Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-15 / 131. szám

2003. Május 15., csütörtök KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL ____ ________________Egyetemi esték_____________________________ Un iós hatás a munkavállalásra Az Európai Unió jogban megszabott kötelező minimumai is jobbak a munkavállaló számára, mint a magyar jog volt a uni­ós harmonizáció előtt. Az európai uniós szociálpolitika egyik fő jellegzetessége, hogy mini­mális előírások vannak. A tagálla­mok számára mindig nyitott annak lehetősége, hogy a közösséginél kedvezőbb szociálpolitikai és mun­kajogi szabályokat alkossanak pol­gáraik számára - mondotta dr. Berke Gyula, a PTE AJK munkajogi és tár­sadalombiztosítás jogi tanszékének adjunktusa A munkavállaló helyze­te az európai közösségi csatlakozás nyomán című előadása során. Az EU-jogban a tagállamok szo­ciálpolitikájának egységesítése mö­gött az egységes gazdasági verseny- feltételek szempontjai állnak: egyik tagállam se juthasson előnybe azál­tal, hogy szociálpolitikája kedvezőt­lenebb a foglalkoztatottak számára, mint a másoké. Az előadó azt a nézetét hangoz­tatta, hogy a magyar munkavállalók helyzete viszonylag rövid időn be­lül javulni fog már csak azért is, mert a jogi csatlakozás időpontjá­ban teljeskörűen átvesszük az EU szociálpolitikai normáit. Az EU-jog­ban megszabott kötelező minimu­mok is jobbak a munkavállaló szá­mára, mint a magyar jog volt a har­monizáció előtt. Például a közössé­gi szabályok a magyar munkajog­nál kedvezőbbek a munkaidő, a túl­munka, az ügye­let, a készenlét mértéke tekinte­tében. A vállal­kozások átala­kulása, átszerve­zése esetén lé­nyegesen maga­sabb szintű munkavállalói védelmet bizto­sít a közösségi jog, mint az eddigi magyar. A csatlakozási megállapodás úgy rendelkezik, hogy Magyarországra nem terjednek tó 2004. május 1-jé- től automatikusan a személyek sza­bad mozgására vonatkozó közössé­gi jogszabályok, hanem a tagálla­mokkal megállapodhatunk erről. Amelyekkel ez nem sikerül, azok vonatkozásában hétéves átmeneti időszak következik. A hét év előbb egy két, majd egy három, végül is­mét egy kétéves szakaszra tagoló­dik. Egy-egy szakasz leteltével az érintett államok felülvizsgálják munkaerőpiacuk alakulását és dön­tenek arról, hogy előbb megnyitják- e a közösségi szabályok alkalmazá­sát. Ez idő alatt nemcsak a magyar munkavállalóknak nincs szabad mozgásuk ezekbe az országokba, hanem azokból sem hozzánk. Az EU-ban külföldön a magyar munkavállalók ugyanolyan státusz­ba kerülnek, mint az adott tagállam polgárai, hiszen tilos a diszkriminá­ció. Az előadó szerint viszonylag hamar sok magyar tud majd mun­kát találni azokban a tagállamok­ban, amelyek magukra nézve elis­merik a közösségi szabályok alkal­mazását a szabad mozgás tekinteté­ben, és ezekből az országokból hozzánk is érkeznek munkaválla­lók. Az első időszakban azonban nem ígérkezik egységes helyzet. Ausztria és Németország biztosan nem fogadja el velünk kapcsolat­ban a közösségi jognak a szabad mozgásra vonatkozó alkalmazá­sát, mert nagyon féltik tőlünk a munkaerőpiacukat. Majdnem biztosnak látszik viszont, hogy Nagy-Britannia, Írország, Belgi­um, Hollandia, Luxemburg foga­dókészséget tanúsít. A többi or­szág álláspontja még bizonyta­lan. DUNAI I. Expressis Verbis - ők az elsők A PTE Állam- és Jogtudományi Karának lapja, az Expressis Verbis nyerte el az Ev diáklapja kitüntető címet a X. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon. A szerkesztők örültek a sikernek, ami minden bizonnyal újabb lökést ad a kari lap fejlődésének. Kezdetben vala a Lucidum Inter­vallum, aminek elsorvadása után az új diákok új lapot hoztak létre 1995-ben Expressis Verbis címen, ami ma havonta 1500 példány­ban, 40 oldalon jelenik meg. Molvay Norbert és Szabó Patrícia a díjjal A szerkesztők, az egyetemi élet „farkastörvényeinek” megfe­lelően 3 évente változnak, jelen­leg a III. éves Molvay Norbert és Szabó Patrícia jegyzi a lapot.- Egyre több lett a közéleti cikk, illetve az interjú, ami tán a legkedveltebb műfajunk. Mindig van tanárportré, tudományos te­vékenység bemutatása, de szá­mos olyan neves személyiség is megfordul a karon, akit sikerül kikérdezni kicsit. Csak az utóbbi időszakot nézve, szerepelt a ha­sábokon Bárándy Péter, Járay Zsigmond vagy éppen Fábry Sán­dor - mondta Szabó Patrícia. Mivel a szerzők a diákok sorai­ból kerülnek tó, nem lehet cso­dálkozni a kritikus hangütésen, legyen szó akár a kari életről, a jo­gászképzés buktatóiról, egyes ta­nárok vagy éppen a hallgatói ön- kormányzat tevékenységéről.- Néha kapunk is a fejünkre, de természetesen mindig, min­den véleménnyel kapcsolatban biztosítunk válaszlehetőséget. Ami az oktatókat illeti, nekik meg szoktuk mutatni a közlésre váró, róluk szóló cikkeket. Van, aki egyáltalán nem szól bele, de elő­fordult már az is, hogy kérték, ez vagy az a kitétel inkább ne jelen­jen meg... Ám meg kell mond­jam, ilyen értelemben nem sok a gondunk, szerzőink jól írnak! Ezt vehette észre a Diák- és If­júsági Újságírók Országos Egye­sülete is, amikor az Év diáklapja címmel ismerte el a pécsi jogász­hallgatók munkáját.- Talán azt értékelték, hogy a lapban megmutatkozik egyfajta állandóság. Régóta kialakult és jó a felépítése, a tördelése. És hát mondanom se kell, a cikkek szíiv vonala, ugyebár... - tette hozzá Szabó Patrícia. Az országos siker hazai ber­kekben sem maradt visszhangta- lanul. Az AJK dékánja már ígére­tet tett a szerkesztőknek, hogy tá­mogatja a lap előkészítéséhez szükséges eszközök beszerzését, illetve annak finanszírozását, hogy a példányszámot akár meg is duplázzák - s az már csak hab lenne a tortán, ha színes címlap­pal jelenhetne meg az Expressis Verbis a jövőben. ___ ___ M. K. ZO OM - az Apollóban A Közelítés Művészeti Egye­sület Új tendenciák a vizuá­lis művészetekben címmel önálló programsorozatot in­dít útjára. A sorozat első, nagyszabású nemzetközi rendezvénye lesz a ZOOM vi­deó és digitális médiafeszti­vál május 15. és 18. között, az ex-Apolló moziban. A hét végén ismét élet költözik az ex-Apolló mozi falai közé. Pé­csett a Közelítés Művészeti Egyesület által megrendezendő háromnapos ZOOM című videó és digitális médiafesztivál prog­ramjáról Varga Rita és Varga Éva, az egyesület képviselői el­mondták, hogy a programok - kiállítások, vetítések, médiaakci­ók - az új médiumok jelenségei­hez kötődnek. A ZOOM-ra 50 művészt és teoretikust várnak Magyarországon kívül Ausztriá­ból, Csehországból, Franciaor­szágból, Horvátországból, Iz­landiról, Lengyelországból, Szlo­vákiából, Szlovéniából és Jugo­szláviából. A fesztivál program­jának kérdésfelvetése a digital- izáció hatásait vizsgálja különfé­le területeken. Az ex-Apolló moziban csütör­tökön a 15 órai kapunyitás után 16 órától kerekasztal-beszélgetés lesz a budapesti Képzőművésze­ti Egyetem intermédia oktatói­val, hallgatóival. A beszélgetést Lendvai Ádám művészettörté­nész vezeti. A nagyteremben 16 órától folyamatosak a filmvetíté­sek. A 22 órakor kezdődő esti program címe Party a Vidám­parkban. Pénteken 15 órától lesznek előadások, szemináriumi beszél­getések az „új médiumok” jelen­ségköréről. 16 órakor válogatást tekinthetnek meg az érdeklődők a Color Bar filmjeiből. 17 órakor kerekasztal-beszélgetés lesz. Es­te nonstop vetítésekre kerül sor a Retina nemzetközi film- és videófesztiválok és a Duna Mű­hely, Studio Ex-ist, My Film, Var­ga Stúdió, Firka Stúdió anyagai­ból. A nagyteremben is filmvetí­tések, koncertek lesznek, példá­ul 18 órakor kerül sor a Telehold, 20 órakor a Varacskos koncertre. Szombaton 16 órától filmeket vetítenek a PTE Vizuális Művé­szeti és Informatikai Tanszék hallgatóinak munkáiból. Ezután a Zágrábi Rajzfilmiskola hallga­tóinak válogatását mutatják be. A nagyteremben 16 órától film­vetítések, projektek zajlanak. 19 órakor tekinthetők meg a szent­endrei művészek filmjei. Lézer- show zárja az udvar esti búcsú­programját, amely 21 órakor kezdődik. b. k. SELYEMFESTÉSEK, FOLTVARRÁSOK PÉCSETT. A Tímár utcai Gyöngyszem Galériában láthatják az érdeklődők Szabó Józsefné Szabó Mária különleges technikával készült kézimunkáit. A festett selymekből, a kézzel díszített üvegekből, a foltvarrásokból összevá- logatott tárlat június elejéig várja a látogatókat. fotó; laufer László Fénylő hangok a sötétből Vak énekesnő, Daku Tünde mutatja be első nagylemezét ma este 18 órakor Komlón a Színház és Hangversenyte­remben. A könnyűzenei CD-t beharangozó koncert ingye­nes, a közönség önkéntes fel­ajánlásait a látássérültek sza­badidős és versenysportolási céljaira használják fel. Nem célom, hogy ünnepelt és híres legyek, sikereimen keresz­tül szeretném bizonyítani, hogy egy sérült ember is valóra vált­hatja az álmait. Erőt szeretnék sugározni mindenkinek, aki nem találja helyét társadal­munkban - ezek Daku Tünde szavai, aki több mint húsz esz­tendeje vak. Hároméves korától egy tüdőgyulladás következmé­nyeként fokozatosan vesztette el látását, tízesztendősen pedig már teljes sötétség vette körül. A csinos szőke hölgy férjezett, két gyermeke van, és Záhonyban él. Hiszem, hogy örömöt, és vi­dámságot csempészek azoknak a szívébe, akik hallgatják a da­laimat - vall arról, hogy miért énekel. Reményei szerint hama­rosan a saját nótáit is előadhat­ja majd, mert rengeteg szöveget írt, de a debütáló lemezre is­mert slágerek kerültek fel (Ég és föld között, Porsche szerelem stb). Természetesen nem után­zásról van szó, teszi hozzá, ha­nem saját érzések közvetítésé­ről. Megjegyezve azt is, hogy több, mint két évtizede nem lát, de csak akkor érezné magát hátrányos helyzetűnek és fo­gyatékosnak, ha többé nem da­lolhatna. A lemezbemutató koncerttur­né Nyíregyházáról indult április végén, és a komlói fellépést vár­hatóan szlovákiai állomások kö­vetik. A12 dal korongra rögzítése a Szabolcsi Vakok és Gyengén- látók Sportegyesület segítségével valósult meg, az ingyenes előadá­sokon tett közönségfelajánlá­sokat pedig a gyengénlátó sporto­lók támogatására fordítják. _______________________M. B. E. Mo bilizált gyermekeink A mobiltelefon olyan „luxus”, ami mindenki számára elérhető. De az is biztos, hogy bizonyos értelemben új minőséget ered­ményezhet a gyerek-szülő kapcsolatban, valamint a tanár-di­ák relációban is. Jó és kevésbé szívderítő példák máris számo­sak akadnak. 2003-ban a mobiltelefon olyan természetes része lett életünk­nek, mint a televízió. Illetve nem is, mert a televíziót nem visz ma­gával a diákság iskolába, mobilt annál inkább... Nem véletlen, hogy a tanintézmények többsé­génél már külön pont a házirend­ben, hogy milyen szabályok vo­natkoznak a mobilozásra: általá­ban az órák alatt csak kikapcsolt mobilt tűrnek, aztán a szünetben lehet kommunikálni. (A pécsi Radnóti Szakközépiskola hon­lapján is olvasható az alábbi üze­net: Az iskolába csak az oktatás­hoz szükséges felszereléseket hozzák magukkal. Az iskola a személyes tárgyakért nem tud fe­lelősséget vállalni. Az elveszett értékek megtérítését nem vállal­ja. Az iskola területére behozott mobiltelefon tanítás, vizsga, ren­dezvény, és egyéb olyan időköz­ben, amikor zavarhat, nem lehet bekapcsolva.) Ez persze, mint minden tiltás, arra való, hogy ne tartsák be néhányan. A tanítás alatt mégis megszólaló, vagy a jövő-menő sms-ek miatt pittyegő készülékeket a tanároknak joga van elvenni, ám többnyire az óra után vissza is adják. A Szent Mór Iskolában nagyobb a szigor: ott feljegyzéssel együtt kerül be a te­lefon a páncélszekrénybe, és csak a szülő jöhet érte... A szülő, aki a telefont megvet­te gyermekének, eredendően ab­ból a szent megfontolásból, hogy bármely, elsősorban (bármeny­nyire is nem kívánt) vészhelyben meglegyen az elérhetőség. Más kérdés, hogy néhanapján aztán épp a telefon ad okot izgalomra, ha elnémul. A 13 éves Bálint édesapja mondja: - Nem mondom, hogy korábban nem aggódtam a gyere­kért, hiszen melyik szülő nem aggódik. De amióta mobilja van, élesedett a helyzet. Hiszen ha nem veszi fel, vagy lemerült, vagy egészen egyszerűen kikap­csolja a kutyafülű, az ember a mai világban már hajlamos rosszra gondolni, vajon mi tör­tént vele...? Az elsős gimnazista Panni anyukája belátó is, meg nem is:- Az ember azért vesz mobilt a gyereknek (is), hogy könnyeb­ben lehessen megszervezni a na­pot, aminek az összes családtag részese. Rendben van, hogy egy mobilról nem csak szülőkkel óhajt társalogni az ember, értem én. De az már bosszantó kicsit, ha az eredendő feladatok elvég­zése meghiúsul, mert. a drágám elesemesezte, eltrécselte az ösz- szes egységet a kártyáról. És utá­na már ő követelőzik, hogy kér új kártyát, elvégre azért kapott mo­bilt, hogy használhassa, ugyebár. A jövőre érettségiző János anyukája szinte büszkén mond­ja:- Fantasztikus a fiam, úgy megtanult vakon sms-t küldeni, és olyan gyorsasággal teszi, hogy annak is örülnék, ha sok minden mást fele ilyen odaadással tenne. Persze, azért volt erre szükség, hogy üzenni tudjon a két osztál­lyal odébb lévő kislánynak, anél­kül, hogy a szemét levenné a ta­nárról. És a helyzet mobilfronton csak fokozódni fog, nem vélet­len, hogy a reklámok is egyre fia­talabb korosztályoknak szólnak. Ma már az általános iskola 2-3-4. osztályosai között is lassacskán az számít fura szerzetnek, aki­nek a táskájában a tolltartó és a tegnapelőtti uzsonna mellett nem lapul ott a telefon, mint A tanárok se! Természetesnek vesszük, hogy az iskolai házirendek tiltják a mobil- telefon tanórai használatát. Azt sehol sem emelik ki külön, hogy ami a tanulóknak tilos, az normális körülmények között (?) a taná­rokra is vonatkozik, avagy érvényes ezúttal is a bölcs latin közmon­dás Jupiterről és az ökörről. Ugyanis a diákok nem tettek lakatot a szájukra az ügyben, hogy bizony nem is egyszer előfordul, hogy óra alatt a tanár néni/bácsi mobilja kezd el dallamokat kibocsátani. Jobb esetben „kinyomják" a telefont, de hallottunk olyan esetről is, amikor a tanár egy óra alatt két beszélgetést is bonyolított, mialatt a gyerekeket csöndes munkára intette... megtudtuk: legutóbb a húsvéti nyúl csempészett oda sok fészek­be mobilt a piros tojások mellé. Dr. Fenyvesi Ilona gyermek­pszichiáter úgy véli, mint mindennek, a mobilnak is meg­van a maga jó oldala. Nézzük ez utóbbit:- Ez az eszköz rövidre zár dol­gokat, sokszor időt, energiát ta­karít meg, ez evidens. Nagy se­gítség adott esetben, ha a gyerek arra használja, amire a szülője jó szándékkal adta. Szociális fóbiá- soknál, pánikolóknál kifejezetten „partner” lehet a mobiltelefon abban, hogy oldja a szorongást és a szülőhöz való már-már pato­lógiás kapcsolódást. No és a fentebb már megpen­dített hátulütők?- Bármennyire is furcsa, a mobilozásra szűkülő érintkezés gátolja a kommunikációs fejlő­dést, mivel kiiktatódik a társal­gás nonverbális része, elvégre nem látják partnerüket. Adhat ugyan mindez egy olyan érzetet, hogy lám, nem vagyok egyedül, de ez lényegében virtuális kap­csolat, s emberileg többnyire rendkívül felszínes. Különösen veszélyes a mobilok szerepének elharapózása a párkapcsolatok­ban: manapság már sms-ben szakítanak a fiatalok. Itt is épp az a baj, hogy elbagatellizálható a döntés, nem tudják megélni a szakítás sokszor fontosabb non­verbális részét, nem vállalják a vitát, nincs megbeszélés, nincs konklúzió. Egyszóval, ahogy a reklám­szlogen mondta: mobil az élet. Aztán hogy ez a mozgás jó vagy rossz irányba visz-e, csak a jövő dönti el. MÉHES K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents