Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-05 / 181. szám
■ ■ 2003. Július 5., szombat RIPORT 7. OLDAL K U L T URA Fesztivál a gyógyfürdőben Kettős jubileumot ünnepelnek a hétvégén Harkányban: 180 esztendős a gyógyfürdő, és 10 esztendős a fürdőfesztivál. Az idei strandfieszta három színpadon zajlik szombat-vasárnap, és a hazai popmezőny legismertebb alakjai adják egymásnak a kilincset. A strand-színpadon indul a program ma 16 órától a Harka és a Pannónia együttes néptáncosaival, majd Márió harmonikázik, populárisabb vonalra hangolva a publikumot. Itt már otthonosan mozog Dopeman, aki a friss tévésztárral, Majkával mutatja be új közös lemezét. Forgách Gábor a részeges hanyatt esős mutatványával poénkodik, egy szicíliai énekes, Erox Martini magyarul énekel olasz dalokat és olaszul magyarokat, végül Szűcs Judit, és az ex-Neotonból Ádám és Éva nosztalgiabulit tartanak. A másik helyszín a Zsigmond sétány, ahol 10 órától koncertezik a Mistery Gang és a Menthol együttes, míg a művelődési ház előtt bál lesz, ahol a Royal húzza a talpalávalót. Vasárnap operettslágerek csendülnek fel Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor tolmácsolásában. Ugyanitt az igényes folkzenét kedvelőknek a Hétrét zenekar játszik, de fellép Kozsó, a Crystal, a Fiesta és a Unique is. A Zsigmond sétány esti programjában Tátrai Tibor latin gitárjátéka hallható, valamint a siklósi Szabó család dzsesszkoncertje pezsdíti a vért. Ezúttal is lesz bál a művelődési háznál. A strandbelépők mindenhová érvényesek. M.B.E. Rongyokból teremtett élettér Retextil: a szükség diktálta művészet bemutatkozása Kiállítás és művészeti alkotótábor: a hét végén ismét a közönség elé lép a pécsi Retextil Manufaktúra. A háztartási textilhulladék egyedi kézműves-iparművészeti újrahasznosítása nyomán sajátos tárgyak, műalkotások születnek. A retextil technika a háztartásban fellelhető rongy, régi, rossz ruhák újrahasznosítását - divatosabban recycling - takarja, egyedi technika és módszerek alkalmazásával. Először egyszerű kézi eszközökkel elkészítik az alapfonalat, majd ősi hagyományos kézműves technikával - ilyen a fonás, szövés, horgolás, csomózás, hurkolás - hoznak létre lakberendezési tárgyakat, iparművészeti termékeket. A know-how kifejlesztője Thiesz Angéla pécs-istenkúti esztéta és akcióművész, aki 1998-ban költözött a peremterületre. A család, más lehetőség nem lévén, a kőházat saját készítésű, háztartási textilhulladék alapú szőnyegekkel, bútorokkal rendezte be. Angéla idővel tökélyre fejlesztette a technológiát, megszülettek a fonal előállításához szükséges szerszámok. A kezdeményezést az Istenkúti Közösségért Egyesület karolta fel, és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány valamit a megyei munkaügyi központ támogatásával 2001 novemberében foglalkoztatási programot indított. Akkor 18, tartós munkanélküli és megváltozott vagy csökkent munkaképességű környékbeli munkahelye lett az egyesület Retextil Manufaktúrája. A pécsi Parti Galériában ma 19 órakor nyíló kiállítás e műhelyben készült termékeket vonultatja föl, és a technológiát is bemutatják a közönségnek. Az esemény egyúttal nyitánya az Istenkúton vasárnap kezdődő tíznapos művészeti alkotótábornak, ahová tucatnál több alkotót, köztük külföldieket is várnak. A manufaktúrának Pécsett a mostani a második kiállítása, ezenkívül a fővárosi Retorta Galériában, a Szombathelyi Képtárban illetve egy újpalotai vándorkiállításon láthatók jelenleg a munkáik. A kiállított művek nem csak esztétikusak, de igen praktikusak is FOTÓ: TÓTH L. Félszázezren a színháztalálkozón Csekély nyereséggel zárt a III. POSZT A III. Pécsi Országos Színházi Találkozó junius második hetében minden eddiginél nagyobb tömeget vonzott, ötvenezerre becsülhető a nézők száma. Az előre meghirdetett kétszáznál több programból mindössze kettő maradt el, és a végelszámolás szerint anyagilag sem zárt veszteséggel a fesztivál. Soha nem volt még a POSZT-on annyi ember, mint az idén, ezt igazolja az előadásokat megte- kintők és a szállodában szobát foglalók száma. A versenyprogramokat hivatalosan 10240-en látták, de ez a tétel nem tartalmazza a pótszékeken ülőket - készített rövid mérleget Simon István, a színháztalálkozó főszervezője. A fesztivál melletti fesztivált, az OFF-rendezvényeket 31 helyszínen 202 műsor jelentette, csupán két előre meghirdetett előadás maradt el a főszereplők betegsége miatt: Darvas Iván Sorstalanság című estje az Áfiumban, és a Színházcsiná- lók darab a Horvát Színházban. A belépős OFF-programokat 16 ezren teltintették meg, de a sétatéri és a Széchenyi téri ingyenes fórumok, előadások, fellépések nézettségét csak saccolni lehet, amit a vendéglátósok, szak- m a b e 1 i e k , ügyelők együttesen további 25 ezer főre becsültek. Mindent összegezve tehát félszázezer nézője volt a III. POSZT-nak, egy közepes magyar város tobzódott itt június 5-14. között. Naponta 680 ember a fesztivál miatt bérelt szállodai szobát Pécsett, ami meghaladott minden előzetes várakozást, és a programok meny- nyisége is nőtt húsz százalékkal. A város ennél nagyobb érdeklődésre már nincs szállodai kapacitásban felkészülve. Az önkormányzati és a minisztériumi hozzájárulás két év alatt 30-ról 50 millióra nőtt, s ha az összeg megduplázódna, akkor sem lehet az időtartamot kitolni. A III. POSZT egyébként nullszaldósan, vagy némi kis nyereséggel zárt, de még vannak kintlévőségei, tudtuk meg a kht. gazdasági vezetőjétől, Babarczy Etelkától. Az mindenesetre a találkozó rangját jelzi, hogy a szponzorok már maguk jelentkeznek be támogatónak. MÉSZÁROS B. ENDRE Futnak a képek Fúvós szeptett „Az idő a történések folyama és sodró árja. Minden, mihelyt feltűnt, már el is sodródott. Majd másik bukkan fel, de az is csakhamar elsodródik.” Marcus Aurelius, a filozófus császár gondolata az időről, amelyet az Elmélkedések negyedik könyvéből Huszti József fordításában idézünk, mottóként jelentik meg a Tíz perc (Ten Minutes Older: The Trumpet) című film elején, bizonyára azért, mert az idő e mű témája s főmotívuma is egyben. A forma alapelve, polifonikus hang- szerelésben. A szerkezetet is az idő tagolja, lévén a film hét különböző, egyenként tízperces mozgóképi novellából összerakott egész. Az egyes elbeszélések között az idő folyama hullámzik a vásznon, miközben halljuk az angol címben említett trombitát, kicsit oly módon, mint Isten hangszerszólóját a Hrabal könyve végén Esterházynál, még ha nála az Ur szaxofonon játszik is. Az egyes elbeszéléseket a mai filmművészet élgárdájának tagjai forgatták, akik elég nagyok ahhoz, hogy komolyan vegyék a mottó figyelmeztetését, s alávessék magukat a rendelkezésükre álló időkeret kényszerének, meghallván e szűk marokkal mért tartam üzenetét. A Marcus Aurelius által említett sodródás hullámverését. Ennek zúgása mellett Wemer Herzog tízezer évet fakaszt az őt megillető percekből. Nála egy dél-amerikai indián törzs tagjai számára váratlanul felgyorsul az idő: hirtelen kiszakadnak a kőkorszakból, védtelenül és gyanútlanul találkoznak a civilizációval, s ebbe belepusztulnak. A legszigorúbb fegyelemmel Aki Kaurismäki, Jim Jarmusch és Wim Wenders ragaszkodik az alaptémához. Náluk a tízperces formai keret és a motívum kibomlása tökéletesen egybeesik. Talán ezért érzem úgy, hogy az ő kisfilmjeik a füzér legjobbjai. Kaurismäki hősének nagyjából ennyi ideje van arra, hogy kilépjen régi cégéből, felkeresse menyasszonyát s vele együtt elérje Helsinkiben a Szibériába induló gyorsot, hogy ott szerencsét próbáljon. Nem sok babér terem majd neki, ezt fura kalapjáról lehet sejteni. De a vonatot eléri, pedig még jegygyűrűt is kell vásárolnia. Jarmusch hősnője színésznő, s a forgatás szünetében látjuk - egy készülő film inverzeként - egy lakókocsi belső terében, amely teljes mértékben nélkülözi a privát pihenés és az intimitás hangulatát: percenként benyitnak hozzá, s miközben magánbeszélgetést folytat telefonon, a mikrofonos éppen a ruhája alá dugdossa a készülékeit. Wenders hőse, úgy látszik, egy véletlen drog-túladagolás áldozatává válik, hacsak el nem jut a közeli, de most nagyon távolinak mutatkozó kórházba. Már-már reménytelennek tűnik a dolog, ám, mint a rendezőtől tudjuk, angyalok is léteznek, akik közül a legnehezebb pillanatokban mindig megjelenik egy. Spike Lee munkája inkább publicisztikai természetű, érdekes a tárgya (a legutóbbi amerikai elnök- választás eredményhirdetéséről szól a vereséget tudomásul venni csak nehezen képes vesztes párt szemszögéből), tanulságosan tárgyalja a média szerepét, de dokumentáló hangvételével nem illik zavartalanul az összképbe. Victor Erice realisztikus képei is elnehezülnek időnként, a mágikus tónus ellenére. Meglepően jó viszont Chen Kaige munkája: egy tragikomikus drámát villant fel. Hőse, minden jel erre mutat, beleőrült a Pekinget is átformáló modernizálódás következményeibe, amelynek áldozatává vált. Lerombolt lakása helyén nincs semmi, csak a puszta föld. A film erről a semmiről szól. Az idős férfi rakodómunkásokat fogad, akik, megértvén a helyzetet, imitált mozdulatokkal szállítják el a nemlétező bútorokat. Hogy a folyó sodrása milyen kegyetlen tud lenni, azt ennél a jele- netnél érezni leginkább, nagy imre Jim Jarmusch: Lakókocsi, belül, éjjel - a Színésznő: Chloe Sevigny Egy öregember emlékirataiból Lecsó cserépedényben Az elmúlt héten a Szívcentrum választékos és ízletes diabetikus ételeit élveztem, mégis az jutott eszembe, nem halhatok meg úgy, hogy sírba vigyem, az igazi lecsó titkát. Nem a vízben úszó gusztusta- lanságra gondolok, amit kapkodó háziasszonyok lecsónak neveznek, vagy igénytelen séfek kon- zervből kivéve a magyaros libamáj mellé löknek. Hanem, arra, amely tele van boldogsághormonokkal. Ilyent főzött Ditzendy Arisztid, a későbbi légifotós, éjszakánként a Karfiol Tröszt zöldségraktárában a potyadékból, ilyennel bűvöli vendégeit pécsváradi pincéjében a nyugdíjas főmérnök, Gódor András és sokszor főztem ilyent bográcsban, Mohácson, Erdős János festőművész ártéri nyaralójában, sok éhes szájnak. Legutoljára a nyelvész Gergely János barátomnál, lapos vaslábasban készült, munkarendi értekezlet napirendi pontjaként, bizonyítván, hogy nem az edény a legfontosabb. Bár, be kell vallanom, igazán fenséges ez az étel cserépedényben lesz. Ezt nem csak a ma kezdődő cserépvásár miatt mondom. A cserép őrzi az aromákat. Először, tisztázzunk néhány félreértést. Ilyen, hogy a paradicsom nem rontja el az ételt! Elrontja. Ha sok, keserűvé teszi. A hagyma túltengése túl édessé. A mindenbő1 azonos mennyiséget használók trampliságára nincs mentség, s azokéra sem, akik mindent egyszerre dobálnak a főzőedénybe. S az sem igaz, hogy a satnya, hibás, fonnyadt paprika, még jó lecsónak. Némi intellektussal megértjük, hogy itt a vezér ízt a paprika adja, tévés nyelven ezt nevezzük főfény-nek, amit a hagyma ízével derítünk, s a kontra íz, az ellenfény vagy gégén a paradicsomtól van. De nem főtt hozzávalókat zagyválunk! Pároljuk! Párólt, mégis a nagy vétségek közé tartozik, ha valalti vízzel ereszti föl az ételt, hogy le ne égjen. Vannak persze drámai helyzetek, amikor csak egy löttyenetnyi víz segít, mert elfelejtettünk keverni, de a kiszáradást másként kell pótolni. Ha a hagyma mennyiségét vesszük alapul, paprikából há- rom-négyszer annyi kell, paradicsomból majdnem annyi, mint a hagymából. A töltelék anyag - krumpli, cukkini, padlizsán csillagtök - alig haladhatja meg a hagyma mennyiségét. A főzés a beszerzésnél kezdődik. Hagymából többfélét veszek. Kis tömör makóit, amely szétfő, szaftot ad, s pogácsa- vagy lila hagymát. A friss íz miatt főzőhagymát is. Paprikából csak a húsos példányok, s a zöld, piros, lila színűek jöhetnek szóba. Sárga, legföljebb, ha bogyiszlói. Az elfajzott cecei paprikának vízíze van, akkor is, ha már nem fólia alatt nőtt. Egy-két paradicsompaprika sokat tehet a szaft minőségéért. Paradicsomból is válogatok nagyobb és kisebb példányokat. Vigyázok, hogy minden friss legyen. A makói hagymát vékony szeletekre, vagy nagy kockákra vágom, a lilát és a főzőt vastagabb szeletekre. A paprikát gyémántvágással háromszögletesre. Néhány egészségesebb magházáról a magot lekaparom, és a belsejét ösz- szevágom. Finom kis diós illatot és ízt ad majd. A paradicsomot forró vízbe mártva meghámozom. Ha padlizsán, cukkini vagy csillagtök lesz a töltelék, azt hámozás után szeletelem és lesózom. Háromszor annyi füstölt szalonnát, mint amit egy derék háziasszony elégnek gondol, vastag csíkokra vágva kisütök. Majd kiszedem a szalonnát a zsírból. Az állati termékeket elutasítóknak tehetünk annyi engedményt, hogy margarint használunk, de ebből is háromszor annyit, mint amennyitől egy fogyózó úrinő már felsi- kolt. Am ezt a zsiradékot füstölt sóval vagy olajjal ízesítsük kicsit. Ne főzzünk nagy lángon. A zsiradékba először beletesszük a paprika háromnegyedét és az apróra vágott hagymát. Kevergetjük, míg levet ereszt. Ha nagyon nem akar, belevágunk egy paradicsomot. Ha már van leve, levesszük a .tűzről, fűszerpaprikát szórunk rá, megkeverjük, beletesszük a többi hagymát és paprikát, majd vissza a közepes tűzre. Ez a módszer azért is jó, mert néha nem fér el egyszerre edényünkben az összes paprika. De eddigre, roggyant kicsit. Most félig lefedjük, de még sűrűn kevergetjük, míg bőséges levet ereszt. Ezt megsegíthetjük egy újabb félbe vágott paradicsommal. Ha levet eresztett sózzuk. Ha krumplival gazdagítjuk, most szórjuk bele kockára vágva. Ha mással, megvárjuk míg rotyog a bő lében tíz percig, ekkor adjuk hozzá a maradék paradicsomot cikkekre vágva és a padlizsánt vagy cukkinit etc. de itassuk le róluk előbb a sós lét. Most már alig kell keverni. Lassú tűzön főzzük, míg az utolsó zöldség átpuhul. Nem főzzük szét! Ha nem kapkodtuk be még mind a sült szalonnákat, a maradékot visszadobhatjuk a végén. Tálalás előtt hagyjuk lefödve pihenni. Az egyállagú mártásra ugyan azt mondja gimnazista lányunk, hogy pfuj, csupa zsír! Holott tömény vitamin eszencia, amire épp azoknak van a legnagyobb szüksége, akik fogyókúrákkal sorvasztják szervezetüket. Aki ad magára, kifelejti a krumplit. S nem a boltban veszi meg a mirelit galuskát. E helyett, a liszthez, sóhoz, tojáshoz egykét zúzott fokhagymát s némi gyömbérport is ad, aztán gyúrja meg a tésztát, s szaggatja a lobogó sós vízbe. Én a nagyméretű no- kedlikat kedvelem a tejfölös lecsóhoz, mert tejföl nélkül nem baranyai az étel. Ehetjük burgonyapürével, köles- vagy rizskásával is, de ne főzzük bele. Csak a tányérban kell össze keverni, amúgy rácosan. Másnap, szeletelt, sózott, fűszerezett húst vagy halat hirtelen átsütünk, majd a maradék lecsóban megpároljuk, s új ételként kínáljuk. A sauvignon blanc harmonizál vele, de száraz cserszegi fűszeressel is kísérletezhetünk. Próbálják ki, amíg íze van némely paprikának. Lehet, hogy az EU-szabvány, már csak a műanyagízű paprika és vízízű paradicsom termesztését engedi. Abból pedig én sem tudok igazit főzni. BÜKKÖSDI LÁSZLÓ
