Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-03 / 179. szám

6. OLDAL UDVAR BEM UTATKOZIK 2003. Július 3., csütörtök Ml A határral együttélve Még a kitelepítést is megúszta a határ menti, évtizedek óta svábok lakta kistelepülés, ugyanis mire a végrehajtásra került volna a sor, már konszolidálódott a helyzet. Jelenleg is egy testületet alkotnak a kisebbségi önkormányzattal, s bár szinte teljes az infrastruktúra, azért van még javítanivaló a falu külső megjelenésén. A TELEPÜLÉSEN ÉLŐK nagy gondot fordítanak a szűkre szabott közterek ápolására. A templom előtti térséget új kőburkolattal látták el, ennek költségét jórészt a település rendelkezésére álló szabad pénzekből fedezték, de erre igénybe vettek pályázati lehetőségeket is. Arra is büszkék az itt élők, hogy a lakosság nagy része egy ember­ként állt mellé a faluszépítő mozgalomnak, az út mentén mindenütt virágoskertek, gondosan ápolt házak előtti parkokkal találkozhat a határátkelő miatt nem kis idegenforgalommal rendelkező falu. ■ Udvar BólyA. / \ <Vv Í Borjúd Nagynyárádo Sátorhely uNa®fbüdmér ^Kisbudmór oTöttós Majs S'Pnrca ' A .... .(./ oMárok VHÍányVirá90S Uppó<> öBezedek A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A te­lepülés önkormányzata egyben német kisebbségi testületként is működik, polgármestere Fischer Antalné. Alpolgármester ívik Ferenc, a testület tagjai: Geinger Mihályné, Kollár Ferencné, Nagy István és Fischer Valéria. Körjegyző dr. Sólyáné dr. Kál­mán Katalin. ■ TÚLSZÁMLÁZÁS. A kamionpar­kolót közösen üzemelteti az ön- kormányzat és a közútkezelő kht. A kamionokat időszakosan áten­gedő sorompó villamosenergia­költségeit az udvariak fizetik, nemrég kiderült, igencsak „feje­delmien”. Megállapították, a szol­gáltató ceruzája vastagon fogott, eddig többszörösét fizették ki a tényleges fogyasztásnak. ______■ ud var, dumntulinaplo. hu Az összeállítást támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet. Összeállította: Békéssy Gábor Összetartó népség lakik itt, leg­alábbis így vélekedik a lakosság képviseletével megbízott önkor­mányzati képviselők többsége. Ha kell, fizetség nélkül csinosítják, szé­pítik, virágosítják, parkosítják lakó­helyüket, mert úgy vélekednek, ezt a közösségért, egyben önmaguk örömére teszik. A sűrűn arra járó külföldi kamionosok (főként a bos- nyákok) mintafaluként emlegetik, ahol csend és tisztaság fogadja az arra járót, márpedig itt sűrűn meg­fordul az idegen, lévén ez a határát­kelő a legközelebbi útvonal Bosznia és Szerbia felé. Az itt élőknek ugyan nem felhőtlen boldogság a nehéz Geinger Mihályné (nyugdíjas): Elég nehezen viseljük el a kamio­nok okozta zajt, a gyereket példá­ul zavarja a pi­henésben. Ezen­kívül az út men­tén lévő házak­nál is észre lehet venni a nagy sú­lyú járművek okozta kárt, egyik-másik épület falán már megjelentek a repedések. De hát mit tehetünk, a határátkelő munkahelyeket te­remt, tehát kedvező a falunak, a kedvezőtlen mellékhatásokkal meg együtt kell élnünk. kedése, mostanára beletörődtek a megváltoztathatatlanba, hogy a falu fejlődését nagyban elősegítő határ­átkelő okozta kellemetlenségekkel még hosszú ideig együtt kell élniük. Azért abban határozottan bíznak, hogy jövőre, amikor majd az Unió­ba belépve schengeni határként el­indulnak az ellenőrzés biztonságá­hoz szükséges fejlesztések, ami majd munkahelyeket teremt. Az elmúlt évben sem terveztek nagy bemházásokat, közöttük ta­lán a legnagyobbat a faluház vizes­blokkjának felújítása jelentette. Pá­lyázaton nyert pénzen, valamint sa­ját erőből tették komfortossá a falu­házat, ahol egyébként a közös ösz­Hendinger Sándor (falugond­nok): A faluban szinte mindenki panaszkodik a néha elviselhetet­len zajra és bűz­re, de hát mit te­hetünk, ez a sorsunk, ezt kell szeretni. Főként vasárnap van baj, a hétvégi kamionstopot ugyanis a határ­nál úgy értelme­zik, hogy már vasárnap délelőtt átengedik a jár­műveket magyar területre, akik aztán Udvar belterületén, a ben­zinkútnál parkolnak, télen pedig a fűtés miatt járatják a motort. szejöveteleket szokták tartani. A templomtér burkolására is jutott pénz. Mivel a településen sok az idős ember, ellátásuk megsegítésé­re igénybe vették a falugondnoki szolgáltatás egy részét finanszírozó állami támogatást. Tavaly alakítot­ták ki ezt a szervezetet, megítélésük szerint óriási segítséget nyújt a gye­rekek iskolába jutásához, valamint az idős emberek ellátásához. Az idén több pályázatot adtak be, volt, amit máris elutasítottak, így többek között az illegális hulla­déklerakók felszámolására kért ösz- szeget nem fogadták el, a környező településekkel együtt „gründolt” közmunkaprogram támogatását sem javasolták a kiírók. Idén egy klinkertéglából felépí­tett buszvárót szeretnének építeni a bádogváró helyére. A falubusz cse­réjére meg azért volna nagy szük- ség, mert a régi már elavult. ■ Kollár Ferencné (kereskedő): Én ha még egyszer újra kezdeném, biztos nem építkeznék a határál­lomás közelébe. Amikor a csa­ládtól örökölt telken elkezd­tük az alapo­zást, még nem is gondoltuk, milyen kelle­metlenséget tud okozni a járó motorral vára­kozó kamion. Az ellenőrzésre vá­ró járművek akkora zajt csapnak, hogy este a televízió hangját sem lehet hallani. Kétévenként tartanak falunapot, mert a színvonalból nem akar­nak engedni, s úgy gondolták, ez időszak alatt elegendő forrást tudnak összegyűjteni a nívós programok költségeinek biztosí­tására. Az eddigi színes, látvá­nyos összejövetelek mindig nagy sikert arattak, ami nem véletlen, hiszen kulturális eseményként is szerepel a település történeté­ben. Tavaly például egy helyi fa­zekasmester, Simonovics Béla, valamint Covic Andrea festő kiál­lításával nyitottak, de már ké­szülnek a következő évben meg­rendezendő népi összejövetelre, ám azt még nem tudják, milyen kiállítást vagy bemutatót tervez­nek a programba. A farsangot a helyi magyar-német kulturális egyesület szervezi, amely téli időszakban a faluban a legna­gyobb eseménynek számít. Az egyesület tagjai egyébként éven­te egyszer színházlátogatáson és kiránduláson vesznek részt. Az orvosi rendelő és a hivatal egy épületben van, felújítása nem tűr halasztást, ebben az évben el is kezdik, természetesen pályáztak a beruházás finanszírozására. ■ járművek zajjal, füsttel járó közle­__________Megkérdeztük; hogyan viselik el a forgalmat?___________ Go ndot okoznak a kamionok SZENTEGÁT B E MUTATKOZIK Szentegát NagydobSza f>;.ge!vai\ Borykaj^ter(, y 0 o öMolváÁy Kié^obsza QNemeske pHoboi ° Kistamási PettendG: <X Szörény JS ° Zádor .Gyöngyösmellék Dencgházp Qvarau Älalu OBWs QTeklafalu Katádig/ ° Ó Bánfa SZENTEGÁT A KÖZSÉG GAZDÁI. A 463 lakó sú település polgármestere: Ivanek János (47 éves) kereske­delmi és építőipari vállalkozó. Al­polgármester: Horváth János (56) géplakatos. Képviselők: iß. Adonyi Gyula (36) autószerelő, AgelJenő (55) könyvelési vállalkozó és ag­rármérnök, CzifraLászlóné (47) adminisztrátor, Dobai Györgyné (46) közhasznú munkás, iß. Feke­te Károly (27) faipari vállalkozó. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Dobai György (42) nyug­díjas lakatos, tagok: Dobai György­né, Csonka Rozália (53) nyugdí­jas. A megbízott jegyző: PáerJó- zsefné (58) A községháza címe: 7915 Szentegát, Almás utca 90/1. Telefon: 06-30400-3811. ■ BEFEJEZÉS ELŐTT a faluház. Kész a rendelő, a könyvtár, klub­szoba, az önkormányzati hivatal. Idén elkészül a rendezvényte­rem. ■ ÖNÁLLÓAN hoznak létre szennyvíztelepet biológiai tisztí­tással. Nem lesz portánkénti hozzájárulás. Várhatóan idéntől épül a hálózat. _____________ ■ sz entegat.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a szentegáti önkormányzat, a Szigetvári Takarékszövetkezet és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Mind több turista érkezik Meleg víz és a régi gát A Biedermann-kastély és arborétuma vonzerőt jelent. Mind több turista megy át a falun az Ormánságba. Nő a teherautó­forgalom is. Két vendéglátóegység működik.- Örülünk a falusi turizmus fellen­dülésének - mondta kísérőm, Hor­váth János lakatos, aki a helység ne­vezetességeit mutatta be. Hangula­tos látványt nyújt az északi szeleket megfékező fenyősor, a Mária-ká- polna és parkja, az egykori urasági elkerülő út, a hamuházai vadász­ház, a Punai-kastély, a gesztenyék­től ölelt Hármas út, amely mentén pihenőhely és szalonnasütő várja a természetjárókat. Kis és nagy facso­portok váltogatják egymást. Úgy hat a település, mintha erdőben rejtőz­ne. Régi, zömében elhalt tanyák kö­vetik egymást csaknem hat kilomé­teren át. A táj oly sík, mint az Al­földön. A belterületi szilárd felületű útrendszere hat kilométeres, ezen­kívül három kilométer földút lefe­dését tervezik. Az új lakótelepe kertvárosi negyedre emlékeztet. A községcsinosításért sokat tesz pél­dául Szabadi István, Tamai Gáspár vagy Molnár Kálmán és három fel­nőtt fia: Kálmán, Tibor, Csaba és természetesen a családtagok. Egy civil baráti kör is jeleskedik a falu- küllem-szépítésben Darabos József irányításával. A közterület-rende­zésben sokat segít a helyi mezőgaz­dasági kft. is. Május 1. és augusztus 20. megünneplése hagyománnyá vált. A két rendezvény megtartását támogatja a LUla presszó és a Feke­te család. Tollámé Babus Éva óvónő pedig színes gyermekműsorral ked­veskedik e napokon. A sportszere- tetre jellemző, hogy a területi fut- ballkupajátékban helyből két csa­pat vesz részt - tudtuk meg nyilat­kozónktól, aki 30. éve aktív játékve­zető. Népszerű a modemtánc-cso- port, amelynek tagjai most már he­tente kétszer jönnek össze. A Lilla presszó ifjúsági klubként is műkö­dik, pódiumán szereplést biztosít például a Dynamik, Ideál, Adios és a Szfinx együttesnek. A kereskedel­mi egység falaira nagyméretű fres­kókat készített Pál Sándor amatőr képzőművész. A volt iskolában most vendégcsalogató bokszok készülnek. Idős Adonyi Gyula (69 esztendős) nyugdíjas raktáros és volt földmű­ves jól ismeri a falu históriáját. Tudja, hol működött az úri kugli­zó, merre állt a Hármas út urasági pihenőháza, hová temették az ebeket. Sajnálja, hogy felszámol­ták a 20 fokos artézi kútról műkö­dő strandot - Beszakították a talaj­rétegeket, hogy elzárják a vízadót - mondta beszélgetőpartnerünk. Elmondta, merre húzódhatott a Szente család gátja a török időben, amely védte az áradástól a helysé­get. Arról a helyről az Almás-patak­nak egy oldalága indult, amely táp­lálta a sumonyi halastavakat. A fa­lujelölésben az említett família ne­ve és az árvízvédelmi létesítmény emléke maradt fenn. Régi időt idéz a Hamuháza földrajzi név is. A név által jelölt határ­részben a fa­szénkészítő svá­bok laktak, akik utódai később a Punai-kastély- nál állították elő a faszenet. Gyula bátyám büszke arra, hogy Gergely unokája kő- és római kori településnyomokra lelt a sumonyi határ közelében. Másik unokája, Gabriella pedig őrzi Nagy Franciska Macska a zongorában cí­mű regényét. A mű dencsházi és szentegáti történelmi eseményeket dolgoz fel. Ősi családok a Horvát, Zsivkó, Szabó, Király, Kozma, Me­rényi, Tancsik. FELÚJÍTÁSRA SZORUL a műemléki kápolna. Kínálják, hogy vala­ki vegye meg és mentse meg. A kriptákból a holtak földi maradvá- nyait átvitték Mozsgóra. ______________________________________■ _____________Megkérdeztük; Bíznak-e a falusi turizmusban?_____________ Fe lújítandó kápolna, nyitott park Müll János (39 esztendős) vil­lanyszerelő: - Szeretném, ha fel­újítanák a katolikus kápolnát és a növényekben gazdag parkját ren­deznék. A kas­télyt és parkját sokan fotózzák, filmezik, de nem mehet be senki. Jó lenne, ha látogatóvá tennék. Fájna, ha elpusztulna a szélszelídítő év­százados fenyősor, az öreg gesz­tenyefasor, vagy az urasági elke­rülő út. Az utóbbi azért készült, mert a dencsházi büszke gazdák kitiltották a Biedermann dinasz­tia tagjait a községből. Szükség van a környezet- és természetvé­delemre! Dobai Györgyné (46) a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnökhe­lyettese: - A Lungo Drom szervezet segítségével 10 személynek osztot­tunk magvakat és vetőburgo­nyát. Szeretném, ha még több be­ás család művel­né a kiskertjét és ha a csökkent munkaképessé­gű embereknek összeszerelő kis­üzemet létesíthetnénk. Azért is pá­lyázunk, hogy irodánkban működ­hessen számítógép és rendezhes­sünk roma napot. Tavaly 10, idén pedig 13 diáknak adtunk támoga­tást. Négy cigány fiatal jár középis­kolába, illetve felsőfokú oktatási in­tézménybe. Ifjú Adonyi Gyula (36) autószere­lő és mezőgazdasági gépszerelő: - Játszótér létesüljön a kastélypark­ban vagy a presszónál. Ismét ki­nyithatna a haj­dan oly közked­velt strand. Tár­nái Gábor és Ivanek Zsolt ve­zetésével sikere­sen újjáalakulna az ifjúsági klub, melynek tagjai anyagi felelőssé­get vállalnak a berendezésekért. Persze mindig az fizessen, aki a kárt okozza. A volt sportegyesület is újjá születhetne. Tehetségesek a mostani focizó gyerekek, így pél­dául Alvári Attila és Molnár Dá­vid. Bízom abban, hogy meglesz az új buszforduló. ________■ Fe lújítják a hivatalt

Next

/
Thumbnails
Contents