Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-05 / 272. szám
2003. OKTOBER 5. GAZDASAG 11 A Mikulás-csomag után is Ha a Pénzügyminisztérium tervei valóra válnak, jövőre még a mikuláscsomagot is megadóztatják. Megszűnik ugyanis a természetbeni juttatások elkülönített adóztatása, s az így kapott áruk, illetve szolgáltatások értékét összevonják az egyéb jövedelmekkel. Tehát amíg a dolgozókat eddig semmilyen befizetési kötelezettség nem terhelte a munkáltatójuktól kapott ajándék után, a jövőben ennek az értékét hozzá kell majd adniuk a pénzbeli munkajövedelmükhöz - így a ténylegesen kézhez kapott nettó jövedelmük is kevesebb lesz. Ez különösen a minimálbéren foglalkoztatottakat érintheti érzékenyen. 11 Jelenleg, ha egy munkáltató természetbeni juttatást ad a dolgozójának, mindenki jól jár: a kedvezményezettnek semmilyen befizetési kötelezettsége nincs, s a munkaadó is kedvezőbben adózhat, mintha a juttatás értékét bérjellegű kifizetésként adta volna. A személyi jövedelemadó törvény jelenlegi szabályai szerint, ha a munkáltató természetbeni juttatást ad a dolgozóinak, valamilyen árut vagy szolgáltatást ajándékoz, a juttatás értéke után 44 százalékos személyi jövedelemadót, 29 százalékos tébéjárulékot, valamint 3 százalékos munkaadói járulékot fizet. így a munkáltató számára a természetbeni juttatás költsége alacsonyabb, mintha a természetbeni juttatás értékével azonos nettó pénzbeli jövedelmet fizetne. Csak egy példa: ha egy Mikulás-csomag 1000 forintba kerül, akkor ennek összes költsége bérként a munkáltató számára 10-40 százalékkal magasabb - attól függően, hogy a csomagot átvevő dolgozó jövedelme melyik adósávba tartozik. Ám 2004-től a pénzügyi kormányzat elképzelései szerint a természetbeni juttatások elkülönített adóztatása néhány kivételtől eltekintve megszűnne (lásd keretes anyagunkat!). A természetbeni juttatások esetében összevonandó jövedelem keletkezik a kedvezményezetteknél, vagyis a dolgozó a munka- viszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint fizetne adót és járulékokat. - A dolgozók számára persze hátrányos, hogy a természetbeni juttatás után fizetendő adó és járulék valójában a pénzbeli munkajövedelmüket terheli, hiszen adózni kell? így a ténylegesen kézhez kapott nettó jövedelmük is kevesebb lesz - állítja Török Györgyi adószakértő. Mint mondta, ez különösen kedvezőtlenül érintené a kis jövedelműeket, a minimálbéren foglalkoztatottakat. Ha például valaki minimálbért kap, és a munkáltatója 10000 forint értékű karácsonyi ajándékot ad részére, ma adót és járulékot nem fizet. Amennyiben változnak a szabályok, a dolgozónak a 10000 forint értékű ajándék után 3250 forint befizetési - adó és járulék - kötelezettsége lesz. Török Györgyi szerint a változás ráadásul növelné a munkáltatók adminisztrációs terheit, s módosítani kellene a kollektív szerződéseken is, amelyek ma már széles körben garantálnak természetbeni juttatásokat. S ebbe nem csak a Mikulás-csomag tartozik, hanem a vállalati üdülő használata, az ingyenes buszbérlet, vagy az adómentes határt meghaladó étkezési hozzájárulás is. A változtatás célja látszólag az „adóelkerülés” lehetőségének megszüntetése, ám valójában a költség- vetési bevételek növelését várják ettől. ü Nem minden természetbeni juttatás esetében szűnik meg az elkülönített adóztatás. A jelenlegi szabályok a következő juttatásoknál maradnának | meg változatlanul: adóköteles repre- jj zentáció és üzleti ajándék, kollektív | juttatások, amelyeknél nem lehet megállapítani az egy személyre jutó értéket, a magánszemélyek javára fizetett biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg határozza meg a biztosítottak körét, hanem valamilyen közös ismérv alapján, mint például munkakör, beosztás, munka- viszonyban eltöltött idő. Az adóbevételek emelkedésére azonban nem lehet számítani, mivel a munkáltatók az amúgy is magas járulékterhek mellett várhatóan nem vállalnak több költséget, s a dolgozókra jutó befizetéseket sem kompenzálják a juttatás értékének „bruttósításával”. Magyarul: bár a doleozó látszólag aiándéROt U J . . . OO -. att csökkeni fog...' HÍREK Gyorsuló növekedés, emelkedő infláció l ‘ I | H Az idén a második félévben a gazdasági növekedés kissé gyorsul, de éves átlagban így is csak megközelíti a tavalyit, a gazdaság tőkevonzó képessége javul, az infláció viszont enyhén emelkedik - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste 8 Bank közös előrejelzésében. A prognózis 3 százalékos GDP- I növekedést és 4,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűül sít. A reálkeresetek a kutatók szerint az idén 10 százalék kö- | 1 rüli mértékben növekednek. A beruházások az idén 3 száza- I lékkai bővülhetnek, szemben a tavalyi 5,8 százalékkal. Lízingelhető svájci laborok IS A gyógyszerkészítményeket és diagnosztikai berendezéseket gyártó svájci székhelyű Roche Csoport Magyarországon la- bormodernizációs programot indít, s erre egymilliárd forintot | szán az elkövetkező 2-2,5 évben. A program keretében a Roche egy automatizált labordiagnosztikai eszközt telepít, amelyet az érintett laboratóriumok lízing vagy bérlet formájában üzemeltetnek. Péter Mária divízióvezető elmondta: az EULAB-programba 20 intézményt lehet bevonni, egy-egy műszer 50 millió forintos beruházással telepíthető és ennek ötéves megtérülésével számolnak. Elbocsátásokra készül az APEH s H Az adóhivatal minden területét, így a revizorokat is érinti | az a létszámleépítés, amit a kormány döntése alapján hajt végre a hivatal, ám a csökkentés területenként különböző | lesz - jelentette be Lovas György, a hivatal szóvivője. Mint | mondta, elsősorban a központi adminisztrációt érintheti a | | leépítés, míg átlag alatti csökkentést terveznek az informa- I tika és a közvetlen ellenőrzések területén. A létszámleépí- tésről egyelőre még nem jelent meg rendelet, de eddigi | információk szerint tízszázalékos, vagyis 1332 fős elbocsátásra készül az APEH. Ismét fizethetnek az evások Befizetett előleg 8 373 11078 (millió forint) 91 Nemsokára immáron harmadjára kell eva-előleget fizetnie annak a csaknem 60 ezer vállalkozásnak, amely az átalányadózásnak ezt a fajtáját választotta. Ezúttal október 13-ig kell a júliusi, augusztusi és szeptemberi bruttó bevételek 15 százalékát átutalni az adóhatóságnak. Az egyszerűsített vállalkozói adó eddig egyértelműen sikertörténet: már eddig is több folyt be belőle, mint az egész évre tervezett 16 milliárd forintos előirányzat. A Pénzügyminisztérium úgy számol, hogy az eva-bevé- tel az idén 33 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig már 55 milliárd forintra számítanak. Eme optimizmusban vélhetőleg nagy szerepe van a várhatóan enyhülő eva-szabályoknak is, amelyek közül a legfontosabb, hogy a bevételi határ az eddigi 15 millióról 25 millió forintra emelkedik, s a kereszttulajdonlásra vonatkozó tilalmakat is eltörlik. Vendégre vágyó múzeumok Múzeumba járni jó. Hazánkban különösen, hiszen rengeteg rendkívül színvonalas tárlat látható szerte az országban. Tanulni, művelődni lehet ott, s de ma már egyre több intézmény ismeri föl, emellett szórakoztatni is kell. Már nem elég, ha kirakják egy vitrinbe a középkori puskát, a páncélinget, filmen, számítógépen meg is kell mutatni, hogy harcoltak eleink a török ellen. H A magyar múzeumokra ugyanaz a jellemző, mint általában a költségvetési pénzekből fenntartott kulturális intézményekre. A működésükre fordítható - s a kívánatostól kisebb - anyagi forrás megnehezíti a tevékenységüket. Azt azonban egyiktől sem lehet elvitatni, hogy mindegyik megpróbál színvonalas szolgáltatást nyújtani. Van, amelyiknek jobban, s van, amelyiknek kevésbé sikerül. Jelenleg 824 múzeum és muzeális kiállítóhely van Magyarországon. Ezek ágazati szakmai felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el - mondta el lapunknak Vígh Annamária, a tárca múzeumi osztályának vezetője. Az intézmények a szakmai szempontok tökéletesítése mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy nőjön a múzeumok látogatottsága, ehhez pedig arra van szükség, hogy érdekesebbé, vonzóbbá váljanak a kiállítások, tárlatok. Hosszú évek óta 9-10 millió ember keresi fel évente a múzeumokat, s főleg az általános iskolai korosztály, illetve az idősebbek. A minisztérium szeretné, ha az intézmények olyan programokat állítanának össze, amelyek eredményeként a még fiatalabbak, illetve a középiskolások, egyetemisták is nagyobb számban látogatnának el hozzájuk. A kör bővítése persze akkor lenne igazán hatékony, ha a 25-60 év közöttiek, tehát az aktív korban lévők közül is egyre többen váltanának jegyet. De az embereknek kevés a szabadidejük, s ha mégis szakítanak időt pihenésre, szórakozásra, elsősorban tévéznek, esetleg elmennek moziba, étterembe, talán színházba, a múzeumok csak hátul állnak a rangsorban. Ezen borzasztó nehéz változtatni, de meg kell próbálni. Vannak jó példák - fogalmaz Vígh Annamária -, ezek közé tartoznak többek között a Vendégbarát Múzeum pályázat idei nyertesei. Ezek nem pusztán egy szűk réteg tudományos igényű kíváncsiságát elégítik ki, hanem pluszprogramokat, családi eseményeket is szerveznek, hogy a legkisebbektől az idősekig mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő attrakciót. De ez a megújulási folyamat az egész múzeumi szakmára jellemző - véli az osztályvezető. Míg korábban az intézmények jórésze megelégedett azzal, hogy szakmailag kifogástalanul megszervezik a kiállítást, s azzal már nemigen foglalkoztak, hogy be is csábítsák hozzájuk a vendégeket, mára egyre több helyen ismerik fel, figyelemfelkeltő produkciókkal, jobb marketinggel a jelenleginél több látogatót tudnának vendégül látni. Ehhez át kell alakítani az ott dolgozók szemléletét, valamint az intézmények szerkezetét, ennek keretében a marketinggel, kommunikációval foglalkozó munkatársakat döntéshozó pozícióba kell helyezni. Hiszen a Hogyan gyújtottak tüzet az ősemberek című kiállítást is ugyanúgy el kell adni, mint egy szobabiciklit. El kell az embereknek magyarázni, miért járnak jól akkor, ha vasárnap délután megnézik például az Egri Vármúzeumot. A tárcánál azon gondolkodnak, a finanszírozás területén is azok a múzeumok járjanak az élen, amelyek szakmai és látogatottsági szempontból egyaránt minőségi produkciót nyújtanak. Az is gondot jelent, hogy a múzeumaink egyszerre olcsók és drágák. Olcsók, ha azt nézzük, hogy ugyanolyan színvonalú kiállításért mennyit kérnek el a budai Várban és mennyit a bécsi Hofburgban, s nem kerülnek sokba, ha azt vesszük figyelembe, gyakran egy mozijegy árából két felnőtt egy egész dél- utános színvonalas programon vehet részt. Ugyanakkor sokan azért nem látogatnak múzeumba, mert azt a pár száz forintos belépőt sem tudják megfizetni. A tárca munkatársai ezért arra ösztönzik az intézmények vezetőit, hogy differenciáltabb, az igényekhez jobban igazodó díjrendszert alakítsanak ki. S az olyan apróbbnak tűnő intézkedések is segíthetik a nézőszám növekedését, ha rugalmasabb nyitvatartási rendet vezetnek be, ha akadálymentesítik a belépést - hogy a mozgáskorlátozottakat se rekeszszék ki -, ha megoldják a parkolást, s ha több prospektussal, információs táblával segítik a turisták tájékozódását. A pályázat nyertesei g( A Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával együttműködve - idén (s meghirdette azt a pályázatot, amellyel a Vendégbarát Múzeum/Muzeális Intézményi Díj 2003 kitüntető címet és díjat lehetett elnyerni. Ennek az volt a célja, hogy elismerjék azokat a múzeumokat, intézményeket, amelyek kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak a turisták számára. Három kategóriában lehetett indulni, a győztesek pénzjutalmat kaptak: 1.10 ezer látogató alatt/év (regionális jellegű) - 500 ezer forint 2.10 ezer-100 ezer látogató évenként - 1,5 millió forint 3.100 ezernél több látogató egy év alatt - 3 millió forint. A pályázóknak komplex anyagot kellett benyújtaniuk, amelyben többek között a költségvetésük, marketingtervük mellett a látvány- és élményelemeket jelentő szolgáltatásaikat mutatták be. A zsűri számtalan szempontot - így például látogatóbarát szolgáltatásokra, élményelemekre fordított összeg, látogatószám alakulása, differenciált árképzés, információk hatékonysága, intézmény arculata - vett figyelembe a döntésénél. Az első kategóriában csak egyetlen pályázó volt, így nem tudtak eredményt hirdetni, ehelyett különdíjat és 500 ezer forintot kapott a soproni Központi Bányászati Múzeum. A második kategória nyertese a Nagytétényi Kastélymúzeum, a harmadiké pedig a Szentendrei Szabadtéri és Néprajzi Múzeum.
