Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-28 / 58. szám
szauna: izzauas az egeszsegeri Hazánkban is egyre több házba építenek „gőzkamrát” Ha az ember a saját házában épít szaunát nincs gond az illemmel, legfeljebb a családtagok előtt kell megőrizni az inümítást Nyilvános helyen azonban már nagyobb a dilemma: meztelenül vagy valamit takarva lépjünk be a szaunába. Néhány hotelben jelzik, mit kíván a helyi illem, ez útmutató lehet A férfiak-nók részére külön biztosított szaunában lehetünk pucérak, közös helyiségben azonban legalább egy törölközőt illik a kényes helyekre teríteni. A fürdőruha ugyanakkor az izzadás hatására kifejezetten kényelmetlen lehet Finnországban százezerszámra (!) találhatóak szaunák, nemcsak a nagyobb, közös izzasztóhelyiségekhez, uszodákhoz, egészség- ügyi centrumokhoz kapcsolódva, hanem családi házakban, mi több a lakótelepeken is. Északi rokonainknál soha nem volt státus- szimbólum a szauna, ugyanúgy az élet szerves része, mint a sport. A hagyományai legalább kétezer éves múltra tekintenek vissza, a mai napig - múzeumként vagy mostanáig is használva - számos füstös, kis kamra található az országban - persze a hipermodern szaunák mellett. A finn szauna jellegzetessége, eltérően a többi, forró fürdőt előnyben részesítő népétől, hogy a forró kövekre vizet locsoltak, így változtatják meg a levegő páratartalmát - ez minden finn szauna alapja. Hogy a köztudatba mennyire beépült a szauna, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos mondás kapcsolódik az izzasztókamrákhoz. Egy közismert finn szólás szerint ha már az alkohol és a szauna sem használ, a betegnek jobb felkészülni a halálra. Egészségügyi szempontból a szauna kétségtelenül hasznos - még ha nem is az egyetlen megoldás, mint a finn szólásban. A forró, száraz-nedves légfürdőzés közepette a test felmelegszik, szinte lázas állapotba kerül, a vérkeringés meggyorsul, és értelemszerűen megnövekszik az izzadás. Ez utóbbi segítségével salakanyag távozik a szervezetből. A forró levegő után hagyományosan legjobb a hideg zuhanyozás, ugyanis a hideg aktivizálja a testet felmelegítő reflexeket, így a normál állapot visszaáll. A szaunát gyakran összekötik a fitnesszel, esetleg a fogyókúrával, ilyenkor a szauna napját léböjt vagy gyümölcskúra is jelzi. Nagyon fontos viszont a szaunázás után a kiürült folyadék pótlása, hiszen az erős izzadás hatására rengeteg vizet veszít a szervezet. A leghelyesebb a folyadék „visszaszerzésére” ásványvizet vagy gyümölcslevet fogyasztani. 16 A szakemberek szerint ugyanakkor az az érdekes tapasztalat, hogy a szauna nemcsak edzi a keringést, erősíti az immunrendszert, norma- lizálja a vegetatív idegrendszer működését, hanem a salakanyagok kiválása mellett a lelki egészségre is hat. A tapasztalatok szerint a szauna segít ellazulni, oldja a nap közben felhalmozott feszültséget. így egy stresszes munkanap után érdemes beülni a szaunába, bár a hozzáértők a rendszerességet ajánlják: minden héten egy adott napon érdemes megizzasztani magunkat. Ami különösen érdekes: a szaunázó férfiak azt vallják, a levegőfürdő után a hölgyek sokkal szebbek és kívánatosabbak lesznek. Ennek egyik oka lehet, hogy az izzadás révén a bőr pórusai kitágulnak, a bőr ellazul, sima lesz, puI AKRFDFNnnF* hasága nem kerüli el a férfiak figyelmét. A szaunázás után azonban, a kiszáradás elkerülése végett, érdemes zsíros krémmel átdörzsölni a testet. Magyarországon még messze nem terjedt el akkora mértékben a szauna kultusza, mint északi rokonainknál, nálunk elsősorban szállodákban, uszodákban található izzasztókamra, bár egyre több magánházhoz is építenek egy-egy kisebb helyiséget. Elvileg akár lakótelepeken is kialakítható a szauna - Finnországban ez szinte általános -, nálunk ez kissé meglepő lenne. A hazai szaunaépítő cégek általában kétméteres belmagasságot kérnek a kabin kialakításához, emellett fontos a helyiség szellőzése, ez megoldható egy másik egységbe (például ha a fürdőszoba önmagában is szellőztethető) vagy a szabadba. A költségek arányaiban nem horribilisak: igénytől és kialakítástól függően néhány százezer forintból megáll az izzasztókamra létrehozása. Ny. Sz. ti m MS iMÄ A finnek szaunázás/ szokásai az elmúlt évszázadokban szinte semmit sem változtak, különösen, ha természetes körülmények között nyílik módjuk a forró gőz élvezetére. Ekkor a felforrósított kövekre vizet öntenek, a tradíció szerint nyírfavirgácsokkal veregetik saját maguk és egymás testét, majd a kamrából kibújva jöhet a lubickolás a hideg tóban. Ha az időjárás engedi, márpedig északi rokonainknál az év jó részében engedi, sor kerülhet az akció megkoronázásaként egy fürdőzésre a frissen esett hóban. A betegségeknek esélye sincs az emberi szervezetben a túlélésre.
