Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-18 / 225. szám
6. OLDAL MEKENYES BEM UTATKOZIK 2003. Augusztus 18., hétfő Mekényes MEKENYES• Nagyhajmás Egyházas,ko?ár Vásárosdombó Gerénye$ Álsómocsolád 'Lír Meződ X >* „P" . /" Hegyhátmafóc Tékes, Szalatnak ;; Köblény 'Tarrós cKisvaszar KárászöV—0 Vázsnok Vékény voFelsöegerszeg Magyaregregy' A község gazdái A 328 lelkes helység polgármestere: László-Legedi Jánosáé (46 esztendős) pedagógus. Alpolgármester: Siska Zoltán (43) körzeti szerelő. Képviselők: Major Ottó (35) gépkocsivezető, Müller Ferencné (51) nyugdíjas, húsipari higiénikus, Nemes Béla (42) esztergályos, László-Legedi János (53) gépkocsivezető. Az ifjúsági önkormányzat polgár- mestere: Csemik Judit (21) tanuló. A nyugdíjasklub vezetője: Petzné Schmiedt Magdolna (57). A teleház munkatársai: Dömö- tömé Tóth Emese (29) gyermek- felügyelő, húsfeldolgozó, polgárőrségi titkár és Danajlovics Kamilla (49) középfokú vendéglátó. A polgárőrség elnöke: Major Ottó buszsofőr. Evangélikus egyházgondnok: Kehi Jánosáé (76) nyugdíjas. Katolikus egyházgondnok: Bartos Józsefné (69) nyugdíjas. Templomgondnok: Wágner Zsuzsanna. (79). A községháza címe: 7344 Mekényes, Fő út 115. Tel.: 72-559- 002. Fax: 72-459-672. E-mail: telemek@axelero.hu. ■ Dísznövény jár A helyben hirdetett Tiszta, virágos porta elnevezésű versenyen díjazottak lettek nemrég Hamburger László, Rozsnyai Imréné, Lakos Gyuláné és Lajvort Jánosné, akik személyenként ötezer forint értékű dísznövényt nyertek. ■ Gondnokok háza László-Legedi János 900 falugondnok közül azért kapott hetedmagával (köztük volt Taller József Alsómocsoládról) országos elismerő oklevelet, mert Vértesacsán a Falugondnokok Házát építette, környékét pedig rendezte 24 munkanapon kö- zösségi munkában. ______■ Faluküllemóvók L esz tó és bérlakás is Néprajzi értékű porták megóvását tervezik, a régi iskolában szociális bérlakásokat, a hajdani óvodában pedig könyvtárat alakítanak ki. A beszántott három halastó helyén - ahogy lesz elegendő pénz -, új horgásztó készül. Idén először virágosítási versenybe nevezett be a község. Két patak járta mély völgyben, lösszel erősen fedett dombok ölelésében bújik meg a helység, amelynek a bejáratánál nagy kiterjedésű magángyümölcsös terül el. Néhol, mint például a kultúrház udvarán, magas löszfalszakadások látszanak. Ebben majd 10 méter magasan temetői csontváz maradványa fehérük. Ez a homokfal időnként talajmozgást idéz elő, ezért embert óvó korlátot emeltek a közelében. A határ nyugati részében három élő forrás buzog, ezek körül alakult ki az Árpád-kori település, melyről ma már csak kerámiatöredékek vallanak. További két vízadó hely nevében szerepel a király szó, a Letelepülési emlékmű kifolyásának a neve pedig Isten-kút. Nincs kizárva, hogy a földrajzi jelölések szintén eltűnt települések nyomaira utalnak. Geológiai különlegesség, hogy a mai falutól egy hosszú völgy indul és tart Lengyelig, a völgyszakasz végében pedig messzire ellátszik a Tolna megyei település ezüstös templomkupolája. Falusétánkon kísérőm, László-Legedi Jánosné német tanárnő kérdésünkre azt válaszolta, hogy Mekényes már nem zsáktelepülés, ugyanis Lengyellel és Kurddal műút köti össze. Örülnek annak, hogy egyre több kerékpáros csoport halad át az utcáikon főként dél-baranyai útí céllal. Ennek kapcsán nem titkolt cél, hogy minél előbb vendégházak nyíljanak. Nem véletlen az sem, hogy helyi védettséget fog élvezni várhatón például a Kehi-ház, a Kriszt-, Lakos-, Nemes- és Piszer-porta. A Kehi-ház most szépül meg, amihez az önkormányzat 30 ezer forintos segítséget nyújtott. Idén 14 porta tűzfala, homlokzata vagy kerítése újul meg ugyancsak községi támogatással. Beneveztek egy megyei és egy országos virágosítási versenybe. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM, amelyhez 33 lépcső vezet. Karzatain akár 150 ember is elfér. A főhajóban számos festett és faragott fafelületet láthatunk. ■ Múzeum és futball Az ifjúsági önkormányzat (képviselők: Kiss Zoltán, Siska Tibor, Molnár Zsolt, szervező aktívák: Kovács Tibor és Deák Gábor) pályázattal tévét, videót és sporteszközöket szerez be, konditerem és helytörténeti gyűjtemény berendezését készíti elő. Kiállítanák a pacskerkészítés, olajütés és szövés termékeit és eszközeit. A társadalmi közösség szervezi a falunap műsorát. Az említett rendezvény szereplői közül kiemelkedik például Piszer Vivien klarinétozással, Major Dóra és Deák Márk pedig a szavalással. Az ifjak rendszeresen tartanak pingpongversenyt, jelenleg a mágocsi ifi futballbajnokságra készülnek. Részt vesznek a községtakarításban, a klubjuk rendjéért és a berendezések megóvásáért felelősséget vállaltak. ■ Konyha és dalolás A nyugdíjasklub Petzné Schmiedt Magdolna vezetésével azon van, hogy legyen idősek nappaü foglalkoztatója, konyha, daloscsoport és saját klubhelyiség. A klubirányító mecénásokat keres, tel.: 06-72/459-555. Eddig 25 idősek szervezetét kereste fel, a komlóiakkal már alakulóban az együttműködés. Egy komlói helytörténeti vetélkedőn például 3. helyen végeztek a mekényesiek. A klubtagok csinosítják a portájukat. A nyilatkozónk nyolc év alatt az udvarát csupa virág miniparkká varázsolta. Magdika néném elmondta, pacskert és ülőpárnát készítenek a művelődési házba, amiben segítői lesznek Wágner Zsuzsanna, Hollenbach Henrik- né és Imréné, özv. Imre György- né, özv. Végh Józsefné és özv. Katona Lászlóné is. Hírlevél és játék A teleházban két számítógép működik internetlehetöséggel, de újabb három gépet szeretnének. A naponta idelátogató 5-10 gyerek rajzolhat, festhet, játszhat. A két munkatárs lakossági ügyeket intéz, szerkeszti a Mekényesi Hírek című negyedévente megjelenő községi lapot. A házhoz tartozik a több mint kétezer kötetes könyvtár, amelynek az állományát adománnyal gazdagította Konkoly Péter és Sáfrány Tibor- né. Az állandó könyvkölcsönzők száma 30-40 között alakul. A számítógépközpont vezetői a művelődési ház életét is szervezik, segítik a gyermek- és felnőttfarsang, a szüreti, a pünkösdi és Télapóbál lebonyolítását is. Utcaszépítők László-Legedi János gépkocsivezető egyik szervezője a közterületi községcsinosító munkáknak, ő és közmunkás társai: Szántó László, Debreceni József oroszlánrészt vállalnak a parkosításban. Besegít Wágner Zsuzsanna és Bartos Józsefné, akik ingyen adják az előnevelt palántákat. A Fő utca lakói közül sokan locsolják a köztéri növényeket, mások, mint például Stefin Konrád, Lakos Gyuláné, Csóra Imréné magánerőből zöldterületet hoznak létre házuk utcai frontján. Sok köszönhető Mészáros Róbert- nek és Nagykanász Józsefnek, akik segédkeztek a szeméttároló és virágtartó edények megfaragásában. A temető kitisztítására másfél milüó forintot költött a községvezetőség, a legutóbbi utcai virágosí- tás és örökzöldültetés pedig 150 ezer forintba került. A helytörténeti értékű megszűnt létesítmények területén miniparkok születtek, így rendezték a hajdani olajütő, kultúrház, valamint vízház helyét, ahová idővel emléktábla kerül. A LETELEPÜLÉSI EMLÉKMŰ, amely a bevándorlás 200. évfordu- lójára készült __________________________________ ■ A hírnév öregbítői A község a nevezetességeit és múltját népszerűsíti, köztereit alkotásokkal díszíti. A naptárat és a képeslapot fotókkal illusztrálta Schiszler Károly és Vértes Zoltán. A jeles eseményekről, így a farsangi, gyerek-, idősek és anyák napi összejövetelről, a karácsonyról, a majálisról és az Er- zsébet-búcsúról videofelvételeket készít Major Ottó és Nemes Béla. Egy kocsolai fafaragó Szent István domborművet alkotott, míg a Tamásiban élő Tóth Attilá- né Szalay Ágnes, a falu egykori lakója festményekben örökítette Mekényes templomát, egyik utca- és erdőrészletét. Az alkotó nemrég kiállítással mutatkozott be volt településén. Miklósi De- zsőné (Büki Ilona), a polgármesternő és Antalné Stefán Márta pedig a községtörténetről írtak könyvet, illetve szakdolgozatot. A már megszűnt férfidalárdáról őriznek egy fotót, ami akkor készült, amikor a Parlamentben fogadták a dalosokat. Róluk korabeli rádiófelvétel is született. A helységben járva az éneklés szokásait Ortutay Gyula néprajztudós is kutatta, míg Simon Ferencné Bartók Bélának is énekelt. Látványosságnak számít Müller Ferenc struccfarmja, vagy a tanácsi időben telepített több mint félszáz hársfa. Utóbbiakat azért ültették, hogy a méhek elegendő virágporhoz jussanak. A hársas- nak is köszönhető, hogy idős és ifjú Läufer Henrik, Husch Henrik és Hollenbach János méhészete napjainkban is híres. A falubeliek büszkék arra, hogy a , hajdani olajütőjük értékes elemei az orfűi malomtörténeti múzeumban megtalálhatók. A FELHAGYOTT ISKOLA TORNATERMÉBEN várhatóan konditer met rendeznek be. Itt kap helyet a pingpongozók közössége is. ■ Idén hárommillió forintot költenek a csapadékvíz-elvezető árkok kibetonozására. A régi temetőbe bekötik az áramot, a sportöltözőt felújítják, folytató- dik a Fő utca parkosítása. ■ _______________Megkérdeztük a mekényesieket; lesz jövő a múlt jegyében? ___________ _____ Fa lubusz, dalárda, vízelvezetés Kegyeleti fák Az első világháborús hősök tiszteletére a háború befejezése utáni években 51 emlékfát ültettek el: annyit, ahányan elhunytak a csatákban. Tíz fa azóta elpusztult, amelyeket majd pótol a község._____________________■ mekenyes.dunantulinaplo. hu Az oldal a Mekényesi Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Az oldalt szerkesztette: Csuti János Stefán Konrád (67 esztendős) falu- gondnok-helyettes, nyugdíjas buszsofőr: - Legyen új és nagyobb falubusz! Vállaljunk társadalmi munkát. így készült a kultúrházunk és a sport öltöző. Azon fáradozunk Schild Jánossal, Müller Imrénével, Kehi Jánosnéval és Husch Henrikkel, hogy jó kapcsolatunk alakuljon ki a kitelepítettek utódaival. Várhatóan az ausztriai Kapfenberg környékén lesz testvérfalunk. Wágner Zsuzsanna, Bartos Józsefné, Hollenbach Imréné és Petzné Schmiedt Magdolna tudnának faluszépítő szervezetet alapítani. Wágner Zsuzsanna (79) nyugdíjas, templomgondnok: - Falum szépítésére évente száz palántát adok ingyen. Felújíthatnák a paplakot és udvarát, az Ang- ster-orgonánkat. De jó lenne, ha a fiatalok nemcsak karácsonykor és húsvétkor jönnének istentiszteletre, és ha a híres férfidalárdánk újra alakulna. Hely van, hisz egykor 300-an fértek el ülve a templomhajóban. Csodás régiségeket őrzök, így régi festményeket Kálvinról és Luthenől. Büszkén gondozom az evangélikus és a katolikus imaházunkat. Őrzöm a Hősök Könyvét is, csak írjon bele valaki. Bátai Károly (57) nyugdíjas lakatos: - A rendszerváltás kezdete óta jól fejlődtünk, hisz van járda, az ivóvíz bekötve, német segítséggel második világháborús emlékművet emeltünk. Szeretném, ha az első vüágégés 51 helyi halottjának nevét^ is bevésnék. Épüljön ki a szennyvízhálózat, a mi utcaoldalunkon is betonlapozzák ki a csapadékvíz-elvezető árkot. A portám előtt lévő Letelepedési emlékmű Is- tenkút- forrása sose apadjon el, és az öreg fűz helyébe ültetett emléknyírek szépen erősödjenek. Ne legyen többet áradás a patakunkon! Dömötörné Tóth Emese (29) gyermekfelügyelő és polgárőrségi titkár: - Örülök, hogy a község felszerelést és irodát adott éjjel is járőröző polgárőrségünknek, amelyben 15 fiatal is szorgoskodik. Segítene rajtunk, ha megépülne egy mobiltelefon-erősítő és mezőőri szolgálat működne a terménytolvaj- lás visszaszorítására. Szeretnénk újra szervezni az erős emberek közösségét, hisz már harmadikok is voltunk országos vetélkedőn. Jól emelünk söröshordót, petrencerudat, tudunk tömör ruháskosarat cipelni és könnyedén szalmabálát dobálni. Deák Márk (15) szakácstanuló: - Sok a fiatal a polgárőrségben, ezért belépnék oda, meg példaképem Dósa László polgárőrjárőr. Stefán Komádtól tudom, aki egykori sportkörünk elnöke és gazdasági vezetője volt, hogy járási bajnokságokon győzött is a futballcsapatunk, amely újjáalakulhatna. Kézilabdacsapatot szerveznék, ha lenne pálya. Segítene ebben Deák Bálint és ifjú Siska Zoltán barátom. Most is szeretek a falusi ünnepeinken verset előadni Major Dórával együtt. Egyszer egy szavalóversenyen negyedik he- lyen végeztem. _____________■
