Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-20 / 166. szám

$1 2003. Június 20., péntek RIPORT 9. OLDAL KULTÚRA­Ma este: Kolosi csoda Sárosi István új darabjának bemutatója az Anna udvarban A Pécsi Szabadtéri Játékok keretében ma este 21 órai kezdettel mutatják be Sárosi István Kolosi csoda című két felvonásos „túlélési komédiáját”. Sűrűn visonganak a gumikerekek a hajtűka­nyarban. Ez a fékzene fontos dramaturgiai mozzanat. Időbeli, térbeli, tudati, gondolati síkok sűrűn váltják egymást, ezáltal szinte kisajátítva a néző figyelmét. A tragikomikus mozzanatok, az irónia, a groteszk sűrű erde­jének tetszik olykor az országúti hajtűkanyar közelében fekvő, alapjában véve egyszerű helyszín, ahol a Kolosi család élete zajlik, ahol a velük való csoda, mondhatni: magyar csoda megesik. Sárost István, a Pécsi Tudományegyetem orvoskari osztályvezető docense, szívgyó­gyásza ezúttal is a lélekgyógyászatot műveli. A színen jókedvű, vérbő próba zajlik. Az An­na udvarban beszélgetünk. Eddig 10-12 darab sorakozik az életmű pályaívén.- Van novelláskötetem, regényem, de az „eredendő bűnnek” tekinthető vers színpadi szerzőként ma is velem van - mondja. - Pon­tosabban az ihlet. E nélkül a darabok meg sem születhetnének. Az első hatalmas, országos, átütő siker a Zsákutca volt, tv-változatában Sinkovics Imre, Lukács Sándor, Avar István főszereplésével. Az ezt megelőző Áldozat, majd a Csáth-emlékműnek tekint­hető Húszmilliomodik év és a többi darab is a lehető legszorosabban kötődik az éppen aktuális világ .sző­kébb, tágabb értelemben vett társadalmi valóságá­hoz, folyamataihoz. E mű­vek egyetemessége ugyanakkor ugyanúgy nyilvánvaló, mint Illyés egyik - Sárosi-darab kapcsán is hajdan fölzengett robosztus alko­tásában - az Egy mondat a zsarnokságról cí­mű versében.- Az ihlet elindít valamit, „beindul” a téma - folytatja a szerző. - A kezdetet kőkemény munka követi. Majd megszületik az a pilla­nat, ami hasonlít ahhoz, amikor a repülőgép elrugaszkodik a talajtól. „Önjáróvá” válik az alkotási folyamat: ha abba is marad az írás, magam is előrehaladott állapotban találom a már önálló életet élő művet. Átadom magam neki. Kapcsolatunkban az alázat fontos elem. Részemről mindez a teremtésnek tett szolgá­lat is. így dolgozunk egymáson... A fogantatás ezúttal szinte másodpercek alatt történt. A tragikomikus elemekkel át- meg átszőtt mai magyar valóság szövedéke a darab. A Kolosi csoda egy „túlélési komédia”. Az igazi főszereplő ezúttal is a mai magyar valóság. Egy periférián lévő, mindennapi megélhetési problémáival birkózó család kü­lönféle, pénzforrást fakasztó ötletekkel pró­bálkozik, mígnem nagyszerű ötlet támad a családfő koponyájában. A komédia tovább gazdagodott Simon Ist­ván dramaturgiai és Szilágyi Eszter Anna rendezői keze vonásai révén. A darabot a Pé­csi Nemzeti Színház vezető színészei adják elő. BEBESSI K. Nyári égnézőben A nyári napforduló örömére rendeznek ma este 10 órától csillagtúrát a régi pogányi Me­teorológiai Állomás területén. Ha tiszta lesz az égbolt, távcső segítségével különös jelensége­ket lehet majd észlelni. Az év ezen szakaszában 16 órás a nappali világosság, 2-2 óra körüli időt tesz ki az esti és a hajnali szür­kület, és mindössze 3,5 órányi a teljesen sötét éjszaka. Ezért is kez­dik ma és holnap este 10 órától az égbolt megfigyelését Pogányban, ahová a Barbakán mellől fél 10-kor induló buszokkal lehet kijutni. Mint dr. Nagyváradi László, a PTE Földrajzi Intézetének docense elmondta, ez azért ideális hely­szín, mert nincs fényszennyezés, de persze a távcsöves szemlélődés- neíoelőfeltétele a felhőmentes ég. Ha ez megadatik, akkor könnyen szemrevételezhetők a csillagkö­dök, amik évmilliárdokkal koráb­ban felrobbant csillagok maradvá­nyából állnak össze. Reményked­nek planetáris ködök bemutatásá­ban is, amilyen például a Lant-csil­lagkép, ami leginkább egy kifújt ci­garettafüst-karikára emlékeztet. Külön érdekesség a kettős csilla­gok ügye: kevesen tudják, hogy a legtöbb csillag párban „él”, mint az Albireo, ami ráadásul színes is: egy vörös óriás és egy kék törpe egy­más mellett. Az égboltnézés két órán át tart, amennyiben rossz idő jönne, úgy június 27-én próbálkoznak majd újra. M. K. Csorba Győző emléke Már nyomdában van a hatodik posztumusz Csorba Győző kötet a Pro Pannónia Kiadó gondozásában. Csorba Győző irodalmi hagyatékát a Pro Pannónia Kiadó gondozza im­már több mint hat éve. A kiadásá­ban eddig öt posztumusz kötet je­lent meg Csorba Győző halála óta. A költő emléke előtti tisztelgés gesztusaként olyan hagyományt te­remtettek, hogy mindig születésé­nek évfordulóján, november 21-én rendezik a könyvpremiereket. Eb­ben a sorozatban az első kötet volt Szirtes Gábor szerkesztésében a Csorba Győző drámafordításai, amelyben három dráma jelent meg. A Csorba Győző, a fordító című má­sodik kötetet Tüskés Tibor szer­kesztette, harmadikként a Hátraha­gyott versek-et Bertók László válo­gatta. A Vallomások, interjúk, nyi­latkozatok kötetet Tüskés Tibor vá­logatta, szerkesztette, míg a Római feljegyzések 1947-48-ből kötetet Csuhái István gondozta. Már nyomdában van a sorozat hatodik kötete. A címe Csorba Győ­ző emléke lesz. Ezt ismét Tüskés Ti­bor állította össze. A kötet a hagyo­mány szerint a költő születésének évfordulójára jelenüt meg.- Ugyanakkor már kész a követ­kező Csorba Győző-kötet is - újsá­golja Szirtes Gábor, a Pro Pannónia Kiadó igazgatója. - Egy nagy ívű ba­ráti, alkotói kapcsolat dokumentu­ma és tükre: Csorba Győző és Bertha Bulcsú levelezése. A kötet kézirata teljesen kész és a kiadásához szük­séges pénz is rendelkezésre áll. Ez a könyvünk valószínűleg 2004-ben, de a jövő novemberi évfordulónál hamarabb jelenik meg. Képzőművészet étlapról A képzőművészet a Művészeti és Gasztronómiai Hetek ez évi prog­ramjában is fontos szereplő. „A la carte” című, azaz: a mintegy ét­lapról rendelhető tárlataival, ötleteivel, szellemes attrakcióival sze­replő Közelítés Galéria idén is több helyszínen tartogat többféle meglepetést. A képek mai piaci ára csillagászati. Szerda óta ott van kiállítva közülük néhány a Kossuth Lajos utcai hen­tesboltban, ahol az üzletvezető Szluka Balázs egyúttal műgyűjtő is. Továbbá a Közelítés Egyesület támogatója. Mellesleg, Budapesten egy hasonló cipőben járó cipészről tudunk. A hentesbolti tárlaton lát­ható Zámbó István- és Wahom András-műveket húskészítmények veszik körül. Az egyik kép gasztro­nómiai érdekessége, hogy piksza- lámi szeletek vannak bele applikál­va. Meg is ette annak idején a mű egyik példányát a művész kutyá­ja... Ám, ez egy külön történet. A Közelítés Galéria ezzel az A la car­te aktussal indította programsoro­zatát. Szerda este a Mátyás király utcai kiállítóhelyiségben további A la carte tárlatnyitó volt Roselyne Titaud (Franciaország), Orosz Klá­ra (Pécs), Szabó Eszter Ágnes és Pecsics Mária (Budapest) produk­tumaiból. Tegnap vetítettek, a mai, pénteki sétatéri program pedig ugyancsak egyedi. Az internetes online show-műsor keretében bu­dapesti és pécsi helyszínnel egy­szerre kezdenek főzni ételeket. Közben kölcsönösen weboldalt építenek a főzés fázisfotóiból, és chatvonalon tartják a kapcsolatot. Az étel elkészültekor az interneten mindvégig követhető egész folya­matot egy időben vetítik ki egy na­gyobb méretű projektorra, majd egy időben ülnek asztalhoz. Mind­ezt bárki láthatja, és persze ha tud­ja, élvezheti. Szombaton Reggeli- ebéd-vacsora címmel szintén a Sé­tatéren zajlik Varga Ritának, a Kö­zelítés Galéria vezetőjének egész napos gasztroakciója. Egy tálaló­kocsin kínál fel ételeket, és hív meg vendégeket alkalmi ételei közös el­fogyasztására. A kiállítások a fesz­tivál két hete alatt mindvégig meg­tekinthetők. New York-i balettosok Pécsett Próbán a pécsi és a vendég amerikai táncosok a Művészeti Szakközépiskolában fotó: l l Cserekapcsolat keretében egy amerikai balettegyüttes tar­tózkodik Pécsett, amely be­mutatkozott a POSZT-on, majd kurzusokat tartott a Művészeti Szakközépiskola növendékei számára. Ma este újra színpadra lépnek. A klasszikus hagyományokat kö­vető, kis létszámú profi együttes, a New York Theatre Ballet tartott kurzusokat Pécsett Diana Byer vezetésével a Művészeti Szakkö­zépiskolában ezen a héten. Mint Uhrik Dóra, az iskola táncművészeti igazgató-helyette­se lapunknak elmondta, az ame­rikai művészek pécsi utazása Márton Andrásnak, a New York-i Magyar Kulturális Központ igaz­gatójának köszönhető, aki a cse­rekapcsolat lehetőségét kijárta. Ősszel ugyanis Kovács Zsuzsan­na balettmester egy növendékkel az amerikaiak vendégszeretetét élvezheti majd. A kurzus egyébként kölcsö­nös, ugyanis nemcsak az ameri­kai táncosok tanítják a pécsi balettnövendékeket, hanem Ko­vács Zsuzsanna is az amerikaia­kat, akik, mint elmondták, na­gyon hálásak ezért, hiszen annak ellenére, hogy már felnőttek, és túl vannak egyfajta, képzésen, a világhírű magyar baíettképzés nem kevés újdonságot tartogatott számukra. Ma este az iskola elő­adótermében önálló és közös produkciókkal is bemutatkoznak a nagyközönségnek. _______cs^l. Ke rámiaszimpózium Siklóson Háromhetes. porcelán- és kerámiaszimpózium zajlik a Siklósi Alkotóházban, a pécsi DeForma alapítvány szervezésé­ben. Az alkotótábornak idén egyetlen külföldi résztvevője van: a tavalyi luxemburgi nem­zetközi kiállításon díjazott Friedericke Zeit keramikus. Meghívtak egy spanyol művészt is, ám a támogatások szűkössé­ge miatt nem tudták őt fogadni. A rangos szimpózium mun­kájában Kádas Éva, az Iparmű­vészeti Egyetem tanszékvezető­je és Fekete László, a Nemzetkö­zi Kerámia Akadémia egyik alel- nöke is közreműködik. Pécset Füzesi Zsuzsanna, Nagy Márta és Molnár Sándor képviseli. Két, az idei kisplasztikái bi- ennálén bemutatkozott fiatal te­hetség is meghívást kapott: a betonszobrokat készítő Erős Apolka és Baráz Tamás, akinek grafit kisplasztikája látható a Modern Magyar Képtár kortárs gyűjteményében. A siklósi szimpózium az alkotóházban június 28-án nyíló kiállítással zárul. __________________________________________________B. Z. PO SZT: a propaganda hiányosságai A nemrég befejeződött Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) egyes vélemények szerint belterjes rendezvény volt, hiszen verseny­programjaira nagy százalékban csak a szakma jutott be. Az ország számos pontján nem tudtak a rendezvényről, bár többen sem a szín­házba, sem a szálláshelyekre nem fértek volna be, mert a város nem készült fel nagyobb idegenforgalomra. A kultúra egyéb területén sem sokkal jobb a helyzet, a város értékeinek híre az egyre inkább szaporodó, jó minőségű reklámkiadványok ellenére sem jut el azokhoz, akiknek szánták. Nyüvánvalónak tűifik, hogy széle­sebb körű propaganda esetén a na­pokban befejeződött színházi talál­kozó rendezvényeire jóval nagyobb lett volna az érdeklődés. Stenczer Béla, a Pécsi Nemzeti Színház szer­vezési osztályvezetője szerint azon­ban a nézőterek telítettsége minősíti a szervezettséget: valamennyi ver­senyprogram telt házzal ment. Ha többen jönnek el, kint rekedtek vol­na. Stenczer szerint jól működött a propaganda, hiszen Budapesten tar­tottak egy sajtótájékoztatót az or­szágos, majd Pécsett a helyi médiu­mok számára, s ezek után már a saj­tó felelőssége volt, hogy nfilyen mó­don és milyen gyakorisággal adott helyet a POSZT eseményeinek. Po­zitívnak értékelte Stenczer Béla a nyolcvan városban fogható Hálózat televízió szerepét, amely minden este félórás összefoglalót sugárzott, valamint élőben közvetítette a gálát. Véleménye sze­rint viszont problematikus, hogy a netre az elváltnál három héttel később került fel a rész­letes program, és megoldandó a jövőben a tö­mörített, angol nyelvű változat elkészítése is. Arra a kérdésre, hogy hány néző­je volt a versenyprogramoknak, és abból mennyi volt a fizető, Stenczer elmondta, hogy a színházi szakma képviselői ingyen juthattak be, ők a tízezer nézőnek a negyven százalé­kát tették ki. Véleménye szerint el­lentmondásos a helyzet, mert amíg a város érdeke, hogy minél több helybéli illetve az ország különböző pontjairól érkező színházkedvelő jusson be a fesztivál programjaira, addig a szakma évről évre egyre na­gyobb számban jelentkezik, s szo­rítja ki a fizetőnézőket. Felveté­sünkre, hogy a város is fejt-e ki vala­miféle propagandát a POSZT nép­szerűsítésének érdekében azon túl, hogy pénzt utal át a fesztivált mű­ködtető kht.-nak, Stenczer Béla el­mondta, hogy sajnos a városnak nincs olyan marketingirodája vagy egyéb szervezete, amely ezt meg­tenné, illetve amelyik összefogná egy csomagban azokat a legalább egy hétre való vonzó programokat, köztük a POSZT-ot, amellyel idecsa­logathatná az embereket. A csalogatás a feladata egyébként a Dél-dunántúli Idegenforgalmi Kht.-nak, melynek ügyvezetője, He­gyi Zsuzsanna szerint a POSZT-ra nem volt érdemes invitálni mesz- szibb tájékokról a közönséget, mert az belterjes rendezvény volt. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy már az elővételi pénztár nyitásakor nem le­hetett jegyet kapni, mert nagy részét szétosztotta a más felolvasó- próbák, amelyeket 55 fokos meleg­ben rendeztek meg. A kht. azért sem igyekezett nagyobb országos reklámot csapni a POSZT-nak, mert a város így is megtelt, ennél több ember befogadására nincs elég szál­loda és panzió, s hasonló a helyzet a Pécsi Napok és a Mediterrán Ősz rendezvényeivel kapcsolatban is. Az ügyvezető felhívta figyelmün­ket arra, hogy Magyarországon több mint 120 településén működő Tour- inform-irodákban lehet hozzájutni a turisztikai kiadványokhoz, foglalni szálláshelyeket, és váltani jegyeket a különféle rendezvényekre. Továbbá tizenhét országban van kirendeltsé­gük, ahol nincs, ott területi felelős található. Az irodák ismertsége azonban aggályos. Próbát tettünk. A pécsi Széchenyi téren lévő Tourinform- iroda bejárati ajtaja előtt- kérdeztük meg találomra kiválasztott tíz járó­kelőtől, hallottak-e a Tourinform- irodákról, és ha igen, hol találhatók. Négyen hallottak róla, hatan nem, de mindössze egy akadt köztük, aki azt is meg tudta mondani, miután tekintetete rátévedt a feliratra, hol ta­lálható Pécsett. Telefonon érdeklőd­tünk az ország különböző pontjain lévő irodákban, mit tudnak a POSZT-ról. Szóróanyagot sehol sem kaptak, csupán egy e-mailt arról, hogy Pécsett zajlik az eseménysoro­zat. Miskolcon voltak érdeklődők is, de semmilyen információval nem tudtak számukra szolgálni, Nyír­egyházán, Szolnokon még érdeklő­dés sem volt, valószínű, mondják a munkatársak, a lakosság nagy része nem hallott róla. A veszprémi irodá­ban dolgozó hölgy pedig véletlen­szerűen, a televízióból értesült az eseményről, a megyei lap csupán a kezdetekről és a díjazásról adott hírt - hasonlóan szinte valamennyi lap­hoz -, de az elkerülte figyelmét. Hegyi Zsuzsanna mutatja a Dél­dunántúli Idegenforgalmi Mit. kiad­ványait, melyeknek feladata az, hogy a régióba csalogassák a vendé­geket. A világörökségtől kezdve a múzeumokon át a színházi találko­zóig minden fontos területre felhív­ják a figyelmet, méghozzá európai színvonalon. Valamennyi ingyenes. Nyugat-Európában azonban, mondja az ügyvezető, az informáci­ót pénzért adják, s ha ez olykor jel­képes összeg is, mégiscsak értéket jelent, míg az ingyenes kiadványok gyakorlatilag értéktelen, kidobandó szóróanyagnak bizonyulnak. Ausztriában például ingyenes szó­rólapokon értesítik a lakosságot a különböző, megvásárolható turisz­tikai kiadványokról, amelyekből ha valaki megrendel akár egyetlen da­rabot is, nyüvántartásba veszik, és folyamatosan értesítik az újak meg­jelenéséről. Ott a kapcsolat a lakos­sággal tehát élő, és eredményesnek mondható. cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents