Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-26 / 113. szám

8. OLDAL P 0 L I T I K A I VITAFÓRUM 2003. ÁPRILIS 26., SZOMBAT ■■■ A kórháztörvény buktatói ■ Az egészségügyi közszolgáltatások egy szeleté­ről szóló, a parlament elé most került kórháztör­vény kapcsán két felfogás feszül egymásnak. Az egyik a pénzhiány által szorongatott egészség­ügyet a magántőke bevonásával akarja a kátyú­ból kihúzni. A másik e megoldásban veszélyt lát, aggódik, hogy az erre a területre betömi ké­szülő piaci viszonyok kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatják a társadalom gondoskodására rá­szoruló embereket. Egy biztos: a szakmabeliek is és a betegek is a bőrükön érzik már a finanszí­rozás csődjét, ezért halaszthatatlanul szükség van az egészségügy gazdasági átalakítását végre megcélzó új törvényre. Magyarország népességének egészségi álla­pota ijesztően rossz. Az átlagos életkor nyolc-tíz évvel alacsonyabb, mint a Lajtán túl élőké. Kü­lönösen aggasztó az úgynevezett korai, 65. élet­év előtti elhalálozások igen magas aránya a nyu­gat-európai lakossághoz viszonyítva. Az okok és a betegségi adatok részleteit most mellőzzük! Tény mindenesetre, hogy a siralmas állapotú egészségügyre tengernyi feladat vár. Az ágazat helyzete több évtized mulasztását hordozza, a javak elosztásáná ide mindig csak a maradék­ból jutott. Nem csak a devizaigényes új műsze­rek beszerzése akadozott, de a többszörösen amortizálódott eszközök pótlása is - még a szét­eső, közönséges kórházi ágyaké és éjjeliszekré­nyeké is - nagyrészt elmaradt. Ahogy a szocialista gazdálkodás a '80-as évek végi összeomlásából és anarchiájából a piacgaz­daságra áttérésben keresték a kiutat, úgy próbál- ják ma a piaci erők szétfeszítem az egészségügy működésének jelenlegi szabáyozási kereteit és „kimazsolázni” közülük a gazdaságilag haszon­ná kecsegtető tevékenységi részleteket. Sokan fél­nek a törtető magántőkétől, hiszen már a közgaz­daság klasszikusá felismerték, hogy a szabadpia­ci versenynek nemcsak nyertesei, hanem veszte­sei is vannak, nem csupán az eladók, illetve a szol­gáltatók között, hanem a vásárlók, illetve a szol­gáltatásokat igénybe vevők körében is. És itt a bökkenő. Az ellátásra rászoruló betegek sohasem kerülhetnek a vesztes oldalra, mint ahogy a nekik segítséget nyújtók sem. Épp ezért, az anyagi érde­keltségű, csak a költségeket szem előtt tartó „me­nedzselt ellátás” ellen védekeznünk kell. Garanci­ákat kell kapnunk a készülő új törvénytől. Először is szavatolni kell az ellátás minőségét. Másodszor, nem engedhetjük, hogy a jelenleg térítésmentes ellátás egyes mozzanatáért a betegeknek külön fi­zetniük kelljen. Meg kell védem továbbá a beteg- ellátásban dolgozók egzisztenciáját. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a privatizáció ne vonja maga után az egészségügyi vagyon elherdá­lását, és meg kell követeim az esetleg keletkező anyagi haszon visszaforgatá- sát. Ezeknek az alapelveknek a betartásáért minden a rend­szerbe belépő új intézményi tulajdonosnak teljes felelősé­get kell viselnie. Figyeljünk oda! Az állami és önkormányzati feladatokat átvenni kívánó privatizációs mozgáom Magyarországon is kaszá, példád csaknem teljesen magához ragadta a közérdeket szolgáé szakágak közül az energiaszektort és a tömeg­kommunikációt, ahol a tásadáom védekezési lehetőségei immár csak szerényen érvényesül­hetnek. Az egészségügy rendszerébe nem en­gedhetünk be profitéhes vállákozásokat, melyek ráadásul a szakszemélyzetet alkalmazottként foglalkoztatnák. A haszonlesés nem ütközhet sem a közérdekkel, sem a szakmásággá. Védjük meg magunkat! A piacra nem lehet vakon rábíz­ni a szolidaritás, a szociális gondoskodás és a jó­léti ellátások mindenkit egyformán elérni hivatott gyakorlatát. Schmidt Pál dr. Oktatási helyzetkép 2003 (I.) Április elején terjesztette be a szaktárca a parlament elé az ok­tatási törvény módosítását. Ez ad alkalmat arra, hogy az okta­tási minisztérium eddigi tevé­kenységét és a törvénymódosí­tás után várható helyzetet ele­mezzük. Véleményünket a következő fő gondolatok köré csoportosítjuk:- az oktatásügy vezetése indok­lás nélkül leálított több olyan szak­ma programot, amelyek a korábbi években már elindultak és eredmé­nyesek voltak:- a szakminisztérium a szakma szervezetek véleményét rendszere­sen nem veszi figyelembe, a szak­ma és a vezetés között hiányzik a párbeszéd;- az oktatási miniszter eddigi működése, megnyilatkozásai az oktatásügyben teljes bizonytalan­ságot eredményeztek már eddig is, a törvénymódosításban foglaltak pedig a magyar oktatás káoszához vezethetnek, ha életbe lépnek;- a finanszírozási hiány az okta­tás helyzetének kiszámíthatatlan­ságához és a meglévő színvonal csökkenéséhez vezethet. Kezdjük ez utóbbival! Magyar Bálint oktatási minisz­ter az idei tanév kezdésekor kiszá­mítható és biztonságos tanévet ígért. Hamar kiderült, hogy erről szó sincs, hiszen a költségvetés nem biztosítja a pedagógus-bér­emelések fedezetét. Mivel az ön- kormányzatok feladata a meg­emelt bérek kifizetéséhez a fede­zet biztosítása, ezt csak intéz­mény-összevonások, iskolabezá­rások, vagy az elbocsátások által tudják teljesíteni. Egy gyors felmé­rés szerint már meghaladja a fél­százat azon önkormányzatok szá­ma, amelyek ilyen lépéseket ter­veznek. Nemrégiben 250 polgár- mester levélben fordult a kor­mányfőhöz a kialakult finanszíro­zási helyzet miatt. A kormány által a forráshiány fedezetére létrehozott 3 milliárd forintos pénzalap nevetségesen kevés, ha az Állami Számvevő- szék következő megállapítását vesszük figyelembe: „A közokta­tás terén a bérintézkedések éves szinten 182,5 milliárd forintot je­lentenek, a normatív hozzájárulá­sok és támogatások azonban csak 113,3 milliárd többletet tartal­maznak ezen a területen”. A két összeg közötti különbözet fede­zetére több mint 60 milliárdos alap kellene és nem 3 milliárdos! Ráadásul az igénybevétel feltéte­lei olyan szigorúak, hogy azokat csak kevés önkormányzat tudja majd „teljesíteni”. Látható tehát, hogy a központi költségvetés a valós igényeket képtelen lenne ki­elégíteni. Az alap létrehozása egyébként is annak a beismerése, hogy a költségvetés valóban nem biztosítja a 2002. évi béremelés áthúzódó hatásának a fedezetét. A pénztelenség következmé­nyeként az önkormányzatoknak nem lesz lehetősége iskolafelújítá­sokra és -fejlesztésekre sem. A szaktárca által elindított „A XXI. század iskolája” program pedig a fenntartók további eladósodásá­hoz fog vezetni, mert a támogatás felvételéhez és az önrész biztosítá­sához hitelt kell felvenniük a Ma­gyar Fejlesztési Banktól. A következő részben az oktatási törvény módosítása által okozott károkat fogjuk bemutatni. A FIDESZ-Magyar Polgári Párt pécsi szervezetének oktatási kabinetje Az elit hatalma Ahhoz, hogy csatlakozásunk az EU- közösséghez gazdaságunk valósá­gos megerősödését és lakosságunk többségének gazdasági felemelke­dését is biztosítsa, nem elég önma­gában a belépés ténye, hanem szükséges a rendszerváltás egyes jelentős gazdasági és társadalmi kö­vetkezményeinek orvoslása is. Nem fogadható el, hogy népünk vagyonilag kettészakadt: a nagy va­gyonú és politikai hatalmú szűk elitre és a munkavállalókból, nyug­díjasokból, munkanélküliekből ál­ló lakossági többségre. A privatizá­ció folytán az állami vagyon tulaj­donjogát - igen gyorsan, olcsón, a szükséges ellenőrzés nélkül - a régi és az új elitből álló kiváltságosok szereznék meg. Ők kiemelkedően gazdagodnak, a lakossági többség pedig rohamosan szegényedik. A magyar piacgazdaság nem a keres­let-kínálat és az ár törvényes viszo­nyán alapul és ennek megfelelő nyereséggel valósul meg, hanem a kiváltságosok által kitűzött maxi­mális nyereséget biztosító kínálat­tal, amihez a kereslet kénytelen iga­zodni. A rendszerváltás ilyen ala­kulásának szükségszerű következ­ménye népünk gazdasági és társa­dalmi kettészakadása. E tényekkel szemben a kormá­nyok ugyan folyamatosan azt állí­tották, hogy a magyar gazdaság ki­emelkedően növekszik. Volt kor­mányfőnk, aki szerint gazdasági növekedésünk egyes uniós államo­két is meghaladja. Csakhogy sta­tisztikával mindent be lehet bizo­nyítani. Viszont nyilvánvaló, egyet­len uniós állam lakossága sem cse­rélne a mi gazdasági helyzetünk­kel. Az viszont igaz, hogy a külföl­di tőke, különösen a multik szíve­sen jöttek Magyarországra, mert számos olyan kedvezményben ré­A köz biztonsága Gál György 47 éves nyugalmazott rendőr alezredes vagyok, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselő- jelöltjeként indulok a május 11-i idő­közi önkormányzati választáson Pécs 2. számú választókörzetében. Az alábbiakban választási progra­mom két pontját, a közbiztonsággal és a közlekedésbiztonsággal kap­csolatos elképzeléseimet szeretném önökkel megosztani. A keleti városrész közbiztonsági állapotát az ott lakók nap mint nap a saját bőrükön érzékelik, elég csak a hétvégi házak feltöréseire, a Hősök tere környéki szipósokra, a prostitu­áltakra, a találékony színesfémtolva­jokra gondolni. A városrészhez a vá­ros többi lakója is többnyire negatív képzeteket társít. Mindezt persze te­kinthetjük adottságnak, amivel :!! 'Vünk, de megpróbálha­tunk akár tenni is ellene valamit. A környék jelenleg az elgettósodás ör­dögi köreit rója: a rossz közbizton­ság miatt csökken az ingatlanok ér­téke (házaink értékéből így szinte észrevétlenül veszítünk el akár mil­liókat), az olcsó lakások miatt egyre nagyobb számban költöznek ide szociálisan többszörösen hátrányos helyzetű városlakók, ami a közbiz­tonság további romlását okozza. Ez a folyamat nem megállíthatatlan, de a városvezetés kiemelt figyelmét és anyagi gondoskodását igényli. A leg­sürgősebb teendő a helyi rendőri je­lenlét átszervezése. A gyárvárosi rendőrőrs kétfős au­tós járőrszolgálatának lehetősége ar­ra terjed ki, hogy a 48-as tértől csak­nem Pécsváradig tartó területen a bejelentésekre összpontosítson. Ha egy eset miatt kivonulnak valahová, a keleti városrész órákig ellenőrzés nélkül marad. A Hősök terére telepí­tett körzeti megbízotti csoport leg­jobb szándéka ellenére sem tudja a szesültek, amit kevés helyen kap­hattak meg, emellett a képzett ma­gyar munkaerőt hasznosíthatták olcsó munkabér mellett. De többen azonnal elhagyták az országot, amikor a kormány uniós kívánság­ra 2003-tól adózásra kötelezte őket. A kormány számos újabb ked­vezménnyel kívánja itt tartani vagy visszacsalogatni a multikat, megfe­ledkezve arról, hogy maximális nyereségű tevékenységük csak lát­szólagosan előnyös. Működésük gazdasági hiányt eredményez nemzetgazdaságunkban, amit va­lakinek elő kell teremtenie. Ez há­rul a lakosság többségére az ala­csony munkabéren, nyugdíjon, munkanélküli segélyen, továbbá a magas személyi jövedelemadón, valamint az ugyancsak magas inflá­ción keresztül. Ennek a gazdasági helyzetnek másik oka a rendszerváltás alatt egyre jobban kialakított inflációs gazdálkodás. Az inflációs gazdál­kodás azért különösen káros a la­kossági többségre, mert a legmaga­sabb áremelkedések a lét-árucik­kek (élelmiszer, ruházat, gyógy­szer), a létszolgáltatások (villany, gáz, víz, lakbér, közlekedés stb.) vonatkozásában jelentkeztek, so­kaknál a létbiztonságot is veszé­lyeztetve. Kívánatos lenne, hogy a lakosság megértse: megszűnt az „állam bácsi”, amely a Kádár-kor­szakban a sikeres vállalatok nyere­ségéből segíteni tudott a nehéz gaz­dasági helyzetben lévő állampol­gároknak. Ma „államhatalom” van, amelyet az állampolgároknak kell eltartaniuk. A nyugati világban, az EU-ban a teherbíró képességhez mérten, nálunk mennél szegé­nyebb valaki, jövedelmének annál nagyobb részével kell ezt megten­nie. Dr. Vejkey Kálmán, MSZDP lakossági elvárásoknak megfelelő­en ellátni szolgálatát. Szervezett gyalogos őr- vagy járőrszolgálat a keleti városrészben egyáltalában nincsen. A megoldást az jelentheti, ha megoldódik a megelőző jellegű közterületi rendőri jelenlét, azaz gyalogos őr- és járőrszolgálatok ki­vezénylése. A szolgálatot teljesítő rendőr lehetőleg hosszabb ideig szolgáljon itt, és fontos szempont, hogy meghatározott időben és he­lyen mindig elérhető legyen a helyi lakosok számára. A közlekedésbiztonságot a város­részben leginkább a Komlói út és a fehérhegyi kereszteződés veszélyez­teti. A Komlói út forgalma rendkívül felgyorsult: míg a vezetők többnyire 10-15 km/h többlettel közlekednek a ihegengedett sebességhez képest, ez a többlet itt legalább 15-25 km/h. Az eddigi forgalomlassító intézkedé­sek nem voltak eredményesek, sőt jelenleg ki­mondottan bal­esetveszélyesek. Bár csak a leg­inkább akut gon­dok megoldásá­ra nyújt javasla­tot, én magam támogatom azt a 250 aláírással meg­indított lakossági kezdeményezést, amely az iskolás gyerekek biztonsá­ga érdekében követeli a Fehérhegy alatti gyalogátkelőhely villogó sárga fényt adó készülékének lecserélését háromszínű, kézi szabályozású ké­szülékre, valamint a buszmegállók­nál védőkorlátok elhelyezését. Tisztelt választópolgárok! Válasz­tási programom többi eleméről a jö­vőben igyekszem tájékoztatni önö­ket. Gál György, (SZDSZ) Mondhatom: Ügyes! Az angolszász országok egy, a világ minden részéről elítélt há­borút folytattak mindennemű ENSZ-jóváhagyás nélkül egy független, ENSZ-tagállam ellen. Mind a mai napig egyetlen olyan bizonyítékot nem voltak képe­sek felmutatni - Szaddám Hú­széin, a Gonosz személyén kí­vül, aki lehet, hogy éppen a Ber­mudákon üdül -, ami jogosulttá tenné Irak nagyvárosainak szét- rotnbolását és a nagyszámú pol­gári áldozatot. Egy pillanatig nem volt kétséges, hogy az „erő­sebb” győzni fog, de az sem volt kétséges - kivéve a Bush-admi- nisztráció előtt -, hogy a béke nehéz lesz. Láttuk az esztelen rombolást, a fosztogatást, az ön- bíráskodást, amit a CNN egysze­rűen káosznak minősített. Lát­tuk a „felszabadító hősöket”, amint tanácstalanul, vagy éppen a legteljesebb közönnyel nézték végig az eseményeket. Sőt, beis­merték, hogy képtelenek a rend­csinálásra. Talán majd az új he­lyi karhatalom! De úgy látszik, ez nem megy olyan simán és egyszerűen, ahogy jóságos Dzsordzs bácsiék elképzelték. Most jönnek a fel­kérések rendvédelmi és műszaki alakulatok kiküldésére. Hadd lássák az irakiak, kik azok, akik majd közibük lőnek gyújtogatá­sok, fosztogatások, tüntetések alkalmából! Kik azok, akik majd letartóztatnak, adott esetben - nézzük csak a CNN-t továbbra is - asszonyokat, gyerekeket ver­nek. A derék GI, vagy „tommy pedig valami békésebb helyen rágógumit osztogat, mosolyogva fényképezted magát arab gyere­kek között. Mi van akkor, ha pél­dául a hagyományosan „kitűnő arab-kurd mezsgyékre kellene menni békét teremteni? M o n dha- tom: ügyes! De nagyon el­gondolkodta­tó. Nincs olyan szerző­dése, egyez­ménye, szö- vetségesi köte­lezettsége a kis országunknak, hogy a piszkos munkát vállalnia kellene. Segíteni az iraki népet’ - Igen! Élelmiszerrel, gyógyszer­rel, egészségügyi felszerelések­kel. Most és folyamatosan. De egyetlen katonát sem Dzsordzs bácsi segédőreihez! Magyaror­szágnak abban a térségben ma még jó neve van, óriási kár len­ne ezt tönkretenni bármilyen vi­szonzás reményében is. A döntés katonák kiküldésé­ről nem lehet pártpolitikai szem­pont. Ma már mindenkinek le­het, sőt van útlevele. Ha a képvi­selő, vagy pártfunkcionárius urak között akad olyan, aki úgy érzi, hogy mennie kell, ám men­jen! Jelentkezzen valamelyik US vagy GB sivatagi rókánál! De te­gye ezt a saját pénzén! Ne járas­sa le Magyarországot! Érdi K. Gábor Szakmai alkalmasság A cím valószínűleg másoknak is is­merős. Ez volt ugyanis a múlt rend­szer káderpolitikai irányelveinek az egyik sarkalatos követelménye. Per­sze eszükbe sem jutott e normát be­tartani. Mindig találtak mentőövet a pallérozatlan tisztségviselők tovább egzisztáltatására. Miközben azt han­goztatták, hogy túlképzés van az or­szágban, dilettánsok tömegei ügy­ködtek képességüket meghaladó munkaköri beosztásokban. Meggyőződésem szerint e torz káderhelyzetnek is része volt a ma­gyar gazdaság ebek harmincadjára kerülésében. Képtelenség volt a negyedművelt emberektől megsza­badulni. Olyan „régi bútordarab­nak” tartották őket, akik szinte bár­mit megtehettek, „amúgy rendes elvtárs” gyanánt „szent tehenek” Voltak. Kritikus helyzetekben legföl­jebb fölfelé buktatták őket. A gazda­ságban okozott kártételüket kom­penzálta az .Állam bácsi”, s ennek következtében az általuk irányított kollektíva anyagilag nem érzékelte a veszteséges gazdálkodás ódiumát. Azt reméltük sokan, hogy a pallé- rozatlanok villogásának a rendszer- váltással vége szakad. A gyakorlat azonban mást igazol. Nem a gazda­ságot érintően tapasztalható e téren malőr, hiszen az a szféra nem tűri el a helyben járást. Következésképp el­vetéli a tehetetlenkedőket. Nonprofi1 szférában (főleg politikai berkekben) viszont még mindig történnek &*■' szerek, melyek minden józan meg' fontolásnak ellentmondanak. Önkormányzati választások fő­sében a polgármester-jelöltek „poliO- ka-kultúráról” folytatott vitájában 32 orvostudor polgármester-jelölt kifo­gásaként hangzott el az alábbi észre­vétel, melyet a Dunántúli Naplóban olvastam: „Az egészségügyi bizott­ságnak a vezetője egy tiszteletre méltó bányászember. Gondolkoz­zunk el...” A főorvos úr azt furcsál­lotta - jogosan -, hogy az illető neu1 a bányamentés praktikái fogásaim1’ nem is a Davy-lámpa alkalmazásá­ról tartott tájékoztatót, hanem 32 egyik legneuralgikusabb ágazat te­vékenységét befolyásolni képes bi­zottság munkáját irányította évekig’ Egyetértek vele: ezen bizony £ keÚ(ne) gondolkozni. Mert ez valá ban „átsugárzik azon a tevékenysé­gen, amit az önkormányzat folytai ■ Aki kiötölte, hogy egy tiszteletre méltó laikust ilyen fontos tisztség el­látásával kell megbízni, nem biztoj>> hogy komolyan vette az egészség' ügyi ágazatot. Akinek pedig van t0" galma arról, hogy a vak miként ve# világtalant, fölismerhetné, hogy az et' féle gyakorlatnak nem ártana időbe3 elejét venni. Dr. Südi Bertolt PÁRTHÍR KITTL JÁNOS önkormányzati képviselő fogadóórái: Komlói út 195” Közösségi Ház: minden hónap első péntekén 17.00-19.00 óráig. Sza­bolcsi út 63. Közösségi Ház: minden hónap első péntekén 14.00-16.00 óráig. Nagy Lajos király út volt Szakszervezetek Háza emeleti nagyterem: minden hónap első hétfőjén 17.00-18.00 óráig­A HELYZETKÉP című programsorozat záró beszélgetése a gyer­mekekről szól. A beszélgetésre április 29-én 17 órától kerül sor a Komié1 úti Közösségi Házban (Pécs, Komlói út 195.). MOLNÁRNÉ GARAI EDIT önkormányzati képviselő május elsején 9-14 óráig Szabolcsiadban a Főtéren gyérmek és felnőtt programokra hívja a körzet lakóit. Lesz aszfaltrajzyerseny, arcfestés, játékos vetélkedők, asszonykórus, orvosi tanácsadás - vérnyomásmérés, 16-22 óráig a Hősök terén főzőverseny, gyermekrajzverseny, májusfaállítás. zene: Csonka Anna és együttese. Május 2-án kirándulást szervez a Tripammerfához. Gyülekező a Hősök terén 10 órakor. Május 3-án játék' és babaruhagyűjtést tartanak a Közösségi Házakban. Délelőtt 10-12 óráig gyűjtés, délután 14 órától börze. Helyszínek: Szabolcsi út 63. Közösségi Ház, illetve a Komlói út 195. szám alatti Közösségi Ház. Május 4-én anyák napi rendezvényre kerül sor a Komlói út 195. szám alatti Közösségi Házban 16 órától. DR. MIKES ÉVA országgyűlési képviselő fórumot tart április 30-án (szerdán) 17.30 órától a Szabolcsi út 63. szám alatti Teleházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents