Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-20 / 166. szám
8. OLDAL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI 2003. JÚNIUS 20., PÉNTEK Pályázat a hátrányos térségekéit A beruházások megvalósulása idecsalogathatja a befektetőket A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) pályázatai beadásának az első köre lejárt. A pályázat nagy sikert aratott, az igényelt támogatási összeg kétszeresen haladja meg a rendelkezésre álló keretet, az ezekkel megvalósítani tervezett összberuházás mintegy 4, 3 milliárd forint. A programról Csordás Zoltánt, a Tanács munkaszervezetének, a pályázatot lebonyolító Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek a pályázati igazgató-helyettesét kérdeztük.- Mi volt a pályázat kiírásának a célja?- A cél - ahogy azt a pályázat neve is mutatja - a hátrányos térségek, települések felzárkózásának az elősegítése volt. A megvalósulást a térségi infrastruktúra fejlesztésével, a kistérség tőkevonzó képességének a javításával, valamint a zsáktelepülések közúti kapcsolatainak a fejlesztésével és felújításával kívánja a pályázat elérni. Zsáktelepülésből sajnos rendkívül sok van a régiónkban, gazdasági fejlődésük alapvető feltétele elzártságuk oldása, megszüntetése. A támogatás jogcímei a célokhoz igazodóan a zsáktelepülések útösszekötéseinek a felújítása és fejlesztése, munkahelyteremtő beruházások, a térség elérhetőségét javító beruházások, a vállalkozókat segítő szolgáltatások fejlesztése, informatikai, valamint a termelő és a humán infrastruktúrát létrehozó fejlesztések. A dél-dunántúli régióban a huszonkét kistérségből egyébként tizenhét számít a kiírás szerint hátrányosnak.- Kik pályázhatnak?- Nagyon széles rétegről van szó. Önkormányzatok, önkormányzati társulások, intézmények, vállalkozások, non-profit intézmények és egyéb szervezetek. Pályázati szempontból lényeges, hogy a megvalósítani kívánt fejlesztés a kiírásban meghatározott úgynevezett kedvezményezett kistérségben, vagy településen valósuljon meg. Ezek azok a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen szervezettől függ. A maximális támogatás jogcímektől függően 20 millió forinttól 200 millió forintig terjedhet. Vállalkozóknál 40-65 százalék a támogatás, az önkormányzatok, non-profit szervezetek esetében azonban a 80-90 százalékot is elérheti.- Miként lehetne összegezni a beérkezett pályázatok főbb tanulságait?- A pályázat nagy sikert aratott, a 141 pályázatban igényelt támogatási összeg kétszeresen haladja meg a rendelkezésre álló 1,3 milliárd forintos keretet. A projektekkel megvalósítani tervezett összberuházás mintegy 4,3 milliárd forint. Mind értékben, mind a pályázatok számát tekintve a legnagyobb igény a termelő és a humán infrastruktúrát létrehozó te- Az első szakaszban a régió három megyéje és a miniszterelnöki hivatal által jelölt négy független értékelő értékeli a pályázatokat a pályázati felhívásban közzétett szempontrendszer alapján. Ezt követően a tanács Regionális Programértékelő Bizottsága tekinti át a pályázatokat és azok értékelését, és ezek alapján a tanács számára elkészíti az előterjesztést. A támogatásról a döntést a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács hozza meg. A határozat még a nyáron megszületik, ami után az ügynökség menedzselése mellett megindulhat a tervek megvalósítása.- Várható-e a pályázat folytatása?- Előreláthatóan lesz folytatás, hiszen a területfejlesztésre szánt m J5% OA*Z$ák1el*pülé$ 15% «8A□ BC - szolgáltatás, képzés küzv, költségei 2 % «CA • 8 CC - termelő infra 42 % □ CD munkahelyteremtés 5 % elérhetőség 10 % humán infra 20 % a BB • vállalkozás segítő szóig. 3 % £3 CB - informatika 3 % meghaladó munkanélküliséggel sújtott térségek és települések, amelyek esetében a leginkább szükség van a felzárkóztatásra.- Mekkora az igényelhető támogatás mértéke?- Ez a jogcímtől és a pályázó mieten keletkezett. Ez érthető, hiszen amíg olyan dolgok hiányoznak, mint a gáz és a szennyvízcsatorna, addig nehéz befektetőket csalogatni a térségbe.- Hogyan választják ki a nyertes pályázatokat? források 80 százalékát decentralizált, azaz regionális és megyei szinten kívánja elosztani a minisztérium. A támogatási feltételek várhatóan nagyon hasonlóak lesznek az idei évhez. Program tizenkilenc hónapig Felkészülés az Európai Uniós pénzek fogadására A Regionális Felkészítési Program (Regional Preparatory Programme, RPP) 2001. novemberében indult hazánkban. Célja egy olyan átfogó szakértői támogatás nyújtása volt, amely képessé teszi a régió intézményeit a Strukturális Alapokból érkező pénzalapok megfelelő fogadására, a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésére. Az Európai Uniós Phare program megvalósítási lehetőségét egy olasz konzorcium nyerte el, amelyben az olasz Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium, valamint Piemont, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Basilicata és a német Brandenburg régiók szakértői vettek részt. Magyar részről a koordinációt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Gazdasági Minisztérium végezte. munkáját. Rendkívül fontos támo- . gatást nyújtottak a regionális tervezés munkálataiban, hiszen az olasz szakértők rengeteg gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel az elmúlt évtizedekben a Strukturális Alapok programozásában. Bár a régiók a 2004-2006 közötti csonka periódusban nem kaptak olyan önállóságot a programozásban, mint amilyen kívánatos lett volna, az RPP programnak elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a következő programozási ciklus hamarosan elkezdődő munkálataiba a régiós szereplők is nagyobb biztonsággal kezdjenek bele. A másik - talán sokak számára száraznak tűnő - terület, ahol az olasz szakértők segítsége sokat jelentett, a Strukturális Alapok adminisztrációja és monitoringja volt. A regionális fejlesztési ügynökségek a közeljövőben Közreműködő Szervezetként vesznek részt a Strukturális Alapok menedzsmentjében, ezért számos adminisztratív, technikai feltételnek kell megfelelniük, hiszen az EU nagyon szigorúan ellenőrzi a támogatási pénzek felhasználását. Az olasz szakértők által tartott szemináriumok éppen ezeket a sokszor bonyolult adminisztratív részleteket ismertették, megint csak a gyakorló szakember többlet tudásával. A harmadik terület, amelyben az RPP tevékenykedett, az úgynevezett kapacitásfejlesztés volt, vagyis az a törekvés, hogy a helyi szereplőket képessé tegyék arra, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű pályázatot készítsenek el. A régióban tartott interaktív szemináriumok talán legnagyobb tanulsága az volt, hogy nyilvánvalóvá tette a partnerség magyarországi és EU-s felfogása közötti különbséget. Míg a régióban működő partneri kapcsolatokat általában az tartja életben, hogy bizonyos forrásokhoz csak ilyen kapcsolatok igazolása révén lehet hozzájutni, addig az olasz régiók példái szerint ezeken a helyeken a partnerséget a helyi fejlesztés iránti elkötelezettség tartja össze. Ezeket a partneri viszonyokat nem lehet egyszerűen lemásolni, hiszen a helyi szereplőknek maguknak kell végigjárniuk azt az utat, amelynek során kialakul közöttük a bizalom, és megtalálják azokat a - nem feltétlenül pénzügyi - forrásokat, amelyeket az egyes szereplők bevihetnek a partnerségbe. Évtizedek alatt kialakult reflexeket természetesen nem lehet néhány hónap alatt megváltoztatni, de az RPP program fontos szerepet játszott abban, hogy elültesse a partnerség ilyetén értelmezését a régiós szereplők gondolkodásában, szintén segítve ezzel a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkáját. Mely ügynökség olyasfajta tevékenységével, mint amilyen a közelmúltban lezajlott EU-Projekt műhelymunka-sorozat volt, ugyancsak ezen fáradozik. Dél-Dmiántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. (66778) Rajzolódó stratégiai irányok Elkezdődtek a munkacsoport ülések A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által koordinált Regionális Innovációs Stratégia Dél-Dunántúl (RIS DD) program célja térségünk innovációs képességének a fejlesztése. A program keretében felálltak a szek- torális munkacsoportok, amelyeknek a feladata az, hogy áttekintsék a vállalkozások innovációs igényeit és meghatározzák azok fejlesztési igényeit. A munkacsoportok többségénél már kirajzolódnak azok az alapvető stratégiai irányok, amelyek a későbbi fejlesztési programok alapjait képezhetik. A különböző munkacsoportok eltérő területeket képviselnek, de szinte mindegyikükben felmerült a szakképzés, a hálózatos együttműködés és az új termékek fejlesztésének a szükségessége. A gépipar, fémfeldolgozás és elektronika munkacsoport vezetője Varga József, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A munkacsoport első ülésén a résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy a szakképzés színvonala süllyedő: az iskolák nem a vállalati-piaci igényeknek megfelelő képzést biztosítják. További gondként ítélték meg a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás nehézségét, és szükségesnek tartották olyan szakmai szervezetek bevonását a hitelezési folyamatba, akik figyelemmel kísérik a vállalkozások helyzetét és garanciát adnak a hitelkihelyezés biztonságára. A gépipar problémái között említették még, hogy kevés cég van jelen önálló termékkel, és fennáll a veszély, hogy a nagy sorozatszámban gyártott, magas szinten automatizált termékek gyártása átkerül az olcsóbb munkabérű országokba. Az élelmiszeripar és agrár-innováció munkacsoport vezetője Lukács György, a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója. A munkacsoport ülésén résztvevő vállalatvezetők között élénk vita bontakozott ki a biotermelésben rejlő lehetőségekről, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy szükség lenne olyan tanácsadói hálózat kidolgozására, amely a technológiai-termelési, illetve piaci információkat el tudja juttatni közvetlenül a termelőhöz, illetve a termelőktől érkező fejlesztési, piaci igényeket is képes kezelni. Flasonlóképpen egyetértés mutatkozott abban, hogy nagyon fontos az élelmiszerek követhetőségének biztosításához szükséges informatikai és technológiai rendszer kidolgozása, hiszen az EU nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerek biztonságára. A régiónkban nagy hagyományokkal bíró textil- és bőripar munkacsoport vezetője Temesvári Ferenc, a Hőgyész Vegyesipari Szövetkezet elnöke. A munkacsoport tagjai nagyon borúsan ítélték meg a szektor helyzetét, és sürgették a mielőbbi hatékony kormányzati intézkedéseket, melyek védelmet biztosítanak a távol-keletről beáramló, alulszámlázott importtal szemben. Szintén le- sújtónak ítélték a szakképzés színvonalát és fontosnak tartották a széthullott szakmai körök újjászervezését. A legtöbb cég nem rendelkezik saját termékkel, így félő, hogy néhány éven belül nem tudja már állni a versenyt az olcsó munkabérű országokkal. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a vállalatvezetők elsajátítsák azokat a készségeket, amelyek önálló termékek gyártásához és piaci bevezetéséhez szükségesek. Az egészségipar munkacsoport vezetője dr. Bellyei Árpád, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orthopaediai Klinikájának az igazgatója. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a RIS Dél- Dunántúl Program az egészségipar és egyéb ágazatok határterületein jelentkező fejlesztési lehetőségekkel foglalkozik, úgy mint: egészségipar és élelmiszer- ipar/agrárinnováció, egészségipar és turizmus, egészségipar és környezeti ipar. A fenti területek mellett a munkacsoport kijelölt olyan horizontális témákat is, amelyek fejlesztése a fenti területek mindegyike számára kiemelt fontossággal bír. Ezek a következők: biotechnológia, kutatási és diagnosztikai műszerfejlesztés, innovációs iroda kialakítása, a régióban meglévő kutatási eredmények piacosítását célzó intézményrendszer fejlesztése és együttműködési modell kialakítása, informatika az egészségiparban és az egészségügyi ellátó- rendszerben, regionális egészségügyi logisztikai rendszer ki- fejlesztése, komplex egészség- ügyi szolgáltatói rendszerek ki alakításának lehetőségei a Dél- Dunántúlon. A kulturális ipar munkacsoport vezetője Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. A résztvevők hangsúlyozták a kultúrában működő szereplők együttműködésének fontosságát, hálózatok kialakítását. Felvetették egy olyan kulturális leltár elkészítését, amely tartalmazná a régió ilyen jellegű értékeit. A beszélgetés elsősorban a kultúra és a turizmus kapcsolata körül forgott, így a következő találkozókon kerül szőnyegre a kultúra dinamizáló hatása olyan területeken, mint a design, grafika, reklám, a kiadói tevékenységek, illetve a média. A környezeti ipar és energetika munkacsoport vezetője dr. Németh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Általános Fizika és Lézerspektroszkópiai Tanszékének vezetője. A munka- csoport tagjai a környezeti ipar fejlődésnek legfontosabb akadályait a vállalati szféra környezet- védelmi beruházások iránti érdektelenségében, sőt ellenérdekeltségében, az átfogó stratégiai irányvonal hiányában, valamint a támogatási rendszer korszerűtlenségében látják. Ugyancsak problémaként értékelték az ezen a területen működő kis- és középvállalkozások együttműködésének hiányát, illetve a vállalkozói, valamint az egyetemi szféra között kapcsolat gyengeségét, esetlegességét. Az ülésen felmerült egy olyan kommunikációs stratégia kidolgozása, amely a lakosság és a vállalatok felé is hangsúlyozza a környezetvédelmi fejlesztések fontosságát. A nyár folyamán folytatódnak a munkacsoport-ülések, alkalmat adva az elképzelések további finomítására. Október elején pedig megrendezik a második nemzetközi Regionális Innovációs Fórumot, ahol nemcsak a különböző munkacsoportok vezetői mutatják be az addig elért eredményeket, hanem a külföldi szakértők is a náluk már bevált gyakorlatokat, újabb ötleteket adva a dél-dunántúli fejlesztésekhez. A programról további információ a www.ris.ddrft.hu honlapon olvasható. ■ A tizenkilenc hónapig tartó program idején a regionális fejlesztési ügynökségekhez, régiónkban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez telepített olasz szakértők segítették a magyar fél
