Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-28 / 324. szám

8. OLDAL B ODOLYABÉR BEMUTATKOZIK 2003. November 28. péntek : 'k'­Bodolyabér Kishajmás ^ BODOLYABÉR Mcyar. QSzentKptafin heiratend ... 1 Husztót0 Kovácsszénája Okorvölgy , p 0Abaliget " öfíetvehely öOrfű Sikondá A falu gazdái Polgármester: Böröcz Tibor. Al­polgármester: Dobszai István. A képviselő-testület tagjai: Hor­váth Zoltán, Liptai István, Ná­das Zoltán, Ungi Zsolt, a cigány kisebbség képviseletében Orsós Zoltán. Körjegyző: dr. Balázs Já­nos. Háziorvos: dr. Óberling Já­nos magyarhertelendi házior­vos, aki hétfőnként 13 órától rendel a faluban. A polgármeste­ri hivatal címe: 7394 Bodolya­bér, Petőfi u. 21. Tel.: 72/390- 719. A körjegyzőség címe: 7394 Magyarhertelend, Kossuth Lajos u. 46. Tel.: 72/390-758. Az önkormányzat három szá­mítógéppel és a szükséges tarto­zékokkal felszerelt telekunyhót működtet. bodolyabér. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Deák Gábor A komfortosodó Bodolyabér A Mecsek északi lankáinak tövében megbúvó, két település- részből, Kisbodolyából és Egyházbérből kialakult faluban ép­pen a gázberuházás folyik. Az itt élők ugyan munkahelyre nemigen, ám a falu fokozatos komfortosodására bizton szá­míthatnak. Néhány éven belül lesz csatorna, és elkezdődött a falusi turizmus fejlesztése is. A Magyarhertelend melletti Egy­házbér és a nyugatra eső domb túloldalán fekvő Kisbodolya 1950- ben került közös közigazgatás alá. A 105 portát és 324 lelket számlá­ló Bodolyabér jelentős fejlesztések előtt áll, melyek közül az egyik, a gázvezeték kiépítése éppen a kö­zelmúltban kezdődött el.»- Fontos állomáshoz érkeztünk, ugyanis elkezdődött a gázprogram - újságolta Böröcz Tibor polgár- mester. - Ha az időjárás nem szól közbe, még ebben az évben, tehát december végéig be is fejeződik a csövek fektetése, a gázcsonkok be­vezetése a porták telkeire. A lakos­ság fele döntött úgy, bevezetteti a gázt, ezért befizeti a portánkénti 120 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást. Igény ugyan még sokak részéről lenne a gázra, ám szociális helyzetük, a hitelfelvételi lehetőségek korlátái miatt nem tudnak csatlakozni a programhoz. Tudni kell, hogy a lakosság jelentős része, mintegy 130 ember nyugdí­jas, vagy éppen a környező bányák bezárása miatt járadékos. A rehabilitációs foglal­koztatón kívül gyakorlatilag nincs munkahely. Az itt élők 30 százalé­ka cigány származású, többségük szociálisan hátrányos helyzetű. A felsoroltak mutatják, erőfeszítése­ink ellenére többen kiszorulnak a gázszolgáltatásból. Bodolyabér a közelmúltban nyert pályázati pénzből és önkor­mányzati önrészből megvásárolta azt a 110 darab kerekes 120 literes szeméttároló edényt, melyet két héten belül az itt élők megkapnak. Persze némi hozzájárulást fizetni­ük kell, ám nem szabad elfelejteni, az évi 3000 forintos kommunális adóban a szemétszállítás is benne foglaltatik, azért külön senki sem fizet. Böröcz Tibor szerint komoly ígéret van arra, hogy a kistérségi szennyvízberuházás programjá­nak előkészítése jövőre megkez­dődik. A kormány asztalán van a hat falu által - címzett támogatás elnyerésére - beterjesztett pályá­zat. A községben komolyan veszik a programot, a lakossági elő- takarékosság már 2000-ben elkez­dődött. A kábeltévé kiépítése 2005-re várható. ________Megkérdeztük; Mi tenné lakhatóbbá a falut?________ Jo bb utak, járdák kellenek Horváth Zoltán bányajáradé­kos: - Bár tudom, hogy a gázve­zeték, majd a csatorna építése mi­att csak később lehet felújítani az utakat, járdákat, mégis ez a leg­égetőbb kérdés. Feleségemmel, két gyermekem­mel élek itt. Az is fontos, hogy a fiataloknak a telekunyhón kí­vül is legyen le­hetőségük szabadidejük eltölté­sére. Varga Lászlóné rokkantnyugdí­jas: - Nekem ugyan van munkám a rehabilitációs SKIZ 2000 Kft.- nél, de további munkahelyekre lenne szükség. Itt a foglalkozta­tóban elkelne a központi fűtés, úgy hallom, lesz is jövőre. Persze az utak állapo­tán is van mit ja­vítani a faluban. Amúgy elége­dett vagyok, minden megvan, ami kell. Hornung János rokkantnyugdí­jas autószerelő: - Bodolyabéri születésűként régóta arra vá­gyom, hogy legyen egy szép park, padokkal, védő­ernyőkkel, ahol nem csak az idősek pihen­hetnek, de a tu­risták is. Ha raj­tam múlna, egy kuglipálya már épült volna, hi­szen vannak itt olyanok, akik szí' a sportot. _______ űz nék ezt A BODOLYABÉRI falusi turizmus kezdetét jelzi a „Katica” vendég­ház, amelyet a közelmúltban újított fel a tulajdonos. A turizmus alapját a közeli magyarhertelendi termálfürdő, valamint a bodolya- béri szőlősdombok termése biztosítja._________________________■ Go ndoskodás, civil szféra Az 53 esztendős Nagy Jenő im­már három éve végzi a falugond­noki teendőket. A bodolyabéri születésű, egygyermekes, volt mezőgazdasági gépüzemeltető technikusnak sok a munkája.- Mivel az iskola és az óvoda Hertelenden van, én szállítom a gyerekeket oda-vissza két-két for­dulóval naponta a pályázati tá­mogatásból vásárolt mikro- busszal - közölte a falugondnok. - Emellett a betegeket viszem a szakrendelésekre, beszerzem a szükséges gyógyszereket, az idő­seknek a hertelendi konyháról ebédet szállítok, de ha kell, be is vásárolok nekik. Péntekenként indul a „piaci járat” Sásdra, ilyen­kor mindig megtelik az autó. Persze Nagy Jenő nem csak a mikrobusz vezetője, irányítja a közmunkásokat is. így tehát a parkok, útpadkák, árkok, közte­rületek, sőt a két településrészen lévő temetők rendben tartása is az ő feladata. Emellett a rászoruló időseknek a közmunkások segít­ségével felapríttatja a téli tüzelő­fát, de karbantartja a kultúrházat, a hivatalt, az orvosi rendelőt is. Bodolyabéren igen jól műkö­dik a polgárőrség, melynek 15 helybelit számláló tagsága vi­gyázza a falu mindennapjait. A polgárőrök rendszeresen járőröz- nek, így nem véletlen, hogy több rossz szándékú egyént fogtak már meg a szőlőskertek környé­kén. A szőlőhegyre érdemes is vi­gyázni, hiszen az itt termő nedű az egyik alapja a falusi turizmus­nak. A borok minőségére a közel 20 tagot számláló Borosgazdák Egyesülete ügyel. KISNYÁRÁD B E MUTATKOZIK Szegénységet rejtő módos külső Isten áldja - így köszönnek el a Kisnyárádról távozóktól a falu ele­jén kitett fatáblán lévő felirattal. Az aprócska települést amúgy gyorsan körbe lehetne járni, ám több, takaros épülete, a szépen gon­dozott parkja nézelődésre készteti a látogatót, arról nem is szólva, hogy a helyben lakók barátsággal szólítják meg az idegent, és men­ten találnak témát is egy röpke utcai trécseléshez. Kisnyárád kisnyárád A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgármes ter Godina György, alpolgármester Hertrich Jánosáé. A képviselő-tes­tület tagjai: Bőhm József, Fledrich Ferencné, Fledrich Gabriella, Schneider János. A körjegyzőség vezetője Iloskityné dr. Pantyata Ágnes. A német kisebbségi önkor­mányzat elnöke Fledrich Gabriel­la, tagjai Bőhm József és Schneider János. A település plébánosa Erb József A sportegyesület elnöke Fledrich Ferenc. m Az utcán a falombokat söprögető férfi rögtön elpanaszolta, hogy a vasárnap reggeli és délelőtti au­tóbuszjárat megszüntetésével aznap már a lapok se jutnak el a faluba. Nem a friss híreket hiá­nyolta, hanem a megszokott ol­vasnivalót. Míg fejtegette, hogy hétköznap, naponta kétszer egy órát rászánva milyen módszerrel olvassa végig a Dunántúli Nap­lót, az influenza elleni védőoltás­ért indult idős házaspár is bekap­csolódott a beszélgetésbe. Sze­rintük az a legnagyobb baj, hogy a több műszakban dolgozók uta­zása vált lehetetlenné az elvett buszok miatt. Godina György polgármester a munkahelyéről hazaérve naponta „körbefut” a faluban, aztán a köz­ségháza egyetlen fűtött helyiségé­ben neküát az elöljárói teendőinek. Az önkormányzat épülete módos településre vall, de hamar kiderül, hogy a szülőhelyhez való mérhetet­len ragaszkodás, a hallatlanul ügyes gazdálkodás eredménye a szépen felújított és karbantartott épület, a viakolor burkolatú udvar, ahol 480 ember számára sátrat is tudnak állí­tani, asztalokkal, székekkel beren­dezni, ha szabadtéri programra hív­ják az embereket. A fafűtéses kály­ha melegében a pici irodában ott a legkorszerűbb technika, a számító­gép, és a mágneskártyás nyomtató, s a polgármester mellett e berende­zések lehetnek a tanúi a kilincset egymásnak adó, segítségért napon­ta itt megfordulóknak.- Szegény emberek laknak ná­lunk, nem hogy helyben, még a környéken sincs munkalehetőség, aztán az önkormányzatnak is csak fillérjei maradnak, amiből segíteni lehet a nehéz sorsú családoknak - mondja Godina György éppen egy tüzelő-támogatást kérő ügyfele tá- voztával. - Pénz híján indokolt eset­ben tüzelőt adunk, egész évben a közterületek rendezésénél össze­gyűlt fát üyenkor szétosztom - jegy­zi meg a polgármester, aki az elöljá­róvá választása első négy évében a tiszteletdíját se vette föl, hogy ma­radjon valami fejlesztésre is. Az ivó- vízvezetéket például 1993-ban épí­tették ki a faluban, jövőre pedig a szennyvízkezelés megoldására elő­tanulmányt akarnak készíttetni. E közművet létkérdésnek tartja a tes­tület, a környezetszennyezés meg­szüntetésére, mert pillanatnyilag a házak zöménél szikkasztó van, sőt, mint a napokban kiderült, akad olyan porta is, ahol a kútba engedik a szennyvizet. - Elképesztett ez az információ, de most fölvállalom azt a népszerűtlen feladatot, hogy ki­nyomozzam, hány helyen történik környezetrombolás így, és azt azon­nal meg kell szüntetni - jelentette ki a polgármester, s a helybéliek tud­ják, hogy amit Godina György elha­tároz, azt meg is teszi, hiszen, szá­mára nem csak az a fontos, hogy rendbe legyenek az utak, gondozot­tak a virágtartóba kiültetett növé­nyek, a közterületek, és apránként fölújítsák a régi bikaistálló épületét, most ugyanis ez a beruházás van fo­lyamatban, s ezt jövőre folytatják, mert a falusi turizmusba bekapcso­lódva itt vendégszobákat terveznek kialakítani. ■ Veszélyben a templom A dombtetőn, mintegy a falun őrt álló templomot pár éve villámcsa­pás érte, s azóta repedezik a fala. A sekrestyeajtóba egy vödörre való vakolat omlott le a napokban is, és látni, milyen nagy helyen készül tovább omlani. Utoljára Erzsébet- napkor, az 1777-ben épített temp­lom védőszentje tiszteletére tartott nagybúcsún töltötték meg zsúfo­lásig a hívők, amúgy ragaszkod­nak hozzá, hogy havi három alka­lommal jöjjön hozzájuk misézni a plébános. Tavaly átlagosan 36 résztvevője volt a miséknek. Úgy tartják, nem rossz ez az arány, hi­szen a település lakóinak a száma mindössze 236 fő. Újabb feladat lesz tehát meg­szervezni a templom megmenté­sét. Az egyházközség persze leg­alább olyan szegény, mint az ön- kormányzat, így egyedül abban reménykedhetnek, hogy a püs­pökség segíti a váratlan beruhá­zást. ■ AJÁNDÉKOK. Hagyomány, hogy karácsonykor valamennyi helyi lakos ajándékcsomagot kap. Az elsősök tanszerei in­gyenesek, az általános iskolá­soknak megveszi a tankönyvet a község, a hét közép-, illetve főiskolás személyenként 15 ezer forintot kapott idén. Ez utóbbi támogatásaz évismétlő­nek nem jár. A segítséget ese­tenként a ruhaadomány jelenti, vettek már bálás ruhát, és szét­osztották a rászorultaknak. A náluk letelepedők 200 ezer fo­rintra számíthatnak. ■ kisnyárád. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. _ Összeállította: Berta Mária ________________Megkérdeztük; miért maradnak kisnyárádiak?________________ Ki nek kényszer, kinek lehetőség Kresz János nyugdíjas: - Mindig itt éltem, a házunkra jócskán költöt­tünk, amikor pár éve felújítottuk, de ha lehetne kerekekre raknám, és el­tolnám, mert az utóbbi időben nagyon kicseré­lődött a lakosság, nincs már a régi, jószomszédi vi­szony. Valószínű meg kell békél- nem a helyzettel, a változtatáshoz nem az én korom való, így hát a magam módján igyekszem a kör­nyezetemet rendben tartani. Péter Sándorné háztartásbeli: - A férjemmel 1995-ben telepedtünk le Kisnyárádon, a negyedikes és má­sodikos általános iskolás, meg az óvodás fiaink itt születtek. A meg­vásárolt házat részletekben újít- gatjuk föl, jövőre a homlokzatot tervezzük rend­be tenni. Szép ez a falu, szeretek itt lakni, és a közel­múltban egy autót is tudtunk venni, így már a közlekedés sem okoz majd problémát. Tóth István közhasznú foglalkozta­tott: - A falu szép, és amikor akad munka, nincs gond, bár arra esé­lyem sincs, hogy elköltözzek. Amíg az állami szállító vállalatoknál ra­kodóként foglal­koztattak, volt biztos keresetem, de ez tíz éve meg­szűnt. A község­ben különböző munkákkal bíz meg az önkor­mányzat, a napokban a fák metszé­sét is kezdhetem. Jó lenne, ha folya­matosan lenne feladatom. ■ KISNYÁRÁDON a lajtos kocsi már csak dísz, ott áll, ahol egykor ara- tás idején a fogatos gazdák tűzoltó ügyeletet tartottak. __ ■

Next

/
Thumbnails
Contents