Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-29 / 175. szám

RIPORT 2003. JUNIUS 29. Attila, a magyarok ostora? Attila hun király birodalmá­nak az egykori Pannóniá­ban volt a központja. Törté­nészek szerint ez persze még nem azt jelenti, hogy rokonai lennénk Isten osto­rának. Mindenesetre Dudás Árpád zsadányi polgármes­ter szerint Attila és tíz- milliárd forintot érő kincse náluk van eltemetve. Egy vállalkozó Attila híres fa­palotájának felépítését ter­vezi Tápiószentmártonban, a hun királyi udvar általa feltételezett helyén. ■ - Erős testi felépítésű, iz­mos, középtermetű volt - jellemezte a királyt Attiláról írt életrajzában Bánki Vajk Emil. - Kerek fej, vastag nyak, sima fekete dróthaj, dús, rövid szakáll. Az egyet­len ókori történetíró, Priscos ismerte a hunokat, leírta Attila fából felépített városát, fatornyos, oszlopos, faragvá- nyos híres fapalotáját. Ennek újraépítését tervezi egy vál­lalkozó Tápiószentmárton­ban, a hajdani vár valószínű­sített helyén. Az ötszáz- milliós beruházás erősíti majd a szájhagyományt, amely szerint ott vagy a kör­nyéken lehetett Attila szék­városa. Ezért is avattak Atti- la-mellszobrot, sőt a csodaté­vő Attila-dombra is büszkék a helyiek. Mások szerint a Bánátban lehetett Attila székhelye, amit némelyek Szeged környékére tesznek. Zsadány polgármestere úgy véli, településük volt a hun birodalom központja.- Priscostól tudjuk, hogy Attila palotája és sírja a Du­nától 22 0 kilométerre, több folyó völgyében volt, ez pe­dig nem más, mint a Körö­sök völgye - állítja Dudás Elmés államférfiként, kiváló hadvezérként jellemezték a népvándorlás korának leghatalmasabb uralkodóját Árpád. - Húszezer kiló ara­nyat rejt a sír, ez mai áron tízmilliárd forintot ér. Zsa­dány neve görög-latinul fő­várost jelent, a környéken pedig negyven korhány van, ami ázsiai eredetű népek ki­rályi temetkezési helyét je­löli. Huszonöt érvem van ál­lításom mellett, amit még nem cáfoltak meg. A polgármester nemzet­közi Attila-konferenciát szervez, és tervezi, hogy a Feszty-körképhez hason­lóan megfesteti Attila híres catalaunumi csatáját is. Egymilliárd forintért. A magyarság eredetkuta­tói vallják, hogy Attila hun birodalma az európai álla­mok megteremtésének fon­tos előzménye. Egyesek szerint erre bizonyíték az is, hogy az unió elnevezés nem a számnévből szárma­zik, hanem a Hunnia szó­ból. Ezért is kellene szerin­tük európai színházakban most bemutatni egy Attila- drámát. Hadjáratainak kezdetén egy pásztor földbe ásott kar­don talált, amelyet a hunok Isten kardjának véltek, és e kard birtokában Attila a világ urának tartotta magát, meg is indult a Nyugatrómai Biroda­lom ellen. Végigdúlta Észak- Itáliát, bevette Padovát, Milá­nót és Aquileát. Szörényi Le­vente - aki Atilla, Isten kardja címmel zenedrámát is írt - egyik interjújában elmesélte, hogy tavasszal éppen Aqui- leában rendeztek tudomá­nyos tanácskozást azért, hogy helyesbítsék a Nyuga­ton barbárnak tartott hun ki­rályról alkotott képet. A fran­cia és olasz történelemköny­vekben ugyanis máig keleti barbárokként emlegetik a hu­nokat. Bóna István történész szerint az Isten ostora elneve­zést a középkori Itáliában ra­gasztották Attilára, egyetlen ókori írás nem említi, hogy így hívták volna. A legrosz- szabb jelző, amivel a késő antik világban ülették: Euró­pa elárvítója. Holott Attila nem fordult Rómának. Felvetik, hogy mivel Attila ezzel megmen­tette Európát, a keresztény világot, az amerikai Szabad­ság-szobor méreteivel vetél­kedő szobrot érdemelne. Bóna István úgy vélte, az At- tila-kultusz a magyar ön­vigasztalás része. Délibáb- kergetés, amely Árpád helyé­be Attilát állítja. Az igazi hu­nokból a valóság torzítása mesebeli hunokat faragott, és nemzetfenntartó ideoló­giát gyártott. Miközben a hun régészeti emlékekre alig nyolcvan éve bukkantak elő­ször, és a levéltárakban rejtő­ző, a hunokról szóló hiteles feljegyzések is csak a XIX. század végén váltak is­mertté. A gót Jordanes kró­nikája szerint Réka királyné halála után Attila új válasz­tottjával, Ildikóval töltött nászéjszakáján a torkára ömlő vértől megfulladt. Negyvenöt éves lehetett. Ró­mában úgy vélekedtek, meg­ölték. A legenda szerint egy szárazzá tett, majd elárasz­tott folyómederbe, hármas koporsóba temették. Való­színűbb, hogy ázsiai szertar­tások közepette éjjel és titok­ban egyszerűen a földbe rej­tették. Fiai alatt a hun biro­dalom szétesett. A hun nagy király halálá­nak 1550. évfordulóján hívei újra életet lehelnek a hun­magyar rokonság elméleté­be, az Attila-kultusz pezseg­ni látszik. Szentendrén Attila kardjára emlékeztető oszlo­pot avattak, Sorponban újra­állították a Rákosi által letil­tott Attila-szobrot. A rokon­ság hívei arra hivatkoznak, hogy hitet tett mellette Körösi Csorna Sándor, Pető­fi, Arany, Jókai, Gárdonyi. Mondják, e rokonság ott él a magyar nép hitében, re­géinkben, mondáinkban. A történettudomány nem tud mit kezdeni a hiedelmek­kel és szájhagyománnyal. Az viszont bizonyos, hogy a magyarok keleti ősei be­letartozhattak a Hun Biro­dalomba, tehát „hunok” voltak. Csontos Tibor Rokonság - bizonyíték ^nélkül ■ - A történeti Attila karizmati­kus, erőszakos politikusaikat volt, aki tűzön-vízen keresztül­vitte akaratát, miközben Euró­pát is átrendezte - mondja dr. Tomka Péter régész. - Sok ki- I rályi ház vezette vissza legiti­mitását Attila udvarára, min­denki igyekezett elődöt ke­resni magának. Az összeom- : lani készülő Római Biroda­lommal szemben a hunok jelentették az alternatívát. Nem véletlenül van Nyuga­ton kultusza a hun királynak. Társrendezőként Párizs­ban, Lahtiban vettünk részt róla szóló kiállítások készí­tésében, amelyek mégis a vérszívó szörnyeteg képét su­gallják. A legendák Attila-képe is sántít. A hun-magyar folytonosságot hirdető lelkes magyarok nem akarnak rosszat, amikor kiengedik ezt a romantikus gőzt. De hi­ányzik a megerősítés uralkodóink hunokig való vissza­vezetésére. Nem tudjuk, milyen nyelven beszéltek a hu­nok, csupán néhány török eredetű személynevet isme­rünk, ami nem kiindulópont. Lehetnek persze hun-ma­gyar, ahogyan avar-magyar áttételek is. Lehetünk a hu­nok rokonai, hiszen még mindig mi állunk hozzájuk leg­közelebb, de erre nincsenek bizonyítékok. „Vagyonőrnek még jó lesz!” Óriási a közfelháborodás a fadd-dombori kutyakínzás miatt. Mint is­meretes, egy telep biztonsági őrei lövöldözni kezdtek egy arra tévedő kutyára, majd egyikük az autója mögé kötötte az állatot, s száz méte­ren át így vonszolta a szerencsétlen jószágot. Az eb életét a helyi állatorvos több műtéttel sem tudta megmenteni. Az elkövetőket vár­hatóan kizárja a kamara, ám az eset a konkrét felelősségen túl több alapvető kérdést is fölvet. Például azt: kiből lehet ma vagyonőr? A va­gyonőrök szakmai alkalmasságát semmilyen jogszabály nem írja elő, s pszichológiai vizsgálatra is csak azokat kötelezik, akik fegyverrel látják el feladatukat. A pszichológus szerint egy komolyabb teszt során a vagyonőrök harmada alkalmatlannak bizonyulna. ■ Amíg valaki egy szakmában eljut a szakmunkásvizsgáig, ál­talában két-három év is eltelik. Ám ez a vagyonőrökre nem vo­natkozik. Nekik mindössze egy 300 órás tanfolyamot ír elő a tör­vény, s az így kapott hatósági en­gedély a szakmunkás-képesítés­sel egyenértékű. Már persze ha valaki valóban elvégzi ezt a tan­folyamot. Mert sok a kókler cég, amely úgy hirdeti magát, hogy náluk 1-2 héten belül megsze­rezhető a vagyonőr-igazolvány - állítja dr. Sasvári Árpád, a Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Ma­gánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke.- Gyakorlatilag bárkiből lehet vagyonőr, még tanulnia sem na­gyon kell hozzá - mondta. - Na­gyon sok tanfolyamon szabadidős rendőrök tanítanak, az ő részük­ről a számonkérés enyhén szólva esetleges. A vizsgabizottságban pedig a Belügyminisztérium által delegált elnök többnyire csak az eléje tett papírokkal találkozik, a jelöltekkel nemigen. A jelenlegi rendszer komolyságáról sok min­dent elárul, ha azt mondom: én még nem találkoztam olyan em­berrel, aki egy vagyonőri vizs gán megbukott volna. Emiatt persze borzasz tóan felhígult a szakma. Sasvári Árpád úgy véli, a jelenlegi százezer vagyonőrből mind­össze 30 ezer alkal­mas a pályára. Ez egyébként a mun­kaügyi hivatalok számlájára is írható, mivel ott az a szem­lélet, hogy ha valaki nem ért semmihez, „vagyonőrnek még jó lesz”. Emiatt a va­gyonőri pálya afféle „foglalkoztatási el­fekvővé” alakult át.- Hivatalos köve­telményrendszer hí­ján rengeteg múlik azon, hogy az egyes cégek milyen belső feltételeket támaszta­nak a munkatársaikkal szemben - állítja a ka­mara budapesti elnöke.- A tapasztalat az, hogy komoly szűrés, illetve követelmény­rendszer csak a nagyobb vállal­kozásoknál van. Az ő számuk 100-150, ami - ah­hoz képest, hogy 4000 vagyon­védelmi cég mű­ködik ma Magyaror­szágon - elég ke­vés. A va­gyonőri vállal­kozások zömét adó kis cégek­nek nemhogy továbbképzésre nincs pénzük, de még arra sem, hogy egyáltalán megvizsgálják, ki­ket is alkalmaznak. Az efféle kis­vállalkozások egyetlen fegyvere a piacon az alacsony ár, ami Sasvári Árpád szerint persze szintén kihat az általuk nyújtott minőségre.- Ma egy banki őr után órán­ként 500 forint plusz áfa óradíjat lehet felszámolni. Ebből persze még a cég is leveszi a maga ré­szét, s ami marad, az kevesebb, mint amennyit ma egy gyorsétte­remben lehet keresni. Ezért az órabérért nem lehet minőségi munkaerőt találni. Mi annak ide­jén javasoltuk, hogy a cégek szab- £ janak meg egy minimális válla­lási díjat, de a Versenyhivatal azt mondta, ha ezt kötelezővé tesszük, akkor árkartell miatt megbüntetnek minket. így aztán maradtak a jelenlegi áldatlan állapotok, mivel x a megrendelők még \ mindig jobbára az árat nézik, és nem a ■ \ szakmai hátteret. Jk Minőségi szak­mai szűrők, pszi­chológiai vizsgá­latok, rendszeres továbbképzések csak a nagy va­gyonvédelmi vál­lalatoknál van­nak. Vida Mi­hály, az Őrmes­ter Vagyonvédel­mi Kft. ügyveze­tő igazgatója sze­rint minden a cé­gek saját műkö­A bankok védtelen védői ■ A bő egy évvel ezelőtt történt véres móri bankrablás után renge­teg helyről lehetett hallani, hogy biztonságosabbá kell tenni a pénz­intézeteket. Az azóta elhunyt idősebb Lasz György biztonságtechni­kai szakértő, az In-Kai Security vezetője például nagy tetszést váltott ki azzal a javaslatával, hogy a bankokban legyenek elszigetelten, golyóálló üveg mögött figyelő biztonsági őrök, akik az egész helyisé­get belátják és ellenőrzésük alatt tartják.- A javaslatból a banklobbi ellenállása miatt nem lett semmi - állítja Sasvári Árpád, a vagyonőrök budapesti kamarájának el­nöke. - A pénzintézetek ugyanis túl drágának találták ezt a meg­oldást és megfúrták. Most ugyanaz a helyzet, mint a móri tragé­dia előtt. Tudok olyan bankról, ahol még kamerák sincsenek... dési rendszerén múlik. Elméleti­leg még az is megtörténhet, hogy valaki mindössze 300 órás tanfo­lyammal a háta mögött több száz­millió forintot kísér. Mindezt tény­leg csak cége válogatja. Mint mondta, szerinte a vagyonőr szak­ma fordulóponthoz érkezett. Ma­napság a felnyírt hajú, kétajtós szekrény kinézetű srácokkal Du­nát lehetne rekeszteni, de a joviá­lis, portás jellegű vagyonőrökkel is ugyanez a helyzet.- Többnyire hiányzik a hozzá­értés, a továbbképzés, a motiváció - állítja a szakember. - Ráadásul ami ma vagyonvédelem címén zajlik, az nem az. Nemsokára mindenki számára világos lesz, hogy a portaszolgálatnál sokkal nagyobb feladatok várnak ránk. ' Vida Mihály úgy véli, azoknak a cégeknek, amelyek alacsony árakon dolgoznak, esélyük sincs a felzárkózásra. Ám a nyomott tari­fáknak köszönhetően rendkívül magas - 25-30 százalékos - a feke­temunka aránya.- Egyszer már volt szó a szak­ma pszichológiai felméréséről, de az ötletet szép lassan elfelej­tették. A vagyonőrök harmada valószínűleg alkalmatlannak bi­zonyulna - állítja dr. Bilkei Pál, a Magyar Pszichológiai Társaság fegyveres szekciójának elnöke. Ő pedig tudja, mit beszél, hiszen több ezer vagyonőrt vizsgált már, jobbára a fegyverviselés engedélyezése kapcsán.- A standard vizsgálat három részből áll. Megnézzük a logikai kombinatív képességet, azt, hogy az illető a kritikus helyze­tekben hogyan és mennyi idő alatt dönt, valamint felmérjük azt is, hogy meddig terjed és mennyire tartós a figyelme. A pszichológus tapasztala­tai szerint a vagyonőrök 30-40 százaléka számára kifejezet­ten fontos a testi erő fitogtatá- sa, a hatalom érzete. Dr. Bilkei Pál szerint a fadd-dombori szörnyűség is ezt a gyengéjü­ket bizonyítja.

Next

/
Thumbnails
Contents