Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-31 / 237. szám

A Dél-Dunántúlon 21 gyógy- és termálfürdőt tartanak számon, melynek negyede található Baranyában. Befogadóképességével, mé­retével, vendégforgalmával egyaránt kiemelkedik a mezőnyből a har­kányi (nemcsak a régió, de az ország egyik legnagyobb gyógycentru- ma), ahol évente egymillió fürdővendég fordul meg. A friss fejlesz­tések előtti állapotokra vonatkozó adatok alapján a további baranyai gyógyfürdők éves forgalma: Sikonda 25 ezer, Magyarhertelend 54 ezer, Sellye 15 ezer, Szigetvár 30 ezer fő, vagyis a másodvonalban még van mit erősíteni. Kívánatos ugyanis a harkányi minta: a vendégek kétötöde külföl­di, és a 14 hektáros fürdőterület is kimagaslik az országos felhozatal­ból, nem beszélve a fürdőt kiszolgáló szállodabázisról. 9 hotel, 21 panzió, két kemping és 1700 üdülőegység jelenti a teljes kapacitást. A mostani, Széchenyi-terves fejlesztésekkel tovább bővül a listaveze­tő, az olló tehát tovább nyílik, bár Sellyén és Sikondán is hasonló nagyléptékű munkák kezdődtek. A történelmi borvidék ! borai P KEDVEZŐ £ ÁRON! ■ Villányi Borok Boltiak • Villány, Baross G. u. 44. j - Harkány, Zsigmondy Sétány • Mohács, Eszéki úti benzinkútnál • Mohács, Városkapu Üzletház • Szentlörinc, Omega Üzletsor H • Komló, Vásárcsarnok, Kossuth u. 79. • Pécs, Rákóczi út 7. • Pécs, Nagyvárad u. 11. • Pécs, Rózsadomb (Polgárszőlő' u. 4.) • Szigetvár, Rákóczi út 1. • Siklós, Felszabadulás u. 74. Kínálunk horvátországi egyéni üdüléseket apartmanokban, és hotelekben Istriától Dubrovnikig. Frogiri apartmanok már 15.900 Ft/fő/héttől. Több mint 200 apartman közül választhat. vitorlás és motoros hajók bérbeadása - lakókocsis üdültetés- bel és külföldi utak- búvártanfolyamok- falusi turizmus- idegenvezetés - utasbiztosítások rogiri helyi képviselet idegenvezetéssel. Éllovasok között a falusi vendéglátásban A vendéglátás, a szállásadás bevételei alapján megállapítha­tó a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatokból, hogy a dél-dunántúli régióban Somogy kétszer akkora bevételt produ­kál évente, mint Baranya, míg megyénk ugyanilyen mértékben körözi le Tolnát. Amiben kima­gaslóan jól állunk az országban, az a falusi vendéglátás. Ha az éves bevételeket szem­léljük, akkor a pontos arányok (az összegekhez a 2000-es év adatai álltak rendelkezésre) a nemzetgazdasághoz hozzáadott bruttó értékben: Baranya 5,4 Mrd, Somogy: 12,4 Mrd, Tolna 2,7 Mrd. A vendéglátással, szál­lásadással foglalkozó vállalkozá­sok száma természetesen a Bala- ton-parton a legmagasabb, így So­mogybán az ágazatban működő cégek mértéke messze meghalad­ja az országos átlagot, míg Bara­nya pontosan azonos értéken áll az országos gyakorlattal: 10 ezer lakosra 41 ilyen profilú vállalko­zás jut. Meglepően magas viszont a vendégfogadással foglalkozók körében az egyéni vállalkozók száma, négyből három magánzó­ként működik. A bevételek mellett érdemes egy kis figyelmet fordítani az ide­genforgalmi kiadásokra, az utazá­si szokásokra és költségekre is. Hosszabb időszakot vizsgálva el­mondható, hogy a dél-dunántúli­ak kétharmada az elmúlt öt évben nem volt nyaralni - ennél pedig az országos adatok is sokkal kedve­zőbbek (59%). A pihenni utazók közül pedig csak minden negye­dik engedhette meg magának, hogy évről évre betervezzen egy bel- vagy külföldi kikapcsolódást. Az utazók öthatoda a nyári hóna­pokban kerekedik fel, az viszont meglepő, hogy ősszel többen mennek üdülni, mint a téli idő­szakban. A többnyire egyhetes tú­rák négyötöde Magyarországon belüli úticéllal szerveződik, és aki külföldre megy, az elsősorban ro­konokhoz, ismerősökhöz indul. Ha Baranya idegenforgalmi szerepét vizsgáljuk, kitűnik, hogy csaknem minden második település valamilyen üdülési kör­zetbe tartozik - a 301 településből 134-ről van szó, melyeknek több­sége (115) a Mecsek-Villány ki­emelt üdülőkörzet eleme. A szálláshelyekre jellemző a magánműködtetésűek felzárkózá­sa, a 26 ezer férőhely harmada már ilyen. Ugyanakkor a vendé­gek ötször több éjszakát töltenek a kereskedelmi szálláshelyeken, lét­szám szerint pedig ennél is na­gyobb az eltolódás, tízszer többen választják a szállodákat, motele­ket stb., mint a magánszálláshe­lyeket. A kereskedelmi szálláshe­lyek közül a fizetővendégek 15-20 százalékos leosztásban szállodá­ba, panzióba, vagy ifjúsági szálló­ba mennek, 30 százalék kempin­get választ, és a maradék 18 száza­lékon a turistaszállások és az üdü­lőházak osztoznak. Vendégforga­lomban a szállodák az uralkodók (40,7%) a panziók előtt (20,5%), míg a többi szálláshely azonos (10% körüli) aránnyal szerepel. A külföldi vendégéjszakák két­harmada a német turisták ittlété­ből származik, akik általában hat napot töltenek a megyében. Bara­nya sajátossága a vendéglátás­ban, hogy a fennmaradó harma- dot nem csak osztrák és holland turisták érkezése jelenti, hanem olasz, francia, finn és horvát cso­portok is jönnek rendszeresen, bár utóbbiak többnyire csak egy napot vendégeskednek, vásárol­gatnak. Baranyában a fizetőven­dégek ötödé a falusi vendéglátást veszi igénybe, ami régiós és orszá­gos összehasonlításban is kiemel­kedően magas érték. Különösen a Villányi-hegység környékén, az Ormánságban és a Hegyháton népszerű ez a megoldás. Az üdülők szerepe viszont egy­re kisebb, mind a saját célú, mind az idegenek pihentetésében. El­gondolkodtató, hogy Dél-Dunán- túlon az elmúlt tíz esztendőben csupán 2500 nyaraló épült, ennek is a fele a Balaton-parton (Bala- tonmária-fürdő, Zamárdi, Siófok, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr az építési sorrend), negyede pe­dig Harkányban és Orfűn. Az üdülők bérbeadása hegyvidéki te­rületen, ahol nincs fürdésre alkal­mas tó a közelben, Baranyában elképzelhetetlen. Az új trend pe­dig az üdülők átminősítése csalá­di házakká. A frekventált üdülő­helyeken már csak ilyen titulusú ingatlanokra van vevő, mert an­nak olcsóbb az átírási költsége, az adója. Az üdülők tehát szép las­san eltűnnek a régióból, a tényle­gesen itt üdülők azonban remél­hetőleg egyre többen lesznek. Mészáros B. Endre M 6 Utazás, vend

Next

/
Thumbnails
Contents