Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-03 / 61. szám
2003. Március 3., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRANem a nyelvében él a nemzetiség Fordulat következett be a baranyai németeknél: újabban már többen vallják magukat e nemzetiséghez tartozónak, mint ahányan anyanyelvként beszélik a németet. A honfoglaló magyarok nem találtak a Dél-Dunántúlon germánokat. A hódoltság idejéig Baranyában demográfiailag érdemleges számban németek nem éltek. Csak a török hódoltság után a Habsburgok tudatos betelepítő politikájának eredményeként kerültek mind nagyobb számban ide. A túlnépesedett német tartományokból érkező telepesek útvonala a Dunát követte, azért elsősorban a folyó közelében kerestek új otthon. A Baranya, Tolna és Veszprém megyei letelepítésüknek az volt a célja, hogy összekötő sáv jöjjön létre a katonai érdekből németekkel már-betelepített Bácska és Bécs között - kezdte a Pécsi Kulturális Központ Szomszédvárak Klubja legutóbbi összejövetelén a déldunántúli németség demográfiai helyzetképének történeti folyamatáról szóló előadását dr. Hoóz István, nyugalmazott egyetemi tanár. Csak a 1890-es évektől vannak adatok a népességarányokról: a német lakosság aránya a bonyhádi járásban 85, a pécsváradiban 71, a hegyhátiban 51, a simontomyaiban A NEMZETISÉG VÁLLALÁSA BARANYÁBAN A német nemzetiségűek száma Forrás: dr. Hoóz István 3367 10.564 14.205 1980 1990 2001 A német anyanyelvűek aránya 2.7% 3,4% , 2,7% 1980 1990 A német anyanyelvűek száma 11.766 1980 14.056 1990 2001 10.478 2001 50 százalék volt. Az arányok alapján sorban utánuk következő mohácsi és a baranyavári járásban a németek száma nem érte el a lakosság felét. A közhiedelemmel és a kultúrában betöltött szerepük súlyával ellentétben Pécs nem volt német város, itt a németek aránya akkor is csak 10-15 százalék volt. A falvak révén azonban Baranya lakosságának 30-31 százaléka német volt, és ez az arány Trianon után sem változott a második világháború végéig. Megnőtt viszont a déldunántúli régió jelentősége a német nemzetiségen belül: a magyar- országi németség legnagyobb tömbje már itt élt. Volt, amikor az 50 százalékánál is több, az utóbbi évtizedekben pedig 35-40 százalékuk, miközben az első világháború előtti országterület Dél-Du- nántúlján csak 10-11 százalék volt ez az arány. Baranyában 1941-ben a német nemzetiségűek száma 69 ezer volt. A háborús emberveszteség miatt ez a szám lecsökkent, még nagyobb érvágás volt azonban az 1947-es, mintegy 45 ezer emberre kiterjedő kitelepítés. A megrettenés miatt az 1949-es népszámláláskor mindössze 300-an vallották magukat németnek. Ehhez képest később már jócskán megnőtt a magukat német nemzetiségűnek, illetve német anyanyelvűnek vallók száma. Ugyanakkor már demográfiai okból kezdett el fogyni a baranyai németek száma. A házaspárok mintegy 30 százaléka a gyermekeiket már magyarnak taníttatta, a német nők fele már nem német férfihoz ment feleségül. Ennek következtében még kevesebb gyerek tanult németül. A nemzetiség nagyfokú elöregedése is bekövetkezett. 1920-ban 26 százalék, 2000- ben már csak 5 százalék volt a gyerekkornak aránya, 1920-ban a 60 éven felüliek aránya 12 százalék volt, 2001- ben már 50 százalék, miközben az össznépessé- gen belül az öregkornak aránya 20 százalék körül van. A demográfus professzor - érdekes új jelenségre hívta fel ,.B a figyelmet. A világpolitikai éra változásának hatására nagy fordulat mutatkozik: a 2000- es népszámlálásnál már többen vallották német nemzetiségűeknek magukat, mint ahányan német anyanyelvűnek. A prognózis szerint ez az eltolódás csak tovább nőhet. A családok már nem tudják továbbadni az ősök nyelvét, a kulturális és egyéb nemzetiségi hagyományokhoz való kötődés - külső hatásra könnyen változó - kollektív érzése viszont erősödik. DUNAI IMRE Folklórolimpia 2004, Pécs Jövőre Pécsett rendezik meg a következő Folklóriádát több mint 80 ország összesen 2800 táncosának és népzenészének közreműködésével. Az idei pécsi önkormányzati költségvetésben még csak kétmillió forint szerepel a Folklóriá- da megrendezésére, amely jövő nyáron lesz: az előkészületei azonban már javában folynak. A Folklóriáda tulajdonképpen egy folklórolimpia: négyévenként rendezik. Legutóbb, 2000- ben Japánban tartották. A legközelebbi 2004. augusztus 12-én kezdődik ünnepélyes megnyitóval Pécsett. A világ 80 országából 2800 táncos és zenész szereplőt várnak a rendezvényre. Pécs kiválasztásának szempontjai között erősen közrejátszott az is, hogy olyan méretű - elég nagy, de nem túlságosan nagy - város, amely egy ilyen fesztiválhoz megfelelő hangulatot ad. Erre az Európa Cantat megrendezése is jó ajánlólevél volt.- A Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetsége, a CIOFF fogja össze ezeket a fesztiválokat. Ez a szervezet döntött arról, hogy pályázatunk alapján a 2004-es nagy seregszemle Pécsett és Magyar- országon lesz - idézi fel az előzményeket Laknemé Briickler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ igazgatója. A program szerint a rendezvény pécsi része augusztus 12-től 16-ig tart, 17-től 19-ig bezárólag más magyar városokban lépnek fel a résztvevők, utána augusztus 20-tól három napon át Budapesten. A rendezvény szabadtéri lesz: a bazilika előtt lesz a megnyitó az ott felépített 120 négyzetméteres színpadon, a kisebb térigényű programokat a tettyei szabadtéri színpadra viszik, valamint a város különböző terein tartanak nem színpadra telepített, a járókelők között zajló kisebb bemutatókat. Már több baranyai település jelentkezett, hogy vendégül látná a Folklóriáda szereplőit. Az is biztos már, hogy a fesztivállal párhuzamosan tudományos konferenciák zajlanak majd Pécsett: például itt ülésezik a Tánc Világtanács és a CIOFF is. Jelen pillanatban 210 millió forintos költségvetése van a világ- fesztivál 10 napjának. Ennek jelentős része Pécsett fog maradni a szállásadóknál, szolgáltatóknál, konferenciahelyszíneknél, az étkeztetésben részt vevő vállalkozásoknál. A források előteremtését a CIOFF a szaktárcánál és az UNESCO-nál, illetve a pécsi önkormányzatnál próbálja megoldani. A rendezvénnyel kapcsolatban a kulturális tárca és a ön- kormányzat a közeljövőben megállapodás ír alá. DUNAI I. Ez a „már”, ez nagyon kellett már. Hogy legyen végre március. legalább a dátumváltás történjen meg, mondhassuk azt, vége, de hiszen vége a télnek. Jóllehet, ha nagyon őszinte akarok lenni, semmi egyéb nem történt, mint hogy télen tél volt. Szinte végig, kitöltötte a rá szabott időt, nem lógta el az utolsó napot se. Ha egy-egy napfényes pillanat erejéig megingott volna, azt háromszor verte le rajtunk. Mínusz Ötből rögvest lekúszott mínusz tizenötre. Még az is lehet, csak meg akarta mutatni, milyen az, amikor valami tökéletes. Afféle komoly, immár nálunk is az európai normákhoz igazodó tél Vagy kell a fenének ilyen? Hiszen nem ezt ígérték! (Hó)kristálytisztán emlékszem a novemberi, középtávú előrejelzésre: közepes zimankós tél elébe nézünk, a január húzós lesz, de a február enyhe, már-már tavaszias. És az ilyesmit ugyanolyan szívesen elhiszi a derék polgár, mint a legédesebb választási ígéreteket. Tavasz februárban? Az ugyancsak király, jöhet! Aki síelni akar, az úgyis elhúz Schladmingba.. Hamis próféták ígérgettek a tél nevében, és ő meghazudtolta szavukat. De mintha a különböző tévécsatornák már az időjárás-jelentésben is az észvesztésig egymásra licitálnának Véletlenül sem stimmel itt, ami ott. Ami ott mínuszt 8 fok, azottesetJegyzet Már leg plusz 2. Végül azt mondtam, any- nyiszor huszonötöt kéne húzni a meteorológusok hátsójára, ahány fokot tévednek naponta! Kevesebb lenne a miniszoknya meg bájmosoly rögvest! Igen, mert már a jó angolokat meghazudtolva csak a télről lehetett beszélni, mint akinek tényleg eszét vette a hideg: ki mennyire bírja még, le tudott-e jönni a hegyről, ha lejött, vissza tudott-e menni, meghúzták-e a kocsiját, hányszor dobott hátast, és különben is: legyen vége már! Reggelente, azok a gyerekek, akik karácsony előtt amiatt sírtak, hogy mikor jön a hó és lehet majd szánkózni meg. hóembert épűeni, most könnyre fakadtak a jeges levegőtől. Még évek óta használatos alkalmi versikém („Nemsokára itt a tavasz, de jó lesz, meleg lesz, nem fogunk fázni!”) jeges autóbéli kur- jongatása sem hevített fel senkü. No de majd most! A kikelet évada, miután percnyi pontossággal betette a lábát, tán nem hiteget annyit. Lehet, persze, csak azért, mert azt hisszük, most már biztos, hogy jobb következik. Csupa olyasmi, amire vágytunk. Amiért megszenvedtünk. Végig szenvedtük a telet, az összes telet, a múltat, az ezredévet. Most majd., most jön..., ami nem hagyja, hogy kihűljön a szív! Főleg, ha még meg is szavazzuk...! '■ MÉHES KÁROLY EMLÉK A MEZŐGAZDÁSZNAK. A közelmúlt magyar mezőgazdasági életének, az egykori Pécsi Állami Gazdaság egyik alakítójának, az európai hírnevű Bábolnai Kombinát 1999-ben elhunyt igazgatójának mellszobra formálódik ezekben a napokban a pécsi Trischler Ferenc műtermében. Az 5/4-es méretű, bronzból készülő alkotást a tervek szerint még idén tavasszal elhelyezik a bábolnai gazdaság központja előtt. fotó, laufer László A körbejárható Kárpát-medence Egy földrajztudós álma végre megvalósul Elkészült a Kárpátia Park piaci és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmánya. A park megépítésére létrehozott alapítvány pályázaton nyerte el a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács erre a célra szánt 20 millió forintos támogatását. Ezzel elkezdődhet dr. Tóth József földrajztudós, a PTE rektora több évvel ezelőtti gondolatának megvalósítása. Pár lépéssel Pécsről Szekszárdra érhetünk. Aztán átlépve a Dunán, az Alföldön jár- tunkban-keltünkben a Tisza felé legföljebb csak a délibáb hiányozhat... A világ minden fontos térségében megfordult földrajztudós, dr. Tóth József tanszék- és intézményvezető egyetemi tanár, a PTE rektora számos modellt, makettet látott utaztában. így gondolta el itthon elsőként: jó volna a Kárpát-medence kicsinyített földrajzi alakzatát elkészíteni! Szűk körben nyomban lelkes hívekre is talált. Az országos jelentőségű elképzelés azonban csak most került a megvalósítás küszöbére.- A pénzt éppen a megvalósíthatósági és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kaptuk - mondja Panyik István, a kuratórium elnöke. - Mostantól a legkülönfélébb szakemberek járnak- kelnek, méricskélnek majd a terepen, jelenleg a környezetvédelmi fölmérések zajlanak. A Kárpát-medence földrajzi, történelmi és politikai értelemben egyaránt fontos része Európának. A földrajztudós azonban még ennél is számosabb szempontra figyel, amikor igazán számba vesz egy térséget. Dr. Tóth József a földkerekséget be- utaztában, annak eleven valóságát tanulmányozta. A szemébe ötlött makettek a világ egy-egy jellegzetes részletének, földrajzi képződményének, városának tudományos vagy akár turisztikai célzatú bemutatását szolgálták. A Kárpát-medence ilyetén való kialakításának külországról hazahozott gondolatához játékos elemek is társulnak. A hegygerincek, tornyok megsimo- gathatósága, a folyók és kirajzolódó határvonalak átléphetősége, a szórakoztatva tanító létesítmények serege egyaránt beletartozik ebbe az oldott játékosságba.- Ki ne ismerné a hajdan volt hírheded csengőfrászt, valamint a határgörcsöt, amikor külföldre utaztunkban a határnál a „hivatal” és a „hatóság” fölfegyverzett emberei mindenféle tiltott holmira vadásztak az ember poggyászában - folytatja a tudós". - Pénz, étel, ital, cigaretta... A Kárpátia Park látványterve: gyalogosan is közel a Balaton a Dunához Mindent be kellett vallani, mutatni. Gondoltam, jó érzés lehet ezek nélkül a gyomorszorongató érzések nélkül csak úgy - átlépni a határokat. Hogy céltalanul bóklászhassunk a Kárpát-medencében. A professzor felesége, dr. Tóthné Újlaki Éva és Sellei Sarolta, a sokat utazó, fiatalon elhunyt fotóművész, emlékezetes albumok alkotója, Panyik felesége jó barátnők voltak. A két hazafias érzületű hölgy nyomban létrehozta a Kárpátia Alapítványt. Az alaptőkét is ők fizették be. Egy hónap múlva Sellei Sarolta sajnos már nem élt.- A trianoni határok persze föl lesznek rajzolva, csak még nem tudjuk, milyen színnel - teszi hozzá Panyik István. - Fontos ugyanis, hogy a térség politikamentesen, földrajzi célzattal jelenjen meg. Sajnos kétféle politikum tapintható ki itt. Az egyik arra irányul, hogy lehetőleg mindenki jól érezze magát. A másik ólomnehéz. A hatalom körül forog... Utóbbiból elege van már mindenkinek a Kárpát-medencében. Először itt, Baranyában szerettük volna létrehozni a parkot. Dr. Toller László pécsi polgármester lelkesen üdvözölte az ötletet. Azonban a pécs- baranyai önkormányzatok, a Szigetvári Takarékszövetkezet és megannyi neves személyiség, tekintélyes cég jótékony segítőkészsége révén sem sikerült egy alkalmas, 70 hektáros összefüggő területet találni a környéken.- Örülünk, hogy nálunk, a Dunántúl földrajzi középpontjában épülhet meg a Kárpátia Mini-park - mondja Horváth István táci polgármester. A területet a fehérvári Szent István király Múzeumtól kapott kataszter alapján jelöltük ki. Kossá Lajos, a Sárvíz Kistérség elnöke ugyancsak örömének adott hangot, holott dr. Fitz Jenő régészprofesszor kezdettől fogva ellenzi, hogy a római Gorsium közelében egy ilyen „szórakoztató” létesítmény épüljön. A parkban számos alkalom kínálkozik majd szórakozásra, sportra, lovaglásra, időutazásra is, és nem utolsósorban a magyar borvidékek, valamint a magyar konyha ezernyi színének, ízámyalatának bemutatására. A létesítményt az érdekeltek komoly hasznot ígérő vállalkozásnak is tekintik. Ez amellett, hogy az országot gazdagítja, üzleti lehetőségek és munkahelyek egész sorát teremti meg. - Számunkra nem kétséges, hogy ennek az érdekes, tudományos, kulturális és szórakoztató intézménynek a szellemi központja a megnyitás után is Pécs marad - mondja Panyik István. Lassan kihunyó, múlékony ábrándnak vélték már sokan a Kárpát-medence ilyetén módon való megjelenítését. Maholnap azonban ez a szép álom valósággá válhat. _____ BEBESSI KÁROLY
