Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-07 / 154. szám

2003. Június 7., szombat BAKÓ N Y A B E MUTATKOZIK 9. OLDAL A falu gazdái A közel 400 lakost számláló tele­pülés polgármestere: Varga Ist­ván. Alpolgármester: Vörös Béláné. A képviselő-testület tag­jai: Seres Józsefné, Beke Zoltán, Galamb János, Mókusáé Kovács Mária. Kisebbségi önkormány­zata nincs. A település a cserkú­ti körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző dr. Szász László. Háziorvos: dr. Pallos Zoltán. Az egészségügyi szolgáltatás­hoz fizikoterápiás szakrendelés is tartozik hétfői, szerdai és pén­teki napokon. Az iskola igazgatója: Galamb Emese. Az óvoda vezetője: Mészáros Erika. Az önkormányzat címe: 7675 Bakonya, Fő utca 19. Telefon: 72/564-065. Jeles ünnepek A hagyományos bakonyai búcsú a falu védőszentjének, Szent Györgynek a napjához kötődik, így azt az április 24-ét követő va­sárnapon tartják. Június első szombatján rendezik a gyer­meknapot és a falunapot. Ha­gyomány a szüret megünneplé­se is szeptember elején, bállal és szüreti felvonulással. Az 56-os Forradalom ünnepe, Október 23-a körül rendezik meg az Idő­sek napját, és hagyomány a Tél­apó-ünnepség is, amikor a falu­ban körbe jár a Mikulás és meg- ajándékozza a gyerekeket. ■ Intézmények, szolgáltatások A faluban alsó tagozatos általá­nos iskola és óvoda működik. Postája, gázcseretelepe, megfe­lelő kínálattal rendelkező ve­gyesboltja, valamint italboltja van. Csillagpontos kábeltelevízi­ós rendszer működik. Az önkor­mányzat lakosságot tájékoztató lapját, a Bakonyai Hírharangot, amely a Radioaktív Hulladékot Kezelő Közhasznú Társaság ak­tuális híreit is rendszeresen köz- li, 1999 őszén alapították. ■ A bakonyaiak új útra lépnének A lakosság és a képviselő-testület kapcsolatát jónak, kiegyen­súlyozottnak ítélik Bakonyán. Jórészt ennek is tulajdonítható az a fejlődés, amely a varázsos hangulatú, fenyőkben, lombos fákban gazdag községet jellemzi. Az egyre szépülő faluban a szennyvízcsatorna kivételével min­den közművel rendelkeznek már, csillagpontos kábeltévé-rendsze­rük, korszerűsített közvilágításuk van. Néhány éve helytörténeti mú­zeumot, millenniumi parkot avat­tak. A képviselő-testület tagjaitól, műit a fejlesztési kérdésekben leg­illetékesebb döntéshozóktól meg­tudtuk, a nagyberuházások közül a Kővágótöttösre vezető, mindös­sze 2,5 kilométeres útszakasz meg­valósítását tartja most a legsürge­tőbbnek a lakosság. így Pécs felől legalább 7-8 kilométerrel lenne rö- videbb az út. Természetesen pályá­zati támogatással, a kővágótöttösi önkormányzattal karöltve szeret­nék a számukra létfontosságú út­szakaszt megépíteni. A beruházás magántulajdonú mezőgazdasági területeket, főként szántóföldeket érint. Jelenleg már a kisajátításuk­ról folynak a tárgyalások, és a bakonyaiak közös akaratára jel­lemző, hogy ők ingyen és bérment­ve felajánlották az úthoz szükséges területrészeket, hiszen nagyon jól tudják, hogy ez a munkahelyek sokkal jobb megközelíthetőségét, lényegesen olcsóbb bérleti tarifá­kat, egyúttal Bakonyának a fölérté­kelődését is jelenti majd. Viszont a pécsi tulajdonosokkal annál nehe­zebb lesz dűlőre jutni... Ami a szennyvizet illeti, továbbra is hat környékbeli község közösen pályá­zik a csatornahálózat megvalósítá­sára - ez is döntően a pályázato­kon, a támogatásokon múlik. A sikeres pályázatoknak és a he­lyi akaratnak köszönhetően a kö­zelmúltban készült el az új játszó­tér, felújították az óvoda tetőszer­kezetét. A legkisebbek nemrégiben vehették birtokukba a pályázat ré­vén vásárolt óvodai bútorokat, és számítógéppel ismerkedhetnek a gyerekek az alsó tagozatos iskolá­ban. Sokan tekintik szívügyüknek az ifjúsági klub létrehozását, hi­szen ha a fiatalok többsége Pécsett is tanul, azért naponta hazatér; fo­kozottan igaz ez a hétvégékre. A pályázati forrás is megvan már a klub kialakítására, amelyre a tűzol­tószertár helyén kínálkozik lehető­ség. A régi buszmegállót is szeret­nék lebontani, hogy környezetbe illő újat építsenek helyette. Tegyük hozzá, számos beruházásuk nem valósulhatott volna meg a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Közhasz­nú Társaság támogatása nélkül, amely kutatásokat végez a térség­ben, s mint ismeretes, ezt követően a hat érintett község a lakosság rendszeres tájékoztatása érdeké­ben információs társulást hozott létre. Ami a szolgáltatásokat illeti, a helyiek elégedettek - a háziasz- szonyok az alapvető élelmiszere­ken túl is mindent megkaphatnak a helyi boltban, amire igényük van; kijár a fodrász. És annak ellenére, hogy gázvezetékkel rendelkeznek, gázcseretélep is van a faluban, hi­szen sokan nem tudják még fedez­ni a gáz bekötésével és a központi fűtés bevezetésével járó költsége­ket. De van gázos autójuk is, sőt tá- pos autó is rendszeresen mégfor­dul Bakonyán. Nemrég hozták létre az új játszóteret a falu összefogásával Ragaszkodnak intézményeikhez Bakonya ragaszkodik kisis­kolájához, óvodájához, bár a Pécsre ingázó szülők többsé­ge nem ide járatja a gyerme­két. A Mecsek lankáin megbújó falu gyönyörűen gondozott portái­val, fáival és virágaival, különös hangulatával, tiszta levegővel telt zöld csendjével is vonzza az idelátogatókat. A növekvő ér­deklődés és az újabb letelepe­dők ellenére a lakosság száma inkább stagnál, mint emelke­dik. Az alsó tagozatos iskolába az elmúlt tanévben még négy kor­osztály járt, ma már csak 1-3. osztály működik 6 gyerekkel és egy tanítónővel. Az óvodások is lehetnének jóval többen. Ez a fogyatkozás nem csak abból adódik, hogy általában alacsony a születések száma Bakonyán, hanem abból is, hogy a környékbeli munka­helyekre - pécsi iparterület, Kő­vágószőlős stb. - ingázó szülők szívesebben íratják be gyerme­keiket ott és abba az intéz­ménybe, ahol dolgoznak. A településen ilyen alacsony létszámmal a napközit sem tud­ják fenntartani és működtetni. Azonban az önkormányzat ezeknek a körülményeknek a szorításában is hosszú távra, a falu érdekeit szolgálva tervez, és minden lehetséges kedvez­ményt igyekszik megadni a gye­rekeknek. Minden bakonyai kisdiák tan­könyvvásárlásának költségeit az önkormányzat fedezi, étkezési támogatást nyújt, megkülönböz­tetett figyelmet fordítva a há­romgyermekes vagy annál is né­pesebb családokra, és azokra a szülőkre is, akik egyedül nevelik a gyermeküket. A nagycsaládo­sok és az egyedül maradt szülők esetében az önkormányzat a buszbérletet is téríti. Ugyanakkor Bakonyán is egyre többen érvelnek a falusi kisiskola cáfolhatatlan előnyei mellett, ahol sokkal több figyel­met lehet fordítani egy-egy kis­diákra, a kisgyereknek helyben több idő jut kikapcsolódásra, játékra és pihenésre is. Egyéb­ként ezekben a meggondolá­sokban is alapvető segítséget je­lenthet a sokát emlegetett út, amely Kővágótöttös irányába nyitna kaput a településnek a város,'és a környező települé­sek felé. A hétköznapokat is szolgálva A főtér a műemléki templommal A településre az utóbbi években méltán ragadt rá a „virágos” jel­ző. Nem csupán az utcákon, köztereken találni futómuskát­lit, leandert, de sok helyütt virág­ba borultak a házaknál az udva­rok is. Ehhez a szépüléshez a la­kók összefogása, szorgalma, va­lamint a Bakonyai Faluszépítők Egyesületének és Beke Zoltánná elnöknek a szervezőmunkája kellett. Kulturális életükben egyedi színfoltot jelent az Ötlet Színjátszó Kör, amelyet a színda­rabokat is író Galambos Jánosáé vezet. Hasonlóan fontos szere­pet tölt be a nyugdíjasklub Mó­kus Béla vezetésével kirándulá­sokat, összejöveteleket szervez­ve. A Vöröskereszt helyi képvise­lői főként a gyermekrendezvé­nyeket támogatják. 2000-ben polgárőrség is alakult, vezetője Galambos János. A szervezetek tevékenysége, élete aligha vá­lasztható el egymástól; leggyak­rabban közösen dolgoznak, nemcsak a falu ünnepeit, hanem a hétköznapjait is szolgálva. _____________________________Megkérdeztük: Milyennek látja a faluját? ________ _________________________ sz elleme ősi történeteket őriz” Emlékszoba Vörös Vincének A bakonyai kötődésű, nemrégi­ben elhunyt országgyűlési kép­viselőnek, Vörös Vincének az emlékére az önkormányzat a közeljövőben a község Helytör­téneti Kiállításán rendez be em­lékszobát. Ez ügyben már fel­vették a kapcsolatot a Janus Pannonius Múzeummal. ■ bakonya, dunantulinaplo. hu Az oldal a bakonyai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Kern Attiláné (31 éves) kézbe­sítő: - Bakonyai születésű va­gyok, férjem pécsi, de nagyon megszerette ezt a szép falut. Két évig laktam Pécsett én is, de csak szenved­tem. Két gyer­mekünk van - négy és tizen­egy évesek. Ta­valy augusztus 21-e óta dolgozom, előtte gye­sen voltam. Nyolc órakor kez­dek, 13 órakor végzek, gyalog járom be a falut. Otthon ker­tészkedni kell, állatot tartani - éppenhogy megélünk. De nem tudnék elszakadni innen. Azért itt minden más, a falu is egyre csak szépül. Egy közelebbi és jobb műút bizony elkelne: az is igaz, ha mi kimozdulunk itt­honról, akkor általában autóval járunk. Szontag Andrea (35) üzletkötő: - Tavaly augusztusban jöttünk ide az élettársammal Pécsről. Két kis­lányunk van. Majdnem egy évig kerestük, hova is költöz­zünk. Itt vettünk házat, rendbe hoztuk - maga a falu csodálatos... Pécsett már nem szerettem le­menni a boltba, le a benzingőzbe. Itt a közlekedés, bevásárlás szem­pontjából egy kicsit jobban meg kell szervezni az életünket - és a gyerekek imádnak itt lenni! Egyi­künktől sem áll távol egy kis gaz­dálkodás, a 700 négyszögöles szántó egy részét már föí is szán­tottuk. Itt odafigyelnek az embe­rek egymásra, szomszédaink is nagyon segítőkészek, és én úgy érzem, befogadtak bennünket, bár ez idő kérdése is. Nagy Gyula (53) gépészmérnök: -1789 óta miénk az a birtok, ahol én lakom... 38 éve járok át busz- szal Pécsre, lak­tam is ott, 12 évig voltam hi­vatásos moz­donyvezető. Lát­tam, mi történik az ország váro­saiban. Nekünk nem nyugat felé kellene bámész­kodnunk, hanem csak Pécs felé. Ezért is lenne életbevágó az út. A közeli munkahely, az összekötő országút és Pécs: kulcskérdés. Szerencsére itt általában olyan ve­zetők voltak, akik tettek is a falu­ért. Bár munkahelyet ők sem tud­nak teremteni, még ha kilencszer ennyit dolgoznának is. Bakonyá­nak a levegője is gyógyító: patkó alakban veszi körül az erdő, állan­dó az északi légáramlás: gyógyítja az asztmát is. Babos Sándomé (65 éves) nyug­díjas: - Itt születtem, a férjem uránbányász volt. Kormánykitün­tetett bányász. Én a kővágó- szőlősi téeszben dolgoztam szo­ciális gondozó­ként, de voltam pénztáros is. Fi­am, lányom, há­rom unokám van. A vöm há­rom éve jött ide Komlóról, a fiam sofőr, ő itt lakott mindig. Az uno­kám - Veronikám - eladó Pécsett. Nagyon szeretünk itt lakni, az emberek is nagyon segítőkészek, de hát ezt mondhatom a falú ve­zetéséről, a polgármester úrról is. Mert az itt lakó embereken is na­gyon sok múlik. A település is so­kat fejlődött: múltkor jöttem befe­lé, és láttam, ahogy két fiatalem­ber áll; csak áll és nézi a templo­mot, a fákat... Gyurisa Józsefné (66 éves): - Tősgyökeres bakonyai vagyok, két nagy fiam, egy unokám van. Negyven évig voltam itt tanító­nő, majd óvónő. A falunak külö­nös, ősi gondo­latokat őrző at­moszférája van, az ősi történetek benne vannak a szellemében. Ezt mind próbáltuk átültetni a gyerekekbe... A mostani szülők té­vednek abban, hogy a falvak isko­lásai hátrányban vannak: kis he­lyekről is indulnak nagy életutak, innen is került ki esperes, orvos. És hány utazó kisdiákot látok a buszon aludni! És még elmonda­nám, hogy önkormányzat nagy erénye, hogy figyel az idősek gon­dolataira is. Közösséget is csak úgy lehet teremteni, ha figyelünk egymásra is.

Next

/
Thumbnails
Contents