Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-03 / 179. szám

I 1 III 2003. Július 3., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Kész az új színházi program Kihunytak a színházfesztivál fényei, a Szabadtéri Játékokon még itt-ott feltűnik néhány sztár a pódiumon, de már a követ­kező szezonra hangolnak a teátrumban. A Pécsi Nemzeti Színházban elkészült a következő évad műsora, több érdekes­séggel. Szembetűnő újdonság, hogy a következő pécsi színházi évad­ban a 22 műsoron lévő darab fe­le zenés produkció. A Szöktetés a szerájbólt és a Valahol Euró- pábant továbbra is adják, miként a Diótörő balettet is. Nem lesz operett, viszont új musicalek csatlakoznak a sorhoz: a My Fair Lady Babarczy László rendezésé­ben, és az Olivér a másik bemu­tató (rendezi: Halasi Imre). Továbbá láthatjuk Gounod Fa­ustjának operaváltozatát, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin balettestet. Táncprogramból is több lesz a megszokottnál, mert a Bartók- műn túlmenően Európai koreog­ráfusok estje címmeflesz össze­állítás, és a helyi fiatal koreográ­fusok is önálló műsorral jelent­keznek Work­shop elneve­zéssel. Emel­lett a Szabadté­ri Játékokon bemutatott Salome és a Zárt függö­nyök is belép a nagyszínházi produkciók kö­zé, a Robbanás előtt musical pe­dig a kamarában megy tovább - tudtuk meg Stenczer Bélától, a PNSZ szervező irodájának veze­tőjétől. A prózai előadások közül az élre kívánkozik egy Pirandello- darab, a IV. Henrik, melyet Nagy Viktor rendez. Érdekes összeve­tést kínál Az ördög, Molnár Fe­renc vígjátéka, ezt a darabot a III. POSZT-on a Radnóti Színház­tól láthattuk, most pedig Balikó Tamás rendezésében a pécsiek is előadják. A Kamaraszínházban Csehov Három nővérét Hargitai Iván rendezi, Csáth Géza Janika című művét is színre viszik, valamint égy kortárs szatírát Dudarevtől A küszöb címmel, míg ide a Sza­badtéri Játékokról a Kolosi csoda érkezik. A már említettek mellett műsoron marad a nagyszínház­ban a Rómeó és Júlia, az Illat- szertár, a kisebb pódiumon pe­dig a Hamlet, Az utolsó tangó Párizsban, valamint a Grace és Glória. MÉSZÁROS B. E. A latintól az orosz nyelvig Egy tanárnő, aki a latin kultúra megismerésére és továbbadá­sára tette fel az életét. Aki a történelmi események hatására ugyan, de kiváló latintanárból kiváló orosztanárrá lett. Aki generációkat oktatott európai nyelvekre, aki a hivatalos kor­határon jócskán túl ment nyugdíjba, s aki ma is órákat ad - és könyveket ír: dr. Cser Lászlóné. Ahogy magáról mondja, „apró gyermekkoromtól mások tanítá­sára szántam magam”. Ez diák­ként elkezdődött mások korrepe­tálásával, aztán idővel latin-fran­cia szakos tanárnak tanult. Az Erzsébet Tudományegyetemen, amíg Pécsett működött, tehát 1940-ig, hat éven át az Európa- hírű klasszika-filológus Kerényi Károly szorosabb köréhez tarto­zott, ahol későbbi férje, Cser László már gyakornok volt. 1941 az ország, de Cser Lász- lóék életében is fontos dátum lett: akkor házasodtak össze, és egy ösztöndíj segítségével né­hány hónapot a római Magyar Akadémián tölthettek a Via Giulián. Mi kell több két ifjú la­tintanárnak? S csoda-e, hogy több mint fék évszázaddal ké­sőbb Cser Lászlóné első könyvé­nek címe is az lett: Az örök Ró­ma. Persze, közben Itáliában, itt­hon is zajlott a háború, és né­hány éven belül gyökeresen meg­változott a helyzet. Elsősorban nem latintanárokat kerestek...- Amikor az első orosz katona megszólított az utcán, hogy mer­re kell menni Szigetvárra, és én öt vagy hat nyelv birtokában csak mutogatni tudtam, hogy jobbra, azonnal elhatároztam, . hogy megtanulok oroszul. Egy év eltel­tével már szótárral olvastam az Anna Kareninát, 1951-ben a pécsi továbbképzésen már én oktattam oroszra a kartársakat. A munkahelyek sora: Nagy La­jos Gimnázium, Janus Pannoni­us Gimnázium, majd 1960-tól nyugdíjig az orvoskar - tán nem nehéz kitalálni, miért...- Itt lehetett latint tanítani, rá­adásul én voltam az egyetlen ta­nár, aki tudott franciául. Persze, az orvosi orosszal meg kellett birkózni, ami csöppet sem volt könnyű. Egyébként én mindig azzal kezdtem az oroszoktatást, hogy egy rendkívül értékes euró­pai nyelvről van szó, ez nem ide­ológia, nem politika, és sikerült is legyőzni az idegenkedést. Cser Lászlóné férje 1984-es ha­lála után teljesen átvette a latin­oktatást az akkori POTE-n, mi több, a beinduló angol program­ban angolul tanított latint! Az 1991-ben megkezdett nyugdíjasévek korántsem jelen­tettek lustálkodást. A mai napig van egy francia csoportja, ame­lyikkel minden kedden össze­jönnek, most épp Balzac A har­mincéves asszony című művét olvassák. És akkor az olvasás mellé jött az írás.- Valaha az egyetemi lapba ír­tam egy cikksorozatot Rómáról, de mivel minden anyagom meg­volt hozzá, most végre nekiül­hettem, hogy ezt könyvvé for­máljam. Nem siettem vele, majd’ 10 évig készült Az örök Róma. Most pedig Augustus császár hű emberéről, Mecénásról írok egy könyvet. Mecenas maga volt az ízlés, a műveltség, a finomság. Nem véletlen, hogy manapság nem is mecénásokról, hanem csak szponzorokról beszél­hetünk... _____ ______ M. K. A karácsonyra kapott számítógépen készül már az új regény fotó: tóth l. GROTESZK TÜKÖR. Tahó világ címmel mutatta be legújabb abszurd darabját a Pécsi Alkalmi Színház. A pécsi Ifjúsági Házban '98-tól működő társulat előadásai mindig a közvéleményt foglalkoztató jelen­ségekkel foglalkoznak. E legutóbbi darab a valóságshow-k világába röpíti a közönségét, amelyre aktív résztvevőként is számít. Felvételünkön az egyik alapító tag Hardy Péter és Jávorka Agnes, aki a darab szerzője is egyben._______________________________________________________fotó, tóth László Mag yarul - magyarán Nem egészen hiába A háború után lassan ébredt fel alélt- ságából a magyar nyelvművelés, mai nevén anyanyelvápolás. Érthe­tő, hogy bíráló észrevételeit a töme­gesen jelentkező hibákra összpon­tosította. A középpontban a suksüközés állt. Azóta talán nem akadt olyan is­kolás vagy iskolahagyott ember kis hazánkban, aki ne találkozott volna vele - természetesen mások beszé- débén, vagy ha figyelmeztették rá, akár a saját nyelvhasználatában is. Miről volt, ill. van szó? Aki suk- süközik, az a kijelentő mód tárgyas ragozása helyett a felszólító módú ugyancsak tárgyas ragozású alakot használja. Mondatban szemléltetve: Nemsokára meglátjuk a várat - he­lyett a tárgyalt nyelven: ... meglás­suk... - holnap kifizetjük a lakást - helyette hibásan:... kifizessük... - A »konkrét eseteket megfigyelve meg­állapíthatjuk, hogy a -t, ill. -st, -szt vé­gű igéink használatában fordul elő ez a botlás. A suksükkel együtt meg­jelent a „szukszük”, sőt a „csuk- csük” nyelv is. Pl. A jobbikat választ­juk - helyett:... válasszuk. - Jövőre felépítjük az új iskolát - rossz ma­gyarsággal: ... felépítsük (kiejtve: felépíccsük) ... A nyelvtani rend­szerbeli alapja mindháromnak - amint már említettem - a kijelentő módú tárgyas ragozású igealak föl- cserétése a felszólító módúval. A suksük a következetes hibázta- tás eredményeként ritkul. Inkább a nyelvjárásban beszélők gyakorlatá­ban fordul elő. A nyelvjárásokkal foglalkozó szakemberek megállapí­tották, hogy több nyelvjárásunkban a rendszer szabályos alakja a suk­sük. Pl. „Majd megmutassuk a pap­nak” (Tamási Áron) - A köznyelv­ben tehát visszaszorult, kivéve talán a -szí végű igék szukszük ragozását (válassza). Magas beosztású személyek a nagy nyilvánosság előtt is gyakran elszólják magukat, így: „ Mi a békét válasszuk.” - „A bűnösöket kire- kesszük.” - „A bélyeget felragasz- szuk.” - Már régóta csak a biotermé­keket fogyasszuk.” Világossá válik a jó megoldás szükségessége ebből az idézetből: „Nem elég az, hogy tanít­juk a helyes beszédet, tanítsuk is meg rá a diákjainkat” - vagy egy má­sik: „Helyes, ha fölvetjük és meglát­juk a legfőbb feladatokat - és szük­séges, hogy fölvessük és meglássuk őket.” Vannak olyan mondatok, ame­lyekben az ige alakja dönti el, hogy egyszerűen csak kérdezünk, vagy pedig a cselekvés szándéka, felszólí­tásos árnyalata is beleolvad a kér­désbe: Hová szállítjuk az árut? - Ho­vá szállítsuk az árut? Ezt tanítja a nyelvápoló, tanítsuk mi is a botladozókat! Rónai Béla Alkotótelepek szezonja beli, hátrányos helyzetű gyereke­ket is bevonnak. Természetes, hogy az ő munkáik is láthatók a hagyományosan augusztus 20-án a faluházban nyüó kiállításon. A Medgyessy-műhely ebben az évben még két nagyobb akcióra készül: szeptember elején nyílik a megyei művelődési központban az a tárlatuk, amely válogatás az utóbbi öt év általuk készített anya­gából. Októberben pedig a H. Bara­konyi Klára vezette Pécsi Képző­művész Körrel a Velencei Bienná- léval kezdődő, majd Bolognán és Ferrarán át Firenzében záruló szakmai útra indulnak. b. z. „Pécs a középmezőnyhöz tartozik” Július elsejétől 2,5 százalékkal nő a távfűtés díja Pécsett - ol­vasóink ezzel kapcsolatban tehették fel interneten kérdései­ket, melyekre Kovaliczky János, a Pétáv Kft. kereskedelmi igazgatóhelyettese válaszolt tegnap a Dunántúli Napló online­szerkesztőségében.- „Siklóson augusztus l-jétől tíz százalékkal csökken a távfűtés alapdíja.” (DN 2003. 06. 17.) De jó lenne, hogy ha hasonló apropója lenne az online-inter­júnak, és nem ellenkező elője­lű. (onoff)- Februárban több mint négyszázalékos termelői hőár­emelés volt, májusban emelkedett a gázdíj is - egy kis hányadban ugyanis gáz alapon is szolgálta­tunk távhőt -, emelkedett a vil­lamos energia, valamint a műkö­dési költségek is növekedtek. Ezek kereken mintegy hatszázalé­kos díjemelést indokoltak volna. A belső hatékonyság javítása, a működési költségeink (különösen a személyi jellegű kiadások) csök­kentése, valamint a vállalkozási tevékenységünk bővítése, továbbá gazdasági és marketing szem­pontok eredményeként azonban csak 2,5 százalékos díjemelés vált szükségessé. A siklósi alap­díjcsökkentéssel kapcsolatban azért megjegyezném, hogy a hődíj viszont 15 százalékkal emelkedik a májusi gázáremelés miatt.- Konkurenciaharc... Van egy­általán esélye a távfűtésnek az egyénileg szabályozható gázzal szemben? (wictor ward)- Igen, van. Ugyanis nem az energiahordozó dönti azt el, hogy a fűtés szabályozható-e vagy sem, hanem az épületek fű­tési rendszerének műszaki szín­vonala. Lakásegyenértékre átszá­molva pedig összességében 1500 lakásnak megfelelő új fogyasz­tónk lett az utóbbi időben, mi­közben csak néhány lakás vált le a távfűtésről.- A jelen pillanatban inkább távhűtésre lenne szükség, akár 5,7%-kal is többet fizetnék érte. (atyuska)- Egyetértek. Valóban, az idei nyár is, sőt, már a tavasz is, meg az előző évek is produkáltak hosszan tartó, nagy meleget. Távlati céljaink között szerepel ezen szolgáltatás bevezetése is, de valószínű, hogy ennek díja nem férne bele 5,7%-os áreme­lésbe.- A Pétávnak mennyi idejébe és pénzébe kerülne fejleszteni a fennmaradó lakásokat, vala­mint átállítani az átállni vágyó ezreket? (ráró)- Az épületek belső fűtési rend­szere a lakók tulajdonában van, így a korszerűsítési költségek is őket terhelik. A fejlesztést segí­tendő egyébként a Pétáv a Városi Környezetvédelmi és Energiaha­tékonysági Közalapítványon ke­resztül nyújtott, ill. nyújt támoga­tást.- Mi az oka, hogy Magyaror­szágon Pécsett a legdrágább a távfűtés?- Hogy a több mint száz távfű­tött település vonatkozásában a pécsi távhődíjak hányadik helyen állnak, azt nem tudom, de a na­gyobb városok távhődíjaival ösz- szehasonlítva azt tudom monda­ni, hogy Pécs a középmezőnyhöz tartozik. BÓTAB. Az igazgatóhelyettest a távfűtés jövőjéről is faggatták fotó: laufer l. Egymást érik megyeszerte a művészeti alkototelepek és az ott született munkákból rendezett kiállítások. Van olyan műhely, ahol a helybelieket is bevonják az alkotás folyamatába. Dunaszekcsőn vasárnap ért vé­get a művésztelepi munka, szá­mos pécsi résztvevővel és termé­szetesen kiállítással. Az idén tízéves Ormánsági Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótábor anyagából kedden nyílt kiállítás a Pécsi Kisgalériában, míg teg­nap Sellyén a múzeum galériájá­ban „tett pontot” egy tárlattal H. Barakonyi Klára és Herceg László az ott töltött néhány napos alko­tófolyamatra. A Pandúr József vezette Med- gyessy Ferenc Művészeti Műhely idén ismét Kővágószőlősön dolgo­zik, ezúttal július 21-től töltenek egy hetet a faluban. Az alkotótelep egyik érdekessége, hogy érték­mentésről is szó van, mondja Pan­dur József, hiszen a művekkel a XIX. század fordulóján emelt há­zakra, tehát az építészeti értékek megóvására is felhívják a figyel­met. A másik „csemege”, hogy a munkába három déjelőttön hely-

Next

/
Thumbnails
Contents