Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-26 / 113. szám
2003. ÁPRILIS 26., SZOMBAT KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Ellesni valami kedveset Milyen eredeti és ősi szakmai jegyeket mutathat napjainkban egy új családi ház vagy üdülő? Nem könnyű meglepni ízléses újdonságokkal az építkezőket, de Tomay Tamásnak, a magányosan alkotó pesti építésznek évről évre sikerül. Hogy miként, az péntektől május 15-ig látható a Közelítés Galériában. Igényesen évente két családi házat lehet csupán megtervezni, vallja Tomay Tamás Ybl-díjas építész. Mint kiderült, éppen ezért az ars poeticájáért választotta őt a fiatal pécsi építészekből álló K. L. M. V. csoport a bemutatásra, mert a szakmabeliek, és a leendő építkezők egyaránt rengeteg ötletet leshetnek el a jól étgondolt tartalmas alkotásokból. A Közelítés Galériában (Pécs, Mátyás király u. 2.) közel kétszáz rajzon és fotón tekinthető meg, hogy alkotói korszaka csúcspontjának 15 évében mire jutott az építész, aki fővárosi körökben egyedülálló módon, egymagában dolgozik. Az építész tárlata a Közelítés Művészeti Egyesület jóvoltából látható Pécsett, akiknek a szervezésében ez már a harmadik tervezői bemutatkozás. Az egyesület a továbbiakban is igyekszik a fiatal alkotók számára különleges hazai és nemzetközi művészkapcsolatokat keresni, de nemcsak az építészet, hanem a társművészetek terén is - ezt igazolja, hogy május 15-től idén is megrendezik a volt Apolló moziban az összművészeti fesztiváljukat. Getto József pécsi építész úgy jellemzi a Tomay-kiállítást, hogy az épületei nem valamiféle speciális Tomay-féle jelekről ismerhetők fel, mégis azonnal tudni, hogy ő az alkotó, mert ezek a házak megérintik az embert. Igen szuggesztív hatásúak az építmények, és minden egyes munkán látszik, hogy szó sincs a hagyományok, a kialakult stílusok másolásáról, hanem a régi mesterek szellemisége halad tovább. Tomay Tamás tevékenysége épp oly kiemelkedő a hazai építészetben, mint a napjainkban oly sokat emlegetett svájci tervezőké a világ építőművészetében. Érdemes odafigyelni rá, mert mindenki elleshet belőle valami számára kedveset. ____ MÉSZÁROS B. E. THO NET-KIÁLLÍTÁS PÉCSETT. Évszázados bútorokból, lakberendezési cikkekből nyílt kiállítás a Várostörténeti Múzeumban, a Felsőmalom utcában. A Bútorok Ausztriából - Michael Thonet életműve című bemutatót május végéig láthatják az érdeklődők. fotó, laufer László Magyar szemmel Bagdadban Drávasztárai nővel találkoztak Ammanban Háromnapos „villámlátogatáson” járt az iraki fővárosban két Magyar tévés. Havasi Jánosnak és Róbert Lászlónak szó szerint úgy kellett éjszaka besurrannia Bagdadba. Havasi János, az MTV szerkesz- tő-riportere és az egykor pécsi Róbert László sorsa úgy kötődött össze, hogy Havasi egyszer föltette a kérdést: Róbert miért nem folytatja a ’80-as évekbeli sikeres sorozatát, a Tisztelendőket, és útiért nem forgat magyarokkal? tó, válaszolta Róbert, de akkor Havasi menjen neki opera- tőrködni. Itt tartottak, amikor hírét vették, hogy a Magyar Baptista Szeretetszolgálat segélyszállítmányt küld Irakba Szilágyi Béla lelkész vezetésével; adott volt tehát, hogy megnézzék, miképpen segítenek a tisztelendők a válságban. Április 9-én érkeztek Ammanba, meséli Havasi János, ahol egy kétnapos eszmecsere közepébe csöppentek: mit lehet tenni, ha senld nem kaphat iraki vízumot, és még a határ megközelítéséhez is külön engedély kell a jordánoktól? Csak egy valamit: csatlakoznak az éjszakai illegális konvojok valamelyikéhez. így jutott egy fogadott jordán taxin, 550 kilométeres sivatagi út után 11-én hajnalban Bagdadba a két magyar tévés. Ugyan a baptista lelkész nem kísérte el őket, így „tisztelendők-riport” sem készült, de nem jöttek haza üres kézzel. Az iraki főváros egyik peremkerületi templomában, közvetlenül a lebombázott légvédelmi központ mellett sikerült forgatniuk a kaldeusok virágvasárnapi miséjén, hazafelé tartva, Ammanban pedig riportot készítettek az ott élő magyar nőkről. Köztük egy drávasztárai fiatal- asszonyról, aki fölvette a muzulmán hitet. Természetesen megörökítették a bagdadi mindennapokat is, már amit három nap alatt meg lehet örökíteni. Próbálkoznak az emberek - mondja Havasi János -, van közlekedés, benzin is akad innen-onnan, az alapvető élelmiszerekhez borsos áron ugyan, de hozzá lehet jutni. Nincs viszont áram és telefon, a kijárási tilalom ellenére rendszeresek az éjszakai lövöldözések, amikor az amerikaiak tüzelnek ilyen-olyan csoportokra, és viszont. Jártak Szaddam egyik palotájában is, éppen amikor az emberek a maradék holmikat vitték el. Nem egyszerűen rablás volt ez, mondja Havasi, hanem furcsa rácsodálkozás arra, hogy milyen luxusban éltek egyesek, amikor az irakiak zöme nyomor- gott. A többség üdvözli, hogy Szaddam Húszéin eltűnt a színről, de ezt várják mihamarabb az amerikaiaktól is, különben - és ezt a kamerába is többen bele- mondták - lázadás tör ki. A magyar asszonyokról készült riportot az MTV Aranyfüst című műsorában május 4-én, a Bagdadban készült két riportfilmet az ezt követő hetekben, ugyancsak az MTV műsorában sugározzák. BALOGH Z. Jótékonysági koncert Ha nem is a jótékonykodás mozgatja a világot, de néha lök egyet kettőt rajta. Erről számolt be a minap egy koncert szervezése kapcsán Vér József, Bicsérd polgármestere, mondván, hogy a rákos gyermekek megsegítésére pénzt szeretnének gyűjteni, s hogy a pénz a lehető legjobb helyre kerüljön, úgy tervezik a dolgot, hogy az összegyűlt summát átutalják a pécsi Szemem Fénye a Beteg Gyermekekért Alapítvány számára. A szervezés napjában a fáuban elterjedt a hír, s az első reakcióként egy helybéli kislány a perselyben gyűjtött pénzével kopogtatott be a polgármesteri hivatába. Röviddel később pedig több környező település polgár- mestere is jelezte, hogy különféle adományokká és jegyvásárlássá fogják segítem a program szervezőit, a bicsérdi és zóki önkormányzatokat. Hiszen mindenütt akad- akadhat rászoruló. Nos, a tervekből lassan váóság lesz. A rákos gyermekek megsegítésére szervezett jótékonysági koncert május 4-én délután 5 órakor kezdődik a bicsérdi átalános iskola tornatermében, s a koncert egyik húzó csapata a szintén ingyen fellé- pő Pa-Dö-Dö együttes lesz, w ___________Futnak a képek ___________ A Solaris vonzásában Steven Soderbergh nagyon merész feladatra vállalkozott, amikor Solaris címmel taváy filmet forgatott Stanislaw Lem regényéből, hiszen ott magasodott előtte Andrej Tarkovszkij harminc évvel ezelőtt készített utolérhetetlen remeke. Soderbergh azonban nemcsak bátor volt, hanem elég intelligens is ahhoz, hogy felmérte légyen: neki más úton kell haladnia, mint amelyen korábban a halhatatlan orosz mester járt. Tarkovszkij ugyanis a sci-fivel szemben, amely térben és időben átáában elszakad a Földtől, nagyon is földi kérdéseket feszegetett: az orosz irodalmi tradíciónak megfelelően a bűn és bűnhődés problémáját elemezte egy olyan történet elbeszélése során, amely űrbéli kalandozások helyett egy lelki utazás eseményeit, emlékképeit idézte meg. Filmjének tehát nem kozmikus, hanem tellurikus kötődése van. A Föld elvesztésének veszélye náa is, mint Madách Tragédiá-jának űr-jelenetében, a természettől és a hagyományoktól váó elszakadássá azonos. Erre utá, többek között, hogy Kelvin nevű hőse kabinjában Rubljov Szentháromság-át látjuk, s a súlytalanság állapotában Cervantes könyve, a Don Quijote lebeg el lassan a hősök szeme előtt. SteVen Soderbergh visszatér a sci-fi műfajához. Munkájának esztétikai minősége nem vetekedhet Tarkovszkij opuszáéval (de ki lenne s milyen film erre képes?), egészen mások a dimenziói, viszont alighanem megalkotta a Kubrick-féle Űrodisszea méltó párját. Az ő történetének nagyobb része azon a titokzatos űrállomáson játszódik, ahová különös vendégek érkeznek. Nem tudni, emberek-e, és léteznek-e egyáltalán. Helen Gordon szerint, aki ebben a filmben - egy fekete színésznő, Viola Davies alakjában - Sartorius doktor helyére lép, meg kell szabadulni ezektől a rejtélyes látogatóktól, Chris Kelvin viszont (akit George Clooney eddigi legjobb alakításaként formál meg) ragaszkodna a maga vendégéhez: halott, de most újjászületett feleségéhez. Nemcsak azért, mert szereti, hanem mert jóvá teheti korábbi vétkeit. A Natascha McElhione által játszott feleséget ezúttal Rheyának hívják: a név arra a mitikus istennőre utal, aki az Égbolt és a Föld nászából született. Soderbergh tehát a szerelmi téma, a férfi-nő viszony jegyében értelmezi Lem regényét. Filmje két idősíkon játszódik, a jelenbeli drámát a múlt eseményei határozzák meg, így a két szféra egységes látványvilágot képez. Időnként Tarkovszkij szellem- ujjának nyoma is látható a vásznon. Ilyen az eső-motívum alkalmazása, mindjárt a nyitó képsoron a gyermek titokzatos alakja, s ilyen a kulturális utalásokat helyettesítő gyönyörű Dylan Thomas vers, az And death shall have no dominion ismételt idézése: „Ki elveszti eszét, majd észre tér, / 'Ki tengerbe vész, ismét partot ér; Szeretők halnak, él a szerelem; / És nem vesz rajtuk erőt a halál.” (Kálnoky László fordítása) A Solaris-bolygó, amelynek neve azt jelenti: 'naphoz tartozó', a 'nap', 'napfény' értelmű sol, solis származéka. Az égitest örvénylő, rózsaszínű gömbje, amely időnként megjelenik a felvételeken, kettős sugárzású szimbólum: pusztító, magához rántó erő, .de megvilágosodás, feltámadás is egyben. A film nyitottnak tűnő befejezése e polifón jelentésvilág fényében értelmezhető. Élek még, vagy meghaltam? - kérdezi Chris Kelvin a záró jelenetben. Számunkra ennek már nincs jelentősége, válaszolja Rheya. Égyütt vagyunk. Mindaz, amit tettünk, megbocsáttatott. Nagy Imre Chris Kelvin szerepében: George Clooney, Rheya, Natascha McElhione ________________________________________________________Egy öregember emlékirataiból A présházban nincs tévé Néhány éve már nem sétáltam a Mecseken. Eleinte hiányzott. Panelerdőben élek, panelatkáktól fulladok hajnalban, s ha kitárom az erkélyajtót, sörgyári cef- teszag tódul be, bár virágzanak a házak között is a fák, bokrok. A városi ember előbb-utóbb minden rosszat természetesként fogad el, végtelen szaladásában. A tavasz illata, a tüdőt tisztító üde levegő csak emlékeimben szuny- üyadozik. Ezért is örültem, amikor Szabó Dezső borász barátom meghívott Szajkra Emmauszra. Szabadkozott, hogy náluk húsvét másnapján nincs akkora felhajtás, mint Eólyban, de egy csendes beszélgetésre, némi borkóstolásra szívesen vár. Úgyis ritkán látjuk egymást. Főként a Luca-napi borversenyek után találkozunk, amikor Dezső átveszi az aranyérmeket olaszrizling és sauvignon blanc boraiért. Egyszer az utóbbival a Luca-vére címet is elnyerte, vele egy barrique hordót, előlapján Szatyor Győző gyönyörű faragásával. Meglepetésre családom hölgytagjainak is tetszett az ötlet, pedig ők kirándulnak, lovagolnak, tengerparton, Balatonon nyaralnak, azaz élvezik rendre a jó levegőt, de a falvakon csak áthajtanak az autóval. A hagyományról alig tudtam mondani valami használhatót. Hogy német telepesek hozták, hogy az írás szerint feltámadása után Jézus megjelent az Emma- uszba tartó tanítványoknak. Hogy a Mestert, emmauszi emberek, ismeretlenül is meghívták és vendégül látták otthonukban... és ennek .emlékére... Mindez érthető volt, de hogy Emmausz-járáson részt venni nem csak azt jelenti, hogy nem otthon ebédelünk, s ott isz- szuk a bort, ahol termelték, hanem valami többet, azt nem tudtam érzékeltetni. Mikor beértünk Szajkra, a lányok hangosan ámuldoztak, milyen szépek itt a házak. Gazdag falu - mondták. Nem naplopók lakják - morogtam én a szakállamba, de közben arra gondoltam, a falusi ember bizony nem nyolc órát dolgozik. Több pincesor van egymás közelében, idilli környezetben. A szőlők messzebb vannak. Mintha mesterséges sáncok oldalába építették volna a présházakat. Minden épület szerény, körben gyep és virágzó gyümölcsfák. A házsorok közt kocsiút. Ha belépünk, nemcsak a pince tágas, a feldolgozótér is, ahol a régi kézi préssel szemben a modem csömöszölő is ott díszük. Csak pillantást vetek a lesózott halakra. Négyféléből fő majd a halászlé. Törpeharcsát is látok, harmonikus lére számíthatunk. Első utunk a pincébe vezet. Megszemléljük az óriáshordót, a hagyományos hordókat, a reduktív erjesztést szolgáló tartályokat. Köztük a díszes Luca-vére hordó üresen áll.- Nem vagyok oda a barrique borokért - mondja a gazda - szép ez a hordó így is. Háromféle bort termel Dezső, de vagy kilencet kóstolunk. Más évjárat, szűrés előtt, szűrés után, mindennek története van. Nem hivalkodik, a kedvezőtlen stádiumban levő bort is bemutatja. Sok olyant hallottunk, amit nem tanítanak a borízlelési tanfolyamon, s nem is tartozik a fogyasztóra. De itt érdekes volt, mert minden részlet fontos annak, akitől hallottuk. Jártunk már vüághírű borászok pincéjében, kóstoltuk a legmárkásabb borokat. Nem is feledjük el. De ez más. ízlettek a szép szajki borok, de mintha csak azért mentünk volna a pincébe, hogy kiválasszuk, ki mit szeretne majd inni az ebédhez. Olyan természetes volt minden. Míg a hal főtt, az asszonyok a háziasszonnyal körbesétálták a környéket. Én széket kaptam a présház elé, hogy a napot és a szellőt együtt élvezzem. Ha a panelházban valaki halat főz vagy pörköltet, az erőszakos hagymaszag több emeletet beterít. Itt pár méterre a bográcstól, a tiszta levegőn élveztem, hogy a készülő ebéd illata incselkedik a nyálképződésemmel. Diszkrétnek hatott, mint körben minden. Néha emberek vonultak el, köszöntek, köszöntem. Itthon a szomszéd lépcsőházban lakókkal már nem üdvözöljük egymást. A férfiemberekkel beszélgettem. Barátom nagyfiával és Gyuri barátjával. Gyuri nem iszik, nem cigarettázik, mégis velünk volt egész nap. Feltűnően tájékozott a világ dolgaiban. Bár most azért morgolódik, hogy áron alul sem veszik meg a disznóit. Később tudtam meg, gyászol, de nem traktálta ezzel az először látott vendéget. Egyszer egy főzőversenyen zsűritársa voltam Sobri Jóskának, a híres halfőző mesternek. Volt halászlé, amire csak ránézett és 0 pontot adott, amelyikből egy kanálnyit ízlelt, arra 3-4 pontot írt. Két tányérból kóstolta meg a halat, s evett néhány kanál lét. Ezek 8 pontot kaptak. Nos Dezső 10 pontos halászlevéből a vén Sobri is evett volna. Sűrű, egyszínű és homogén volt az állaga a bogrács fenekéig. Verte is az íze a leghíresebb halászcsárdák főztjét. Ilyen pazar ételt nem lehet tömegben elkészíteni. Megismertem Dezső menyét és unokáját is. Délután a kisebb fiú, Zoü jött meg sokadmagával focizásból. Szó nélkül vette a hébért és vitte barátait a pincébe. Ekkor fogott el kicsit az irigység. Annak ízére éreztem rá, mit jelent, ha három nemzedék él együtt. Három nemzedék úgy, hogy mindenki otthon érzi magát. Ritkán tudom meglátogatni anyámat, be kell terveznem, ha a közel lakó unokáimmal találkozni akarok. Hazafelé az autóban azt mondja pszichológusnövendék lányom: - Nagyon kedves emberek voltak, de mindenki. És a halászlé! Hát igen. Nem történt semmi különös. Csak emberszabású emberek között voltunk, emberszabású körülmények között. S ez nagyon jól esett. Hazaérve automatikusan nyúltam a távirányítóért, de megállt a kezem. Nem akarok még visszazökkenni. Legyen tévémentes a mai nap. Bilkkösdi László
