Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-28 / 324. szám

2003. November 28. péntek NAGYPALL B E MUTATKOZIK 9. OLDAL A TELEPÜLÉSEN jellemzőek a terméskőből készült kerítések, part­falak ■ Erősek a civilek Tiszta falu, rendes Nagypall nem véletlenül a falusi turizmust tekinti a jövőbeni fejlesztések fő csapásirányának. A szép táj, a gondosan taka­rított, felvirágozott utcák óhatatlanul vonzzák a turistákat, de a letelepedni vágyókat is. A civil szervezeteknek Nagypal- lon gazdag hagyományai van­nak, és külön szerencse, hogy mind többen szerveződnek egyesületekbe, egyletekbe. A ci­vilek és az önkormányzat közö­sen szervezik a falu életét. A sort 1995-ben a Nagypalli Magyar-Német Barátság Klub meg­alakulása nyitotta. A Bérces Boldizsámé vezette csoport az alapvetően sváb faluban a kulturá­lis élet élére állt. Segítenek az ön- kormányzatnak a rendezvények körüli szervezési munkákban, és a régi hagyományok felelevenítésén dolgoznak. A klub 80-100 közötti tagot számlál, ezenfelül egy kórust is kiállítottak. A helyi polgárőr-egyesület múlt­ja szintén 1995-ig nyúlik vissza. Az akkor igencsak elszaporodott kerti lopásokra a polgárőrség felállításá­val válaszoltak a falu férfijai és az elmúlt években sikerült is a portá­kat dézsmálok számát visszaszorí­tania a jelenleg Csille Csaba vezette egyesületnek. A Régi Mesterségeket Feleleve­nítő Közhasznú Egyesületet 2001- ben jegyezték be. A település veze­tését előzőleg a pécsváradi család- segítők keresték meg, hogy mun­kanélkülieknek csuhéfonást tanít­sanak. Végül mégsem a célcsoport tagjai jöttek el, de egy remek társa­ság jött össze Nagypallról és a kör­nyező településekről. A beszédes nevű civil szervezet elnöke Bérces Attiláné. A település legfrissebb civil vív­mánya a Rózsa Sándomé vezette Nagypalli Nőegylet. Ők elsősorban a szebb, tisztább környezet kialakí­tását tűzték ki célul, és szorgosan keresik a kapcsolatot hasonló egy­letekkel. ■ A település 330 ezer forintot nyert idén a megyei önkormányzat Kul­turált Települési Környezetért pá­lyázata első díjasaként, a Kincses- Virágos Baranyáért programnak pedig évek óta sikeres résztvevői. Csupán ebben az évben 400 ezer forintot költöttek virágosításra, de a hatás nem maradt el. Aki teljes pompájában látta a falu vízfolyá­sain, árkain átívelő hidak faragott fakorlátait díszítő cserepeket, aligha felejti el. Idén először, de hagyományteremtő jelleggel az önkormányzat’ meghirdette a Tiszta udvar, rendes ház progra­mot, hogy a környezetszépítés fe­lelősségét az itt élők is maguké­nak érezhessék. Nagypall vezeté­se tudatosan támaszkodik a falu A FALU GAZDÁI. Nagypall polgár- mestere Grútz Erika, alpolgánneste- re Schnell Ferenc, a képviselő-testü­let tagjai: Bakóné Mező Zsuzsanna, Bartos Antal, Bérces Boldizsámé és Nagyházi Sándor. A falu jegyzője dr. Makkos András. Az iskola igazgató­ja Arnold Jánosné, az óvoda vezető­je Gál Lajosné. A Nagypalli Magyar- Német Barátság Klub elnöke Bérces Boldizsámé, a polgárőr-egyesületé Csüle Csaba. A Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület elnöke Bérces Attriláné, a Nagypalli Nőegylet élén Rózsa Sándomé áll. ■ nagypall. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéki Takarékszövet­kezet támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla gazdag, épített értékeire, és a hangulatos terméskő elemeket egyedi és igényes faépítmények­kel hangsúlyozza, hogy ha lehet, még vonzóbba tegyék a telepü­lést.- A természeti adottságoknak és a történelmi értékeknek kö­szönhetően már most is résztve­vői vagyunk a falusi turizmusnak - mondta Grátz Erika polgármes­ter. - Jó lenne, ha ebben befekte­tők is látnának fantáziát, és pél­dául egy lovardát alakítanának ki. A turizmus fellendítésének legnagyobb kerékkötője, szinte szó szerint a közlekedés: a tele­pülésen átvezető út rendkívül rossz állapotú, de a probléma megoldása meghaladja az önkor­Schmidt Zoltán (31), vállalkozó: - Csendes, szép a környezet, jól fejlő­dik a falu. Remekül együtt lehet dol­gozni az önkormányzattal, akik sze­retnék helyben tartani a fiatalo­kat. Amitől ez ne­héz lehet, az a ke­vés munkalehe­tőség: az itt dol­gozók szinte mindegyike vál­lalkozó. Nagyon hiányzik a spor­tolási lehetőség. Néhányan társadal­mi munkában csinálgatjuk a sport­pályát, de ha jól tudom, ez hamaro­san megoldódhat. vezetés mányzat lehetőségeit. Tervezik azonban az utolsó hiányzó köz­mű, a szennyvízcsatorna kialakí­tását. A helyiek hallani sem akar­nak modern, alternatív metódus­ról, ekkora településeknek pedig jelenleg csak erre van pályázati lehetősége. Az önkormányzat a pécsváradi csatornarendszerhez szeretne csatlakozni. Hasonló­képp pénz kérdése a tervezett sportcentrum kialakítása is. A hi­ánypótló beruházás első eleme­ként egy füves, majd szilárd bur­kolatú pályát építenének ki, ame­lyet később szabadidőközponttá szeretnének fejleszteni. A területfejlesztést célzó Cél­jellegű Decentralizált Pályázaton nyert összeg segítségével ebben az évben újította fel a kultúrhá- zat az önkormányzat, a munkák összesen 4,2 millió forintba ke­rültek. Rózsa Sándomé (50), postamester: - Szép a táj, jó a levegő, ugyanakkor Pécs sincs messze. Szükség lenne egy közösségi házra, ahol az amúgy jól működő egye­sületek ki tudná­nak teljesedni, és a fiatalok is ösz- szejöhetnek. Jó volna egy kis könyvtár is, na meg az, ha ki­sebb lenne a fa­lun átvezető for­galom. A legjobban viszont talán az hiányzik, hogy a helybéliek megta­nulják megbecsülni a már megte­remtett értékeket. Nagypall HOLLAND GALÉRIA. A kis te lepülés francia és holland kap­csolattal is rendelkezik. Két in­gatlan, köztük egy mutatós pan­zió francia tulajdonban van, míg egy holland úr pincegalériát nyi­tott a faluban. A tulajdonos ma­ga is fotós, kollázsokat is készít. Idén az ő munkái és fafaragások voltak láthatók az időszakos tár­laton, jövőre a helyben csuhéból készült műveket állítják ki. ■ értékeket” Gál Lajosné (51), óvodapedagógus: - 1992-ben jöttem ide dolgozni, az­óta rengeteg változáson ment át a fa­lu. Az önkormányzat sokat dolgo­zott Nagypall korszerűsítésén, ez látszik az uta­kon, a járdákon és az óvodánk udvarán is. Gyö­nyörűek a játszó­terek, és ezeket szerencsére sok kismama és kis­gyerek élvezheti. Igaz, hogy sok szülőnek másutt kell munkát keres­nie, de a gyerekekkel jól működő in­tézmények foglalkoznak _______■ ______ ____________Megkérdeztük; mi hiányzik Nagypallból? „Meg kell becsülni az VÁRAD BEM UTATKOZIK Közparkra akarnak pályázni Kis, eldugott falu, aránylag jó minőségű bekötőút vezet ide a Szigetvártól Sellye felé vezető főútról letérve Bürüs felé. Egy- utcás település, hozzátartozik még a tőle több mint 2 kilomé­terre lévő, valamikori majorság, Várad-Újpuszta. A távolság azonban nem jelent különállást, hiszen minden rendezvé­nyen tevékenyen részt vesznek, faluházzal, sportpályával ren­delkeznek. A falu szinte minden lehetséges pályázatot kihasznál, . hiszen költségvetése a saját fenntartá­sukra sem elegendő, csak így tud­nak fejleszteni, épülni-szépülni. Kétségtelen, a legszükségesebb sem mernek, a földgázvezeték bevezetése is túlságosan drága az itt élőknek. Ettől függetlenül szép, rendezett a falu, s a hozzá csatolt Várad-Újpuszta sem ma­radt ki a fejlesztésekből. A zöldte­Hamarosan átadásra kerül az újonnan épült ravatalozó, amelyet két község, Várad és Bü­rüs építtetett infrastruktúrával már rendelkez­nek, vezetékes vízszolgáltatás csak 1996 óta van a kisközség­ben, villany már régóta van a tele­pülésen, a közvilágítás korszerű­sítése is megtörtént. Az itt élők je­lentős része munkanélküli, en­nek ellenére valamennyi portára bevezették az egészséges ivóvi­zet. Csatornázásra még gondolni rület gondozására sokat adnak, rendszeresen virágosítják a tele­pülést, ebben az évben 4 virágos­ládát helyeztek ki, kettőt Várad- Újpusztán állítottak fel, a házak előtti területet pedig a tulajdono­sok tartják rendben. A polgár- mesteri hivatalt egy paraszt por­tából alakították ki, ugyanott van a kultúrház is, meg az 1200 köte­tes könyvtár. Használja is a falu népe, rendszeres olvasótáboruk van, igaz jobbára csak az idősebb generáció érdeklődik az irodalom iránt, a fiatalok inkább csak a ké­zikönyvtárban lévő lexikonokat forgatja, no meg a kötelező iroda­lom köteteit. Pályázati úton nyertek számító­gépeket, mondják e nélkül már nem lehet élni sem, Váradon sze­reltek fel kettőt, Újpusztán műkö­dik többi, természetesen használ­hatják az itt lakók, bár jobbára csak a fiatalok érdeklődnek a számítás- technika iránt. Az iskolások és az óvodások a közeli kétújfalui intéz­ménybe járnak, busz viszi őket minden reggel, és hozza haza dél­után. A gyerekek a bérletet ingyen kapják, az önkormányzat fizeti az étkeztetést, valamint iskolakezdés­kor a tankönyveket is ingyen kap­ják az általánosba járó diákok. A falugondnoki szolgáltatás jól szervezett, az önkormányzati al­kalmazott hétfőn, szerdán és pénteken mikrobusszal viszi or­voshoz Kétújfalura a betegeket, a szakorvosi kivizsgálásra, felül­vizsgálatra Szigetvári Kórházba a súlyosabb betegségben szenve­dőket. Ezenkívül a nagyobb be­vásárlásban is segítséget nyújt a rendszeresen közlekedő mikro­busz. A falugondnok tartja kar­ban a temetőt, Várad-Újpusztán a sportpályát, valamint a faluház­hoz tartozó területet. A jövőben szeretnék megvaló­sítani a falu határban lévő, elmo- csarasodott kis tó mellett egy közparkot, valamint egy innen ki­induló tanösvényt. Erre is pályáz­nak, lobbiznak is az illetékes he­lyeken, hiszen úgy gondolják, ez­zel azoknak is ráirányíthatják fi­gyelmét a településükre, akik ed­dig azt sem tudták hol van a me­gye térképén Várad. Ajándékok a gyermekeknek A közösség összefogására sokat ad­nak a faluban, szinte nincs olyan év­szak, amikor ne szerveznének vala­milyen, a falu egészét megmozgató rendezvényt. A március 8-i nőna­pon nem felejtkeznek el egy szál szegfűvel köszönteni a településen élő gyengébb nem képviselőit. Hús- vétkor a gyerekek vannak soron, csomagokat kapnak a tavaszi ünne­pen. Pünkösdkor meg Várad- Újpusztán zajlik az élet, ugyanis évek óta itt rendezik meg a környék településeinek részvételével a Pün­kösd Kupa elnevezésű labdarúgó­mérkőzéseket. A helyi faluházban lévő vitrinben gyűlnek a kupák, ami azt jelzi, a helyi amatőrök nemcsak itt, hanem más vetélkedőkön is jól szerepelnek. Különleges falunapot is tartanak, minden nyáron a település népét ki­rándulni viszik, egy napot teljes ellá­tással valamilyen magyarországi ki­rándulóhelyen tölthetnek a váradi- ak. Mindezt akkor szervezik, ami­kor iskolaszünet van, hogy a gyer­mekes szülők is részt tudjanak ven­ni. Az idén Zalakaroson voltak, de kirándultak az elmúlt esztendőkben többek között Harkányba is. Termé­szetesen a gyerekeknek ünnepség keretén belül kis ajándékkal ked­veskednek Mikuláskor és kará­csonykor. A folyamatosságot nem akarják megszakítani, remélhetőleg az idén is lesz pénz a családi, szere­tet ünnepség helyi megszervezésé­re. ■ varad, dunantulinaplo. hu Az összeállítást a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatta. Szerkesztette: Békéssy Gábor VÁRAD •ff Kisdi Rózsafap' izigetvc . öMolv^y lobsza :< Nemeske c Hóból ° Kistamási ...... , Pettendo \ Katarna. 0Gyöngyösmellék Dencsházáp Szöfény y +VARAD Bánfa A FALU GAZDÁI. Az egy évvel ez­előtti önkormányzati választáson újra bizalmat kapott a falu addigi el­ső embere, az agilis vállalkozó, Kiss István. Alpolgármester Jádi József- né. A testület tagjai: Bcdogh Gyula, id Brezsán Istvánná, lakab Ferenc és Kovács Gyula. Nem alakult ki­sebbségi önkormányzat. A körjegy- ző dr. Hajas Endre. ______ ■ Meg kérdeztük; elvágyódik-e falujából? Itt jól érzem magam Mátyás József nyugdíjas: Én itt élek már, amióta az eszemet tu­dom, most hetvennégy évesen már hová menjek? De nem is volt szándékomban sohasem innen elköltözni, jól érzem magam, minden ide köt, itt vannak az is­merőseim, roko­naim, meg aztán az egész falut is­merem, segítő­kész ez a közösség. Bizonyára sok minden hiányzik még a tele­pülésről, de hát én mint öreg em­ber azt mondhatom, az évtizedek alatt sokat fejlődött a község. id. Brezsán István nyugdíjas: Várad-Újpusztára családalapítás után kerültem, a feleségem ideva­lósi volt, adódott a lehetőség, itt te­lepedtem le. Nem is vágyó­dom el innen, bár ez a telepü­lés már nem ugyanaz, mint 10 évvel ezelőtt, de azért még most is összetar­tanak itt az em­berek, szükség esetén segítséget is nyújtanak. De egyébként manap­ság szétszakadóban a közösség, nem is igen tudunk arról, a szom­szédunkban mi történik. Simara Pálné faluházvezetö: Jó kis közösség él itt, Várad- Újpusztán, s attól függetlenül, hogy jelenleg minden ideköt, sze­retek itt élni, hi­szen a faluban töltöttem el éle­tem nagy részét. A település ugyan nagyon kicsi, de sok itt a fiatal, nekik is minden adott, hogy szabadide­jüket kulturált körülmények kö­zött töltsék el. A faluházban mű­ködik az ifjúsági klub, van televí­zió és számítógép is a helyiség­ben. ■

Next

/
Thumbnails
Contents