Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-30 / 29. szám

6. OLDAL H IT É LET 2003. Január 30., csütörtök Pécsre jön Magyarország prímása A gyermekek szíve Január utolsó hetében két nagy itáliai szent emléknapja is megjelenik a római kalendáriumban: január 27-én Mértei An­géla (1470-1540), január 30-án Bosco János (1815-1888). Noha különböző korokban éltek, mégis közös bennük a kulturális alapokon túl, hogy kiemelt gonddal fordultak koruk legkisem- mizettebb, legelfeledettebb emberei, vagyis a gyerekek felé. „Aki egy ilyen gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be” (Mk 9,37)- mondta Jézus, s az em­lített szentek élete a példa arra, mennyire igaz ez a jézusi kijelentés. ,üa nem lesztek olyanok, mint a gyermekek”, „Ilyeneké a mennyek országa” - Krisztus követőinek te­hát sajátos tisztelettel és szeretettel kell törődniük a gyermekekkel, mert bennük nemcsak a jövő egyházát neve­lik, hanem a gyermekek ár­tatlansága, egy­szerűsége, üsz- taszívűsége, őszintesége hi­hetetlen erővel tud tanúskodni egy megfáradt, kimerült, „túlfelnőtt” társadalom felé az evangéliumi élet­ről. Az objektív emberi katasztrófán túl pont ennek a gyerekek állaü Krisztussal való találkozási lehető­ségnek megalázása okozta a legmé­lyebb döbbenetét és fájdalmat min­den jóérzésű emberben a közel­múltban napvilágra jutott, egyházi­ak állal gyermekekkel és nőkkel el­követett visszaélésekben. A médiumok világa Merici Angé­la és Bosco János korában más volt, mint manapság, amikor a gyerme­keket újabban sárga körbe zárt szá­mok által is kell nevelni, mert valaki eldöntötte, hogy „ez” még belefér „nagykorú felügyelete mellett”, de „az” már nem a gyermek „felnőtt ar­cú” vüágába, szívébe. Angéla és Já­nos nem rajzolt köröket, hogy a ti­zenkét éves tizenkét évesként élhes­sen, gondolkodhasson, ismerked­hessen a világgal, vagyis hogy a saját korának megfelelően lehessen az, akivé Isten kezdettől fogva, vagyis gyermekkorától fogva akarja az em­bert. Gyermeknek lenni gyermek­ként, hogy majd felnőttként meg­maradjon a gyermekből az őszinte­ség, a tisztaság, a nyíltság stb. - ezek a „kortalan”, krisztusi erények. De ma a gyermeknek minél előbb fel­nőtté kell lennie egy olyan társada­lomban, amely néha riasztóan in­fantilis akar lenni, legalábbis a mé­dia ezt tűzi ki célul számára. De ki az a „sárgakörös” média, és mit akar gyermekeinktől? S mién hagyjuk? Üzletekben ott látni a fel­iratot, hogy gyerekeknek és fiatal- korúaknak nem adnak el szeszes italokat, dohányárut, de mikor fog­ják egyes napilapokkal (!), képes magazinokkal ezt megtenni, hiszen a címoldalon hozott „rettenetes és fájdalmas egyházszex-botrány” „szenzációja” után lapozva egyet, részletes recepteket találunk, hogy a „pasink” vagy a „csajunk” (így!) számára hogyan okozhatunk még „nagyobb” élvezetet. Nem csoda, ha a hitoktató megretten és egészsé­gesen spontán reakcióként, de mégis zavartan elpirul, amikor a ki­lencéves kislány elmeséli hittan­órán, mit olvasott-látott-hallott ott­hon vagy barátnői között „erről-ar- ról”. Ez nem a klasszikus „apást­anyást játszunk”, erre pokoli jelzők illenek, s a már most „ilyen” gyere­kek lesznek a mi jövőnk. Jézus „mindenben hasonlóvá lett hozzánk, a bűnt kivéve” (Zsid 4,15). Talán minden korban a gyermekek „állták a cehhet”, műit a meghaló Üdvözítő a kereszten, a társadalom bűneiért, s a mai kor különöskép­pen, s talán még alattomosabb és go­noszabb módon csinál belőlük vér­tanúkat szívükben, lelkűkben, zsen­ge emberségükben, műit valaha. Sárga körök helyett esetleg fehér ke­resztet? Merici Angéla, Bosco János gyermekek voltak szívükben. Vagyis „olyanok”, mert az „ilyeneké” a mennyek országa - Jézus szerint. Csak gyerekekből lehetnek majd fel­nőttek. E szentek százával gyűjtöt­ték maguk köré a gyerekeket, s nem egy „tőzsdényi” családi pótlék vagy fejkvóta reményében. Egy keresztény számára gyerme­ket akarni, gyermeket nevelni, gyer­meket szeretni szétválaszthatatlan az élő és személyes Krisztus-hittől, mert ez tesz minket teljes, egész emberré, hogy mi is,ilyen” ember­ré „tehessük” a gyermekeinket. A te­ológusok tanítják, hogy a Bibliában sokféle üodalmi műfaj létezik: költe­mények, példabeszédek, történelmi tudósítások. Mesék is, „Igazi me­sék” esti szülői, nevelői felolvasásra, lefekvés előtt - az Élő, Szerető és ezért nagyon is Valós Istenről, aki el­küldte Fiát... Kajtár Edvárd SUL-I-TAL Pécsett, hét további nagy­város mellett, január 27-én reggel tizenöt általános iskolában indult el az or­szágos Sul-i-tal program, melynek célja, hogy az általános iskolások között népszerűvé tegye a tejalapú termékeket. Manapság az iskolások alig több mint a fele reggelizik. A még meglevő, de nem ru­galmas nyitvatartású iskolai büfékben szinte minden kapható, de az egészséges és tejalapú termékek sokszor hiányoznak. A gyerekek a tejnél szívesebben isszák a különböző ízesített, szénsa­vas, modern, a reklámokkal népszerűvé tett termékeket, a soft drink italokat. A tejitalokkal történő ellá­tottság semmit sem javult az utóbbi években, sőt, talán mondhatjuk, hogy a kínálat egyre inkább eltolódik az „agyoncukrozott” és tartósí- tószerezett termékek felé. Ezért társadalmunk tagjai­nak közös felelőssége, hogy hátteret biztosítson az egész­séges, terhelhető és sikeres generáció felnövekedésé­hez. A Sul-i-tal megoldást nyújt a diákoknak tejalapú termékekkel való ellátására, szem előtt tartva azt, hogy mindenki számára folyama­tosan elérhető legyen, és ezzel tényleges fogyasztási szokássá váljon. A kialakításnál a legfonto­sabb szempont a gyermek- barát szolgáltatás megvaló­sítása volt. Ahhoz, hogy ezt elérje, a szolgáltatás egyes alapelemeinek is gyermek- barátnak kell lennie. Vagyis az automatának, az alap­anyagoknak, a termékeknek, a szolgáltatásnak és - nem utolsó sorban - az áraknak is. Ez megnyilvánul a gyerek- ízvilágnak megfelelő italok­ban, és a széles termékvá­lasztékban (18 féle termék). Közöttük meleg és hideg ter­mékeket egyaránt megtalál­nak a fo- gyasz- tók, min- demel- lett egy­szerű és gyors a kiszolgá­lás - gon­dolva az órák közötti rövid szünetekre is. A Sul-i-tal automaták másik nagy elő­nye a büfékkel szemben, hogy folyamatos a szolgál­tatás elérhetősége - akár dél­utáni foglalkozások, esti is­kolák, napközi idején is. Az automata tervezésénél a gye­rekek igényeit vették foko­zottan figyelembe, hogy mi­nél egyszerűbben és köny- nyebben használható le­gyen. Ezért elérhető magas­ságban vannak a kézelőgom­bok, a termékkiadó nyílás. A termékek kiválasztása egy­szerű, kisiskolások számára is érthető. Az indítást megelőzően az üzemeltető minden esetben részletesen tájékoztatja az érintett iskolákat, az ott dol­gozó pedagógusokat és a szülőket. Az Alois Dallmayr Automa- ten-Service Kft. a Sul-i-tal program létrehozója, Ma­gyarország piacvezető ven­ding (automatán keresztül történő italellátás) vállalata. Baranya megyei területi kép­viselete a Takáts Kft., amely 1996 óta szolgáltat Pécsett és vonzáskörzetében. Információ: Alois Dallmayr Automaten-Service Kft. 1188 Budapest, Nagykőrösi út 24. Tel: 1/297-1100 Fax:l/297-1110 Területi képviselet: Takáts Kft. 7630 Pécs, Mohácsi út 16. Tel./fax: 72/214-440 Mobil: 30/9470-967 E-mail: takatsz@axelero.hu. Web: www.dallmayr.hu Szerzetesek találkozója Pécsett Mayer Mihály megyés püspök meghívására először találkoz­nak az egyházmegye szerzetesei szombaton, a Megszentelt Élet Napján Pécsett, a Bazilikában. A püspöki szentmise 9 óra­kor kezdődik a Corpus Christi kápolnában. A találkozó résztvevői: Ciszterciek A Ciszterci Rendet 21 bencés szerzetes alapította 1098-ban. Öt­ven évvel később 1142-ben már állt a cikádori (bátaszéki) apátság. A középkorban a szőlőterem- lés, az erdőgazdálkodás és föld­művelés korszerűsítését vállalták fel Európa-szerte. Eredeti életfor­májukat a szekularizáció, II. Jó­zsef idejében adták fel és váltak tanító renddé. Gimnáziumaik a legkeresettebbek, a legszínvona­lasabbak közé tartoztak. A Cisztercita Közösség magyar központja a Zirci Főapátság. Rendházuk és gimnáziumuk van Budapesten, Egerben, Székesfe­hérváron és Pécsett. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziu­mot 1814 óta működteti a rend. 1948-ban államosították. A rend­szerváltozás után, 1993-ban újból a ciszterciek vették át. Ma 775 tanulója van. Jezsuiták Magyarországon első intézmé­nyük, a nagyszombati kollégium 1561-ben nyitotta meg kapuit. 1950-ben a szétszóratáskor a magyar rendtartománynak 400 tagja, 9 temploma, 2 gimnáziuma (a Pius Pécsett és a Szent István Kalocsán), egy lelkigyakorlatos háza volt, és 8 folyóiratot adtak ki. Az 50-70-es években 64 jezsu­ita 227 évet töltött börtönben, internálótáborban. Fiatalságuk nagy részét azonban sikerült kül­földre menekíteniük. A jezs a kiképzés több mint tíz évig tart. Nincs sajátos mun­katerületük, azokat a munkákat keresik, amelyre Isten nagyobb dicsőségére szükség van, az egyé­ni lelki vezetéstől a népmisszió­kig, a szociális tevékenységtől a tudományos munkáig, a középis­kolai és egyetemi oktatásig. Lelkigyakorlatos házuk van Do­bogókőn (a Manréza), Püspök- szentlászlón (az Életrendezés Há­za). Tizennyolcán egyetemi taná­rok Bejruttól Münchenen át New Yorkig. Ők adják ki a Szív újságot, a Távlatokat és évente számos tu­dományos, történelmi művet. Dol­goznak a rádióban, televízióban. A Pius utóda Miskolcon valósult meg - 500 gimnázistával. A keresztény elit kiképzését szolgálja Budapes­ten a Szent Ignác Szakkollégium, a Renaissance Tanulmányi Ház és a Faludi Ferenc Akadémia. Pálosok Bertalan pécsi püspök a Me­csekben a Patacs fölötti hegyen 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet és később csatla­koztak Boldog Özséb pilisi közös­ségéhez - így kezdődik a Magyar Pálos Rend története. A XV. században 900 pálos élt az országban. Európában nyolc provinciában 300 kolostoruk volt. A török hódoltság idején missziós tevékenységet folytattak. A Buda felszabadítását követően ismét fejlődésnek indult rendet II. Jó­zsef feloszlató rendelete tiporta el. 1934-ben települtek újból haza. A feloszlatáskor, 1950-ben 38 a szerzetesek száma (a világban 54 rendházban 400 pálos szerzetes él). A rendszerváltás után 4 kolostor­ban indult meg a pálos élet: Buda­pesten (Szikla-kápolna), Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. A rendre a remeteség hármas jel­lege nyomja rá bélyegét: az imád­ság, a magány és a vezeklés. A köz­pontja Chestochowa. A magyar központ Pécs - növendékképzésre szolgáló kolostorral, templommal. Irgalmasok A Betegápoló Irgalmas Rendet a XV. században Istenes Szent János alapította, hivatásuk a be­tegápolás. 2000 tagja, 200 rend­háza van a világon és sokféle egészségügyi intézménye. Magyarországon az államosítá­sig öt intézményük működött. A rendszerváltozás után a tulajdon­jogot újra rendezték; most Buda­pesten önállóan működik a Budai Irgalmasok Kórháza, Vácon a Mál­tai Szeretetszolgálatnak adták át ingatlanukat, Pécsett az egyetem­mel együttműködve működtetik. Új épületszámyat építettek, felújí­- Scitovszky püspök alapította 1851-ben. A jelenlegi főépület Dulánszky püspök nevéhez fűző­dik. A többit már a rend hozta lét­re. Az államosítás évében 1600 növendékük volt az általános is­kolában, gimnáziumban, líceum­ban és tanítóképzőben. Hetven­négy rendtag és 40-50 civil tanár tanított. A tagozatoknak külön in- ternátusuk volt. A rendszerváltozás idején elő­ször az óvodát vették át már 1988- ban. Aztán ’93-ban a rendházat, 1996 óta működik az általános is­kola - ősszel indul az 5. osztály. Karmeliták A Sarutlan Karmelita Nővérek rendjét Virág Ferenc püspök hívta Pécsre 1928-ban. Átadta nekik a Mindenszentek templomát és a mellette lévő területet. Rendhá­zuk 1938-ban készült el. Most újat rendeznek be a ma­gyarszéki út mentén a sikondai elágazással szembeni dombtetőn, egy 45 hektáros terület közepén. A 20 nővér életének közép­pontja az imádság. De hogy meg­élhetésüket biztosítsák, számos tevékenységet folytatnak: ostya­sütés, díszgyertyaöntés, miseru- havarrás, könyvkiadás. Többen jól beszélnek franciául, sok köny­A ferences betegápoló nővérek tották az épületek jelentős részét, rendbe tették a környéket - több­éves, sokmilliós munkával. Ferences betegápoló nővérek A mindig barátságos arcú és mindig sietős fiatal nővéreket megszerette Pécs. És csodálja őket. Csodálja a lélek derűjét a sok szenvedés ellenére, amely mindennapjukat körülveszi. A szerzetesi közösséget 1990- ben Báli Katalin M. Kapisztrana és P. Hegedűs Kolos, a Kapisztran Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány főnöke alapította. Mayer Mihály megyés püspök hagyta jóvá 1993-ban. Kezdetben a nővérek egy kórte­remben kaptak szállást, később át­meneti helyeken laktak, amíg 1996-ban egy svájci jótevő, Eberli József, sachselni plébános támoga­tásával Kozármislenyben felépült egy templom és kolostor a nővérek részére. Szolgálatukat a Baranya Megyei Kórház geriátriai osztá­lyán, a Baranya Megyei Gyermek- kórházban és Kozármislenyben az Értelmi Fogyatékos Lakóotthon­ban látják el. A Miasszonymk Női Kanonokrend Az apácáknak köszönhető Pé­csett a Leőwey-komplexum. Taní­tó rend, de a szétszóratás évei­ben új tevékenységet is felvállal­tak a - szociális munkát. A pécsi intézetet - rendházat, templomot FOTO: LÄUFER L. vet fordítanak magyarra. A hatal­mas - és máris szépen kialakított parkban - gyümölcsfákat telepíte­nek és gyógynövényeket termesz­tenek majd. A kis épületek pedig kitűnő lehetőséget teremtenek lelkigyakorlatok tartására. Képviseletük van az egyház­megye területén a Szent József Nővérek Rendjének, a Szociális Missziós Társulatnak és a Kla- rissza Nővéreknek. Szent József Nővérek: a közös­ség hivatása Magyarországon a családterápiás szolgálat. Központ­ja itt van Pécsett, a Megújulás Családterápiás Intézet az Anna ut­cában. Vezetője: Székely Ilona. A Szociális Misszióstársulat az első női magyar szerzetes kon­gregáció. Farkas Edith alapította 1908-ban. Jelenleg Magyarorszá­gon 29 nővérük van, a pécsi egy­házmegye területén kettő. Öt in­tézményükben karitatív munkát végeznek, ületve oktatnak. Klarissza Nővérek: a rend 1995- ben érkezett újra Magyarországra Franciaországból, és Szécsényben telepedett meg. A közösség nagy hangsúlyt helyez az imára, csend­re, magányra. A monostor kizáró­lag adományokból él. Tevékeny­ségük a kertben, házban végzett kétkezi, illetve intellektuális mun­ka. A rendet Pécsi Debora képvise­li az egyházmegyében. Emlékeztető HÁLAADÓ misét tartanak február 1-jén, szomba­ton 11 órakor a pécsi Székesegyházban az Egyház- megyei Intézmények Látogatását Szervező Iroda 2001-es évi zarándoklatai résztvevőinek. Mise után baráti beszélgetésre és élménybeszámolókra kerül sor a püspöki pincében. VASÁRNAP este 6 órakor Gyertyaszentelő Bol­dogasszony ünnepén a pécsi Madrigál Kórus ze­nés áhítatott tart a Szent Ágoston plébániatemp­lomban. SIKETEK MISÉJE lesz vasárnap délután fél 3-kor a Zárda templomban agapéval. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata ke­retében február 5-én, szerdán este 18 órakor dr. Horváth István „A Mária-dogmák kialakulása”, 19 órakor pedig dr. Pandúr József „Mária-ábrázolások a katakombáktól a barokkig” címmel tart előadást a főiskola 5-ös előadójában (Papnövelde u. 1.). KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnap reggeli ökume­nikus magazinjában az irgalmasrendi Morvay Pió atya a rózsafűzérről, a pálosrendi Bátor Botond pe­dig az élethivatásról szól, s egyben hallhatók a ne­ves pécsi zenetanár, Ivasivka Mátyás 70. születés- napja alkalmából rendezett koncert részletei, jai pásztorával és papjaival, ő mondja a szentbeszédet. Utána részt vesz a püspöki palotában az egyházme­gye papjainak immár hagyományos közös ebédjén. A szentmisére szeretettel várják a híveket. _______■ Na gy érdeklődés előzi meg Magyarország prímása, dr. Erdő Péter budapest-esztergomi érsek pécsi láto­gatását. A prímás úr február 5-én, szerdán fél 11 óra­kor a Bazilikában együtt misézik az egyházmegye fő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents