Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-03 / 61. szám
6. OLDAL ALSÓMOCSOLÁP BEMUTATKOZ I K 2003. Március 3., hétfő Alsómocsolád ALSÓMOCSOLÁP Vásárosdombó Gerényes # i Meződ "ül_ Köblény 0 Tékes. AQ Szalatnakq 0 PVázsnok vW Kárász' A falu képviselő-testületei A település polgármestere Dicső László, alpolgármester Ginzer János. Az önkormányzat képviselői: Róth János, Török Zoltán, Pandumé Deák Ágnes és Kohl János. A jegyző Kárpáti Csaba. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Horváth István, tagjai Horváth Istvánná és Szigeti Sándor. Lakásépítési támogatás A község önkormányzata a népességmegtartás érdekében pályázatot hirdetett lakáscélú támogatás elnyerésére. Lakásfel- I újítási támogatáshoz azok jut- | hatnak, akik legalább tíz éve a községben laknak. Aki ennél kevesebb ideje él a községben, az is juthat kamatmentes kölcsönhöz, csak kevesebbhez. Lakótelekre .azok pályázhatnak, akik a faluban laknak, itt dolgoznak, vagy vissza akarnak települni. Az igénylőnek két éven belül a telket be kell építeni. Lakásvásárlási támogatásra is olyan személyek jogosultak, akik itt laknak, itt dolgoznak vagy vissza akarnak térni falujukba. A homlokzatfelújítást is támogatja az önkormányzat, ezt természetesen csak a faluban lakók vehetik igénybe. Nőnap Az Alsómocsoládi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nőnapi ünnepségre és köszöntőre várja a falu valamennyi hölgytagját. A megemlékezésre március 8-án 15 órakor kerül sor. Ugyanaznap este nőnapi bált is rendeznek, amelyre a hölgyeknek a belépő természetesen ingyenes, a férfiaknak viszont fizetniük kell. Baranyai .mondagyűjtemény A mocsoládiak sokat adnak a hagyományokra, éppen ezért vették örömmel annak hírét, hogy egy neves kutató, Pesti János a baranyai mondavilágról tart majd előadást a kultúrteremben. Az előzetes hírek szerint a március 17-én megtartandó tájékoztatón olyan megyei mondákról, helytörténeti és nyelvi értékekről tart majd ismertető, amelyben szerepelnek a falu és környéke hagyományai is. alsomocsolad. danantalinaplo. hu Az oldal az alsómocsoládi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. , Összeállította: Békéssy Gábor Lépésváltás a Hegyhát megújulásáért A csatlakozás után Magyarországon is elindulhat az Unió LEADER+ programja, ám a pályázati követelményeknek nagyon nehéz lesz megfelelni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezért egy LEADER jellegű kísérleti programot indított, hogy a kistérségek sikeresen pályázzanak majd a közösségi támogatásra. A minisztérium 24 olyan kistérség jelentkezését fogadta el egy meghívásos pályázat keretében, amelyek eredményesen valósították meg a korábbi terület- és vidék- fejlesztési programokat. A főhatóság szigorú válogatás után 14 település pályázatát tartotta támogatásra érdemesnek, köztük a Baranyai-hegyhátét, amelyet Alsómocsolád önkormányzata adott be. A programnak a Lépés-váltás: - közös vidékfejleszté- si'program a Hegyhát megújulásáért nevet adtuk - mondja a program egyik előkészítője, Balogh Anikó, a helyi Teleház vezetője. - A nyertes vidékfejlesztési terv a sásdi kistérség 27 településének kínál fejlesztési lehetőséget, többek között kisebb infrastrukturális beruházásokra, a kulturális örökség megőrzésére, a szolgáltatásban működő vállalkozások és a lakóhelyi közösségek megerősítésére. A kísérleti program lebonyolításával a kezdeményezőt, vagyis az alsómocsoládi önkormányzatot bízta meg a nyertes páA falu látképe a templommal és a halastóval lyázatot készítő, kilenctagú, önkormányzatokat, civil szervezeteket és vállalkozókat tömörítő helyi vidékfejlesztési munka- csoport, amelynek elnöke Dicső László. Meggyőződésünk, hogy a térségben lépésváltásra van szükség az elvándorlás visszafordítására, az elöregedés megállítására, valamint a további elszegényedés megakadályozására - folytatja a program Dicső László, Alsómocsolád polgármestere. - Nem kellett feltalálnunk a spanyolviaszt, hiszen tudtuk, a népességmegtartáshoz szükséges a kor igényeinek megfelelő infrastrukturális fejlesztés, munkahelyteremtés, letelepedési támogatás. Mindezt figyelembe vettük programunk kidolgozásakor. Ennek érdekében három alprogramot indítanak, főleg a hegyháti fiatalság érdekében, amelynek megvalósítására a minisztérium 30 millió forintot biztosított. A Fészek-program a hegyháti kistérség falvaiban letelepülni vágyó családok, illetve a már helyben lakók lakókörnyezeti feltételeinek javítását támogatja a meglévő ingatlanok felújítása és komfortosítása mellett, a falusi építészeti hagyományok megtartásával. A hagyományőrző helyreállítás költségeit a program biztosítja. Az Arculat-program támogatja a kereskedelmi egységek, boltok, kocsmák külső, belső megújítását, az arra érdeßyLÉPÍs-válíÁS mes helyi termékek, kézművesmunkák megismertetését, az egységes hegyháti termékarculat kialakítását. A tudás, az önbizalom erősítése a záloga az itt élő fiatalok sikeres- n ségének, ezért a Gyűrűprogram a kapcsolódást, elkötelezettséget, az egy térséghez tartozás érzésének erősítését kívánja támogatni. Az általános iskolából kikerülő fiatalok nyári felkészítő tábo- ra igyekszik a diákok középiskolai sikerességét elősegíteni. A program keretében olyan képzés- és tréningsorozat is indul „Hétköznapi praktikák” elnevezéssel, amely hozzásegíti a résztvevőket a mindennapi életben való boldoguláshoz. A pályázaton elsősorban a kistelepülések önkormányzatának jelentkezését várják a „Fészek” témaköreire, de lakóépületek rekonstrukciójára 45 év alatti hegyháti természetes személyek is pályázhatnak. Várhatóan egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozók lesznek a legtöbben az „Arculat” programelem pályázói között, de önkormányzatok és civil szervezetek sem lesznek kizárva a jelentkezők köréből. Természetes személyek, vállalkozók, kisvállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek versenyeznek majd a „Gyű- rű”-ből elnyerhető támogatásra. A pályázati felhívás összegét közzé teszik valamennyi hegyháti polgármesteri hivatalban, teleházban, helyi újságban. Olvasható az interneten is www.alsomocsolad.hu címen. A pályázat benyújtási határideje március 31. Női foci és tánccsoport A mágocsi születésű Mühlbert Jó- zsefné gyerekként el sem tudta volna képzelni, hogy későbbi életében egy eldugott kis faluban ilyen jól fogja érezni magát. A család a bányász apa miatt Komlóra vándorolt, innen költözött el Al- sómocsoládra. Férjhez ment, élete párja pedig ebben a faluban élt.- Kezdetben nem éreztem jól magam, úgy gondoltam, ez egy átmeneti állapot. Főleg az első gyerek megszületése után éreztem úgy, innen menni kell. Mert itt nincs óvoda, iskola, sajnáltam volna a gyereket minden nap beküldeni a legközelebbi intézménybe. Aztán úgy alakult a helyzet, hogy maradtunk, megmondom őszintén, nem is tudom mi volt, amely végül is maradásra késztetett. De nem bántam meg, már nagyon jól érzem magam, az emberek között nagy az összefogás, az egymás segítése. És ez manapság nagy érték. Mühlbertné olyannyira jól érzi magát lakóhelyén, hogy évek óta tevékeny résztvevője a helyi közéletnek, alapítója a tánccsoportMühlbert Józsefné a tánccsoport és a női futballcsapat alapítója nak, valamint a női focicsapatnak. Szerinte mindkettő sikeres működése is azt példázza, van összefogás a faluban, az emberek szeretik ezeket a kis közösségeket. A tánccsoport természetesen amatőr szinten működik, már eddig is sok szép sikert ért el. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt táncfesztivált is szervezetek a községben, amelynek megszervezésében és lebonyolításában szinte mindenki részt vett. Volt is nagy visszhangja a táncosok körében, igen jól érezték magukat ebben a barátságos, vendég- szerető környezetben. A női focit pedig azért szervezték, hogy azoknak a lányoknak asszonyoknak, akik kedvelik a sportos mozgást, legyen lehetőségük ennek megvalósítására. Mostanában Mágocsra járnak edzeni, az idén szeretnének újból részt venni a megyei bajnokságban.- Szóval most már nem vágyódok el innen. Megszoktuk ezt a környezetet, hiszen itt szinte minden megvan, ami egy modern életvitelhez szükséges. Az egyik gyermekem is így gondolkodik, a faluban épített házat, ________■ HAMAROSAN ELKÉSZÜL és még az év első felében átadásra kerül a település büszkesége, a faluház. Az építmény kívül-belül fából készült, erdélyi mesterek munkáját dicséri. Az épületben kap majd helyet a polgármesteri hivatal, néhány klub, könyvtár, a nagyteremben tartják a közösségi rendezvényeket. _______________ m ________Megkérdeztük az itt lakókat, hogyan vannak megelégedve a település fejlődésével?__ Va n lehetőségünk a fejlődésre Taller József falugondnok: - Alapjában véve elégedett vagyok, de miért is ne lennék elégedett, hiszen ebben a kis faluban szennyvízcsatorna kivételével teljes az infrastruktúra, gondoskodunk az idős emberekről, minden megtalálható, ami egy nyugodt, gondtalan élethez szükséges. A szennyvízhálózat tervei is elkészültek, a lakosság nagy része is gyűjtögeti már a forintjait az önrészre. Őt község (Alsómocsolád, Bikái, Hegyhátmaróc, Me- kényes és Tófű) fogott össze a szennyvízrendszer megépítésére, s állami támogatásban is bízunk. Papp Lajosné konyhai dolgozó: - Tősgyökeres alsómocsoládi vagyok, le- és felmenőim is itt élnek, tehát van összehasonlítási alapom a régi és az új falu között. Régen azért nem volt itt semmi, nem is lehetett, hiszen ki törődött ilyen kis, eldugott falu gondjaival? Az utóbbi években látványos fejlődésnek indult a falu, kiépült a telefon- hálózat, kábeltévénk is van, no meg ami nagyon sokat segített, bevezették a gázt. Szóval szeretek itt élni, jó kis faluvá váltunk, s ahogy* én látom, még további fejlesztésekre van lehetőségünk. Orsós Ferenc nyugdíjas: - írja csak le, egyáltalán nem vagyok elégedett. Én szegény ember vagyok, nyugdíjas, úgy gondolom, a támogatásból ne csak a közelállók részesüljenek, hanem azok is, akik nagyon rászorulnak. A sertéseket például csak azok kapták, akiknek volt összeköttetésük. (Az önkormányzat illetékese elmondta a szociális földprogramban sertéskihelyezésekkel segítették a szegény családokat. A disznókat valameny- nyi család megkapta, amelyik jelentkezett, és természetesen megfelelt a feltételeknek.) Furulyás Emese agrármenedzser: - Itt születtem, életem nagyobbik részét is itt töltöttem el. Volt részem a nagyvárosi életben is, s debreceni egyetemistaként tapasztaltam, mennyire más egy csendes falu. Vissza is jöttem, ahogy csak lehetett, most itt a falu közelében dolgozom, munkám érdekes. Nem is vágyódom el innen, hiszen megvan itt minden, amire szükségem van, ami meg nincs a faluban, a közeli településeken elérhető. Rendezett falu ez, az itt élők is igyekeznek, ha más nem, a saját portájukon belül megteremteni a rendezettséget. Pandumé Deák Ágnes kereskedő: - Sok a szegény ember, de ezt a kis boltot el tudják tartani, szerényen meg lehet élni belőle. Az üzlethelyiség az önkormányzaté, tőlük béreljük méltányos áron. Egyébként én nem vagyok mo- csoládi, bevándorlónak számítok, Pécsről kerültem ide. Amikor átléptem a település határát, hát éppen a falu fekvése, rendezettsége, ellátottsága tetszett meg leginkább. A legnagyobb baj az, hogy kevés az autóbuszjárat, ezen kellene valamit változtatni, bár tudjuk, minden csak pénz kérdése. ■
