Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-26 / 142. szám

6. OLDAL A L MÁSKERESZTÚ B BEMUTATKOZIK 2003. Május 26., hétfő illHI Almáskeresztúr . "•'■o" ,, Csertő Somagyapáti 9 . KERESZTUR Dinnyeberki Q Helesíao: 0Patapnkin«d Zsíbótc, Nyugotszenterzsébet Öecefa ... Csonka­o mmdszent f Q Kacsóta Nagyváty Nagypeterd A község vezetői A 92 lelkes település polgármes­tere Pásztó József. Alpolgármes­ter Dobor János. A képviselő- testület tagjai: Németh György, Vámosi Sándomé. A község a mozsgói körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző dr. Szilas Tamás. Háziorvos: dr Mülner Gyula. Saját önkormányzati fenntartá­sú intézménye nincs. A gyere­kek a Mozsgói Általános Iskolá­ba, illetve óvodába járnak. A fa­luban vegyesbolt, gázcseretelep található. Az itt létesült törpe­vízmű biztosítja Mozsgó vízellá­tását is. Az önkormányzat címe: 7932 Almáskeresztúr, Fő utca 53. Tel.: 544-019. almáskeresztúr. dunantulinapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Ónkormányzat és a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Almáskeresztúri csendélet Elvarázsolódik, aki a Zselicség déli lankáinál fekvő 92 lakosú településre ellátogat. Két ház­sor néz szembe egymással erdőket ringató dombok ölelésében. Gyönyörű, ligetté táguló teret fognak közre: tisztelve a középen csörge­dező Porovica árterületét.- Kétségtelen, el van öregedve a falu - kínál hellyel a festés alatt álló irodában Pásztó József polgármester, aki a hivatását tekintve vadász, így szülőföldje tágabb határait úgy ismeri, mint a tenyerét. - Csak küencen járnak innen óvodába-iskolába, tizenheten hetven éven felüliek. Szigetvártól 14 kilométerre vagyunk, a buszközlekedés az iskolajáratokat is beleszámolva egészen jó, de azért nagyon érződik a közeli munka­helyek hiánya. A mozsgói téesszel a megye második legnagyobb területtel rendelkező szövetkezetét szá­molták fel 1999-ben - úgy húsz éve még a lakosság lé- lekszáma Elekmajorral együtt a 200-at is jóval megha­ladta. Néhányan eljárnak ugyan Szigetvárra dolgoz­ni, van, akinek a Mozsgói Szociális Otthon vagy a bú­torüzem ad munkát, de így is 11-en részesülnek rend­szeres szociális segélyben. Hosszú évtizedek után ta­valy emeltek itt először új házat, és az idén épül egy újabb: helybéli fiatalok maradnak itthon a faluban.- Mozsgó közel van, oda köt bennünket iskola­óvoda, gyógyszertár - az orvos kéthetente jár ki ide, a jegyző hetente. Van egy kis vegyesboltunk - a kínála­ta kielégítő. Az idősek gondozását ebben a kicsi falu­ban a rokonság fölvállalja, de azért van védőnő, szo­ciális gondozó is. A rendszerváltás előtt itt még nem volt se vízvezeték, se tisztességes ravatalozó. Nagyon sokat teszünk a falu arculatáért, most is öt közmun­kásunk dolgozik a közterületen, de szeretnénk újabb ötöt foglalkoztatni. Egy falunak jelképe a templom és a temető - tervünk a temetőhöz vezető út befejezése, és számlát különítettünk el a templom felújítására. Most nyertünk számítógépet, ami a hivatali munkát könnyíti meg. Nagy céljaink nem lehetnek, de a kis lépések is sokat jelentenek számunkra. __________■ __________Me gkérdeztük; Mi hozta ebbe az apró faluba?_________ „. ..jártunk a rokonokhoz” A felújításra számlát különítettek el Együtt élve a tájjal Károlyi Csaba (47 éves) autófénye­ző: - Még 1987-ben költöztem ide. Szóltak nekem, hogy van itt ház ol­csón, 50 ezerért. Addig albérletben laktam, sofőrköd- tem. Korábban mozdonyvezető­ként becsavarog­tam a fél orszá­got. Dolgoztam autószerelő ma­szekoknál is, de azok is becsődöl- tek. Senkivel nincs bajom itt a faluban. Most itt vagyok közmunkás, a polgármeste­ri hivatalt, a ravatalozót festjük. El­vált ember vagyok, fiam az 500. szá­mú szakközépiskolában tanul, de minden nyáron itt van. Ami igazán hiányzik, az egy vendéglő; nyáron jönnek ide a kiránduló gyerekek, de még egy kólát se tudnak meginni. Pfeffer Kázmémé (77 éves): - Mi tíz éve jöttünk vissza. Édesapámat a birtokunkról, Elekmajorból telepí­tették ki, 1951-ben be is csukták - 900 holdas ura­dalma volt. Még mozi és iskola is volt a majorban. A férjem is bör­tönbe került. Amikor kijöttek a sittről, Domolos- ra raktak ben­nünket. Három gyereket neveltünk. Férjem már 1970-ben meghalt - elkerültünk Fe­jér megyébe. Mányon laktunk már, de mindig jártunk le ide a rokonok­hoz, meg Ágnes nénihez, akinek a férje traktoros volt. Ezért is vettünk itt házat. A falu? Sok svábot elvittek innen, akik még szerettek dolgozni. Elfogyott a nép is. Lengi Zoltán (19 éves) szoftver- üzemeltető: - 1994-ben Pécsről köl­töztünk ebbe a csöndes faluba a szüleimmel. Apunak nagyon meg­tetszett, és jól érezzük magun­kat; egészen más életforma, össze­hasonlíthatatla­nul jobb itt élni, mint egy bérház­ban. Van kert, udvar, biciklivel szoktam átjárni Mozsgóra. Szigetváron érettségiz­tem, szoftverüzemeltetői vizsgám van, de a rendszerprogramozóit is szeretném letenni. A legnagyobb baj, hogy nem tudok a környéken elhelyezkedni. Az elején azért még sok minden ennél is jobbnak ígér­kezett, de leginkább a pénz az, ami hiányzik életünkből. ___________■ Az almáskeresztóri Szent Ke­reszt katolikus templom fel­újítására számlát különített el az önkormányzat. A csendes, erdőkkel övezett apró­faluban 62 portát tart számon az önkormányzat, amelyek közül számos műemléki szempontból is figyelemre méltó, hatalmas sváb pajtákkal, hosszú tornácokkal. A házak mögött néhol 600-800 négy­szögölesek a kertek, néhol fölfut­nak a domboldalakra is. A község­ben látnivalót nyújt Heil József ma­gángalériája vagy az elekmajori Kammerer-kúria is. A galéria tulaj­donosa nyaranként diákok számá­ra nyit rajziskolát. A szép zsáktele­pülést felfedezték a németek, hol­landok és az országban másutt la­kó magyarok is - 11 porta már nem helybéliek tulajdonában van. A falu éves költségvetése sze­rény 10,5 millió forint, amelynek a jórészét a mozsgói közös fenn­tartású önkormányzati intézmé­nyekre - iskolára, óvodára, kör­jegyzőségre - fordítják. Most nyitnak elkülönített számlát a ka­tolikus templom javára, hogy a közeljövőben - az egyházzal ösz- szefogva - legyen pénz a felújítá­sára. A templomot Szent Kereszt tiszteletére emelték - a kereszt a falu névadója is. Nagy gondot fordítanak környezetének - a fa­luközpontot adó ligetes térnek - a rendbe tételére, ahol az öreg nyárfákat nemrégiben kivágták, s most zömmel fiatal platánok so­ra, ringlók, hársfák díszlenek itt. Ezt a gondoskodást tükrözik az utak, a temető, a kereszt, a világ- háborús emlékmű is. D RÁVAPISKI b e mutatkozik Drávapiski oCsárnóta Kórós-öDiósviszió Máriagyüd "o...... DRÁVAPISKI sÄy ■ • f ..° v :. y-:::9KemesCc^Sy Kovácsba cP’ _<>-oTésenfa Sza- porca Dráva- Mária Úttarkány Drávaszábolcs Alsó­szent­n'f'iJ vM3t7 DrávapaBíonya Gordisa "4 '- ~0 A falu gazdái A 104 lélekszámú település pol­gármestere: Márkus József (50 éves) gépésztechnikus. Alpolgár­mester: Ózdi Józsefié (56) nyugdí­jas kesztyűvarró. Képviselők: Be­ne Pál (51) falugondnok és kőmű­ves, Baráth Gyula (55) nyugdíjas favágó és juhász, Márkusné Teleki Olga (51) nyugdíjas kereskedő, Vas László (58) nyugdíjas őster­melő és gépész. A községháza cí­me: 7843 Drávapiski, Fő utca 1/B Telefon: 06-73495-190. ■ RENDELŐ HELYBEN. A köz ségvezetőség a művelődési ház fel­újítását tervezi, ezért pénzért pá­lyáznak. Szeremének egy helyben működő orvosi rendelőt, rendez­vénytermet, könyvtárat, helytörté- neti gyűjteményt kialakítani. _■ BOLT ÉS KLUB. A községveze­tőség átmenetileg akár ingyen is bérbe adná a bezárt kereskedelmi egységet, csak működjön. Évek óta nem lehet helyben vásárolni például élelmiszert. Ha meglesz az új önkormányzati iroda a felújí­tásra váró kultúrházban, akkor a felszabaduló régi irodában ifjúsági klubot rendeznek be. ■ drávapiski. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült Összeállította: Csuti János Megkérdeztük; Mit javasolnak a községvezetésnek és egymásnak? Közösségi munka, ifjúsági klub Vas László (58 éves) gépész és ős­termelő: - Azt szorgalmazom, hogy mindenki feleljen a háza előtti vil­lanyoszlopra tett cserepes futómus­kátlikért, vagyis rendszeresen ön­tözze, óvja azo­kat! A háztulaj­donos kaszálja le a háza előtti fü­vet, amivel pénzt takarít meg a községnek, hisz nem kell akkor ott közmunkást dolgoztatni. Szűn­jön meg a zugszemetelés! Amikor megjelennek a besurranó tolvajok, akkor idényjelleggel polgárőrség szerveződhetne, hogy megelőzzük a bűntényeket. Csúszda és hinta ke­rülhetne a játszótérre! Kőszegi Csaba (20) kereskedő: - Szeretném, ha újjáalakulna a régi ifjúsági klub úgy, hogy a szórakoz­tató eszközökre és berendezésekre mindenki vi­gyázna. Minél előbb szükség lenne számítógé­pekre, amelyek­nek a kezelésére megtanítom tár­saimat, hisz vizs­gáztam ebből. Egyik fő téma a foglalkozásokon a drogfüggőség le­győzése és a lelki tanácsadással egybekötött önismeret lehetne. Szerintem az alapításhoz és a prog­ramtervezéshez jól értenek Orbán Zoltánná, Dani Zoltán, Dani Betti és Dezső Niki. Baráth Gyula (55) nyugdíjas favágó és juhász: - Kinyithatna a három éve bezárt boltunk és italkereskedésünk! Szeretném, ha nemcsak a néprajzi és műemléki értékű házak homlok­zatfelújításához nyújtana segítsé­get a község. Csonka Dezső, Csonka Zsuzsa, Gálfi Lajos, Dezső Zoltán, Dani Zol­tán, Baráth Zol­tán, Baráth János, Ignácz József és Ig- nácz Józsefné önként rendbe tették a buszvárót és a kultúrház udvarát ve­lem együtt. Örülök községóvó alkal­mi csoportunknak. Ha szükséges, a református templom felújításában is részt veszünk. ■ Faluszépítők a közéletért Egy lelkes, főként nőkből álló közösség azon van, hogy küllemében csinosodjon a település. Kezük munkája nyomán nemcsak a porták, de a házak előtti köztéri részek is megszépülnek. Sok közösségi munkát vállalnak, idővel virág- cserepeket helyeznek el a villanyoszlopokon, szemétgyűjtőket állítanak fel a parkokban. Ózdi Józsefné nyugdíjas kesztyűvarrónő amikor nemrég megalapította a most már 30 tagú csoportot, tudta, hogy nemcsak vöröskeresztes és egészség- ügyi feladatokat látnak el, hanem a környezet- és természetvédelem helyi gondjaival is foglalkoznak.- Azt vallom, ha megszüntetjük például a szeme­telést vagy a növényrongálást, akkor az ember de­rűsebb lesz. A jó kedély pedig javítja a fizikai álla­potot. A növényekkel teli környezetben bárki bol­dog lehet. Örültem, hogy Baráth Zoltánná, özvegy Csoport Lajosné, Dani Dezsőné, Ignácz Györgyné, Kalányos Magdolna, Kasza Lajosné, Kőszegi lmré- né, Papincsák Antalné az első szóra vállalták az ak­tív településszépítést. Már most olyan látvány fogadja az idegenből érke­zőt, mintha erdő rejtené az apró falut. Mindez főként annak köszönhető, hogy sudár alakú kis és nagy örökzöldek nőnek, a ház előtti miniparkok pedig a tarka virágoktól egyre színesebbek. Idős Dani Dezső­né utcai zöldjében most sok nőszirom pompázik, de szeret bársonykát és sást is telepí­teni. Udvarukon megmentette a gémeskutat és az elhalt évszáza­dos barackfát, amit aládúcolt. Ifjú Kasza Biczó Lajosné azon van, hogy ápolják Varga János néptaní­tó nagy faragott kövekkel ékesített sírját. Idős Márkus Józsefné arra tö­rekszik, hogy a községcsinosítók helytörténeti gyűjteményt hozza­nak létre. Ő az első adományozó, aki régi szőttest és sublótot ad majd a kis múzeumba. Az alapítók május 1-jén utcatakarító napot tartottak. Gondozzák a gazdátlan sírokat. Figyelnek a magá­nyos idős emberekre. Ózdi Józsefné és Kalányos Magdolna szociális gondozónak készülnek. ■ Program gyerekeknek Kasza Mikó Lajosné négy év alatt hárommillió forint befektetéssel (kölcsönfelvétel nélkül) alakította ki az Ormánság, Muskátli és Margit nevű vendégházait, ahol egyszerre csaknem harmincán aludhatnak. Évente legkevesebb háromszázan pihennek meg, főként német, belga és holland kirándulók. Baranyából gyakran keresik fel madarászok és kígyászok a Harkány szomszédsá­gában lévő létesítményt. Újabban kínaiak érdeklődnek. Nyilatko­zónknak nemcsak a férje, de a hor­vátul és angolul beszélő unoka: Sá­rost Mariann is besegít a vendéglá­tásba. Vendégcsalogató vonzerő­nek számít, hogy mindegyik helyi­ségben ormánsági néprajzi tárgya­kat helyeztek el, a cseperedő arbo­rétum pedig félszázas állományú. Híressé vált a szilveszteri buli.- Dezső Nikolett és Dani Betti jól szervező tanulók segítségével azt akarom elérni, hogy a pincében if­júsági klub működjön, ahol nem­csak diszkó lenne, de különféle rendezvényeket is szervezünk. Például meg­hívjuk a diós- viszlói lovaso­kat, valamint a siklósi huszáro­kat. Egyebek között kosarat fonunk, kerámi­át égetünk és csuhébabázunk. Kedves falunk hímevét ezzel is öregbítjük, míg a helyi gyerekeknek változatos szün­idei programot nyújtunk - mondta a vendéglátós hölgy. KEZDŐDIK A SZEZON a vendégfogadóban

Next

/
Thumbnails
Contents