Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-03 / 119. szám

6. OLDAL BASAL BEM UTATKOZIK 2003. Május 3., szombat Basal b-, Somogyhatväft. Szutímáno ^ozsgó pSomogyviszlO; ­o"' Csertő Somogyepáti keresztűr Merenye o-! 9 PatapoklosíS, Tóíszentgyörgy f °: . ^Motvány h Nemeske öHobo! o Kistamási Nyűgöt­basal ím* efzsTbet 1 « Nagy­A község vezetői Polgármester: Detrik László. Al­polgármester: Orbán Tibor. A képviselő-testület tagjai: Balogh- né Csete Beáta, Neményiné Papp Andrea, Hemer András, András Géza. Kisebbségi önkormányza­ta nincs. A település a Somogy- apáti Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: dr. Sponga Margit. Háziorvos: dr. Hermann Viktó­ria. Az önkormányzat címe: 7922 Basal, Zrínyi utca 1/a. Te- lefon: 73/350-143. ■ Intézmény, szolgáltatás, ünnepek A településen az áfész fenntartásá­ban italbolt-vegyesbolt és egy ma­gántulajdonú vegyesbolt van. Az önkormányzati iroda, valamint az orvosi rendelő a kultúrházban kap helyet. A háziorvos kéthetente tart rendelést a községben. Testvérte­lepülésük nincs, a község az Idő­sek napja és a Nőnap mellett a nyaranként megrendezésre kerü­lő falunapot szeretné tartós hagyo- mánnyá tenni. _____________■ ba sal, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával jött létre. Összeállította: Bóka Róbert Bisse ot>arő „,/Tűroftyö ' 4 o-Csárnóta BISSE vokány ’ KisWalu0 Palkonya---. ■ ■ o Víftártykővesd lyiáriagyűd • olerfhegy ’rfa o Harkány v°-.. Nagy cány V'ciift/ Nagytótfalu '■% ólpacsfa Kovácshijáa Drávaszibolcs bKisharsány ....'O" Nagyharsány Siklós nagyfalu Egyházasharapzti •b Kistapolca A település gazdái A falu polgármestere immár har­madik ciklusban Dózsa István, alpolgármester Pálfalvi Péter. Az önkormányzati testület tagjai: Bausz Sándor, Farkas Sándor, Kelemen Zsanett, Lőrincz Ervin. A körjegyző szalántai központ­tal Horváth Lászlóné dr. A tele­pülésen nem alakult kisebbségi önkormányzat.______________■ HA RANGLÁB. A községben többségben vannak a reformátu­sok, az egyetlen templom is az övék. Hogy a katolikusok se le­gyenek kegyhely nélkül, a falu önkormányzata elhatározta, hogy saját költségén haranglábat épít. Az építkezést már a követ- kező hónapokban elkezdik. ■ bisse.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a bissei önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklósi Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A szorgalom fillérei Basaion • Kutya már több van, mint disznó - jegyzi meg tréfával elegy keserűséggel Detrik László pol­gármester. Az önkormányzatisággal fejlődés­nek indult ugyan a falu, de az őstermelők áru­ja nem talál piacra.- Sok a faluban az őstermelő, a kilencvenes évek köze­pén még akár több százezret is lehetett keresni az uborkával, érdemes volt gyümölcstermesztéssel foglal­kozni, de ma már nem lehet értékesíteni - mondja a polgármester. - A sertés ára is felére zuhant, így ma ku­tya már több van, mint disznó. Nehezen élnek meg az emberek, még akkor is, ha Szigetvár közel van, és munkahely is akad. A munkavállalók nyolcvan száza­léka ingázik - nagyon sokan kerékpárral járnak be a városba. A közlekedés tűrhető ugyan, de a legfőbb tö­rekvésünk, hogy pénzt nyerjünk annak a csak két kilo­méteres földútnak a teljes kiépítésére, amely déli irány­ban halad Szigetvárig.- Haladékot kaptunk a falurendezési terv elkészíté­sére, amely ezt a szándékunkat az elsők közt fogja tar­talmazni. Az eladó házak fél éven belül elkelnek, van érdeklődés Basal iránt, de nincs önkormányzati tulaj­donú telkünk. Ezen a helyzeten is szeretnénk változ­tatni, hiszen a szennyvízcsatorna kivételével összköz- műves - víz- és gázvezetékkel ellátott - házhelyeket tudnánk kínálni. Középtávú tervünk a szennyvízcsa­torna kiépítése, amit mi is csak társulva valósíthatunk meg. Ami a közeli feladatokat illeti, a kultúrház tetőze­tét és a buszmegállót is rendbe kellene hozni az idén. A kultúrházat 1992-93-ban tataroztuk ugyan, néhány éve új vizesblokkot is kapott, de itt szorong az önkor­mányzati iroda és az orvosi rendelő is. Ezért a későb­biekben bővíteni kellene, vagy új épületet emelni. A templom felújításra szorul - tetőzetét 1993-ban az ön- kormányzat hozta rendbe - szeretnénk felvenni a kap­csolatot az egyházközséggel, hogy pályázzanak, és most is hozzájárulunk a költségekhez erőnk szerint. Természetesen a képviselő-testület jól előkészített dön­téseket szeretne hozni, hiszen a lélekszám szerinti ke­vés pénzből, évi 17 millióból kell gazdálkodnunk. __________Megkérdeztük; Hogyan lehet boldogulni Basalon?__________ „N em is lehet munka nélkül élni” Gál Lászlóné (60 éves) nyugdí­jas: - A konzervgyártól kerültem előnyugdíjba 1992-ben sokadma- gammal. Ot éve halt meg a párom - kevés a nyugdíj. Fiam Barcson él, a lányom itt, ve­lem. Hat unokám van, közülük négy a lányomé, ők itt vannak kö­rülöttem. Tíz évig foglalkoz­tunk dohánnyal, volt benne pénz, szerettem csinál­ni, de most már nem győzöm... Ak­koriban még el tudtunk adni egy- egy vödör paradicsomot, almát. Hát most ez hiányzik nagyon a falusi­nak! De most is dolgozom azért a nyugdíj mellett, saját ellátásra - nem is lehet munka nélkül élni. Balogh Béláné (75 éves) nyugdí­jas: - Amíg lehetett, a földön dol­goztam, aztán téesz-tagként ahol kellett. Mind a három gyerekem, két unokám a dédunokákkal itt élnek. Mindnyá­juknak van mun­kája! Lányom ne- velőszülőként hat gyereket fo­gadott be. Én itt születtem, a má­sodik párom lett az igazi... A konzervgyárban volt szakmunkás. Mi is uborkáztunk - termeltünk, eladtunk: de már fölvá­sárló sincs. Jó egy évtizede nagyot változott a világ, ma már nem ne­kem kell lekaszálni a porta elejét. És nagyon ügyes a boltosunk! Szakoly Ferencrtének hívják. Matesz József (40) rokkantnyug­díjas: - A szüleim házában élek a második feleségemmel és 10 hóna­pos fiunkkal. Géplakatosként nem a szakmámban, hanem kórház­ban dolgoztam. Kiadásainkat szabályozni kell, nehezen élünk. Előny, hogy fa­lun. Gerincprob­lémák miatt kényszerültem nyugdíjba, azért sok mindent el tu­dok végezni a házban, a ház körül, és mi is tartunk jószágot saját ellá­tásra. A szüleim már nem élnek, az ő hiányukat nagyon érezzük. Ez egy csendes, nyugodt falu, ahova jó visszatérni: egyébként se szerettem a nagy nyüzsgést soha. _________■ BI SSE BEM UTATKOZIK Őrzik a nyugalom szigetét Már tavaly elkezdték a község rendezési tevének elké­szítését. Igaz, ez kötelező penzum, hiszen rendelet ír­ja elő, hogy az év végéig minden településúek rendel­keznie kell ilyen dokumentummal. De a bisseiek úgy vélik, ilyen kötelezvények nélkül is készítettek volna valamiféle jövőt formáló tervezetet, hiszen népszerűvé vált a falu, helyi jogszabályban kell előírni például, mi­lyen terjeszkedési lehetőséggel számolnak, s az ahhoz szükséges infrastruktúrát hogyan készítsék elő. A ren­dezési terv végleges változata az idén készül el, azzal számolnak, hogy a falu lakosságának ugrásszerű növe­kedésére nem lehet számítani, a folyamatos lakásépí­tésre pedig tudnak közművesített telket biztosítani. Ed­dig négy olyan telket értékesítettek, amely azelőtt szán­tó volt, természetesen meg is kellett fizetniük a bírsá­got a mezőgazdasági területek művelésből való kivo­nása miatt. Az értékesítésből befolyt összeget a követ­kező területek kialakítására fordítják. Az idén a legnagyobb beruházás lesz a vízlevezető árkok tisztításának és kialakításának folytatása. A leg­nagyobb munkálatok a Petőfi utcában lesznek, itt elké­szítik a kocsibejárókat, valamint az árokpartokat be­tonlapokkal fedik be. A munkálatok finanszírozására pályázatot nyújtottak be a megyei területfejlesztési ta­nácshoz, viszont az innen nyert pénz sem lesz elegen­dő a munkák finanszírozására, költségvetésükből kö­rülbelül 1 millió forinttal kell pótolni az építkezést. A szakmunkát vállalkozók végzik, a kisegítő tevékenysé­get viszont a helyi munkanélküliekből verbuválódott, közhasznú munkálatokra kötelezettek látják el. A falu csaknem teljes komforttal rendelkezik, egye­dül a szennyvízcsatorna hiányzik. Voltak már próbál­kozások a környék településeivel együttműködve a há­lózat kiépítésére, ám ez nem vezetett sikerre. Most az önálló szennyvíztisztító rendszer kiépítésével próbál­koznak. A megvalósíthatósági tanulmány készül, az elképzelések szerint biológiai tisztítóművet telepítené­nek, az egyéni bevezetéshez természetesen szükség lesz a lakossági hozzájáruláshoz is. Az így összegyűlt pénz azonban a számítások szerint csak az önrészre volna elegendő, a beruházás finanszírozásának na­gyobbik részét állami támogatásból szeretnék elnyer­ni. Szeretnék megőrizni a falu eddigi jellegzetességét, a csendet és a nyugalmat. Éppen ezért nem is nagyon erőltetik a lakosság számának gyors felfutását. A „nyu- galom szigete” a település legnagyobb értéke. ______■ Meg kérdeztük: szűnjön meg a zsáktelepülés? Meg kell nyitni a kapukat! Lőrincz Lajos nyugdíjas: - Én ugyan már valószínűleg nem érem meg, hiszen egy útépítés nem kis pénz, s egyelőre nem is látszik, mi­kor tud támoga­tást nyújtani az állam a zsáktele­pülések kinyitá­sára. Bizonyára jó lesz, ha Kistót- falu és Áta felé is el tudunk köves- útón menni, hi­szen ezzel köze­lebbi munkalehetőséget tudunk biztosítani a fiataloknak. Qe az a gyanúm, hogy ezzel megszűnik a csend és nyugalom a faluban, hi­szen megnövekszik az átmenő for­galom is. De hát valamit valamiért. Gaál Oltó gazdálkodó: - Én ugyan nem vagyok itt őslakos, de minden­képpen az a véleményem, nagyon jó lenne, ha az út megépülne Kistót- faluig. Egyrészt munkahelyet te­remtene, hiszen az út megnyitná a közlekedési le­hetőséget a keleti irányba is, más­részt az ide­genforgalom is megnövekedne, ugyanis Pécs felől nem csak Har­kányba lehetne eljutni, hanem a vil­lányi borútra is. Azért is szeretném, mert érdekelt is leszek az idegenfor­galomban, a lovasturizmust akarom az út menti területen megvalósítani. Tátrai József nyugdíjas: - Én is be települő vagyok, viszont már több éve itt lakom, így azonosulni tudok a falu céljaival. Mondhatom, jól érzem itt magam, szere téma csendet és a nyugalmat. Ép­pen ezért vannak fenntartásaim az átkötő út megépí­tésével kapcsolat­ban, hiszen so­kan mondják, csökkenne a biz­tonság, több lenne a betörés. Am azt is tudomásul veszem, sőt a jövő ge nerációjának munkahelyi lehetősé­geit is figyelembe véve támogatom is, hogy a falu az útépítéssel keleti irányba is megnyissa lapuit. ■ A KULTÚRHÁZ BEJÁRATA; az épületben található az orvosi ren­delő és a hivatal is ■ A falu köznapi arcáról A faluban 71 ház van jelenleg, Basal lélekszáma nem éri el a 200-at. A munkahely Sziget­várhoz, az iskola Somogyapá- tihoz köti az itt élőket. A korfát tekintve Basal átlagos­nak tekinthető, de talán az apró­falvakra jellemző szélsőségek nélkül. Mindössze hatan része­sülnek rendszeres szociális se­gélyben - ez is azt erősíti, hogy aki akar, az talál magának mun­kát. Tegyük hozzá, hogy az esti műszakra már nincs busz, azaz munkát vállalni azért nem olyan egyszerű, és az a tény, hogy hu­szonötén kapnak kiegészítő csa­ládi pótlékot, az igen szerény jö­vedelmi viszonyokra utal. Leg­többet minderről bizonyára András Gézáné, az önkormány­zat mindenese, falugondnoka tud, aki már hét éve látja el fel­adatát közmegelégedésre: ebé­det hord az időseknek, vérnyo­mást mér, gyógyszert vásárol. Mostanság há­rom helyre visz ebédet, de voltak évek, amikor sokkal többen tartot­tak erre igényt. A munka­hely döntően Szigetvárhoz, az iskola és az óvoda Somogyapátihoz köti Ba­salt: mintegy 25 gyerek jár át naponta a körjegyzőségi szék­helyközségbe. Tízen középis­kolások. A TELEPÜLÉSEN igen jó a lakossági összefogás, hiszen a közös cé­lok megvalósítására az itt lakók többsége felajánlja segítségét. Most éppen virágosítási akciót szerveznek, a köztéri virágtartókat az ön- kormányzat biztosítja, a közterületeket növényekkel is ellátja. A csa­ládi házak előtt elhelyezett tartókban viszont már a háztulajdonosok ültetik el és öntözik kedvenc virágaikat. ____________ _■ Le sz csatorna is A falu szinte teljes mértékben köz­művesített, ugyanis a település irá­nyítói az utóbbi években nagy gon­dot fordítottak a lakossági komfort javítására. A villany régről adott­ság, vezetékes ivóvízzel már több évtizede rendelkezik a település, legutóbb földgázenergiával látták el azokat a lakóház-tulajdonosa­kat, akik igényelték, és ki is fizették a gáz bevezetését. A szennyvíztisz­títás, a vezetékrendszer kiépítése még hiányzik, ám ha a tervek meg­valósulnak, már ez sem lesz kielé­gítetlen igénye a község lakóinak. A biológiai alapon működő szennyvíztisztító és a hozzá kap­csolódó vezetékrendszer tanul­mányterve most van készülőben, a lakossági hozzájárulás és az állami támogatás igénybevételével várha­tóan az elkövetkező négy évben már a szennyvízelvezetés sem lesz probléma a faluban. ___________■ Tó parti együttműködés Az önkormányzat igen jó együtt­működést alakított ki a helybéli ta­vat hasznosító horgászegyesülettel. A tópart évek óta a település lakói­nak kedvenc kirándulóhelye, szá­mos rendezvényt itt tartanak. Az önkormányzat ezenkívül résztulaj­donosa a horgásztótól nem messze lévő halnevelő víznek. A tavaszi le­halászás eredményeképpen a falu a halak értékének 30 százalékával növelte a bevételét. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents