Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-06 / 243. szám

6. OLDAL R E GENYE B E MUTATKOZIK 2003. Szeptember 6., szombat % Regenye Magyarsarlós o Kozármisteny hv -o, . Személy / Pécsudvard \,,o ^ 0 Egerág ‘■O.nárO _____ Pogány Peterd 1 , cm, Szőkéd A <A°- «Szilvas - KishOTSna Keszö n) GVM Kökény EGENYE A FALU GAZDÁI. Polgármester Cséplő Béla, alpolgármester Ádám Józsefné. A testület tagjai: Barícs József, Somogyi Zoüánné, Vaszilkó Józsefné és Kasza Róbert. Körjegyző Gellértné dr. Kugler An­na. Plébános Horváth Sándor, há­ziorvos dr. Veres Andrea. ■ A fiatalokra koncentrálnak A kis, Görcsönyhöz közeli falu sokáig zsákte­lepülésként élte világát, aztán a pápai látoga­tás ürügyén meghosszabbították az utat Sző­kéig. Ez nyitottá tette a községet, ám azóta, ha nem is nagymértékben, a bűnözés is növeke­dett. Mondják, hogy amit az elmúlt években terveztek, mind meg­valósult. Persze nem hullott a siker az ölükbe, keményen meg kellett küzdeniük min­den fillérért. A polgármesteri hivatal épülete például már évek óta felújításra szorult, de csak tavaly tudtak pénzt sze­rezni rá. S ha már volt rá lehe­tőség, egyben bővítették is az amúgy ennek ellenére is pici helyiséget. Aztán pályáztak számítógépekre is, mert úgy gondolták, az adatfeldolgozás biztonsága és gyorsítása ma­napság már csak komputeren történhet. Nyertek is három A falu évszázadokat megélt temploma számítógépet a hozzá tartozó programmal és nyom­tatóval együtt. A polgártmesteri hivatalnak viszont ennyire nincs szüksége, el is döntötték, hogy ha nem is a szó eredeti értelmében, de a kultúrházban tele- házat rendeznek be, itt mindenki, de főként a fiata­lok használhatják majd az internettel is rendelkező modern technikát. A faluban ugyanis csak öt családnak van otthon gépe, a gyerekek a gör- csönyi iskolában alapszinten tanulnak számítástechnikát, a közös komputeren gyakorol­hatnak a felhasználói progra­mokkal. Az iskolásoknak egyébként a lehetőség szerint mindent megadnak, amely szükséges a tanuláshoz. A tankönyveket ingyen kapják, az étkeztetés költségeit is vállalta az önkor­mányzat. A továbbtanulók meg 6 ezer forintos támoga­tást kapnak költségeiket ki­egészítendő. __________Megkérdeztük; mi hiányzik még a településen?__________ Sp ortpálya kellene a tiniknek Ádám Józsefné nyugdíjas: - Szerintem a faluban nincs meg a lehetősége a fiataloknak a szabad­idő hasznos eltöltésére. Az óvodá­soknak már a művelődési ház udvarán létre­hoztunk egy ját­szóteret, tudnak hintázni, homo­kozni, ám az is­kolásoknak ez már nem elég, sportpályát kel­lene létesíteni, hogy az itthon el­töltött időben focizhassanak és ko­sarazhassanak. Területünk van, de pénz is kellene. Orsós Ágnes munkanélküli: - Én jól érzem magam a faluban, annak ellenére, hogy pillanatnyi­lag elég szűkösen élünk. Az vi­szont jó lett vol­na, ha a tavalyi választáson megalakul a ci­gány kisebbségi önkormányzat, mert akkor job­ban tudnánk ér­vényesíteni ér­dekeinket. Mű­ködik viszont, mondhatnám az önkormányzat helyett, egy civil szervezet, a Cigányok Regényéért Érdekvédelmi Egyesülete. Kalkó Ágnes gyesen van: - A jö­vőben azt szeretném elérni, hogy bővüljön a könyvtár. Én is jól ér­zem magam a faluban, a gyereke­kért viszont töb­bet kell ten­nünk. A könyv­tár azért is fon­tos lenne, ha fej­leszteni tud­nánk, mert a fia­talok között nagy népszerű­ségnek örvend, de a felnőttek is látogatják, s ha sikerül á mainál több kötetet sze­reznünk, azt már nem tudjuk el­helyezne ____________________■ GYERMEKKLUB. A kisgyerme- kés szülők úgy döntöttek, hogy megalakítják a gyermekklubot. A kezdeményezők sorban felke1 resték a családokat, meg is ala­kult a szerveződés, s azóta ha­vonta összejönnek a szülők és megbeszélik az elkövetkező idő­szakra szóló programot. A kis­gyerekek az összejövetelek ide­jén rajzolnak, festenek, báboz- nak, rajzfilmeket néznek, mesét hallgatnak. regenye. dunantulinaplo. hu Az összeállítást támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, a helyi önkormányzat, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet. írta és szerkesztette: Békéssy Gábor Feljött a talajvíz Ez is egy régi probléma volt a falu­ban, mármint a talajvíz. A telepü­lés ugyanis mélyen a tengerszint alatt fekszik, csapadékosabb idő­járás esetén, mondjuk kora ta­vasszal, a talajvíz olyan magasra emelkedett a település alatt, hogy - főleg a központban - a lakóhá­zak pincéit is elöntötte. Volt olyan ház, amelynek tulajdonosa nem győzött ilyenkor szivattyúzni, ám sziszifuszi munkát végzett, ugyanis amit este eltávolított, pin­céje reggelre ismét megtelt, kezd­hetett elölről mindent. A házak fa­la is átnedvesedett, s ha rossz volt az alapozás, meg is roggyant, raj­ta repedések keletkeztek. Az el­múlt évben már olyan mértékben vált tarthatatlanná a helyzet, hogy kénytelenek volt a megyei vis-ma- jor keretből pénzt kérni a talajvíz elvezetésének megoldására. Az igényelt összeget meg is kapták, nekik csak a csőrendszer tervezé­sének költségeit kellett állniuk, de ez is meghaladta a miihót. A kivi­telezéshez szükséges pénzt (5,5 millió forintot) ugyan még tavaly ítélték oda a községnek, a beruhá­zás is akkor kezdődött, de az idén tavasszal fejeződött be. A mélyen kiépített csőrendszer a felgyülem­lett talajvizet elvezeti, azóta szá­radnak a pincék. A megrepedt házfalakat, valamint az alapozá­sokat a tulajdonosoknak kell meg­erősíteni. ■ VALAMIKOR VOLT A FALUNAK KÖNYVTÁROSA is, aztán a nagy átalakulások idején a köteteket átvitték Görcsönybe, mondván, ott van az iskola, oda kellenek az olvasmányok. Az elmúlt évekbén a fa­lu óriási erőfeszítéssel ismét létrehozta a tékát, néhány száz könyv­vel indultak, visszakapták az elvitt kötetek egy részét, meg könyve­ikkel a helyiek közül néhányan hozzájárultak a könyvtár létrehozá­sához. Jelenleg 1200 kötettel rendelkeznek, de tudnak kölcsönözni divat-, barkács- és kiskertművelésről szóló folyóiratokat is. A szekré- nyeket egy szeretetszolgálattól kapták. ______________________■ HI MESHÁZA B E MUTATKOZIK A KÖZSÉG GAZDÁI. Az 1202 lelkes helység polgármestere: Rozmer András, aki a Polgárőr Egyesület elnöke is. Alpolgár­mester: Lakatos László vállalko­zó. Képviselők: Jakabné Heller Anna pedagógus, Michelisz András vállalkozó, Millich Jó­zsefné vállalkozó, ifj. Pataki Pé­ter vállalkozó, Schulteisz Ferenc- né pedagógus, Wemer Gábor egyetemista. Német kisebbségi önkormányzat: Jakabné Heller Anna, Krammné Mezei Anikó pedagógus, Millich Józsefné. Né­pek Barátsága Egyesület elnöke Rozmer Andrásné hitoktató. A sportegyesület elnöke: Fischer Mihály technikus. Körzeti Nem­zetiségi Iskola és Óvoda igazga­tója: Micheliszné Heil Terézia. Művelődési ház vezetője: Poltné Schumann Ildikó vállalkozó. Plébános: dr. Kormon József. Egyházközségi elnök: Kraft Mik­lós vállalkozó. Nyugdíjasklub vezetője: Keller Jánosné. Kör­jegyző: Scheich Gáspár. Község­háza: 7735 Himesháza, Kossuth u. 82. Tel.: 06-69/547-034. Fax: 06-69/547-038. E-mail: himesonk@axelero.hu. ■ Hagyomány és jelen Krammné Mezei Anikó és a Mil- lich-házaspár a régi szokás szelle­mében gyerektáncosok és -éneke­sek bevonásával sváb lakodalmas­műsort állított össze, amellyel a te­lepülésen megpihenő vendégek­nek rukkolnak ki. A múlt időket idézi a téltemető és tavaszt kö­szöntő Hutzel- sőnntag ünnep, amikor az Aszfelder-kipfel, a Mark-kipfel és a Jamertal szőlők­ben gazdák és gyermekeik mág­lyát gyújtanak és égő fáklyákat emelnek a ma­gasba. Ez alka­lomból egykor tűzkereket gurí­tottak a völgy al­jába. A Himes- házai Falusi Ven­déglátók Baráti Köre Egyesület a vendégszobát kiadó személyeket alaposan felkészítette az ősi hagyo­mányok tiszteletére. A falumúltat tisztelve dolgozik az óvodások, az alsósok és a felsősök, valamint a középiskolások tánccsoportja, az egyházi kórus, az idősek templomi dalos közössége, a nyugdíjas dalos csoport Illésné Speiser Mária, Krammné Mezei Anikó, Háy Mik­lós, Millich Józsefné és férje veze­tésével. A táncosok helyi mondó- kákát, játékokat is előadnak, a bú- csúfaállítás, a pünkösdi és a sváb bál, a szüreti felvonulás és a falu­nap részesei is. Kraft Miklós, Hor­váth István és Streicher Ferenc sport galambászok sikerei is öreg­bítik a község hírnevét. A templom festményeit érdemes megnézni Megkérdeztük a himesházaiakat: Hasznot hoz a turizmus? Sírkőóvás, képeslap Krammné Mezei Anikó (30 esz­tendős) középiskolai némettanár: - Örülök, hogy 60 fiatalt taníthatok a hagyománytiszteletre, felébreszt­hetem bennük a helyszeretet ér­zését. Büszke­séggel tölt el, hogy vannak hű­séges tanítványa­im, mint Mezei Anita és Taszler Réka, akik 12 éve táncolnak. Meg­ható, hogy egy nyolc éve előadott lakodalmasunk mennyasszony- vőlegény szereplői: Rozmer Zsu­zsanna és Umstädter Ervin most házasodtak meg. Első díjjal jutal­mazták egy fesztiválon az öt helyi táncot bemutató műsorunkat, amelyet Heil Helmut koreografált. Kraft Miklós (44) eladó és mező- gazdasági vállalkozó: - Jó érzés, hogy fiatalok is énekelnek az egy­házi kórusban. Szeretném, ha is­mét havonta sze­repelnének. Pél­daképem Auth Vendel elődöm, aki községkutató is volt. Vigyá­zunk a középko­ri temető egyet­len megmaradt sírkövére, ahogy a 40 bejárati lépcsőfokra is. Cé­lunk, hogy a püspökség segítségé­vel megjavítsuk a templomtetőt, de megerősítésre szorul a kálvária támfala is. Örülök, hogy az egyik versenygalambunk a romániai Constancából a Kárpátokon át ha­zarepült falunkba, és ezzel győzött. Jakabné Heller Anna (42) német nemzetiségi tanító, a Tájház Szö­vetség dél-dunántúli régióvezető­je: - A múzeumunknak, amelyet Micheliszné Heil Teréziával alapí­tottunk, több mint 100 család félezer tárgyat és dokumentumot adott. Emmerték most adomá­nyoztak egy lovaskocsit. Idő­vel egy teljes parasztgazdaságot mutatunk be a volt Wigand- portán, s minden tárgyat fotón örökítünk meg. Létesítményünk oktatást segítő és helyszeretetet erősítő funkciója megmarad. Vár­juk, hogy a képeslap elkészüljön a templomról.__________________■ Téltemető máglya a hegyen A köztéri alkotásokkal (Trischler Ferenc Petőfi-szob- ra, Balázs Balázs millenniumi emlékműve, székely kapuja) ékesített településen él a telet elbúcsúztató máglyagyújtás szokása. Tovább burkolják a csapadékvíz-elvezető árkokat, vállalkozókat várnak az ipar­területre, csaknem tíz néprajzi értékű portát helyi védelem alá helyeznek. A fiatalok visz- sza nem térítendő pénzössze­get kapnak a községtől, hogy helyben építkezzenek. A külföldiek is szeretik a helységet, ahol eddig mintegy húsz német vá­sárolt telket. Az egyik német ál­lampolgár 15 férőhelyes panziót is nyitott. A 18 vendégházban pedig egész évben pihennek látogatók, akiket színes kulturális progra­mokkal szórakoztatnak. Gazdag német és székely nemzetiségi anyaggal rendelkezik a Heimat- múzeum helytörténeti gyűjtemé­nye. A községben élő alkotókat, így Pap Csilla fazekast, Mitzinger Gáspár kovácsot, Mitzinger István naiv festőt, szobrászt és fafaragót, János Zoltán lószerszámkészítőt, valamint Heller András kocsi- és hintókészítő bognármestert fel le­het keresni az otthonában. Igény szerint folklórzenével szolgál Mil­lich József és felesége, míg Péter gyermekük trombitál. Idegenfor­galmi látványosságnak számít a magyar és a községi zászlóval dí­szített templombelső három Dorfmeister-festménye, a kálvária és mellette a nagy, zöld virágmin­tás présház, az öt magán trófea­gyűjtemény, a népes emuállo­mány, a boszorkánybirodalom lo­vardája és háziállat-bemutatója is. A Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltsége himeshaza. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Himesházai Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents