép­zelhetetlen, hogy a jövőben az egyéni génállománynak megfelelő gyógyszerekkel lépjenek fel a be­tegségek ellen. Ezután került sor annak az együttműködési megállapodásnak az aláírására, ami a Pannonpower Holding Rt. és a PAB között kötte­tett. Somosi László, a Pannonpo­wer elnök-vezérigazgatója hangsú­lyozta: nem adományról van szó, se szponzorációról, hanem arról, hogy a nagyvállalat gazdasági cél­jainak elérésében számít a régió tu­dományos kapacitására, és azt fel is használja majd. Mint minden évben, a terüleü akadémiai bizottság tudóspályákat ismert el. Ezúttal a PAB ezüstpla­kettjét adták át Fodor Istvánnak, aki 1999 óta a PAB tudományos tit­kára és egyik szakbizottságának el­nöke. A Zsolnay Manufaktúra Rt. fődíját 2003-ban tudományos élet­műve elismeréseképpen Diófási Lajos kapta. Az ülés zárásaképp mutatták be a régió 15 akadémikusának portré­interjúját tartalmazó kötetet, ami Áldozat és szenvedély címmel je­lent meg a Pannónia Könyvek so­rozatban. M. K. Újabb emelt szintű kérdőjelek Októbertől elindultak a középiskolákban a 2005-től kezdődő kétszintű érettségi vizsga felkészítő kurzusai. Pécsett felmérés készült a jelentkezésekről, melyből kiderült, a diákok nagy elánnal vállalták a plusz óraszámokat, de az emelt szintű kép­zés színvonaláról, szükségességéről, használhatóságáról meg­oszlanak a vélemények, és úgy tűnik, a különböző gimnáziu­mokban a feltételek sem azonosak. Európában sehol nincs a ma­gyarhoz hasonló középfokú ki­menet, tudtuk meg Róna Gézá­tól, a pécsi önkormányzat okta­tási főtanácsosától. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a rend­szerváltás kezdetétől pártállás­tól függetlenül minden kormány egységesen kiállt ennek a válto­zatnak a bevezetése mellett, ám a kétszintű érettségi részleteit csak az idei tanévre dolgozták ki. Pécsett most elkészült egy fel­mérés, mely azt elemzi, hogy emelt szinten milyen tárgyból, hány csoportban és milyen lét­számban jelentkeztek a diákok. Kiderült, minden középiskola legalább hat-tíz emelt szintű csoportot indított. Ugyanakkor az újfajta képzéssel kapcsolat­ban tovább szaporodtak a meg­válaszolatlan kérdések.- Az ideális az lenne, ha az emelt szintű vizsgára készülők külön csoportban kapnák az alap- és a pluszórákat is - álla­pítja meg a főtanácsos. A legtöbb helyen azonban ez szervezési és anyagi akadályok­ba ütközik, így többnyire csak matematikából és idegen nyelv­ből indult így a képzés, mivel ezeknél a tárgyaknál nehezen tagolható kihagyható és ajánlott szakaszokra a tananyag.- Lehet, hogy az emelt szintű önálló csoport az ideális, de az ilyen tagolásnál óriási gond az osztályzás - panaszolja az egyik szülő. - Bár korábban több he­lyütt is elhangzott, hogy a kö­zépszintű osztályzatukat meg­őrzik a gyerekek, erről szó sincs. Tény, hogy nem lehetne így ta­nulásra ösztönözni őket. Ahol pedig különválasztják az alap­képzést, valamint az emelt szin­tet, ott az a kérdés, hogy a végső érdemjegyben melyik osztályzat milyen súllyal szerepeljen.- Probléma az is, hogy az emelt szintű képzés eredeti célja szerint csökkenti a tanulók ter­helését, miközben célirányosan koncentrálhatnak a diákok egy­két felvételi tárgyra. Ehelyett annyi a változás, hogy fokozott számonkérés kezdődött a vá­lasztott terüle­teken - kapcso­lódik be egy apuka a beszél­getésbe. - Több tanár ugyanis úgy érzi, eljött az ő ideje, hi­hetetlen meny- nyiségű anyagot követel meg a diákoktól, s egyetemi szintű fel­adatokat oldanak meg idő előtt. Az egyetemi oktatók ugyanakkor tiltakoznak, helyettük ne tanít­sák meg előre az anyagot, ők úgyis másképpen fogják leadni.- Úgy gondolom, hogy min­denképpen érdemes emelt szint­re járni, még ha rosszabb érdem­jegyeket is gyűjt be az érettségi­ig a diák, mert könnyebben bol­dogul majd felsőfokon a na­gyobb tudással - vélekedik Róna Géza. A felmérés rámutatott további két sajátosságra is. Egyelőre nincs vendégjárás az iskolák kü­lönböző kurzusai között, csupán két kapunyitás történt, a Nagy Lajos Gimnázium fogad néhány tanulót a TÁSI-ból, valamint a Nevelési Központ és az Árpád Fejedelem gimnáziumok között van átjárás. A baj az, hogy ilyen közös csoportokat csak hetedik óra utánra lehet szervezni, ami­kor már nem hatékony az okta­tás. Látni kell azt is, hogy egyedül idegen nyelvből kérik majd az egyetemek az emelt szintű érett­ségit, a városban viszont szinte mindenütt angolból és németből hirdették meg a kurzust. Aki te­hát francia, spanyol, olasz stb. mellett kardoskodik, mert máso­dik végére érik meg benne az el­határozás a továbbtanulásra, an­nak csak az marad, ha iskolát vált, olyan gimnáziumba (több­nyire a kéttannyelvűekről van szó) teszi át székhelyét, ahol ilyen „egyéb” nyelvből is indíta­nak csoportot. Róna Géza ki­emelte, hogy az ilyen iskolacse­réket központilag is támogatják. Az minden-. terén” a vidéki iskolák helyze­te pedig még nehezebb.- Vidéken egyértelműen a fej­kvótákból kell fenntartani a kö­zépiskolát, mindemellett nem engedhetjük meg, hogy gazdasá­gossági okokra hivatkozva csak sokjelentkezős emelt szintű cso­portokkal foglalkozzunk mondja B. Aradi Éva, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója. - Nekünk egyébként is állandóan meg kell küzdeni Pécs vonzere­jével, ha pedig most két-három fős jelentkezés miatt nem indít­juk valamelyik tárgyat, annak végzetes következménye lehet. De felhívnám még egy furcsaság­ra a figyelmet. A tanárok is most ismerkednek ezzel a módival, megyei szinten mégsem túl nagy az érdeklődés. A Megyei Pedagó­giai Intézet például meghirdetett egy felkészítő kurzust az emelt szintű oktatás feltételeinek, kö­vetelményrendszerének elsajátí­tására, de egész Baranyából mindössze öt tanár volt kíváncsi rá. Szakmai körökben több he­lyütt úgy fogalmaztak, nem le­het csodálkozni ezen az érdekte­lenségen. Az egyetemek eleve el­vetették az emelt szintű érettségi szükségességét, a középiskolai tanárok jó része pedig úgy érté­kel, ha tíz éven át halogatták a bevezetését, akkor az uniós csat­lakozásig még egy esztendőt vár­hattak volna vele. Mert könnyen lehet, hogy középfokú oktatá­sunk uniós harmonizálásával el­tűnik majd a palettáról a kétszin­tű módozat, vagyis az ügy vesz­tesei (vagy nyertesei?) az elkö­vetkező két-három esztendő érettségiző diákjai lesznek. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents