Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-13 / 189. szám

RIPORT 2003.JÚLIUS 13. A magyar Bonnie és Clyde A rendőrök koporsóban szerettek volna látni bennünket - írta könyvében a magyar Bonnie és Clyde néven emlegetett bűnöző­páros egyik tagja, Novák Tünde, akinek börtönmemoárjaiból játékfilmet készít Deák Krisztina. A huszonhétmilliós bankrab­lással indító, Miskolcon bujkáló duó ellen öt évig tartott a haj­tóvadászat, mígnem közlekedési szabálysértés után rálőttek egy rendőrre. Ezután kommandósok szállták meg a várost, és két nappal később elkapták őket. A férfi, Fekete László fel­akasztotta magát a cellájában. Napra pontosan öt évvel azután, hogy találkozott Tündével. A nőt tizenegy évi fegyházra ítélték. ■ - Ritka, hogy egy férfi és nő bűnözőpáros ilyen erős érzelmeket tápláljon egymás iránt - véli dr. Németh Zsolt kriminológus. - Ezzel gerjesztettek bizalmat környezetükben, ezért rejtőzhettek el öt teljes évig, találhattak albérletet, bérelhettek lakást papírok nélkül. Ez hosszú idő volt, fe­szültségben éltek, csak egymással beszélhettek titkukról, ez pedig nem hétköznapi tudatállapot. Ahogyan nem hétköznapi bűnözők voltak, hiszen intellektuális háttérrel szisztematikusan min­dent előre megterveztek, alaposan felkészültek. Biztos, hogy környezetük félreismerte őket, talán ha normális körülmények között próbálkoznak, vitték volna valamire, mégis az üldözendő érvé­nyesülést választották. Történetük nem mondható mindennaposnak. 11 - Talán megszabadulok a ren­geteg fájdalom egy részétől, hi­szen a bűnözők lelke senkit nem érdekel - indokolta meg Novák Tünde, a magyar Bonnie és Clyde-ként emlegetett bűnöző­páros egyike, hogy miért vállal­kozott magánzárkájában napló­írásra. A börtönmemoárból Deák Krisztina éppen mozit forgat. A rendezőnő ugyan felismerte, hogy izgalmas krimiként vagy egy hajtóvadászat leírásaként is megállná a helyét a sztori, ámde Az amerikai Bonnie és Clyde a múlt század harmincas éveiben több tucat bankot fosztott ki, tizenöt embert ölt meg. Clyde Barrow-t és menyasszonyát, egyben gengsztertársát, Bonnie Parkért 1934-ben a rendőrök szitává lőtték mint filmest mégis inkább a tragi­kus szerelmi szál érdekli. Ennek megfelelően nem szándéka, hogy dokumentumfilmet készít­sen az események főszereplőiről és az általuk elkövetett bűn- cselekményekről. Tény, hogy a magyar kriminológia máig egye­dülálló, huszonhétmillió forintos bankrablással, rendőr elleni fegy­veres támadással is járó epizódja nagy és elsöprő szerelemmel kezdődött. A tizenhét éves nyíregyházi Novák Tünde alkoholista, mun­kanélküli nevelőapa, életével te­hetetlen anya, intézetben nevel­kedő testvérek családi hátterével 1995. július 12-én ismerkedett meg egy bank biztonsági őrével, Fekete Lászlóval. A találkozásból szerelem és bankrablás lett első látásra: két héttel ezután úgy döntöttek, egyik éjszaka kirámol­ják a bank páncéltermét.- A rablást a lány javasolta, sőt a további bűncselekmények­nek is ő volt az értelmi szerzője, ő figyelt a legapróbb részletekre is - emlékezett dr. Solymosi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának vezetője. - Neki köszönhető, hogy a pénz el­tűnését csak a reggeli nyitáskor vették észre, amikor már fél nap előnyük volt. Biciklijeikre huszonhétmillió forinttal tömött hátitáskákat sze­reltek, és belekezdtek öt évig tar­tó, szüntelen menekülésként fel­fogható közös életükbe. Sáros­patakon, majd Hernád-völgyi fal­vakban, kempingekben bujkál­tak, egy évvel a bank kifosztása után bevették magukat Miskolc­ra, ahol különböző bérelt laká­sokba költöztek. Itt határozták el egy pénzszállító autó kirablását. Novák Tünde, a Miskolci Bonnie és Clyde című könyvében részle­tesen leírja, hogy három aktát ké­szítettek: az egyikben a fegyve­rekről szóló cikkeket gyűjtötték, a másikban a pénzszállító autók megtámadásáról szóló híradáso­kat, hogy a mások által elkövetett hibákat ők már ne kövessék el. A pénzszállítót magukat rendőrnek kiadva több gépjármű felhaszná­lásával készültek kirabolni. Kisebb hadseregnek való fegy­vert és lőszert is beszereztek, sőt rendőrségi adások lehallgatására alkalmas URH-rádióra is szert tet­tek. Novák Tünde meg is írta nap­lójában: sokszor csak ennek a ké­szüléknek köszönhették, hogy nem futottak a rendőrök karjaiba. Bűnügyi tudósításokból vették azt az ötletet is, hogy ikresített rendszámot készítsenek, az ösz- szelopott rendszámokból a meg­felelő betűket és számokat illesz­tették össze. Terepjárót loptak, amelyre golyóálló lemezeket he­gesztettek, militaryboltokban olyan anyagokat, jelzéseket, fel­szereléseket vásároltak, amelyek­ből az eredetihez megtévesztésig hasonló kommandós egyenruhát készítettek. A gépkocsikhoz soro­zatos fegyveres rablással jutottak, ami nem kis pánikot okozott Mis­kolcon. Ekkor már a teljes magyar rendőrség csak őket kereste, és körözést adott ki ellenük az Interpol is. A hajtóvadászat mel­lett félmillió forintos vérdljat is ki­tűztek a bűnöződuóra. Tetszett nekik, hogy az amerikai gengsz­terpároshoz hasonlították őket. Azonban nem a filmbéli golyózá­poros véget képzelték el maguk­nak, gondolták, ha elkapják őket, letöltik büntetésüket és összehá­zasodnak. Eljött 2000. április 12- e, a végzetes nap - jellemezte le­bukásuk kezdetét könyvében Novák Tünde. Miskolc belvárosá­ban áthajtottak egy piros lámpá­nál, és nem álltak meg az emiatt jelző rendőröknek, s menekülés közben belehajtottak egy buszba. Fekete rálőtt az őket üldöző rend­őrautóra, és életveszélyesen meg­sebesítette az egyik járőrt. Sike­rült elmenekülniük, de ettől kezdve egyetlen perc nyugtuk sem volt, a várost megszállták a kommandósok.- Két nap múlva már tudtuk, hol keressük őket - idézte elfogá­sukat a nyomozás vezetője. - Mi­után este megjelentek búvó­helyükön, a kommandósok által észrevétlenül körülvett garázs­ban azonnal lecsaptunk rájuk. Fekete László őrizetbe vételük után két hónappal miskolci cel­lájában nyakkendőjével fel­akasztotta magát, Tündével való találkozása ötödik évforduló­ján. Novák Tündét ettől kezdve éjjel-nappal figyelték, mert az­zal fenyegetőzött, követi a halál­ba szerelmét: hónapokat töltött egy elmegyógyintézet különle­ges, bekamerázott zárkájában. Később igénybe vehette kegye­leti jogát, virágot vihetett társa sírjára. Novák Tünde tizenegy évi fegyházat kapott, ez idő alatt még feltételesen sem bocsátható szabadlábra. Harminchárom éves korában, 2012-ben szabadul. Csontos Tibor Csatára készek a melegek? Egy hajdanvolt tévés, Radics Péter indította el azt a lavinát, amely jelentősen veszélyeztetheti ismert honi közéleti szemé­lyiségek karrierjét, státusát. Nemrégiben ugyanis listát közölt azokról az általa (el)ismert meleg honfitársainkról, akik szerinte sokat tehetnének a homoszexualitás magyarországi elfogadtatásáért. Többségük azonban egyelőre nem kíván Radics hívó szavára harcba indulni, sőt elítélik a magán­életükben vájkáló önjelölt forradalmárt. ■ Egyebek közt Antal Imre, Varnus Xavér és Friderikusz Sándor is „kikosarazta” Ra- dicsot. - Kikérem magamnak, hogy a szexuális beállítottságo­mat nyilvánosan taglalja - rea­gált a vicces kedvét ezúttal el­vesztő Antal. A nép Fridije csak annyit fűzött a dologhoz, hogy a maga részéről méltat­lannak tartja a témát. Az orgo­navirtuóz szintén hárított, R. P. felhívását hallva sebtében kije­lentette: nemi életét csak azzal osztja meg, akit érint. Mind­eközben az egyik bulvár heti­lap arról cikkezett, hogyan sza­kított egymással a 13 évig egy háztartásban éldegélő színész­páros, Alföldi Róbert és Csere László. A botrány ezúttal sem maradt el: a jelenleg Frankfurt­ban turnézó Csere ugyanis per­rel fenyegeti a magazint.- Disznóság, ahogy a média kihasználja a másságuk miatt védtelen helyzetbe kerülő em­bereket. Habár az is felháborí­tó, ahogy politikusaink viszo­nyulnak a problémához. Meg­esik, hogy ellenfeleiket úgy próbálják lejáratni, hogy hírbe hozzák őket - említi Vásárhe­lyi Mária médiakutató. Benkő Péter nemigen érti, miért kell nagydobra verni, kinek milyen a nemi érdeklődése. - Csak a teljesítmény és a tisztesség számít. Minden egyéb magán­ügy. Egyetértek Antal Imrével, aki kikérte magának, hogy bárki a nyilvánosság előtt a szexuális beállítottságát taglal­ja. Ismerünk kiváló ellenpél­dákat - Michelangelo, Passolini vagy Oscar Wilde - akikről ugyan tudjuk, hogy homoszexuálisak voltak, még­se ez alapján ítéljük meg őket, s örökbecsű műveiket. Úgy vé­lem, minden kulturált ember, aki a másik embert embernek tekinti, elfogadja a másságot. Ugyanakkor a leginkább érin­tettek intelligenciájáról is so­kat elárul, ha éppen a mássá­gukkal kérkednek. Mint ter­mészetjáró ember ugyanis pontosan tudom, hogy a ho­moszexualitás az állatvilágban sem természetes jelenség. Én tehát nem propagálnám ezt or­szág-világ előtt - summázza a színművész. Radics másként gondolja. A Washingtonból hazatért, a Margitszigeten sátortábort ver­ni készülő extudósító rögzíti: „...nem működik úgy a magyar társadalom, ahogyan kéne, milliárdosok vannak, miköz­ben nyugdíjasok nyomorog­nak. Meleg politikusok és tévé­sek nem merik vállalni beállí­tottságukat. A társadalom egy része semmitől sem fél, bármit meg mer tenni, a másik része retteg. Vagy a nyomortól vagy attól, hogy megbélyegzik.” R. P. régi barátja, Sváby András, aki annak idején a tv2 Napló című műsorában első ízben adott teret Radics „tanainak”, most neheztel pályatársára.- Péter nem kontrollálja ma­gát - jegyzi meg. Sváby ma már belátja, hogy az említett tévéri­port bumerángként ütött vis­sza, viszont fenntartja, hogy a kereskedelmi televíziók nem folytatnak kampányt a melegek mellett. Gyurkovits Tibor író elmarasztalja a tévéseket. - Nem lehet mindent kiteregetni. Tudomásul illene venni, hogy az embernek van intim szférá­ja, ahová nem szabad beleske- lődni. Az impotencia, a homo­szexualitás, az alkoholizmus egyaránt magánügy! Annak idején, amikor klinikai szak­pszichológusként munkálkod­tam, találkoztam olyan esetek­kel, amikor kimondottan ká­rosnak bizonyult, ha a féltve őrzött titok napvilágra került. Egy tehetséges matematikus is­merősöm például azért mene­kült öngyilkosságba, mert rá­döbbent - s többen szóvá is tet­ték -, hogy meleg. Vásárhelyi lerombolná a ta­bukat. Mint mondja, addig nem érthetünk meg egy jelen­séget amíg azt tabuként kezel­Sváby András megbánta, hogy a tv2 foglalkozott Radiccsal, s a melegekkel jük. - Mivel a tolerancia nem az erősségünk, ezért tisztelem azokat, akik (fel)vállalják más­ságukat - konstatálja. Sváby fi­gyelmeztet: Nyugat-Európá- ban már nem téma, ki hová húz; színt vallott Elton John, George Michael, sőt politiku­sok sem szégyellik nemi hova­tartozásukat. Vásárhelyi azon­ban óva int a túlzó kitárulko­zástól, biztos benne, hogy mi­felénk nem tesz jót egy felfelé ívelő karriernek, ha kiderül a ferde hajlam. A médiakutató megállapítja: a kisebbségben lévő melegek Nyugat-Európá- ban valamiféle védettséget él­veznek. Idehaza kiközösítés vár rájuk. Jóllehet egyes becslések szerint napjainkban 6-800 ezer azok száma, akik valószínűsít­hetően a saját nemükhöz (is) vonzódnak. Sz. Z. A. Mit mond a tudomány? ■ A homoszexualitás jelenségének szaktudományos kuta­tása csak a 19. században kezdődött. Ezt megelőzően a ha­gyományosan elítélő egyházi vélemény felülvizsgálása sem volt lehetséges. Manapság azonban változni látszik a köz­felfogás, hiszen világszerte keresztény-meleg imacsopor­tok, kisközösségek, gyülekezetek alakulnak. A genetiku­sok pedig immár a homoszexualitás „átcímkézését” ajánl­ják, mert szerintük ez csak nemi orientációs eltérés. Úgy fest, az örökletesség kulcsszerepet kaphat a jelenség vizs­gálatakor. Ezt a feltevést genetikai családvizsgálatok is megerősítették. Az amerikai Hammer 1993-ban az X nemi kromoszóma hosszú karjának 28. régiójában azonosította homoszexualitás fő típusának hajlamáért felelős gént.

Next

/
Thumbnails
Contents