Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-05 / 4. szám

2003. JANUÁR 5. GAZDASÁG Eltűnő szakmák Lehet, hogy néhány, ma is elterjedt hivatás nevét nem­sokára már csak a vezetéknevek őrzik? A nem is oly rég még megélhetést biztosító szakmák napjainkban is tömegével tűnnek el, kerülnek ki az Országos Képzé­si Jegyzékből (OKJ), megszűnik oktatásuk. A gazdaság több prominens szereplője veszélyben látja a cipő-, bőr-, bútor-, vagy textilipart. Lábbelitermelés és -jmport (ezer pár) 1999 2000 2001 Hazai termelés | 15 636 | Import 37 878--------------------------------------------J 16 552 41350 15 615 42 932 JJ m ■ Több elterjedt szakmáért komolyan aggódik Széles Gábor. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke szerint veszélyben van a textil-, bőr-, cipő- és bú­toripar, és így ezen ágazatok­ban sokak munkahelye. El­mondta: a jelentős minimál­bér-emelés nagy érvágás volt az iparágaknak, eddig 15 ezer munkahely szűnt meg. A foglalkoztatottak számá­nak jelentős visszaesése azért nem következett be ed­dig, mert a 15 milliárd forin­tos minimálbér-kompenzá­ciós alap segített a veszteségeket mér­sékelni. Ám 2003- ban 150 ezer mun­kahely kerülhet fe­nyegetett helyzetbe.- Nagyon kedve­zőtlenül érinti az említett iparágak cé­geit az export szempontjából kedvezőtlenül erős forint - mondta Széles Gábor. - Min­denki arra vár, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank nagy mértékben csökkentse a ka­matokat, mert nincs inflációs veszély. így a költségvetés kamatkiadása is kisebb len­ne, illetve az euróért több fo­rintot lehetne kapni, ami ösztönzi az exportot. A vár­ható uniós forrásokból támo­gatni is kell az ágazatokat, hogy beinduljon a minőségi termelés - így történt Olasz­országban vagy Spanyolor­szágban. Akkor a középréteg meg tudná vásárolni a minő­ségi cipőt, de a hazai híján az olasz lábbelit kell megvennie - állítja az MGYOSZ elnöke. A hazai termelést nem csak a gyenge minőség, ha­nem a szabályozatlanul az országba ömlő import áru is veszélyezteti. Éppen ezért szükség van a vám­szabályozásra - véli Széles. A távol-kelet­ről Magyarországra érkező télikabátot nem ritkán 50 centes értékűként - ez 120 forint - tüntetik fel. Vagyis a fizetendő járulék jelentéktelen összeg. A szabályozatlan vámrendszer is szerepet ját­szik abban, hogy egy évben 42 millió pár cipőt importá­lunk, míg ez a szám a majd­nem négyszer több lakosú Spanyolországban 36 millió. Igazolja az MGYOSZ el­nökének félelmeit a Bőr- és Cipőipari Egyesülés igazga­tója. Várszegi Árpád elmond­ta: idén a cipőiparban 700- 800 munkahely szűnt meg. Az iparág elsősorban azért van veszélyben, mert a 350 millió dolláros export 95 szá­zalékát a bérmunka teszi ki. A külföldi partnerek pedig szerződések szerint fizetnek, s így a rendre ugyanannyi euróért a magyar cégek keve­sebb forintot kapnak. Előáll tehát az a helyzet, hogy az infláció mellett egységnyi munkáért kevesebb bevétel jár, s a cégeket erősen sújtja a minimálbér-emelés is. Nem csak bajba, de vég­zetes helyzetbe került a Zala­egerszegi Ruhagyár Rt. is.- A nagymértékű mini­málbér-emelés, illetve az erős forint miatt mára a fize­tőképességünk határára ju­tottunk - mondja Mazzag Gábor, a Zalaegerszegi Ruha­gyár Rt. pénzügyi igazgatója. - 90 százalékban külföldi pi­acra dolgozunk, és nemzeti valutánk erősödése nehezíti az exportot. Ma még 1200-an dolgoznak a gyárban, de ah­hoz, hogy pénzügyileg stabil céggé alakuljunk, 6-700 fős elbocsátást kell végrehajtani. A rendszerváltást követő években a bútoripar súlyos helyzetbe került, jelentős pi­acvesztést szenvedett el bel­földön és külföldön egy­aránt. Dr. Laskay Lajos, a Magyar Bútor- és Faipari Szö­vetség közgazdasági szakér­tője szerint ráadásul stílus- váltás is történt: a fiatalok egyre kevésbé igénylik a tra­dicionális szekrénysorokat. Azok a vállalkozások, ame­lyek nem tudtak időben al­kalmazkodni, megszűntek. Nagy gyártó ma alig van a pi­acon - jelenleg is csupán két, 500 fő feletti bútoripari válla­lat működik -, a társaságok zöme közép- és kisvállalko­zás. A kisebb cégek jelentős része tőkehiánnyal küzd, beruházásra, korszerűsítésre nem, vagy csak keveset tud költeni. Eközben az import liberalizálásának hatására rendkívüli mértékben meg­nőtt az új és a használt (pl. német, olasz, holland stb.) bútorok importja, ezek rész­aránya a teljes belföldi érté­kesítésben ma már több mint 60 százalék. Nem csoda, ha mind több cég kényszerül profilváltásra: a legmarkán­sabb változtatást a Bubiv Pa­lota Bútorgyár hajtotta végre, amely már fél éve koporsók és egyéb kegyeleti termékek előállításával bővíti termék­skáláját. Lehet, hogy ők már tudnak valamit? M. L. Gázpiaci kivonulók ■ Több tucat nagyfogyasztó jelezte a Magyar Ener­gia Hivatalnál, hogy a későbbiekben kilépne a libera­lizált árampiacra. Január 1-jétől egyes nagyfogyasz­tók szabadon választhatnak maguknak szolgáltatót, ez azonban egyelőre elméleti lehetőség. A régi szer­ződések felmondása, az új szerződések megkötése ugyanis több hétig tart. A liberalizáció sikere nagy­ban attól függ, hogy a kormány miként dönt az árak­ról. A jelenlegi tarifák ugyanis csak állami támogatás mellett tarthatók: az MVM Rt. veszteségeinek csök­kentésére havonta 1 milliárd forint a dotáció. A szak­emberek szerint 10 százalékos áremelés lenne szük­séges, hogy reális árak legyenek. Ha a kormány az indokolt mértékűre emeli az árakat, a feljogosított fogyasztók többsége kilép a piacra. Munkára fogott napos oldal K Egyre több befektető lát fantáziát a napener­gia kiaknázásában. A két legnagyobb napener­getikai beruházó olajóriás jelenleg a Sharppal együttműködő British petroleum (BP) és a Shell. (Táblázatunk a nagyobb napelemgyártókat mu­tatja be - az általuk gyártott kollektorok teljesít­ménye alapján.) A németországi Hemauban is már működik a világ legnagyobb naperőműve. Nálunk a nagy naperőművek nem működhetné­nek gazdaságosan, ám a kisebb berendezése­ket szakértők szerint kifizetődőén lehetne alkal­mazni például hőtermelésre. A lakóházak fűtési költségei így 20-30 százalékkal csökkennének. HÍREK I Cégérek: kötelező a magyar felirat ■ Január elseje óta újságokban, rádió- és televízió­műsorokban, óriásplakátokon és középületeken reklámok és tájékoztató feliratok csak úgy jelen­hetnek meg, ha a szöveg magyar nyelven is sze- -i repel. A meghonosodott idegen nyelvű kifejezé- I sek nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek, így ezeket nem kell magyarra cserélni, vagy ki­egészíteni - e tekintetben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása az irányadó. Hatékonysághoz kötött támogatás 8 Idén is meghirdetik a pályázatokat a kis- és kö- ! zépvállalkozások számára, de nem a Széchenyi- ! terv, hanem a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési j Program keretei között. A támogatásokat haté- [ konysági mutatókhoz, megtérülési követelmé- | nyékhez kívánja kötni a szaktárca. A vissza nem fizetendő támogatások helyett egyre nagyobb szerepet kap majd az eredményesebb gazdálko­dásból visszafizethető kölcsön. Veszprémbe költözött a Beurer ■ Magyarországi üzemegységébe telepíti át teljes gyár­tókapacitását a Beurer GmbH. A háztartási készülé­keket gyártó cég karácsony előtt zárta be németor­szági gyárát, s az ottani termelést Veszprémbe hozta,, ahol 1991 óta már működik a Beurer Hungária Kft. üzeme. 200 millió forintos költséggel egy új, 1600 négyzetméteres gyártócsarnokot építettek, s 40 fővel növelik az alkalmazottak számát. Gyengélkedő balatoni hajózás ■ A tavalyi gyenge főszezon miatt várhatóan 100 millió forinttal marad el a tervezettől a Balatoni Hajózási Rt. 2002-es eredménye. A vállalat szinte minden tevékenységében megérezte a vendégek elmaradását: a kompforgalom 10 százalékkal csökkent, és a vitorláskikötők kihasználtsága is jelentősen romlott. Az eredménycsökkenés azon­ban nem befolyásolja a társaság középtávú fej­lesztési programjának megvalósítását, mivel azt döntően tőkeemelésből finanszírozzák. Idén fél- milliárdot költenek kölönböző beruházásokra: többek között új állomásépület készül a balaton- földvári kikötőben és megkezdik a tihanyi Öreg­kikötő rekonstrukcióját. Logisztikai központ Fehérváron ■ Új logisztikai központot épít Székesfehérváron a szállítmányozással foglalkozó Alba-Zöchling Kft. Az ötezer négyzetméteres, 200 millió forin­tos beruházás várhatóan másfél év alatt készül el, s alkalmas lesz konténerszállító vagonok in­dítására és fogadására, illetve magában foglal egy nagy alapterületű raktárbázist is. A logiszti­kai központot úgy alakítják ki, hogy az alkalmas lesz a börgöndi repülőtérre érkező és onnan in­duló áruk továbbítására is. A befektetés várható­an tíz év alatt térül majd meg. Folytassa, adónyomozó! ■ Változatlan hatáskörrel megala­kult az ORFK-n belül a pénzügyi nyomozó igazgatóság, amely ko­rábban az APEH Bűnügyi Igazga­tóságának hatáskörébe utalt nyo­mozásokat végezte. A törvény ér­telmében jogutódként jött létre az új nyomozó szerv, amelynek fel­adata, hogy biztosítsa a pénzügyi bűncselekmények felderítését. llfiMZBlJíflZi .. Üz letiFőiskola Várjuk Önöket nyűt napunkon január 13. 10.00 órától 1021 Budapest, Tárogató út 24- 06'8i>20ö-s3!, 391-2598, www.ibs-b.hti INGATLAN A négy fal közé zárt meleg Vannak dolgok, amelyekkel általában csak akkor foglalkozunk, ha elromlanák, egyéb­ként teljesen természetesnek vesszük létüket, működésüket. A fűtés is ezek közé tartozik: most, hogy kopogtatnak a mínuszok, mindenki számára fontos, hogy otthoná­ban egy fokkal se legyen kevesebb a kelleténél. Ám mindjárt adódik a kérdés: vajon hány fok az ideális? Aki szabályozható fűtési rendszerű lakásban él, könnyen megtehe­ti, hogy feljebb csavarja a szabályozó gombját. Ám mit tegyen, akit központi fűtéssel áldott meg jósorsa, s kevésnek érzi a radiátora által leadott meleget? Hogyan csikar­hatok ki plusz Celsiusok a fűtőtestekből?- Ugye mondtam, hogy rossz ötlet volt bevezetni a padlófűtést?! ■ Azt, hogy kinek mi a meleg és hol kez­dődik a hideg, jobbára embere válogatja. Az általánosan elfogadott értékek alapján egy lakás klímája 20 Celsius-fokon már szobahőmérsékletűnek mondható - per­sze, az egyes helyiségek esetében megál­lapított elvárások eltérőek. Az előszobá­ban és a konyhában ennél az értéknél le­het néhány fokkal kevesebb, míg a fürdő­szobában a 23 Celsius a természetes. Ám a statisztikák csak azért vannak, hogy le­gyen mihez viszonyítani saját hőérzetün­ket. Ha alacsonynak érezzük otthonunk hőmérsékletét, többféle lehetőség kínál­kozik a korrigálásra. Az első és legkézenfekvőbb változat a radiátorok cseréje. Félreértés ne essék: fű­tőtest és fűtőtest között nincs nagy kü­lönbség, bár a legmodernebb tripla lapból álló, a hézagokban konvektorlemezekkel „bélelt” radiátorok néhány százalékkal több hőt képesek leadni, ám a változatlan méretben végrehajtott csere csupán eszté­tikai jelentőségű. Igazán mérhető és érez­hető változást az hozhat, ha a már meglé­vő radiátort egy másfélszer, kétszer akkora méretűvel váltjuk fel. A nagyobb felület ugyanis nagyobb hőleadást eredményez. Hátránya viszont ennek a megoldásnak, hogy roppant költséges, s nem is végez­hető el akármikor, hiszen egy társasházi lakás esetében télen a rendszer gőzerővel működik, s ilyenkor nem igazán szeren­csés leállíttatni a fűtést. Arról már nem is szólva, hogy két-három év múlva, amikor a fűtés lakásonként mérhető lesz, a na­gyobb teljesítményű radiátor után vélhető­leg nagyobb díjat is kell majd fizetni. A másik megoldás a fűtőteljesítmény növelésére a már leadott hő „elszökésé- nek” megakadályozása. A radiátorokat ál­talában az ablakok alatt helyezik el, né­hány centiméterre csupán a faltól, így hát természetes, hogy a leadott hőmennyiség egy részét a fal nyeli el. Ez azonban meg­előzhető, ha alumíniumfóliára kasírozott szigetelőanyagot, úgynevezett polyfoamot ragasztunk a fűtőtest mögötti falrészre. A nem megfelelően záródó ajtók, abla­kok is ludasak lehetnek abban, ha elillan az otthon melege. Nem árt tehát ellenőriz­ni az alattomosan fütyülő réseket, az egy­máshoz záródó felületek hézagait. Ám vi­gyázat: a szakemberek óvnak a tökéletes tömítésektől is. Az efféle „hermetikusan” szigetelt lakásokban ugyanis hamar felüti fejét a penész. Ám ha valaki mégis hajlik az efféle maximalizmusra, ügyelnie kell arra, hogy naponta legalább 15-20 percig egy­szerre szellőzzön a lakás összes helyisége. Régi vita dúl a padlófűtésről is. Vannak, akik esküsznek rá, míg mások fennhangon hirdetik: nem egészséges, mivel az alulról terjedő és felszálló meleg levegő állandó keringésben tartja a porszemeket, meg­ágyazva ezzel a különböző légúti betegsé­geknek. Nos, az igazság az, hogy a padló­fűtés jó dolog - de csak kellő körültekintés­sel tervezve és használva. A benne keringő víz sohasem lehet 45 Celsius-foknál maga­sabb, s a csöveket úgy kell elhelyezni, hogy a V alakban terjedő hő úgynevezett kúp- csúcsos találkozásai épp egybeessenek a padló vonalával. Ebben az esetben nincs szállongó por. Persze, ehhez az kell, hogy a ház lakója ne csak a padlófűtéstől várja ott­hona felfűtését - ez inkább afféle kiegészí­tő, temperáló megoldás lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents