Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-28 / 58. szám

rum ivdiiucfiiu uvcguui, iiuveny civivci A télikert mint látványos, kellemes hőenergia-központ Nem mai ötlet, hogy az ember otthonát nyitottá tegye a kert felé, ugyanak­kor a környezet viszontagságaival szemben védve legyen. Már a XIX. szá­zad végén is voltak ilyen próbálkozások, a mai építészet pedig kimeríthe­tetlen lehetőséget teremt arra, hogy a ház kialakítása ne fejeződjön be a kertre nyíló tolóajtóval, vagy a félszobányi ablakokkal. Ugyanakkor a jól tá­jolt télikert a fűtésköltségeket is jócskán csökkentheti. A növényi környezet nyújtotta csendet, nyugalmat télen sem kell nélkülöznünk, innen a téli­kert elnevezés. Kevesen számol­nak viszont azzal, hogy a télikert alaposan besegíthet a fűtési költ­ségekbe is. Ugyanis a télikert mű­ködési elve megegyezik a cserép­kályháéval. Ott a hő raktározódik el a füstjáratokkal szabdalt épít­ményben, s a tűz kihunytét köve­tően a tárolt meleg fűti a környe­zetét, míg a megfelelően kialakí­tott télikertben a napsütéses téli időszak melege raktározódik el, s ezzel a hőmennyiséggel kifűthe- tő az egész ház. Ha azonban a té­Ha a napsugarak üvegfelületre érkeznek, a nagy energiájú rö­vidhullámú fény egy része visz- szaverődik, egy része áthalad. A belső térbe jutó sugarak a fala­kon, földön, berendezési tárgya­kon elnyelődnek, hővé alakul­nak, majd visszasugározzák a hőt a környezetüknek. Az üveg­házhatás csak akkor működik, ha a napsugarak akadály nélkül jutnak a belső térbe. A világos függönyök például akadályok. Lényeges az is, hogy legyenek elnyelő felületek. Ebből a szem­pontból a terméskő-, kerámia vagy tömörtéglás falak a legha­tékonyabbak. A vízmedencék és akváriumok is kitűnő hőtárolók. likert inkább növényház, akkor a növények árnyékolnak, így az is előfordulhat, hogy télen a minidzsungelt is külön fűteni kell. Az épülethez kapcsolt üveg­házban tehát ügyelni kell a növé­nyek elhelyezésére, mennyiségé­re. Másrészt a télikert nyáron is üzemel, s ami télen előnyös, az nyáron többnyire hátrány. Ezért lényeges, hogy a keresztszellőz­tetés megoldott legyen, és az üve­geknél sem árt kétrétegű hőszige­telő változatot használni, ami 20 százalékkal is csökkentheti a be­jutó sugárzás intenzitását. A téli­Afagazin kertek szerkezeti elemeit illetően az új fém-üveg változatok a leg­szigorúbb esztétikai igényeknek is megfelelnek, és ezek a harmo­nikusan illeszkedő egységek teret nyitnak a kert felé. Nem árt azon­ban néhány fontos részletkérdés­sel tisztában lenni. Az üveg az épí­tészetben olyan attraktív elem­ként jelenik meg, mint egy termé­szetes fényforrás a belső tér felé. A télikertek túlnyomó felülete üveg, így a kívánt építészeti és komfort- hatás jól érvényesül. Több szem­pont játszhat szerepet a megfelelő üveg kiválasztásánál. Fontos a biz­tonsági funkció (a tetők ragasztott biztonsági üveggel készülnek), a hő- és fényvédelem, a hanggátló szerep, valamint a különböző szí­nű üvegek harmonikus kombiná­lása. A kert megvilágításánál lénye­ges szabály, hogy a természetes megvilágítás legtökéletesebb módja, ha a fényt felülről enged­jük be. Ennek megfelelően kell tehát a profilokat irányítani, a nö­vényzetet kialakítani. Másrészt a télikert nemcsak pihenésre szol­gál, hanem a különleges, egzoti­kus növények számára is kedve­ző körülményeket biztosít. Az igazi gondok ebből a szempont­ból nem így február közelében je­lentkeznek, hanem nyáron. Ak­kor az erős napsütés következté­ben fellépő üvegházhatás csök­kentésére többféle megoldás kí­nálkozik. Az optimális hatás elér­hető egyrészt külső vagy belső ár­nyékoló szerkezetek felszerelésé­vel, másrészt jól kialakított nyíló felületekkel, illetve hőhldmentes résszellőzők és tetőventillátorok segítségével. Télikertet nem csak a ház felhúzásakor, hanem utó­lag is kialakíthatunk. Szinte kí­nálja magát például a terasz, an­nak beépítésével hamar célt ér­hetünk. Az ilyen átalakított te­rasz javítja az épület hőszigete­lését, és az év nagy részében használható új alapterülettel nö­veli meg a lakóteret. Ha már kitoltuk a ház alapjait télikert formájában, akkor érde­mes még egy lépést tenni, és ar­ra is gondolni, hogy mit ültetünk az üvegfalak elé. Lombos fákkal, örökzöld cserjékkel, fenyőkkel körülültetve az építményt min­dent tönkretehetünk, a télikert el­veszti valódi funkcióját. Ugyan­akkor jó ötlet diófát tenni ide, mert az nyáron árnyékot ad, ősz­től viszont átengedi a napsütést. Mészáros B. E. Télikertek, verandák, beüvegezett erkélyek, üveg szélfogók és a házhoz toldott növényházak reneszánszukat élik napjainkban. Létesítésükkel el­sősorban a passzív energia felhasználása a cél. A mi szélességi körünkön ugyanis nemcsak kollektorokkal, hanem ilyen áttételes megoldásokkal is meglepő mértékű energiát lehet hasznosítani. Ezek építését tehát nem csupán a szépség az örömszerzés vágya indokolja, a télikert átmeneti te­ret alkot a ház és kert között, hangulatában és építészetileg egyaránt. Lakberendezés 17

Next

/
Thumbnails
Contents