Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-05 / 181. szám

6. OLDAL D E N C S HÁZAB EMUTATKOZIK 2003. Július 5., szombat Dencsháza Tófözentgyüfgy . - Najypeterd Nagydobba ; iSzjgetvar^ Botyka))eter(j ' .Mólvány Kisdobsza ',Nerneske cHobol Rózsafa;­■ P.ttend Kistamási _ ^ ' Gyöngyösmellék DENCSHÁZA # a j A falu gazdái A 647 lakosú helység polgármeste­re: Kobra Ottó (35 éves). Alpolgár­mester: Áshin Károly (46) vállal­kozó. Képviselők: Bánáti Zoltán (29) eladó, Csankó Elemémé (54) nyugdíjas, Darabos József (48) vál­lalkozó, Tim Tibor (42) villanysze­relő, Varga István (46) kőműves, Viljevác József (56) gépkezelő. Ki­sebbségi önkormányzat: Bogdán Gézáné (60) nyugdíjas állatte­nyésztő szakmunkás, Hollóst Zol­tán (30) gépkezelő, Kalányos Sán- domé (51) hivatalsegéd. Mb. kör­jegyző: Péter Józsefné (58). Iskola- igazgató: Fazekas Szilvia (43). Óvodavezető: Fogarassy Attiláné (46). Könyvtáros: Somogyi Sán­dorod (57). Háziorvos: dr. Koltai Éva (55). Védőnő: dr. Marton Ele­mémé (62). Családsegítők: Igrukz- né Bogdán Klára (38), Méhész Já­nosáé (41). Kurátorok: Somogyi Sándor (63) nyugdíjas, Darabos József (48) vállalkozó, Gyura Ist- vánné (48) nyugdíjas. _________■ denc shaza. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a dencsházai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET kirendeltséget működ tét a településen. Az intézmény anyagilag támogatja az önkormány- zatot, például az idősek napja és a falunap megszervezését. ■ Megkérdeztük a dencsházaiakat; Mit várnak a jövőtől?______ Vi rágosítás, közösségi munka Mezei Sándorné (50 éves) női szabó: - Már négy sziklakertet ké­szítettem, félszáz virágfajt nevelek, ritkaság a télálló kaktusz. Álmom, hogy télen is szá­mos növényem hozzon virágot. A szép környe­zet ugyanis meg­nyugtatja az em­bereket, tiszte­letre ösztökéli őket és akkor nem rongálnak. Még több cserje és kis díszfa növe­kedhetne az utcákon és virág bo­ríthatná a hídszegélyt, sőt a busz­várót is. Újra ültethetnénk rózsá­kat, ahogy ez szokás volt Tim Ti­bor tanácselnök idején. Akkor gyümölcs- és díszfákat is telepítet­tünk a ház előtt. Idős Bakos István (74) nyugdí­jas állatgondozó: - Őseim közt bíró, erdő- és legelőbirtokossági elnök is akadt. Az 1930-as évek­ben 100 gazda felépítetté a mai kultúrház előd­jét. Nem vártak idegen segítség­re a Darabos-, a Kiss-família tag­jai, Mezei József és Csankó Jó­zsef sem. A mai utódok is képesek erre, ahogy a mostani gyerekek is tudnának színdarabokat előadni - csak le­gyen, aki összefogja őket. Sose fe­lejtem Dani Sándor néptanítót, aki színjátszókört vezetett. Sike­res előadónak számított köztünk Faragó László és Pap Olga. Rácz Éva (20) igazgatási előadó: - Az ifjúsági klubot újjászervezné Egri Tamás. Programjukban mo­zidélután is szerepelhetne. Nyá­ron az iskolában lehessen kosa­razni. Kár, hogy a falunkba indu­ló utolsó busz késő délután nem várja be a vonatot. Sajná­lom, hogy az öreg és szép fá­kat kivágták a faluban. Kérem a fiatalokat, hogy közterületen ne rongálják a padokat és a fákat. Minél előbb épüljön egy 20-25 fős kisüzem - főként a leszázalékolt embereknek. Kár, hogy a sző­nyegszövést elsajátító nők most sem tudnak elhelyezkedni. ■ Múlt és jelen virágai Újra divatba jön a rózsa. Egykor szinte min­dén porta előtt díszlett belőle. A község külle­mében csinosodik. A felhagyott agyagbányák egyikében tavat hoznak létre, de a rekultivá­ció során sétáló- és pihenőhely is létesül. A településhez most is tartoznak külterületi részek, így Cser major vagy a középkorban is létezett Péterfa pusz­ta. Eltűnt, illetve közigazgatásilag máshová került 15 la­kott rész, köztük a több évszázados múlttal rendelkező Millér, Török föld, Bodorfa, Galambos, Jakabháza, Iván- telek. Minderről vall a községmonográfia és számos fa­lukrónika. Utóbbiakat Hidasi Imréné, Mányi Lajos és Tim Tibor írta. A mai helység látványosságait Csankó Elemémé nyugdíjas ismertette velünk. Ott jártunkkor is tapasztaltuk, hogy turisták haladnak át a falun, akik az Ormánságba igyekeznek Okorágon át. Nem véletlen, hogy élénk a kereskedelmi élet, hisz működik három ve­gyes-, illetve italbolt. Az utcán műszaki cikkeket is kínál­nak. Hamarosan nyit egy ruhakereskedés, várnak egy mozgó állateledel-árust. Mutatós a református templom a háborús emlékművekkel, a papiak, a volt iskola, a köz­ségháza a kékes tetővel, a művelődési központ faragott játékokkal teli parkja. Sok virágos kőris, japán akác és szivarfa nő. Nem egy ember, mint Takács Pálné, Takács Péter, Takács József, Wolf József, Wolf Ferencné végez társadalmi munkát a község javára. Mások, így például Balogh József, Balogh Sán­dor, Darabos József és Szekeres Sán­dor pénzt adományoztak az iskolá­nak és óvodának. Példásan szép portával rendelkezik többek között Csonka László, ifjú Bakos István és Tim Tibor. Tovább parkosítják a templom környékét, a lakók bevo­násával járdát újítanak fel, s tán újra rózsák kerülnek a családi ház előtti közterületre. Lakókat mozgósít a vö­röskereszt csoport (vezető: Dévényi Mariann), a lö­vészklub Kobra Ottó vezetésével. Népszerű a területi futballkupa mérkőzésein jeleskedő amatőr sportközös- ség (irányító: Bánáti Zoltán).________________ _____■ Ak ikre büszkék Az iskola falait és üvegfelületeit a diákok festményei díszítik a Hor­váth Lászlóné Horváth Erzsébet ve­zette képzőművészeti szakkör jó­voltából. Említhetnénk Vecsera Szabina, Dobai Márton, Kun Barna­bás, Kelemen Mercédesz munkáit. Sikeresen szerepel az énekkar Gombóc Ágnes, vagy a majorett tánccsoport Berkics Istvánné irá­nyításával. A diák sportkört Lőrinc Éva fogja össze. Az 1500, illetve a 3000 méteres távon jó teljesítményt nyújtanak Merényi Lilla, Harmath Csaba, Papp Zoltán és Matáncsi Klaudia. Utóbbi még csak 3. osztá­lyos. Büszkék arra, hogy az egyko­ri iskolás, Kiss Gabriella most né­met tanárnőként dolgozik itthon. Egy másik volt diák, Tim Nóra pe­dig a latin-amerikai tánc kategóriá­ban nemzetközi vetélkedőn is ért el helyezést. A szintén rég végzett Horváth Péter logisztikus és kör­nyezetmérnök, míg Fischer Csilla informatikus lesz. Támogatást kap az iskola a Dencsházai Tanulókért Alapítványtól, az SZM-től, Gás­Utóbbi a szín­házlátogatásra is ad pénzt. Wolf Fe­rencné igazgatóhelyettes elmondta, idén újabb számítógépeket kapnak és lehet majd internetezni.______■ S Z A PORCA BEMUTATKOZIK A FALU LAKOSSÁGA évek óta nem változik. Innen nemigen köl­töznek el az emberek, de nincs is új betelepülő. Eladó ház nincs, új épület avatására évek óta nem volt példa. A falu egyedüli vállalkozó­ja, egy kőműves, igen szép kivitelezésű házat készített magának. Tervei szerint be szeretné indítani a falusi turizmust a községben, ennek kivitelezésére szándékában áll a polgármesteri hivatallal szembeni romos épületet megvásárolni, s a telken egy vendégfoga­dót létrehozni. ■ Mi lesz az orvosi rendelővel? A faluban a helyzet változatlan, évek óta semmit sem javult a helyzet. A „régi” munkanélküliek legtöbbje ma is az, a te­lepülés pénze jórészt elköltődik a kötele­ző kifizetésekre, a maradékból meg a legfontosabb beruházások finanszírozá­sára kiírt pályázatok önrészét próbálják kigazdálkodni. Rosszabb a helyzet mint tavaly, akkor ugyanis még csak hátrányos helyzetű településnek szá­mított Szaporca, az idén viszont már a statiszti­kai adatok alapján halmozottan hátrányos hely­zetűvé váltak. Az itt élők ennek nem túlságosan örültek, a szegénység növekedése egyébként sem felemelő érzés a valamikor jobb napokat lá­tott falusiakban. Tenni ez ellen semmit sem tud­nak, küszködnek a nyomorral, a nélkülözéssel, az alkalmi munka adta feszültséggel. Ezen a ön- kormányzat megpróbál segíteni, ám nem sok si­kerrel, mivelhogy a falu erre fordítandó pénze nagyon kevés. Az elmúlt évben a legnagyobb beruházás­nak számított a CÉDE-pályázat pénzéből (10 százalékos önrész) a polgármesteri hivatal épületében kialakított orvosi rendelő, ám a használatbavétel körül máris gondok sorjáz­nak, ugyanis a háziorvos a néhány kilométerre lévő, könnyen elérhető, jobban berendezett, kémesi rendelőt helyezné előtérbe. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések még folynak, jelen pillanatban még nem dőlt el, hogy a szapor- caiak Kémesre járnak majdan orvosi vizsgálat­ra, avagy a hét meghatározott napján a helyi rendelő is működik majd. A kultúrház belső padozatát beltéri padlólap­pal burkolták, s bár a közösségi létesítményt igen ritkán veszik igénybe, azt azért szeretnék elérni, hogy legalább az épület belső környezete a ritka rendezvényeknek megfelelő külcsínt biz­tosítson. Itt működik, vagy jobban mondva itt ta­lálható a televízióval, magnóval felszerelt ifjúsá­gi klub. Működése esetleges, hiszen aki felelős a működtetésért, az Elcoteq-nél dolgozik, rendkí­vül elfoglalt, nincs sok ideje a szervezésre, no meg az éjszakázásra. Az idén kapják meg a pályázaton nyert két számítógépet a programmal, háttérgépekkel, in­ternetes hozzáféréssel együtt, amelyet a polgár- mesteri hivatalban fognak működtetni. Tagjai a Kémesen létrehozott teleháznak, nem is akar­nak kilépni a működtetést finanszírozók sorá­ból, hiszen a Kémesen tanuló szaporcai gyere­kek igencsak sűrűn igénybe veszik a kompute­res rendszert. Az idén abból a kevés fejlesztésre rendelkezé­sükre álló pénzből elsősorban út- és járdafelújí­tást szeretnének finanszírozni. A ravatalozó elő­terének kialakításához ugyanis tulajdonosi meg­osztás miatt nem kapnának támogatást, viszont a területkiegyenlítő pályázaton - amelyhez az ál­taluk is támogatott Ormánságfejlesztő Társulá­son keresztül jutnak hozzá - sikerrel szerepel­tek, a nyert pénzből újítják fel azt az utat, amely a templomtól vezet a falu széléig. ________Megkérdeztük; elégedettek-e a buszjáratokkal? Já ratsűrítésre lenne A kommunális adóból fizetik a szemétszállítást A település gazdái A polgármesternek a tavalyi vá­lasztáson ismét Kovács János kapott bizalmat, alpolgármester Kovács Lajos. A testület tagjai Szekeresné Gergely Gabriella, Bakó Zoltán, Kovács Attila és Lázár Tibor. Körjegyző Ormódi- né Konyhás Györgyi. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Bálint Ferenc­né, tagjai: Bálint Ferenc és Kele­men Mária. szaporca. dunantulinaplo. hu A településről készült összeállítást a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatta. Irta és szerkesztette: Békéssy Gábor Molnár Istvánné (nyugdíjas): Ne­kem teljesen megfelelő, hiszen ha én akarok menni valahová, mindig megtalálom a megfelelő járatot. Úgyhogy én telje­sen elégedett va­gyok a Volánnal, ugyanakkor tu­dom azt, hogy akik nem nyugdí­jasok, tehát kény­szerből sűrűbben kell utazniuk, gyakran panaszkod­nak, hogy nem tudnak meghatáro­zott időben a munkahelyükre érni. Őket kell elsősorban figyelembe venni, mert mi, nyugdíjasok már ke­vesebbet utazunk, és akkor is alkal­mazkodunk a járatok indulásához. Horváth Józsefné (háztartás­beli): Igenis nagy szükség lenne a járatok sűrítésére, ugyanis Sza­porca csak mel­lékvágány, ide csak délelőtt, meg kora dél­után kanyarod­nak be a volá- nosok, vasár­nap meg egyál­talán nincs já­rat. Márpedig, ha azt akarjuk, hogy a munka- nélkülieknek is esélye legyen a környéken adódó munkalehető­ségekre, akkor kellene több járat is, hiszen a harkányi idénymun­kások késő este már nem tud­nak hazajönni. szükség Papincsák Istvánné (szociális ellátott): Az biztos, ha a gyermek­kel kell menni sürgősen orvoshoz, rendelkezésünk­re áll a falubusz, eddig ezzel nem volt semmi probléma. Tehát a kisgyerekesek ilyen esetekben nem szenved­nek hátrányt a járatok elmara­dása miatt. Ugyanakkor ha ki aka­runk mozdulni a faluból, a gyere­kekkel együtt nagyon meg kell gondolnunk, mikor indulunk és meddig maradhatunk, mert ha le­kössük az utolsó buszt, nagy baj­ba kerülhetünk. ■ A falu arról híres, hogy az itt lakók még a lelkűket is kite­szik a gyerekekért. A telepü­lés szűkösnek mondható költségvetéséből a legtöbbet a nebulókra fordították eddig is, s akarják fordítani a jövő­ben is. Bár még nem tudják, milyen terheket jelent a szeptemberi beiskolázás, arra már most megesküdnek, mindenképpen marad a bevezetett ingyenes tankönyvjuttatás. Akik nem a kémesi iskolába járnak, azok­nak is jár a mintegy 10 ezer fo­rintos beiskolázási támogatás, az óvodások pedig 4 ezer forin­tos egyszeri segítségben része­sülnek. A település igen szerény sa­ját bevétellel számolhat. A nagy szegénység miatt csak kommu­nális adót vethettek ki, az ebből befolyó több mint 400 ezer fo­rintból fedezik a szemétszállí­tást. A jelenlegi szolgáltatóval elé­gedettek, már csak azért is, mert segíti a lakosságot a szab­vány tárolóedények beszerzésé­ben. Az önkormányzat ugyanis a kukák megvásárlására szánt összeget pályázat útján nyert pénzből akarja fedezni, s ha nyernek, akkor az önrészt a szolgáltató fedezi. Ebben az esetben minden háztartás in­gyen jut hozzá a szeméttároló­hoz. I

Next

/
Thumbnails
Contents