Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-06 / 94. szám
2003. ÁPRILIS 6. EURÓPAI UNIÓ Nem lesz magyar vándor A munkaerő szabad vándorlása az Európai Unión belül ama ritka témák közé tartozik, amelyekkel kapcsolatban nem o csatlakozásra váró tagjelölteknek, hanem a már uniós tagállamoknak vannak bizonyos fenntartásaik. Ugyanakkor a jelenlegi viszonyokat tekintve bátran kijelenthető: a magyar munkavállalók rohamától Európa egyetlen ország Sónak sem kell tartania, mivel a keresőképes réteg nagy része stabilan ragaszkodik jelenlegi környezetéhez, s esze ágában sincs más országba költözni, még a Jobb kereset reményében sem. S bár néhány ország fenntartja a korlátozás lehetőségét, az már most biztosra vehető, hogy aki oz EU más tagállamában szeretne dolgozni, az 2004. május 1-je után sokkal egyszerűbben teheti ezt meg, mint ahogy azt a jelenlegi szabályozások lehetővé teszik. Bt Az Európai Unió több Jogállama nyilatkozott úgy, ™gy a csatlakozást követően szabad munkavállalási lehetőséget biztosít a magyar munkavállalók- nak. Ilyen például íror- szág, amely munkaerőpiacának teljes felszabadításáról döntött. Több más ország is szabad munkaválla- iást biztosít, de fenntartja a jogot az esetleges védin- jézkedésekre, ha valame- ‘yik régióban vagy szakterületen számottevő feszültjét okozna a magyar munkavállalók nagy száma. Ebbe a körbe tartozik rúánia, Hollandia és Svéd- °rszág. Nemrég hasonló Nyilatkozatot tett az Egyesült Királyság, s így lehet rtelmezni Spanyolország '■'ejeményét is - jelentette ki ván Gábor, a Külügymi- nisztérium főosztályveze- °le; Ez utóbbi ország e§yébként azon az állásponton van, hogy szabad munkavállalást biztosít, ennek jogi kereteit viszont csak később dolgozza ki. Az eddigi egyeztetések alapján várhatóan könnyített piacra jutást biztosító nyilatkozatot tesz majd Görögország és Olaszország is. Görögország már kifejezte, hogy kétoldalú egyezmény keretében kész ezt a problémát megoldani. Iván Gábor szerint még nem tudni, miként dönt majd a kérdésben Luxemburg és Portugália. A többi tagország a csatlakozást követően várhatóan még két évig él a korlátozás lehetőségével a magyar munkavállalók esetében. Ennek mibenlétéről hivatalos nyilatkozatot még nem tettek, ám az szinte már biztos, hogy e körben is lesznek eltérések az egyes országok által alkalmazott gyakorlatok között. Finnország például a szabályozás két ralira I Ausztria Belgium Finnország Franciaország r^’^a'a^^p Németország f 8 Írország Hollandia nincs adat Portugália Spanyolország f>1'8ri~9~9 n_ Dánia Svédország "8*^~5T0" Nagy-Brilannia ^ncs^adat EU-átlag (a munkaerő százalékában) 2002 OlCTÓBtR ^ NoVtMBZR Cj DECFMBfRQ évig történő fenntartása mellett is nagyfokú munkavállalási szabadságot biztosít, mivel ebben az országban igen liberálisan bírálják el a munkavállalási kérelmeket. Finnország jelezte azt is, hogy két év után ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is megszünteti. Francia- ország esetében azonban még nem tudni, hogy miben áll majd a kétéves nemzeti szabályozás fenntartása. A magyar munkavállalók közül a legtöbben Ausztriában és Németországban dolgoznak jelenleg is. Ez a két ország szintén alkalmazza majd a két évig érvényes szabályozást, ám ennek pontos mibenlétéről még nem sikerült egyezményt kötni - ám a mostani feltételek valószínűleg javulnak, hiszen valameny- nyi tagállam kötelezettséget vállalt erre. Ausztriában jelenleg a határ menti régiókból 1700-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok, a gyakornoki csereegyezmény keretében pedig 1600-an juthatnak munkához (lásd a pályakezdőkről szóló írásunkat). Az egyénileg megszerzett munka- vállalási engedéllyel tízezer körülire becsülhető az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Németországban a magyar és német cégek közötti szerződések alapján hétezres kvótának megfelelő számú magyar munka- vállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki csere- egyezmény kétezer magyar munkavállalására ad Ott adózik, ahol dolgozik ■ A külföldön dolgozók adót és tb-t is a munkavégzés országában fizetnek, ám egyes megállapodások változtathatnak ezen. Adózás tekintetében a főszabály szerint azon tagállamban fizetnek adót a munkavállalók, ahol a munkavégzés történik. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azonban a két tagállam között ingázók (a határ menti régiókban), illetve a több tagállamban munkát végzők igen gyakran a lakóhely szerinti tagállamban fizetik be a személyi jövedelemadót. Az Európai Unió társadalombiztosítási kérdésekre vonatkozó közös szabályai nem egységesítik az egyes tagállamok jogszabályait, hanem csak koordinálják azokat a szociális jogosultságok megszerzése és az igények könnyebb érvényesítése érdekében. A közösségi szintű szabályok tehát például nem a különböző ellátások ösz- szegeire, hanem az egyes ellátások (betegségi és anyasági, rokkantsági, öregségi, árvasági és özvegyi, munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási betegségekkel kapcsolatos, haláleseti, munkanélküli-, családi juttatások és ellátások) igénybevételének módjára vonatkoznak. A tb-járulékok befizetése általában a munkavégzés helye szerinti tagállamban történik az adott tagállam jogszabályainak figyelembevételével. lehetőséget. Egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel több mint tízezer magyar dolgozik Németországban - igaz, ez csak becsült adat. A többi uniós tagállamban ennél jóval kevesebb magyar dolgozik egyénileg megszerzett munka- vállalási engedéllyel. A becslések szerint a legtöbb országban ez csak százas nagyságrendet jelent, az Egyesült Királyságban és Hollandiában érheti csak el vagy haladhatja meg az ezret. A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a nemzeti szabályokat alkalmazó tagország esetében munkaerő-piaci jelentést készít az Európai Bizottság. A tagállamok ezt követően dönthetnek majd úgy, hogy még további három évig fenntartják ezt a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan súlyos munkaerő-piaci zavarokat okozna a teljes liberalizáció. bővítés után a csatlakozó országokol csaknem ötmllllóan költözhetnek t Nyugat-Európába - derül ki egy friss russzell tanulmányból. A ke let-e uró- Pai mlgránsok fő célállomásai várha- °an Németország, Ausztria és Skandl- avla egyes részel lesznek. J A balti államok, Lengyelország, Cseh- v^Szá8. Szlovákia, Magyarország és Szlo- nia népességének négy-hét százáléka öltözhet át Nyugat-Európába 2020-ig - K | a „Migrációs kihívások Közép- és eíet-Európában 2002” című tanulmány. tanulmány szerzői attól tartanak, 1-----^z lovénia, Szlovákia ”--------yjrágzó nyugati ha- íf/égiói munkaerő- ánnygj fognak embesülni a jobban közeli térségek 0r>zereje miatt. . Az Európai Unió Jelenlegi tagállamaink munkavállalói- )ellemző a £ am°TáS- Míg En amenkai dol30 százaléka dehk6^ ávnél rövi- debb >deje munka. hogy és Magyarország HAVI MIN Luxemburg Hollandia Belgium Franciaország Nagy-Britannia Írország Spanyolország Görögország Portugália Magyarország helyén, addig ez az arány az Unióban 16 százalék. Még nagyobb a különbség a földrajzi mobilitásban: 1999-ben az EU- tagországokban a lakosság mindössze 0,1 százaléka hagyta el országát, és vállalt munkát más EU-tagországban (225 ezer fő), míg 1,2 százalékuk költözött más régióba. Az amerikaiak csaknem hat százaléka települt másik államba. Egyes EU-illetékesek hangot adtak azon félelmüknek, hogy az új tagok megoldatlan munkaerő-piaci problémái még nehezebbé teszik a három éve meghatározott lisszaboni célkitűzések megvalósítását. A lisszaboni EU- csúcs annak idején célul tűzte ki, hogy EU-t 2010-re MALBEREK az tu-t zuiu-re a világ legversenyképesebb gazdaságává kell tenni, és ehhez a program nagyratörő foglalkoztatási célokat is meghatározott. Ezeket a célokat néhány jelenlegi EU-tag is csak nehezen tudja majd teljesíteni, a tagjelöltek pedig hátrányból indulnak. Nyugdíjasok Európája ■ A magyar munkavállalók mellett viszonylag kevés szó esik a nyugdíjasokról - pedig a csatlakozás után a magyar nyugdíjasoknak lehetőségük lesz arra, hogy ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, akár egy másik tagállamba költözzenek, s a nyugdíjukat is az új lakóhelyükre kapják. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szerint azonban a nyugellátás EU-n belüli korlátlan exportja nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét. Ha ugyanis egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, Igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb Jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, ám az, aki Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, s máshol éli le idős éveit, mindaddig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az euró- zónához. Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási idői korábban hol szerzett. Az időseknek - ugyanúgy, mint más uniós polgároknak - külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás Jár térítésmentesen. Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti - külön előzetes engedély alapján. Ilyenkor a fogadó ország ellátási formáinak teljes köre Igénybevehető. Férfiak Nők Görögország! Franciaország üss Magyarországi 65 év 80 év 60 év 60 évi . 62év 57 év* Finnország Svédország: Hollandia Írország Luxemburg. Ausztria Spanyolország« Belgium: : 67 óv ; 67 év : 65 év 65 év 65 év 65 év 65 év 65 év 65 év 65 év 65 év 85 év 65 év 65 év 6Sév 65 év 65 év 61 év Miért félünk a külföldi munkától?- A nővérkét ajánlom szerződtetni, mert profi rendszer- gazda, bankzseni és képzett Jogi szakértő Is egyben! ■ Vannak olyan területek, mint például a számítástechnika vagy az egészségügy, ahol egyes uniós tagállamokban a képzett munkaerőre igen nagy szükség van. Jó hírük van a magyar programozóknak, sőt, a pénzügyi menedzsmentben dolgozóknak is. Ugyanakkor vannak olyan hiányszakmák is, ahol épp az alacsony képzettségű munkavállalókra lesz majd szükség - állítja Iván Gábor, hozzátéve: a hazai migrációs potenciál, vagyis a jobb munkahely által motivált vándorlási kedv sokkal alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag. A külföldi munka- vállalástól való általános ódzkodásnak több oka is van. A leggyakoribb a nyelvtudás hiánya. Igaz ugyan, hogy az uniós szabályozás szerint a munkaadók nem szabhatják feltételül az adott ország nyelvének ismeretét, ám ez csak elv. A gyakorlat azt igazolja, hogy a legtöbb szakmában alapvető elvárás a nyelvismeret, hiszen ennek hiányában a munkavégzéshez nélkülözhetetlen kommunikáció válik lehetetlenné. A munkaerő-vándorlás másik korlátja a távolság: hiába jelentette be például Nagy-Britannia, hogy az újonnan csatlakozók előtt megnyitja munkaerőpiacát, a szigetország nincs a szomszédban, ezért a legtöbb magyar számára az átköltözés sem reális alternatíva. Persze az sem érdektelen, hogy mi lesz velünk a csatlakozás után? Sokan féltik a hazai munkahelyeket a többi, újonnan taggá váló ország olcsóbb munkásaitól, ám Iván Gábor szerint nem érdemes aggódni. A velünk együtt csatlakozó országok esetében ugyanis védintézkedést alkalmazhatunk, ha a munkaerő beáramlása olyan mértéket érne el, amely veszélyezteti a magyar munkaerőpiacot. Ötmillió átköltöző?
