Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-16 / 46. szám

RIPORT 2003. FEBRUÁR 16. Kiadják a meleg sztárokat? Dr. Magyar György ügyvéd szerint nagyot hi­bázna az az újság, amely esetleg közölné a ma­gyar homoszexuális közszereplők listáját.- Ez mindenkinek a magánügye, s a köz­szereplők semmivel sem védtelenebbek má­soknál. Ha valaki a saját neméhez vonzódik, senki sem kényszerítheti, hogy ezt a tényt nyil­vánosságra hozza. A jogsértést elkövető akár kártérítésre is kötelezhető, melynek összegét a bíróság állapítja meg, felső határ pedig nincs. Verebes István színész-rendező amondó: ezen az alapon a heteroszexuálisok, a geronto- filok és mások névsorát is lehetne közölni.- Tegyük fel, hogy az én nevem is szerepel­ne a sorban. Körülbelül annyira tudnák bizo­nyítani ennek a közlésnek a valóságtartalmát, mint egy homoszexuális esetében. Verebes szerint bizonyos dolgok - szárma­zás, vallás és a magánélet többi, hasonló Inti­mitásai - nem tartoznak a nyilvánosságra. Mindenki eldöntheti, akar-e beszélni életé­nek erről a részéről vagy sem - jelentette ki Détár Enikő.- Biztos sokan kiakadnának, ha egy ilyen névsor megjelenne és szerintem joggal - mondta a színésznő. - Hisz elképzelhető, hogy a felsoroltak között lennének családos emberek is, akiknek a párja, a szülője vagy a gyereke az újságból tudná meg az Igazsá­got. Ez pedig életeket tehet tönkre. A Való Világ villájába két, a saját neméhez vonzódó Játékos Is be­került. Azóta is téma, hogy vajon miért ennyire elutasító a magyar társadalom, ha a másságról van szó. Sokak szerint a hazai híres­ségek tehetnének a legtöbbet az előítéletek ellen, ám míg Nyuga­ton szinte minden érintett sztár vállalja homoszexualltását, ná­lunk a hírességek Inkább titko­lóznak, álbarátnőket tartanak, s félnek, hogy ha kiderül az Igaz­ság, rámehet az egész karrierjük. Ám Információink szerint már nem tart sokáig ez az állapot: egy bulvárlap a közeljövőben készül megjelentetni egy listát azoknak a művészeknek és köz­életi személyiségeknek a nevei­vel, akik valamilyen módon kö­tődnek a homoszexuálisok társa­dalmához. A névsor nyilvános­ságra hozatalát nagy titkolózás előzi meg, Jogászok is dolgoznak a „tálaláson", a lap ugyanis szeretné elkerülni a pereket. ■ Nyugaton semmilyen megüt­közést nem kelt, ha valaki kiáll a nyilvánosság elé és bevallja: ő bizony a saját neméhez vonzódik. Elton John, George Michael vagy Boy George valószínűleg nem sok rajongót veszített amiatt, hogy vállalta homoszexualitását, mint ahogy a közelmúlt nagy vissza­térő teniszcsillagának, Martina Navratilovának a játékát sem né­zik kisebb elragadtatással a né­zők. Persze, ahhoz, hogy a nyuga­ti sztárok idáig eljussanak, kellett egy olyan világméretű megráz­kódtatás, mint az AIDS megjele­nése. Nálunk ez egyelőre még vá­rat magára. Havas Henrik szerint ennek az oka részben a Kádár­rendszerben keresendő.- A rendszerváltás óta drasz­tikus változások történtek, ezért olyan feltűnő az antiszemitizmus, a rasszizmus vagy a másság eluta­sítása. Holott ezek a jelenségek nem lettek erősebbek, csak most nyilvánosságra kerülnek. Havas Henrik úgy véli, Magyar- országon nagyon sokan tudják egyes ismert emberekről, hogy ők homoszexuálisok, csak épp erről nem illik beszélni, s az érintettek is próbálják titkolni a tényt, mivel félnek, hogy az őszinteségre ráme­het az egzisztenciájuk.- Ha nálunk egy rendőrről, egy katonáról vagy pedagógusról kide­rül, hogy meleg, elbúcsúzhat az állásától. Amíg ez így van, a híres­ségektől sem várhatjuk el, hogy ki- álljanak ország-világ elé. Ugyan­akkor azt sem szeretem, ha valaki játssza a hülyét. Ha nem szeretné, hogy kiderüljön a mássága, ma­radjon háttérben, de ne kössön ál­házasságokat, és ne próbálja fenn­hangon elhitetni mindenkivel, hogy ő nem is „olyan”. Terry Black transzvesztita mű­vész szerint a hazai meleg sztárok többsége kétszínűén viselkedik: egyrészt elvárják, hogy senki se hozza szóba a másságukat, más­részt viszont sokszor nyíltan adják tanújelét homoszexualitásuknak.- Van egy tévés személyiség, aki rendszeresen a korzón vadá­szik román fiúcskákra, meg me­legbárokba jár ismerkedni. Mégis a sajtóban többször indított már kampányt álbarátnőket szervezve, hogy bebizonyítsa: ő hetero. Terry Black azért haragszik, mert a meleg sztárok számos fon­tos esetben - ilyen volt például a Diáksziget emlékezetes botránya - hallathatnák a hangjukat, ám mégsem teszik. Pedig vannak köz­tük politikusok is.- Nyílt titok, hogy van olyan politikusunk, akit kiskorúval való fajtalankodás miatt kitiltottak Ausztriából. Nemrég mondtam is, ha sokáig szórakoznak a kis Danikával, én is előveszem a lis­támat, s akkor megürül néhány szék a parlamentben... Halmai Gábor alkotmányjo­gász, egyetemi tanár is úgy gon­dolja, hogy a hírességek színvallá­sának közvélemény-formáló ereje lehetne - persze csak ha vállalnák.- Ma az emberek a melegeket a skinheadek és a kábítószeresek közé sorolják - jelentette ki. - Saj­nos, az a kevés homoszexuális ismert személyiség, aki vállalta a másságát, nemigen ért el áttörést. Elég, ha szegény Radics Péterre gondolunk. 0 Amerikában élő tu­dósítóként úgy próbálta a mássá­gát itthon kommunikálni, mintha a hazai közvélemény és az ameri­kai közé egyenlőségjelet lehetne tenni. Sajnos tévedett, és erre rá­ment az egzisztenciája. Nálunk in­kább az apró lépések technikája lehet célravezető: ilyenek lehetnek a valóságshow-k által bemutatott emberek. Ha őket mindennap lát­ják a nézők, talán lassan rájönnek, hogy a homoszexuálisok is lehet­nek szimpatikusak, szerethetők, egyszóval emberek. Veér András pszichiáter szerint az eltitkolt identitás számos lelki baj okozója lehet. Aki kénytelen kettős életet élni előbb-utóbb szo­rongó, rejtőzködő lesz, s nem rit­kán depressziós. - Az elfojtástól egyenes út vezet a betegségekig. Ahhoz, hogy valaki vállalni merje önmagát, elsősorban az önisme­retnek egy bizonyos szintjére kell eljutni. Nem melldöngetésre gon­dolok, hisz az általában taszít. Vi­szont mindig vannak olyan pilla­natok, amikor ezt vállalni lehet. Veér szerint a hírességek szem előtt vannak, többet elnéz­nek nekik az emberek - éppen ezért a felelősségük is nagyobb. Példamutatásuk fontos üzenet lehet: attól, hogy valaki meleg, még lehet kiváló politikus, szí­nész vagy sportoló. Hol sírjaik domborulnak- Megilletődöm, amikor ott állok királyaink csontjainál - vallja Éry Kinga antropológus, aki már korábban Is részt vett királysírok azono­sításában,most pedig a székesfehérvári királyi Bazilika ásatásakor talált maradványokat vizsgálva Igyekszik kideríteni, hogy Anjou-klrá- lyok maradványai kerültek-e elő. A királyi csontok faggatása olykor lehetetlen feladat, és ha történelmünk zivataraira Is gondolunk, ott a magyarázat, miért nincs királyainknak olyan kegyeleti helye, amilyen az angoloknak a Westminster, a spanyoloknak az Escorial, a cseheknek a Szent Vltus székesegyház, a lengyeleknek a Wawel. Királyi sírok Szent István 1000-1038 Székesfehérvár Aba Sámuel 1041-1044 Abasár I. Béla 1060-1063 Szekszárd I. Géza 1074-1077 Vác I. Szent László 1077-1095 Nagyvárad Könyves Kálmán 1095-1116 Székesfv. II. András 1205-1235 Egres IV. Kun László 1272-1290 Csanád Károly Róbert 1301-1342 Székesfehérvár I. Ulászló 1440-1444 Várna I. Mátyás 1458-1490 Székesfehérvár IV. László kun ruhában, a királyi jelvényekkel ■ - Nincs mit összegyűjteni, mert nem csak a sírok pusztultak el, és tűntek el belőlük a cson­tok, elpusztultak a sírokat rejtő épületek is - állapítja meg Éry Kinga. - Például Esztergomban, egy templomban temették el IV. Bélát, de hogy hol van ez a templom, arról nincs hírünk. A történelem olyan mértékű pusz­títást vitt véghez, hogy nincs kit pantheonba helyezni. Másrészt helyrehozhatatlan károkat okoz­tak a sírrablók is, hiszen a fosz­togatás a csontvázak pusztulásá­val járt. Prágában, Krakkóban épségben megőrződtek a király­sírok. Amikor ugyanis megtalál­ták őket, a maradványokat ko­porsókba helyezték, bullát ütöt­tek rá, felírták, melyik kit rejt. Nagy történelmi titkaink kö­zé tartoznak királyaink pontos nyughelyei, maradványainak feltalálása. A királysírok feltárá­sa 1848-ban kezdődött, amikor Fehérvárott egy csatornaásó munkás csákánya vörösmár­vány koporsóba ütközött. Eb­ben feküdt III. Béla felesége, Anna, és a közelben ott volt a király koporsója is. A XIX. és a XX. században számos ásatás folyt a királyok temetkezési helyeként ismert bazilika romjainál. A magyar ki­rályok trónszéke I. Istvántól kezdve Székesfehérváron volt, a nevét is innen kapta a város. Az ország legfontosabb, legszen­tebb helye volt, itt koronázták, jórészt ide temették királyainkat, őrizték István király ereklyéit, a koronát, e felségjeleket, a levéltá­rat, a kincstárt. A csak romjaiban őrzött fehérvári bazilika hetven­hat koronázási ünnepséget lá­tott, de ezek a falak őrizték a szentté avatott 1. István és fia, Imre herceg sírját is. Szentté ava­tásuk után az ottani sírokból ki­emelték, csontjaikat az oltárra helyezték. Az 1848-ban feltárt III. Béla és felesége, Anna királyné csont­vázát és a sírjaikban talált éksze­reket 1862-ben helyezték el a Mátyás-templomban, 1936-ban, Szent István halálá­nak 900. évfordulójához köze­ledve a székesfehérvári Bazili­kában indult feltárások nagy mennyiségű csontleletet hoztak felszínre, de közöttük igazol­hatóan királyi csontot nem ta­láltak. A hivatalos álláspont szerint bár nem került elő hiteles királysír, de a megtalált cson­tok között királyok maradványai is lehetnek, úgy döntöttek, hogy e csontmaradványok ne kerül­jenek közgyűjteménybe, hanem helyezzék el őket a romkert erre a célra épített kriptájába.- A hetvenefe évek elején ke­rült szóba először, többek kö­zött a majdani miniszterelnök, Antall József kezdeményezésé­re, hogy ki kellene nyitni ezt a kriptát - emlékszik Éry Kinga. - Akkoriban azonban még nem voltak adottak e munka tudo­mányos feltételei. Ekkor jött lét­re az antropológusokból, orvo­sokból, biológusokból, régé­szekből álló Királysír Bizottság. A bizottság 1984-ben feltárta a romkerti kriptát és kiemelte be­lőle az oda 1938-ban betemetett nyolcvanhárom faládában lévő csontmaradványokat. A feltárá­sok antropológiai jegyzőköny­vei alapján a csontvázak zömét azonosították, de királyok hite­les maradványaira ezt követően sem sikerült ráakadni. A törté­neti adatok alapján tudjuk, hogy tizenöt királyt temettek el a székesfehérvári Bazilikában, de hogy kit, melyik részre, arról nincs ismeretünk. (Az Anjouk önálló sírkápolnát építettek.) Az eddigi feltárások har­mincnyolc sírkamrát hoztak fel­színre, ami jóval több, mint ahány királyt oda temettek. Ha nincsenek ékszerek, tárgyak a sírban, csupán annyit lehet megállapítani a csontokból, hogy nő vagy férfi, mennyi idős, de még a temetés időpontja is bizonytalan. Mindez tehát ke­vés a személy név szerinti azo­nosításához. Egyetlen feltárt ki­rálysírunk van, amelyből két­ségtelenül megállapíthatták, ki feküdt benne. III. Béla és felesé­ge, Anna királyné azonosítása azért is volt lehetséges, mert mindkettő koponyáján rajta volt a korona, a király kezében ott volt a jogar és a kard, valamint egyéb tárgyakat is találtunk a sírban.- Nagy élmény volt III. Béla maradványainak antropológiai vizsgálata - emlékszik Ery Kin­ga. - Öles termetű, arányos, szép felépítésű csontvázzal volt dol­gom. Testmagassága megközelí­tette a 190 centimétert, ami tehát abban a korban „kiemelkedő” volt. Az akkori átlagtermettől egy jó fejjel magasabb volt. Székesfehérváron az elmúlt évek során új kripta épült a csontok elhelyezésére. Noha a régészeti feltárások lényegében befejeződtek, még 2002-ben is feltártak két új téglasírt, amiket azonban a török korban kirabol­tak. A kísérő leletanyagok hiá­nyában pedig azt sem tudni, ki­ket temettek el oda. Valamennyi bazilikái csont vizsgálata ezek­ben a hetekben, hónapokban is zajlik, és a remények szerint ennek az eredményeit 2004-ben sikerül majd közreadni. Csontos Tibor f Klsmocsok vállalta, hogy a lányokhoz vonzódik, Sziszlről pedig nem lehet biztosat tudni...

Next

/
Thumbnails
Contents