Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-07 / 154. szám
10. OLDAL POLITIKAI 2003. Június 7., szombat VITAFÓRUM Folt az informatikán •m A Baranya Megyei Önkormányzat 2002-es megalakulása után a Területfejlesztési, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság kezdeményezte, hogy az önkormányzat a 2002-es illetve 2003-as évben nagyobb figyelmet fordítson a megye informatikai helyzetére. A szakbizottság rendkívüli ülésén, ahol részletesen tárgyalt a megyei informatika fejlesztésekről, illetve stratégiai elképzelésekről, megállapította, hogy a „Baranya megyei informatikai stratégia” címet viselő, már elfogadott anyagot aktualizálni kell, hiszen nem korszerű. A szakbizottság fontosnak tartotta továbbá, hogy egy szolgáltatói iroda is felálljon, amely kiemelt szinten foglalkozna a megyében történő infrastrukturális fejlesztésekkel, a megyei weblap frissítésével, karbantartásával és pályázatok megírásával. A bizottság határozatot hozott, hogy pályázati önerőként különítsen el a költségvetésben az önkormányzat kétmillió forintot. Kékes Ferenc elnök úrral való ismertetés után a szakbizottság egyhangú döntését elfogadva sikerült elérni, hogy az imént említett összeg rendelkezésre álljon. A költségvetés módosítása után elindult a munka, hogy a fennmaradó összeg, amely az elképzelések megvalósításához szükséges lett volna, pályázati úton kerüljön megszerzésre. Mint arról már különböző forrásokból gyanítani lehetett, nemcsak a megye, hanem Pécs városa is felfigyelt az informatika adta lehetőségekre és hozzálátott a megyéhez hasonló elképzelések megvalósításához. A különbség a két elképzelésben az volt, hogy Pécs város regionális elképzeléseit akarta megvalósítani, míg a megye a megyét illető problémával kívánt foglalkozni. Pécs városa bő egy hónappal ezelőtt fordult a megyei önkormányzat vezetéséhez egy közös kht. létrehozásáért, ami az EUNet Regionális Informatikai Közhasznú Társaság nevet viselné. A társaság törzstőkéje 21 millió forint. A megye tragikus költségvetésének helyzetét figyelmen kívül hagyva, mégis 3 millió forinttal járul hozzá az alapításhoz. A felügyelőbizottsági tagok száma öt fő, amiből csak kettőt adhat a megyei önkormányzat. Ez kizárja azt a lehetőséget, hogy a megye valamely érdekét is tudná érvényesíteni, hiszen nem rendelkezik kellő szavazati joggal. Fontos megemlíteni, hogy az előterjesztésben nem szerepel a megye stratégiájának aktualizálása, amiről a bizottság döntött és kétmillió forint elkülönítésre került. Kérdéseim: Mi a garancia arra, hogy a megye a kht.-n keresztül a saját elképzeléseit meg tudja valósítani? Mi az oka annak, hogy a megyei vezetés a szakbizottság féléves munkáját egy tollvonással áthúzza? Miért jó az, hogy végeredményben mások döntik el, hogy a megyében milyen informatikai beruházások fognak történni? Mi a garancia arra, hogy a megye hárommillió forintját egyáltalán jól fekteti be? Miért regionális szintű a kht., ha Somogy illetve Tolna megye nem is szerepel a kht. alapítói között? Egyetértek Medgyessy Péter miniszterelnök úrral, aki egy évvel ezelőtt a kampányidőszakban azt mondta „több pénzt az önkormányzatoknak”, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik ad a másiknak. Koszorús László megyei képviselő Pályázati felhívás Pécs Megyei Jogú Város pályázatot hirdet az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatására. Pályázatot nyújthatnak be Pécs város közigazgatási területén lévő, iparosított technológiával épült (panel, blokk, alagutzsalu. vasbetonvázas és öntött technológia), legalább 10 lakásos lakóépületek energiatakarékos felújítására a lakásszövetkezetek és társasházi közösségek. Pályázni lakóépületenként lehet. Támogatás igényelhető a lakóépületek felújítása során elvégzendő munkálatokra, így az utólagos hőszigetelési feladatokra, valamint az épületgépészeti rendszerek felújítására. (Részletes felsorolásukat a Pályázati kiírás tartalmazza.) Pályázattal elnyerhető támogatás: A pályázat kétlépcsős rendszerű, melynek révén a benyújtott pályázatokra önkormányzati, valamint állami támogatás nyerhető el.- Az önkormányzati támogatás összege a tervezett beruházási (felújítási) költség 1/3-a, lakásonként maximum 400 ezer forint lehet. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.- Az állami támogatás mértéke a beruházási költségnek legfeljebb 1/3-a lehet, de nem haladhatja meg lakásonként a 400 ezer forintot. Az állami támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A lakástulajdonosoknak saját erőként a beruházási költségek legalább 1/3-át kell biztosítaniuk, melynek meglétét a pályázatban hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni kell. A pályázat tartalma, benyújtásának módja, helye és határideje: 1. A pályázat részletes szabályait és feltételeit a 47/2001. (06.29.) sz. és a 22/2002. (03.20.) sz. önkormányzati rendeletek, valamint a Pályázati kiírás tartalmazza. 2. Az önkormányzati rendelet, a Pályázati kiírás és az adatlapok térítésmentesen kaphatók a Polgármesteri Hivatal Pécs, Széchenyi tér 1., III. emelet 114. és 116. sz. helyiségeiben, ügyfélforgalmi időben (hétfőn: 13-16 óra, szerdán: 8-16 óra között). Érdeklődni ugyanitt személyesen, vagy az 533-899-es telefonszámon lehet. 3. A pályázatot egy eredeti és hat másolati példányban a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Főosztályára (Pécs, Széchenyi tér 1.) kell benyújtani. 4. A pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázónak 20000 forint pályázati díjat kell fizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárában. (Kivéve a 2002. évben már benyújtott pályázatokat.) 5. A pályázatok folyamatosan benyújthatók, befogadásuk 2003. iaugusztus20-ávalzárul. > v, Pécs, 2003. június 5. dr. Tbller László polgármester Hosszú, forró nyár előtt Nagyot változott a világ a magyar politikai közéletben. Pár évvel ezelőtt júniusban a politikusok többsége már várta a nyári „uborkaszezont", készült a nyaralásra. Úgy tűnik idén az uborka is később érik, ha érik egyáltalán. Naponta vannak újabb történések, és aki követni akarja az eseményeket, kapkodhatja a fejét. Sokan nem értik, mire megy ki ez a nagy igyekezet. Már sokan látják, közel sem olyan szép a menyasszony, mint azt egy évvel ezelőtt a szo- ciálliberális politikacsinálók ígérték. Akkor még volt jóléti rendszerváltás programja, és az államkasszában is 300 milliárd forint. Ebből már csak a rendszerváltás maradt. A jóléti 19.000 forint már a múlté, a következőt meg a 2006-os választásokra ígéri a nyugdíjasoknak a miniszterelnök. Van már új lakástámogatási rendszer - szigorúan az igazságosság jegyében. Az egész emlékeztet a hajdan volt telek-, lakás- és üdülőtulajdon-rendelet szellemiségére a 70-es évekből. Ez volt a „szép időszak”, amikor mindenkinek mindenből csak egy lehetett. Lett is hirtelen több tízezer lakásigénylő. Közben ahelyett, hogy a család előre gondoskodhatott volna a gyerekek jövőjéről, nyakló nélkül épültek a városszéli hétvégi házak, 36 négyzetméteres gyümölcstárolók. Megcsapolta a kormány a lakástámogatást és ezzel egyszerre két csapást mért a társadalomra. Egyrészt ellehetetlenítette a lépcsőzetes lakáshoz jutás esélyét. Nem olyan megoldásban gondolkodott, mellyel érdekeltté tették volna az embereket abban, hogy váltsanak. Építsenek nagyobb, szebb házat, mert úgyis az országban marad. A régit adják el, jusson annak is esély, aki nem érez magában erőt arra, hogy építkezzen, de váltani akar. Közben, míg egy láncolaton többen is lakáshoz jutnak, dolgozik az építőipar. Ha visszaesik az építési kedv, mi lesz az utóbbi években jelentősen felfuttatott építőipari kapacitással? Ugye nem munkanélküli segélyre ítélik őket? Kiszámította a kormányban valaki, hogy az építőipar az elmúlt években mit fizetett be az állami költségvetésbe? Azt már előre meg lehet jósolni, hogy az utóbbi években erősödésnek indult középréteg az ingatlanvásárlásra vagy építésre szánt megtakarításával mit tesz. Ez a pénz fonóvá vált a zsebében. Fél az elértéktelenedéstől, vásárolni fog nyaralót, hétvégi házat, a nagyobb jövedelműek külföldön üdülőingatlant. Talán lett volna megoldás arra is, ha valaki alatt elszaladt a ló és a kacsalábakat is államilag támogatott pénzből építi palotájára, ne tegye. A vüág számtalan országában keményen kell fizetni az állami kasz- szába úszómedencékért, teniszpályákért, és leveszi az állam a sápot a márványról is. A rendelet hatályba lépése miatt a Független Kisgazdapárt aggódik az építőipar jövőjéért. A megújult egységes Független Kisgazdapárt félti a magyar társadalmat a kormány kapkodásától, az átgondolatlan intézkedések hosszú sorától az egészségügyben, az oktatásügyben, a vidékfejlesztésben. A gazdatársadalom kiszolgáltatottsága - sertés- és tejpiac súlyos válsága, aszály stb. - miatt pedig azonnali és hathatós intézkedéseket kell hozni, hogy a magyar vidék ne legyen vesztese az európai uniós csatlakozásnak. Úgy tűnik, hosszú, forró nyár és nem „uborka- szezon” elé néznek politikusaink az idén. Dr. Kwucsai Csaba, az FKgP Baranya megyei szervezetének elnöke Kinek is jó az új kórháztörvény? A parlament változatlan formában fogadta el az ún. „kórháztörvény” tervezetet, amely miatt tiltakozó aláírásgyűjtő akciót indítunk. A módosító javaslatok bizottsági vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány - az érdekképviseletek és kamarák, valamint az ellenzék tiltakozása ellenére - lényegében változatlan formában kívánja elfogadtatni a javaslatot. Az ún. „kórháztörvény” lényegének megértéséhez először az egészségügy működéséről kell néhány szót ejteni. Az egészségügyi intézmények több mint 80%-a önkormányzati tulajdonban és működtetésben van. Ezenkívül vannak ún. országos intézetek, melyek az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, valamint az orvostudományi egyetemek, melyek szintén közvetlen állami tulajdonban és felügyelet alatt állnak. 2001 decemberéig lényegében teljesen szabadon választhatták meg az egészségügyi intézmények, hogy milyen formában (költségvetési, gazdasági, társasági, alapítványi stb.) működnek. A fenti időpontban fogadott el egy törvényt az előző parlament, mely kimondta, hogy nonprofit formában tevékenykedhetnek és működtetésükben gyógyszer- és orvosiműszergyártók és forgalmazók nem vehetnek részt. Ennek indoka, hogy ne piacot vásároljanak, illetve ne sérüljön a gyógyítás szabadságának elve. Ugyanis, ha pl. néhány megyében döntő befolyást szerez egy gyógyszer- gyártó az intézmények működtetésében, nyilván a saját termékét fogja preferálni, ami nem biztos, hogy a leghatásosabb, a legjobb. A nyereségérdekeit működés kizárására (nonprofit-elv) pedig azért volt szükség, mert az egészségügy alulfinanszírozott és a finanszírozásban belső aránytalanságok is tapasztalhatók. Vannak olyan területek, melyeken csekély haszon is realizálódik, de vannak olyanok, melyek kifejezetten veszteségesek (pl. intenzív terápia). Nonprofit működés esetén ezek kiegyenlítik egymást. Abban az esetben, ha profitérdekelten működik, a veszteséges területeket leépíti, és így a betegellátás sérül. Az új kormány a törvényt előbb felfüggesztette, majd egy új törvényt megalkotva, a nyereségorientált működést és a gyógyszer, illetve orvosiműszergyártók és forgalmazók részvételét is lehetővé kívánja tenni. A Magyar Demokrata Fórum nem ellenzi a magánosítást, de azt nemzeti hatáskörben szeretné tartam. Hitelkonstrukciót kell kidolgoznia a kormánynak és ezzel támogatnia, hogy elsősorban az ágazatban dolgozók jussanak lehetőséghez. A kormány - választási ígéretének megfelelően - az ágazat finanszírozását emelje az európai színvonalra (jelenleg Európában a nemzeti össztermék 7,5-8%-át fordítják az egészségügyre, nálunk ez az arány az 5% körüli). Tomcsányi Kata Keresztényszociális Platform Cum Deo pro Patria et Libertate A Kereszténydemokrata Néppárt Baráti Társasága ragaszkodva a magyar történelem számos keresztényként gondolkodó és a nemzetéért felelősséget vállaló történelmi személyiség szellemi örökségéhez - kiemelten Szent István, Széchenyi István, Apor Vilmos, Márton Áron szellemiségéhez -, valamint a párt tiszteletreméltó történelmi hagyományaihoz, Barankovics István politikai eszméihez, a párt eredeti célkitűzéseit, irányvonalát követve az egység és önállóság megőrzése érdekében a kereszténydemokrata értékek mellett a keresztényszociális értékek kibontakoztatására és ezzel a párt politikai érdekképviseletének teljesebbé tételére megalakította a Kereszténydemokrata Néppárt Keresztényszociális Platformját. A Keresztényszociális Platform megalapításával követjük a német Keresztényszociális Unió (CSU) és a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) mintáját, amelyek pártként mint platformok uniója működnek. Ez lehetőséget teremt a német Keresztényszociális Unióval való szorosabb kapcsolatokra is. A Keresztényszociális Platform hatékony működése érdekében a platformon belül megalakítjuk az Apor Vilmos tagozatot a szervezeti munkára, a Márton Áron tagozatot a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokra, a Franz Josef Ursprung János tot a külkapcsolati feladatokra, a Batthyány Strattman László tagozatot szociális és egészségügyet érintő témák összefogására. A Keresztényszociális Platform és tagozatai a Keresztény- demokrata Néppárt alapszabályzata szerint a párton belül, saját belső szervezeti szabályzatuk alapján működnek a párt egységét, újjászervezését és kifejlődését, önállóságát és megerősödését szolgálva. Ursprung János a 12 alapító egyike _____________________PÁRTHÍREK_____________________ A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Baranya megyei szervezi teinél megkezdődött a megújulás. Elsőként a Pécs Kertvárosi Szervezetnél (7621. Pécs, Rákóczi út 50.1. em. 3. Telefon 36-72-522-718. Fogadónap minden szerdán 17 órától 19 óráig.) történt meg a tisztújítás (vezetők megválasztása). Elnök: Ursprung János. Titkár: Vincze Gábor György. Gazdasági vezető: Garai Lajos. Alelnökök: Fekete Géza, Hudák István, Mariák András és Fellner Miklós. CSALÁDI PÜNKÖSDÖLŐ a Malomvölgyben a Kökényi-tó partján június 7-én, szombaton. A rendezvény fővédnöke: Schmitt Pál, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Rendező: a Pécs és Vidéke Polgári Körök Egyesülete. A műsorok 10 órakor kezdődnek. Mondjon le! Lakáshitelek A kormány lakáspolitikájának az a célja, hogy az átlagos keresetű családok is hozzájuthassanak a támogatásokhoz, valamint, hogy a fiatalok is igénybe tudják venni az államilag támogatott lakáshiteleket. Horváth Csaba országgyűlési képviselő közölte: a lakáshitelezésben történő változások szerint a kiegészítő kamattámogatású hitelnél a legmagasabb összeg 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik, hitellel vásárolt lakások bővítéséhez a 15 millió forintos keret kimerítéséig további támogatási kölcsön vehető igénybe. 2004. január 1-jétől emelkedik a lakásépítési kedvezmény öszszege, valamint a kormány azt is el szeretné érni, hogy vállalkozói alapon, a magántőke bevonásával még több bérlakás épüljön. Az új szabályok szerint a lakásba együtt költözőknek egyidejűleg csak egy támogatott hitele lehet. „Toller László MSZP-s képviselő megsértette a házszabályt a parlament hétfői ülésén azzal, hogy az egyik szavazásnál egy frakciótársát kérte meg: voksoljon helyette”. A fenti idézet abból a levélből való, melyben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tájékoztatja Lendvá Ildikót, az MSZP parlamenti frakciójának vezetőjét az üggyel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményéről. Az Országgyűlés házszabályának vonatkozó bekezdése úgy rendelkezik, hogy szavazni csak személyesen lehet. „A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy Toller László nem tartotta be a házszabálynak ezt a rendelkezését” - írja a parlament elnöke. A pécsi polgári körök elvárják a város országgyűlési képviselőitől, hogy a törvényeket és jogszabályokat betartva végezzék felelősségteljes munkájukat az ország házában. Dr. Toller László polgármester úr ezzel a képviselőhöz méltatlan viselkedésével nemcsak a Parlament házszabályát sértette meg, hanem nagymértékben ártott az Ország- gyűlés és nem utolsósorban városunk jó hírének is. Az oly sokszor példaként felhozott művelt nyugaton ilyen esetekben az adott politikus veszi a kabátját - és ahogyan az itteni média szokta mondani - visszatér a versenyszférába. Jó lenne, ha sok minden más mellett ez a fajta politikusi felelősségvállalás is meghonosodna nálunk. Hiszen hogyan is várhatnánk el az állampolgároktól a jogkövető magatartást, amikor az ország nagy nyilvánossága előtt a televíziós közvetítés alkalmával éppen a választott képviselők egyike nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályt? A házszabály az Országgyűlés valameny- nyi képviselőjére vonatkozik, párthovatartozás nélkül. A polgármester a város első embere. Az országban, a nagyvilágban személyében a várost képviseli és ennek megfelelően is kell viselkednie. Ha az élet éppen úgy hozza, hogy más felelősségteljes poszton kell helytállnia, akkor sem feledkezhet meg arról, hogy egy egész várost képvisel! A pécsi polgári körök hangot adnak azon véleményüknek, hogy a továbbiakban nem tartják kívánatosnak a polgármesteri poszton dr. Toller László jelenlétét. Felszólítjuk dr. Toller Lászlót, hogy mind polgármesteri, mind pedig országgyűlési képviselői mandátumáról mondjon le, mert - a történtek fényében - személyében a továbbiakban nem látjuk biztosítottnak a pécsi polgárok törvénytisztelő képviseletét. Pécs és Vidéke Polgári Körök Egyesülete
