Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-15 / 131. szám
2003. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK DÉL-PUNÁNTÚLi A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Félidőben az EU-projekt A regionális fejlesztési ügynökség műhelymunka sorozata Magyarország Európai Uniós csatlakozását megelőzően, már 2004. január elsejétől alkalom nyílik pénzügyi támogatás igénybe vételére a fejlesztési tervek megvalósulásához. Ezeket a támogatásokat az Európai Unió Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervéhez illeszkedve, a Strukturális Alapokból biztosítja majd. A támogatások elnyeréséhez jól kidolgozott projektjavaslatok formájában kell a fejlesztési terveket bemutatni. Jelenleg nagy hiányosságok mutatkoznak a kidolgozott, jól megalapozott projektjavaslatok tekintetében, ami szükségessé teszi, hogy az elkövetkező időszakban kiemelt figyelem összpontosuljon a térségi fejlesztési projektek azonosítására, és a helyi szereplők egyetértésén alapuló fejlesztésére. E hiányosságot felismerve a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) munkaszervezete, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) „EU-projekt” néven projektfejlesztő műhelymunka sorozatot indított. Április közepén regionális nyitó- konferencia zajlott Dombóváron, majd három megyei és kilenc kistérségi fórum keretében elindult a projektek kidolgozása. A program sikerét jól mutatja, hogy a nyitó- konferencián több mint száznegyvenen vettek részt. A megyei közgyűlésekkel közösen megrendezett megyei fórumok a kistérségi hatókörű fejlesztési elképzelések mellett lehetőséget biztosítottak a megyei, vagy még nagyobb térségi hatókörű fejlesztési elképzelések felszínre hozására és megvitatására is. A megye minden területét képviselő résztvevők egész napos „ötletelésen”, együttdolgozáson vettek részt, ahol az EU-projekt program szakértői segítették munkájukat. A cél és a napi program a kistérségi műhelymunka-találkozókon is hasonló volt. A kilenc helyszínen kétnapos együttdolgozás zajlott, fókuszban a kistérségi hatókörű projektekkel. A kistérségek együttes döntése alapján a munkacsoportonként öthat nagy értékű, minden résztvevő kistérséget magába foglaló projektelképzelés kidolgozása jelenleg is folyik. A program végére ez régiónkban közel ötven az Európai Regionális Fejlesztési Alapból - legalább százmillió forint költségvetésű -, valamint az Európai Szociális Alapból támogatható projektet jelent. Az így azonosított és előkészített projektek a miniszterelnöki hivatal Phare-finanszírozásból meghirdetett Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEÁ) elnevezésű pályázatára adhatók be ez év május 30-ig. Ebben országos szinten mintegy hatmilliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre a két Strukturális Alapba, az Európai Regionális Fejlesztési Alapba és az Európai Szociális Alapba illeszthető projektek teljes körű előkészítéséhez szükséges tevékenységek - megvalósíthatósági tanulmányok, tervek, közbeszerzési dokumentációk elkészítése, műhelymunkák, szemináriumok megszervezése - támogatására. Az EU-projekt program, és maga a fórumok egyben olyan együttműködést indítanak el, amely biztosítja, hogy a PEA- ban nem nyertes pályázatok is a Nemzeti Fejlesztési Tervhez beadható pályázatokká váljanak. A záró tanulmányút, melynek keretében negyvenöt kistérségi szakember tanulmányozhatja az Európa Unió intézmény- és eszközrendszerének működését az Európai Unió egyik tagországában, a nyár végén várja a résztvevőket. Az út nagyon fontos elem, mert egyrészt a régiónk kistérségei közötti kapcsolatok megerősítésére nyújt kiváló alkalmat. Másrészt korábbi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy csak azon lehetőségek teljesülésében bíznak az emberek, amellyel egyenértékűt a saját szemükkel is láttak. Az EU-projekt már most számos tapasztalattal szolgálhat mindazok számára, akik részesei, illetve vezetői annak. Harmath Andrea projektmenedzser a programot irányító Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Tolna megyei irodáján dolgozik. Tőle kértünk egy rövid ösz- szegzést az eddigi, fontosabb történésekről és tudnivalókról.- A legkedvezőbb tapasztalatok közé az érezhető lelkesedést sorolnám - kezdte Harmath Andrea. - S az is látványos, hogy mennyi szereplő megmozdult. A megyei fórumok mellett folyamatosan zajlanak a két-három kistérségenként megrendezett fórumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által indított, országosan egyedülálló kezdeményezésben nagyon kedvező a civil szféra kiemelkedő tettrekészsége. Az adatok azt mutatják, hogy a régiónkban működő civil szervezetek az országos átlagnál erőteljesebben mozdultak meg.- Miben számít újnak az EU-projekt, mint kezdeményezés?- Ez az eddigi legnagyobb szabású, legátfogóbb regionális program ezen a téren. A program fórumai tulajdonképpen műhelymunkák, ahol gyakorlati tevékenység folyik. A felmerült ötletek közül a kiválasztottakat az Európa Pályázat Előkészítő Alapban (PEA) beadható pályázatként el is készítik.- Melyek az eddig levonható főbb tanulságok?- Elsősorban a'turizmussal, település-rehabilitációval és kerékpárút fejlesztéssel kapcsolatos projektötletek merültek fel legnagyobb számban, de az innovatívabb, például a megújuló energiaforrások hasznosíMegmozdult a régió tását célzó törekvések is felszínre kerültek. Az ügynökség elsősorban az innovatív ötleteket pártolja. Nemcsak azért, mert az egyediség, ötletesség a pályázásban előnyt jelent, hanem azért is, mert az innovatívabb pályázatok kidolgozása összetettségük miatt több pályázatkészítési tapasztalatot is eredményez. Az Európai Szociális Alapokhoz (ESZA) beadható projektötletekből - foglalkoztathatóságot növelő képzések, hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedésének elősegítése, stb. - a szükségesnél kevesebb érkezett. Bár az Európa Pályázat Előkészítő Alapban országos szinten háromszor annyi ESZA projekt támogatható, mint ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), régiónkban és országosan is, mégis fele annyi ESZA projektötlet jelent meg, mint ERFA. A számok persze nem értek bennünket váratlanul, az ügynökség által korábban végzett projektgyűjtésből ugyanis kiderültek számunkra már ezek az arányok. Az ügynökség ezért a fórumokon nagy hangsúlyt helyezett az ESZA projektek előhozására, nyolc-tíz új terv létrejöttét elősegítve ezzel.- Mi a program fő haszna?- A haszon az együttműködés, valamint a résztvevők pályázatírási képességeinek fejlesztése terén jelentkezik, eme nagy igény mutatkozott. Az alkalmazott módszertan, ugyanis az Európai Unióban bevált projektírási módszertan - azaz logframe, projektcik- lus-menedzsment. A program folyamán két-három kistérségenként'öt-hat, régiós szinten közel ötven projekt PEA-hoz történő kidolgozása valósul meg, de az eközben szerzett tapasztalatokra támaszkodva sok kistérség, illetve kistérségi együttműködés saját maga még további projekteket is kidolgoz és bead. Összesen több mint százötven projektötlet merült fel. Ez azért is jó, mert nincs pályázati díj és számszaki megkötés, akárhány pályázat beadható. A programban tehát nemcsak projektek, hanem személyek fejlesztése is zajlik. Ráadásul, ha egy ötlet már kidolgozott, akkor befektető.arsat is könnyebb találni hozzá. A vállalkozók szívesebben fektetik a pénzüket olyan elképzelésekbe, ahol profizmust tapasztalnak, és ahol jobban láthatják számításaik teljesülését.- Milyen célok várnak még megvalósításra?- A fő cél, hogy ez a sorozat ne egyszeri kezdeményezés legyen, hanem a jövőbeni folyamatos együttműködés kiindulópontja. Ez lehet az egész program fő értéke. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a PEA-ban nem nyertes pályázatok is a Nemzeti Fejlesztési Tervhez beadható pályázatokká váljanak. Az ügynökség számításai szerint az Nemzeti Fejlesztési Terv alapján pályázható forrásoknak amúgy is csak a huszonöt-harminc százalékát fedik le a PEÁ pályázati ablakai. Ezt jeleztük a PEA programot országos szinten koordináló miniszterelnöki hivatalnak, s megoldására javasoltuk a program további folytatását magyar költségvetési forrásból. A folyamat régión belüli vezetését a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a felhalmozódott tapasztalatai és szaktudása alapján továbbra is vállalja.___________________■ Partnerség és regionalizmus Ruggero Tabossival, a Dél-dunántúli Régió és a Dél-alföldi Régió előcsatlakozási szakértőjével Pécsett ültünk le beszélgetni. A két éve folyó Regionális Felkészítési Program (angolul RPP) egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a partnerséget nem azért kell működtetni, mert csak így juthat az ország és a régiók pályázati forrásokhoz, még csak nem is azért, mert ez az Európai Bizottság kifejezett előírása, hanem egyszerűen azért mert a helyi fejlesztések sikeresebbek úgy, ha az adott problémát jól ismerő, és annak megoldása mellett elkötelezett partneri csoport dolgozza ki azokat. A magyar gondolkodástól teljességgel távol álló metodika meghonosítása nem lesz könnyű feladat, és a Ruggero Tabossival folytatott rövid interjúból is az derült ki, hogy Magyarországnak a regionális fejlesztésben is meg kell találnia a saját adottságai, igényei, és az EU előírások közötti összhangot.- Hogyan csöppent bele az RPP programba?- Az ERVET-nél - az Emilia- Romagna régió fejlesztési ügynökségénél - dolgoztam, és itt ajánlották, hogy az RPP program keretében lehetőségem lenne Magyarországon dolgozni mintegy 18 hónapon keresztül. Az, hogy rám gondoltak, elsősorban annak tudható be, hogy sok, a PHARE program által finanszírozott projektben dolgoztam, és már több alkalommal jártam a társult országokban. A felkérés nagyon hirtelen jött, így aztán szinte napok alatt kellett döntenem, de hogy őszinte legyek nem áll tőlem távol, hogy éljek a váratlan lehetőségekkel. Tulajdonképpen azzal, hogy elvállaltam az RPP programban való részvételt, egy kétéves Dél-Afrikai megbízást mondtam le, ahol kis- és középvállalkozások fejlesztése lett volna a feladat. A Magyarországon végzendő munka, vagyis a regionális fejlesztés azonban jobban izgatott, így örültem, amikor megkaptam a megbízást.- Milyen projektekben dolgozott az RPP előtt?- A társult országok iránt érzett szenvedélyem már közel tíz éves. Regionális fejlesztési szakértőként dolgoztam a balti államokban, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Oroszországban, Magyarországon, csoportvezetőként részt vettem a szlovén-olasz határ menti együttműködés projektben, sőt a TACIS program keretében még Mongóliában és Ukrajnában is jártam. Dolgoztam az SPP non-twinning projekt előkészítésén Bulgáriában (az általunk benyújtott ajánlat sajnos második lett), ahol kollégáim között volt Antonio Strazzulo és Paolo Rosso, akik szintén részt vesznek az RPP programban.- Mint az Európai Unió egyik alapító államának polgára, és mint a társult országokat illetően széleskörű tapasztalatokkal rendelkező szakértő mit gondol, milyen veszélyekkel és milyen előnyökkel járhm Magyarország számára az EU csatlakozás?- Ennek a kérdésnek a megválaszolásához messze vissza kell nyúlnunk az időben. Európa történelme tulajdonképpen a szétesés és az egyesülés történelme, vagyis az, hogy visszaállítsuk a Pax Romana állapotát, azt a kulturális egységet, amelyben egy kormányzat, és egy pénz van, ahol az emberek szabadon utazhatnak és kereskedhetnek egymással. Azzal, hogy Európában bevezettük az eurót, egy nagyon fontos lépést tettünk abba az irányba, hogy egyesítsük a kulturális és gazdasági Európát. Az egyesüléssel kapcsolatban magamtól mindig azt kérdezem: miért ez a nagy rohanás? Az, hogy az EU szélesre tárta kapuit a társult országok előtt, többé-kevésbé érthető számomra, hiszen a politikai megfontolások mellett nyilvánvaló gazdasági érvek szóltak amellett, hogy az Európai Unió integrálja ezeket a piacokat. A társult országok sietős csatlakozása pedig talán annak tudható be, hogy minél előbb eltüntessék azt az Európát kettészelő szakadékot, melynek létezésére nincs morálisan igazolható érv. Ez egy mélységesen igazságtalan szétválasztás volt, hiszen az emberek ugyanazt a kultúrát vallják magukénak Európa keleti és nyugati felén. Ennek az igazságtalan állapotnak mielőbbi megszüntetése iránt érzett sürgető vágy magyarázza meg azt, hogy a rendszerváltás után alig több mint egy évtizeddel Európa keleti országai csatlakozni fognak az EU-hoz. Történelmi léptékkel nézve ez nagyon rövid periódus, és tiszteletre méltó az a fejlődés, amit a társult országok eddig megtettek. Fontos azonban, hogy az EU-normák átvételét ne csupán a forrásokhoz való hozzáférés motiválja, hanem, hogy a normák mögöttes értelmét is megértsük, és hogy ez a közgondolkodásba is beépüljön.- Tudna esetleg konkrét példát is mondani?- Hogyne. Vegyük például a régiókat. A régiók megalkotása, a regionalizmus nem azért fontos, mert így a magyarországi régiók hozzájuthatnak a strukturális és kohéziós forrásokhoz, hanem mert így hatékonyabban, sikeresebben indulhat meg a helyi fejlődés, és a döntéseket tényleg azok az emberek hozzák meg, akik aztán megélik e döntések hatásait. Éppen ezért nagyon fontos az RPP program szerepe abban, hogy ráébressze a döntéshozókat, hogy a régiók jelentősen hozzájárulhatnak az ország fejlődéséhez, és nem csupán egy eszközt jelentenek a Strukturális Alapok felhasználásához. Kistérségek: együtt eredményesebb A közúthálózat fejlesztése, kiscsoportos felzárkóztató képzési program lebonyolítása, drávai vízi turizmus fejlesztése, valamint Sellye város központjának rehabilitációja. Ezek a projekt ötletek merültek fel azon a Baranya megyében, Siklóson tartott rendezvényen, melyet az EU- projekt program keretében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezett meg.- Már korábban, az előkészítő tevékenység idején felmértük a kistérséghez tartozó ötvenkét település igényeit, terveit - tudtuk meg Ócs Szilviától, az Ormánságfejlesztő Társulás projekt menedzserétől.- Segíti a munkánkat az a tény, hogy a partner szervezetekkel folyamatos kapcsolatban állunk, ismerjük egymás céljait és lehetőségeit. Ez adott módot arra, hogy Siklósra már megalapozott anyagokat vigyünk, ott pedig éltünk a felajánlott konkrét és hatékony szakértői segítséggel.- Mi lesz a következő lépés?- A pályázatok beadási határideje május 30-a. Most zajlanak le azok az egyeztetések, amikor is a felek megállapodnak abban, hogy kinek mi lesz a konkrét feladata, ki, müyen szerepet vállalhat a költségvetési részben. Illetve, még az is szóba kerül, hogy kikkel egészül ki a szakértői névsor.- A kistérségek közötti együttműködést miként lehetne jellemezni, különös tekintettel a kapcsolódásokat lehetővé tevő projektekre? Az Ormánság esetében kiváhképp ideillik például a Dráva-projekt.- Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem célszerű mindössze települési szintben gondolkodni. Átfogóbb egységekre van szükség, melyek egymást erősítve, jobban tudják képviselni az egyes települések érdekeit is. Az említett Dráva-projektet illetően is csak akkor érvényesül a hatékonyság, ha együttesen lépünk fel. A külön-külön felmutatott elképzelések megvalósítására kevés az esély.- A tennivalókm tekintve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. milyen módon járulhat hozzá a közös sikerhez?- Az ügynökség szerepét kiemelten fontosnak tartom, több szempontból is. Ugyanis egyrészt a kistérség csak így kaphatja meg azt a szakértői hátteret, amit önerejéből képtelen lenne biztosítani. Másrészt pedig az összehangolt munka révén a többi kistérség is betekintést nyerhet a mi tevékenységünkbe, s mi ugyanígy a kistérségek tevékenységébe. Erre korábban nem volt lehetőség.- Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy ez a fajta együttműködés nem előzmények nélküli...- Természetesen nem, hiszen a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és ügynöksége segítségére a PEA pályázati időszakot megelőzően is számíthattunk. Éppen ezért vagyunk képesek a korábbiakhoz képest is hatékonyabban élni ezzel a fajta part- nerséggel, a szakmai támogatással. ____________■ Dé l-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült (66778) A műhelymunka sorozat zárásaként tanulmány készül, amely tartalmazza az elhangzott előadások anyagát, háttéranyagokat, bibliográfiát, valamint minden kistérségre vonatkozóan egy elemzést. Ez utóbbi a forrásmegkötő képességre, a kistérségek fejlesztési elképzeléseire és azok sorrend rendszerére helyezi a hangsúlyt. A zárótanulmány ezen felül összegzi a tapasztalatokat és a jövőbeli teendőket. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a program kiemelt célja, hogy a Dél-Dunántúl jól szerepeljen a régiók közti versenyben, hiszen nincsenek térségekre lebontott keretek. Amelyik térség jobb, kidolgozottabb projekteket tud felmutatni, nagyobb támogatásban részesül. A programmal kapcsolatos további információ a www.ddrft.hu címen olvasható. A Magyarhertelenden rendezett kistérségi fórum résztvevői
