Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-29 / 175. szám

2003.JUNIUS 29. GAZDASAG 5 Ellenőrzött kényszer Már csak két nap, és kezdhetnek aggódni a kényszervállal­kozók, illetve az őket foglalkoztató munkaadók. Július else­jétől ugyanis életbe lépnek a munka törvénykönyvének színlelt vállalkozói szerződéseket érintő rendelkezései. A munkaügyi ellenőrök eztán pontosan meghatározott szempontok alapján minősíthetik át - akár visszamenőle­gesen is - munkaviszonnyá az általuk színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződésnek minősített megállapodáso­kat. A beígért önfoglalkoztatói alkalmazás egyelőre sehol, a tét pedig nem kicsi: a kényszervállalkozások száma köze­lít az egymillióhoz, vagyis ennyi ember egzisztenciája kerül­het veszélybe. Bár a kiskapuk már most látszanak. §! A szakmai szervezetek többsége a szerződések átfo­galmazásával igyekszik leg­alább látszólag betartani a szabályokat. Az egyik „egér- út” például a társasággá ala­kulás lehet, mivel nemrég ki­derült: az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Fő­felügyelőség (OMMF) csak a természetes személyekre - egyéni vállalkozókra, szám­lás magánszemélyekre - fi­gyel, a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat nem vizsgálják. Ennek oka pedig az, hogy a két társaság között létrejött polgári jogi szerződésből nem derül ki, ki is végzi a munkát. Csizmár Gábor, a szaktár­ca politikai államtitkára állít­ja: a két nap múlva életbe lépő jogszabály-módosítás nem érinti a korábbi gyakor­latot, csupán pontosították a munkaviszony fogalmát, az­az az ellenőrök a korábbi gyakorlathoz képest sokkal egyértelműbb szempontok alapján minősíthetik át mun­kaviszonnyá az általuk szín­leltnek ítélt szerződéseket.- A főfelügyelőség mun­katervét a törvénymódosítás nem változtatta meg - jelen­tette ki lapunknak Csizmár Gábor. - Ugyanakkor érzé­keltük néhány szakma - új­ságírók, fuvarozók, vagyon­őrök, biztosítók - fenntartá­sait, ezért kiadtunk egy út­mutatást a megyei felügyelő­ségeknek, ha színlelt szerző­désekre bukkannak, első al­kalommal csak figyelmeztes­sék a munkaadókat, még ne büntessenek. Bírságot akkor szabnak ki, ha a jogellenes állapot a második ellenőrzés során is fennáll. A munkaügyi tárca politi­kai államtitkára úgy véli, a kényszervállalkozók egzisz­tenciája nincs akkora ve­szélyben, mint azt az utóbbi időben hallani, mivel szerin­te a munkaadók ki tudnák fizetni a közterheket - ám számukra olcsóbb és kényelmesebb a törvényesség határán egyen­súlyozni. A hónapok óta ígért önfoglalkoztatói alkal­mazásról elmondta: őszre a törvényhozás elé szeretnék vinni, hogy 2004. január 1-jé- től már alkalmazni lehessen. Részleteket egyelőre nem árult el, ám'azt már tudni, hogy az önfoglalkoztatás azon egyéni vállalkozók szá­mára kínál alternatívát, akik munkájukat maguk végzik, s éves árbevételük 90 százalé­kát egyetlen megbízótól kap­ják. Számukra a munka tör­vénykönyvéből átemelnének bizonyos jogokat és juttatá­sokat, ám hogy melyek lesz­nek ezek, az még kérdéses.- Keskeny pallón egyen­súlyozunk: az, hogy az egyé­A munkaügyi ellenőrök szerint az egyéni vállalkozó vagyonőröknek a fegyvert is bérelniük kellene tének főtitkára. - S ez üdvöz­lendő, hiszen ha a jelenlegi helyzetet kampányszerűen kezdenék vizsgálni, az senki­nek nem lenne jó.- A lapkiadó vállalatok is érdekeltek a helyzet tisztázá­sában, de ezt kizárólag tiltás­sal nem lehet elérni. Olyan alternatívára van szükség, ame­lyet minden oldal el tud fogadni. Burány iu leveléből az derül ki, hogy ni vállalkozások megszűnje­nek, ugyanúgy nem érde­künk, mint ahogy az sem, hogy a munkaviszony fogal­ma kiüresedjék, s mindenki vállalkozó legyen - mondta Csizmár Gábor.- Burány Sándor minisz­ter levelében megerősítette, hogy július 1-jétől nem kell dömpingszerű munkaügyi ellenőrzésekre számítani - jelentette ki Pető János, a Magyar Lapkiadók Egyesüle­az önfoglalkoztató alkalma­zás ilyen lesz. Rugalmasabb viszonyokat teremt, méghoz­zá úgy, hogy az ellenőröknek bizonyos esetekben nem lesz jogalapjuk az átminősítésekre - mondta Pető János. A munkaügyi ellenőrök nemcsak a szerződések tar­talmát, hanem a munkavég­zés körülményeit is vizsgál­ják. Ilyen többek között az, hogy a vállalkozó a saját eszközeivel dolgozik-e. A legtöbb esetben ezt úgy „védik ki”, hogy a munka­adó bérbe adja a kényszer- vállalkozónak a berendezé­seit. Dr. Sasvári Árpád, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara budapesti el­nöke szerint a vagyonőrök az egyenruhát még bérel­hetik, de egyes eszkö­zöknél ez nem lehetséges.- A munkaügyi ellen­őrök szerint az egyéni vál­lalkozó vagyonőröknek a fegyvert is bérelniük kelle­ne, illetve csak alkalmazott lehessen vagyonőr. Mi azonban ezt nem tartjuk jó ötletnek. Húszezer egyéni vállalkozó dolgozik ezen a piacon, s már így is alulfize­tett a szakma. Ha ezt a réte­get ellehetetlenítik, azzal csak a feketemunkások tá­bora gyarapodik. D. T. HÍREK Pusztul a cukorrépa, de nincs hiány IS Az aszályos időjárás miatt az idén 15-20 százalékos cukorrépatermés-kieséssel lehet számolni, ennek el­lenére - a meglévő készletek miatt - belső ellátási problémák nem lesznek. Fischer Béla, a Magyar Cukor Rt. és a Cukoripari Egyesülés elnöke elmond­ta: a termés 10 százaléka már elpusztult, és az idő­járás miatt további kiesés várható. A cukorgyárak idén várhatóan 260-270 ezer tonna cukrot gyártanak, I szemben a múlt évi 341 ezer tonnával. Közepes lesz a búzatermés? HA Gabonaszövetség szerint az idei búzatermés 3,2 millió tonna körül alakul, ami fedezi a belföldi szük­ségleteket, és 400 ezer tonna exportot is lehetővé tesz. Makay György, a szövetség főtitkára elmondta: a várt termés kisebb az agrártárca által május végén becsült 3,5 millió tonnánál, ám több a termelők által korábban prognosztizált 2,8 millió tonnánál. I Elfelejtett menzák és éttermek ■ A munkahelyi és iskolai étkezés az utóbbi években szinte drámai mértékben visszaesett. A vizsgálat sze­rint míg 1989-ben a válaszadók 52 százaléka az üze­mi vagy iskolai konyhán evett, manapság a 15 éves és idősebb lakosságnak csupán az egynegyede étkezik üzemi étteremben, vagy menzán. A felnőttek 54 szá­zaléka sohasem étkezik hagyományos éttermekben. Budapest is váija az EasyJetet j H Nyolcvan európai repülőtér, köztük a budapesti küld­te el pályázatát az EasyJet gépeinek fogadására - kö­zölte az agresszív terjeszkedésbe kezdő brit „fa­pados” légitársaság. Az olcsó légiközlekedési piacon tevékenykedő legnagyobb európai céghez 20 ország­ból érkezett válasz arra a múlt héten kiküldött fel­hívásra, amely azt volt hivatva felmérni, hol van foga­dókészség az alapszolgáltatást nyújtó gépekre. A Wal-Mart is megérkezett H Megjelent Magyarországon a világ legnagyobb kis­kereskedelmi hálózata, az amerikai Wal-Mart. A cég­óriás hazánkban a Tesco, az Auchan és a Cora riváli­sa lehet - már persze ha egyáltalán befektet. Az álta­la alapított Global Sourcing Hungary Kft. feladata ugyanis a piackutatás, ám könnyen lehet az első híd­főállás is. Ha így van, az alaposan felforgathatja a piaci viszonyokat. Kérdés, hogy a Wal-Mart vajon új áruházakat épít-e vagy hálózatot vásárol. Az év beruházása Komáromban 8 Új üzemet épít a komáromi ipari parkban a taj­vani tulajdonú Foxconn Hungary Kft. A 45 millió dollár értékű zöldmezős beruházás keretében fel­épített új üzemben számítógépekhez, mobiltelefo­nokhoz és szórakoztatóipari termékekhez gyárta­nak majd alkatrészeket, a termelés 2004 márciu­sában indul. A gyár kezdetben 30, két év múlva már 1500-1700 embernek ad munkát. Komárom­ra a jó közlekedési infrastruktúra és a képzett munkaerő biztosítottsága miatt esett a választás. A komáromi ipari park első és eddig legnagyobb betelepülője a Nokia. A 160 magyarországi ipari park közül ez az egyik legsikeresebb - ám többről már nem mondható el ugyanez. Idén 24 parktól vonhatják meg az ipari park címet, mert nem tud­ták betelepíteni vállalkozásokkal. Bajban a tojástermelők U Napjainkban egy tojás átlagosan 9,5 forintba kerül, míg az önköltsége 12,5 forintot tesz ki. így egy-egy tojáson je­lenleg a tojástermelők ráfizetése mint­egy 3 forint. A valós tojásár jelenleg 5-15 forint között ingadozik darabon­ként - állítja Bokros Zsigmond, a tojás­szövetség intézőbizottságának tagja. Magyarországon évente mintegy 2,8 milliárd tojást fogyasztanak az embe­rek. Az elfogyasztott tojásoknak csak mintegy felét állítják elő az intenzív to­jástermeléssel foglalkozó gazdaságok. A többi általában a kisebb üzemekből és a kisgazdaságokból ellenőrizetlenül jut a piacra. Zavaró tényező még az is, hogy további 500 millió tenyésztojás kerül piacra évente, amelyből szintén étkezési tojásként adnak el egy bizo­nyos hányadot. A tojástermelők bajait fokozza, hogy a globális húspiaci vál­sággal összefüggésben szinte lehetet­len levágatni a selejttyúkokat. (Ezek az állatok befejezték az úgynevezett - 52 hetes - tojóciklust.) Ebben az év­ben a kétmillió selejttyúkból csupán 300 ezer került vágóhídra. A különbö- zetet a termelők kénytelenek élőállat­kereskedőknek értékesíteni, illetve élő állatként közvetlenül a lakosságnak eladni. Az ilyen tyúkok később a ház körül, illetve a kisebb üzemekben to­vább tojnak, így rontják a termelők piaci esélyeit. BEFEKTETÉS Most érdemes takarékoskodni Az átlagemberek is bőrükön érez­hetik az elmúlt hetek pénzpiaci beavatkozásainak hatásait. A fo­rint leértékelődése megdrágítot­ta a külföldi utazásokat, a deviza­hiteleket, és emelni fogja a kül­földről származó termékek árait. Ugyanakkor a korábbiaknál sok­kal jobban járnak azok, akik most fektetik be pénzüket. H A kamatemeléseknek a kedve­zőtlen hatások mellett van egy szívderítőbb hozadéka is: ismét érdemes odafigyelni a korábban meglehetősen kevés hozamot pro­dukáló bankbetétekre. Ma már nem ritka, hogy a betéti kamat el­éri vagy meg is haladja a 6 száza­lékot, de olyan bank is van, ahol a kamatszint eléri a 9 százalékot. Igaz, ez csak az ötmillió forint fö­lötti lekötések esetében érvényes, vagyis ebben az esetben is érvé­nyes a mondás, miszerint pénzt leginkább csak pénz képes fialni. De a viszonylag szerényebb ka­matszintet elérő betétek tulajdo­nosai sem panaszkodhatnak, hi­szen már a hozam ténye is felér egy kisebb szenzációval. A beté­tek kamatai ugyanis az elmúlt hó­napokban még az idén 4 százalék körülire várt infláció szintjét sem érték el, vagyis aki betétben tar­totta a pénzét, az egyben a lekö­tött összeg értékvesztését is kény­telen volt elkönyvelni. S a folyamatnak még nincs vé­ge: a legnagyobb magyar pénzin­tézet, az OTP Bank a héten jelen­tette be, hogy jövő hónap közepén emeli kamatait. Ám aki azt hiszi, hogy a jelenlegi helyzet örökké tart, bizony nagyot téved. Előbb- utóbb valószínűleg fordul a koc­ka. A jegybanki kamatemelés ha­tására megindul a tőkeáramlás az országba, ami csökkenti a állam­papír-piaci hozamokat, így ké­sőbb ismét alacsonyabb kamatok mellett lehet takarékoskodni. Ezt a várakozást jelzi a hitelintézetek kamatpolitikája is: csak a rövid tá­vú lekötésekre fizetnek 7-8 száza­lékos kamatot, a hosszabb távú befektetések kamatszintje jelen­leg is 7 százalék alatt van. (Á már jelzett 9 százalékos kamatszint is egy három hónapos, automatiku­san megújuló betétre vonatko­zott). A mostani kamatemelés ar­ra azonban feltétlenül alkalmas, hogy helyreállítsa a bankbetétek igencsak megtépázott renoméját, egészen addig, amíg a külföldi be­fektetők ismét úgy nem döntenek: érdemes a pénzüket forintalapú értékpapírokba fektetni. Persze mindez nem jelenti azt, hogy valamennyi bank auto­matikusan emelte betéti kama­tait. Még mindig van olyan pénz­intézet, ahol a betétek hozama nem éri el az 5 százalékot sem, ezért mindenképp érdemes kö­rülnézni, mielőtt valaki a lekötés mellett dönt. Az OTP például még mindig nem lépett, csak fontolgatják a kamatemelést. Persze nem csak a betétek szárnyalnak, az állampapírokba legalább ennyire érdemes fektet­ni. Néhány hónapja még csak 6-7 százalék közötti hozamot biztosí­tottak a magyar állampapírok 4-5 százalékos várható infláció mel­lett. Mára ez a 2 százalékos reál­hozam megduplázódott, és ha­sonló inflációs várakozások mel­lett 8-9 százalék hozamra számít­hatnak a befektetők. Fennáll persze annak a veszé­lye, hogy a magyar pénzügyi ható­ságok politikája még hitelteleneb­bé válik, és a korábbi folyamat folytatódik, ezért nem mindegy, hogy itthon a pénzügyi politika irányítói mit lépnek - és főleg mit mondanak. BUX-a Bankbetétek kamatai (%) 1hó 3hó 6hó 12hó ÁÉB Bank­9.00 7,50 7,25­9,00 1,50 7,28 Bu dapest Bank Prémium 4,50 5,00 4,90 5.00 4,90 5,00 4.90 5,00 •öj 'S <u e> Ő Ő CIB Bank Classic 4.50 4.50 4.75 4.75 4.75 4.75 4.75 4.75 II O :0 Citibank Tartós lekötés 6,50 7,30 6,40 7,20 5,70 6,50 5,20 6,00 ui ca o » 8 g ii Erste Bank Három havi rulirozó 7,25 S,2Ö HVB Bank Lekötött 7,35 7,75 7,50 8,00 7,25 7,60 7,30 7,65 Ir ter-Eu. Bank Lekötött 7.00 7.00 7.25 7.25 6.50 6.50 5.50 5.50 K&H Bank Lekötött 4,55 4,65 4.50 5,20 5,05 5,15 5,30 5,40 MKB Bank Pénzpiaci­8.45 8.45 8.45 8.45 OTP Bank Lekötött fix 4,00 4,20 4,75 4,95 4,50 4.70 4,50 4.70 Postabank Lekötött 5.00 5.00 5.50 5.50 5.50 5.50 5.75 5.75 Porsche Bank Lekötött 5,90 6,30 5,90 6,30 5,40 5,80 5,40 5,80 Raiffeisen Bank Lekötött 7.55 7.55 8.65 8.65 7.70 7.70 7.65 7.65

Next

/
Thumbnails
Contents