Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-30 / 29. szám

2003. Január 30., csütörtök KULTÚRA ­RIPORT 7. OLDAL PÉCSI ÓVODÁSOK RAJZAI. Száznál is több gyermekrajz érkezett a Felsővámház utcai iskola rajzpá­lyázatára, amelyet óvódásoknak hirdettek meg, a Kedvenc állatmesém témakörben. A beküldött alkotá­sokból az iskola előcsarnokában állítottak össze bemutatót. fotó: laufer László Pécsi Galéria: 2003-as tervek Az idén hetvenéves Keserű Ilona ismét kiállít „hazai pályán” Sok érdekes kiállítást rendez idén a Pécsi Galé­ria, amely nemcsak saját programjait, hanem a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága kiállítá­sait is koordinálja az ország számos pontján. Az idén 70. születésnapját ünneplő Keserű Ilo­na ezúttal tanítványaival együtt állít ki. A Pécsi Galéria számos olyan kiállítást rendez az idén, amely méltán tart számot a művészetkedvelők érdek­lődésére. Saját programjain kívül szervezi a több mint hetven főt számláló Pécs-Baranya Művészeinek Társa­sága kiállításait részben Pécsett, részben pedig az ország számos pontján. Idén már négy tárlatot le is kötöttek Tatabányán, Budapesten, Szigetszentmiklóson és Tihany­ban, mondja Gamus Árpád igazga­tó: kettő tavasszal, egy nyáron és egy ősszel kerül megrendezésre. Ezek viszonzásaképpen pedig ezen települések művészei bemutatkoz­nak Pécsett. Legközelebb a tavalyi kiállítások viszonzásaként láthatók lesznek Pécsett a zalaegerszegi GébArt alkotótelep, az Új Lipótvárosi Kipe 13 csoport művészei, és itt lesznek a Folyamat Társaság alkotóinak munkái is. Sor kerül idén a már hagyományos kisplasztikái bi- ennáléra márciusban, ősszel pedig a Kortárs Magyar Fotográfia rendezvényére, amelyet első ízben Török András képzőművész koordinál. Májusban bemutat­kozik a K. Bazovszky-ház Jövőkép címmel, amelynek keretében a kortárs magyar művészet minden jelentős alkotója részt vesz, már akinek alkotása befér a nagy­galéria helyiségébe. A szokásos építészeti kiállítások sorában most a XX. századi svéd építészet alkotásai lát­hatók január 24-e óta a Széchenyi téri galériában. Idén is sor kerül a PTE Művészeti Kar mesteriskolásainak bemutatkozására, ezúttal azonban a budapesti Művé­szeti Egyetem hallgatóival közösen. Olyan fiatal művé­szeknek is kívánnak lehetőséget biztosítani, akik ab­ban a szerencsés helyzetben vannak, hogy jelentős mecenatúrák karolták fel őket, s elindultak a karrierük útján. Ilyen Orbán Attila, aki máris jelentős személyi­sége a kortárs művészetnek. Idén lesz 70 éves Keserv. Róna, akit annak ellenére si­került rábeszélni egy kiállításra, hogy Pécsett ritkán mutatkozik meg. Ezúttal azonban láthatók lesznek mű­vei, de tanítványai munkáival együtt a Fiatal festészet című tárlaton. Evek óta próbálkoznak cseh üvegkiállí­tással, de eddig kudarcot vallottak a kísérletek, részben azért, mert nem tudtak megfelelni a biztosítás feltétele­inek. Most sor kerül rá, egy neves professzor és tanítvá­nyai munkáit mutatják be. Ugyancsak cseh művész, Karel Misek és tanítványainak plakátkiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők Szolidaritás címen. A plakátok ezúttal a természeti katasztrófák témakörét fogják át. Érdekesnek ígérkezik a francia Antoine Poupel fo­tóművész a tavaszi Frankofon Hét keretében zajló kisgalériabeli tárlata, Colin Foster és szobrásztanuló­inak munkái, továbbá a nyári gasztronómiai feszti­válhoz kapcsolódó, az Alliance Francaise-zel közös szervezésű provance-i fotóművészek kiállítása. A Pincegalériában, ahol a kísérleti stádiumban lévő alkotások kerülnek kiállításra, ezúttal Mosonyi Tamás, fiatal szobrászművész, Orosz Klára és Filótás Viktória következik a sorban. A budapesti Trafó Galériában már sikerrel bemutatott Kvízió című, a művész és a lá­togatók együttműködésére építő kiállítást is sikerül idehozni a színházi fesztivál ideje alatt. _________________CS. L. A reprezentáció szintjei Az érzelmekre irányuló filozófiai vizsgálódások úttörői szinte kizá­rólag nők, akik gyakran feminista perspektívákból közelítettek a problémához. Napjainkban az ér­zelmek és a racionalitás közötti éles megkülönböztetést sok kuta­tó kétségbe vonja, például Anto­nio Damasio, aki amellett érvel, hogy az emóciók szükségszerű velejárói racionális döntéseinknek - hangzik majd el a Kognitív mo­dell a szellem feminizálásához cí­mű előadáson, amely csupán kis része lesz a Magyar Kognitív Tu­dományi Alapítvány ez évi, immár XI. kongresszusának. A ma kezdődő háromnapos kongresszust az alapítványon kí­vül a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszi­chológiai Intézete és a Pécsi Aka­démiai Bizottság Filozófiai Szakbi­zottsága szervezte, helyszíne a Pé­csi Akadémiai Székház. Az idei év főtémája: A reprezentáció szintjei. A délelőtti megnyitón Font Márta PTE BTK dékánja köszönti a vendégeket, majd László János, a PTE BTK Pszichológiai Intézet professzora nyitja meg a szakmai tanácskozást.______________cs.l Baranyai Aurél emlékezete A100 évvel ezelőtt született sokol­dalú tudósra, Baranyai Aurél gyógyszerészre, tudománytörté­nészre emlékeznek ma 9 órai kez­dettel a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Nö­vénytani Tanszékének Ifjúság úti előadójában. Szolcsányi János, az MTA rendes tagja, az egyetem Gyógyszerész Szakjának a vezetője Gyógyszertörténeti kutatások Ma­gyarországon című előadásával ve­szi kezdetét az egész napos tanács­kozás és megemlékezés. A Magyar Gyógyszerész Kamara megyei szervezete, a PTE Orvostudományi és Természettudományi Karai, Nö­vénytani Tanszéke, botanikus kert­je, a Baranya Megyei Levéltár és a városvédő egyesület szervezte ese­ményen többek között Szabó Lász­ló Gy„ a PTE növénytani tanszék- vezetője Baranyai Aurél, a baranyai népi gyógynövényismeret kutató­ja, Lárencz László gyógyszerészet- történész Életképek Baranyai Au­rélról, a gyógyszerészettörténész- ről címmel tartanak előadást. Az emlékülés olyan színes témákkal is kiegészül, mint Romváry Ferenc művészettörténésznek A pécsi Sze- recsen patika, Sülé Tamás főorvos­nak a Világhírű gyógyszerész-festő­ink emléke érmeken, Rctymann Já­nos vegyészmérnök-helytörténész­nek a Schuster János pályája című előadása. b. k. Elmarad a premier Grace és Glória bemutató két hét múlva Az Amerikában hatalmas sikert arató Tom Ziegler-mű, a Grace és Glória Európában még csak Bécs- ben került színpadra. A konti­nensen másodikként, hazánkban először Pécsett Füsti Molnár Éva (maga rendezte a darabot) és Só­lyom Katalin a Szobaszínházban adja elő a kétszereplős színmű­vet. A játékra azonban várni kell, mert az eredetileg január 31-re hirdetett bemutatót Sólyom Kata­lin betegsége miatt február 15-re kell halasztani. Pedig a két Já- szai-díjas pécsi színésznő na­gyon készült a premierre, de a héten a próbákon Grace szerepét már Krasznói Klárának kellett felolvasnia, Füsti Molnár Éva így gyakorolta a maga jeleneteit. Só­lyom Katalinnak ugyanis egy to­rokgyulladás olyan erőteljesen megtámadta a hangszálait, hogy a gégészorvos egy hétre még a beszédtől is eltiltotta. Emiatt nem csak a bemutató, de a február el­sejei és másodikai előadások is elmaradnak. A jegyek visszavált­hatók, vagy átcserélhetők a be­mutatót követő 16-i, az eredeti programon felül tervezett új idő­pontra. A Grace és Glória pedig a továbbiakban havonta három­szor szerepel majd műsoron a PNSZ Szobaszínházában. _______ M. B. E. Mag yarul - magyarán Egyszeri-egyszerű Közismert nyelvi tény, hogy egyetlen hang, illetve betű fölcserélése, vagy elhagyása gyökeresen megváltoztatja a szó jelentését. Ez az alapja annak a tételnek, hogy a be­szédhang (fonéma) jelelem, vagyis a legtipikusabb nyelvi jelnek, a szónak csak formai alkotó része, de jelentés-meg- különböztető szerepe van. Ezen az általános érvényű tör­vényszerűségen belül jól megfi­gyelhető ez a szerep a (szó) kép­zőnek nevezett toldalékokban. Cikkecském címével szemlélte­tem ezt a jelenséget. Vagyis a nép­mesék gyakori hőse, az egyszeri ember, alti elindul szerencsét pró­bálni, legfeljebb véletlenül azonos az egyszerű, tehát nem kivételes, nem nagyszerű emberrel. Az erre a különbségre vonatkozó példá­im, szövegekből kijegyzett idéze­teim azt mutatják, hogy gyakran még a nyelvhasználatban jártas emberek sem veszik észre a kü­lönbséget az i és az ú, ű között. Az egyszeri diák így kezdte a pályázatához csatolt önéletraj­zot: „Kétkezű munkás gyermeke vagyok.” Egykor ez a fizikai munkást jelentette az értelmisé­givel szemben. A félkezű minősí­tés ritka kivételként jelenthette a fogyatékos munkaképességet mint a szociális szempontból méltánylandó tényt. Egy értékelő jellemzés nyelvi hibával jelöli meg a dolgozó jó tulajdonságát így: „Széles köri olvasottsággal rendelkezik.” Nyilván széles kö­rűre gondolt az írója. Ugyanez a hibája annak a tanulónak, aki ezt írta a füzetébe: „A cápa mélyvízű ragadozó.” Nagyobb figyelmet kíván az ilyen filozofikus megállapítás: „A hallgatás a bírálat ősi és mély jelentési formája.” - Az ősi forma rendben is volna, de a jelentési már kevésbé, még ha a belső rí­met az odaillő ű-vel elrontjuk is. A magyar nyelvtanban való tájé­kozódás nélkül észre se vesszük a hibát: „A mondatrészi szerep és a szófajúság keresztezi egy­mást.” Itt viszont a szófajiság a helyénvaló. Könnyebben tehe­tünk különbséget a nyelvi és a nyelvű (magyar nyelvi tanszék - magyar tannyelvű iskola), a két­oldali és a kétoldalú, a színi és a színű között. A nyílt színi taps a kirobbanó színházi siker hangos megnyilvánulása. De már kevés­bé fogadható el, ha valaki az új­ságban nyílt színű erőszakos tér­hódításról ír. Kevésbé szokták összekeverni a nemzetiségi és a nemzetiségű képzett alakot. Vé­gezetül még egy párt említenék; ez a középkori és a középkorú. Az első pl. a templom jelzője le­het, a második viszont emberre vonatkozhat. Azt viszont, hogy az i kivétele vagy elhagyása milyen bonyoda­lommal jár, saját káromon ta­pasztaltam meg. Háztartási (nem háztartásul boltban kézi mosószert kértem. Kevés mosni- valóhoz nem akartam használni a mosógépet. Az eladó egy kerek dobozt nyomott a kezembe. Csak otthon vettem észre, hogy ez van ráírva: Kézmosószer. így állapíthattam meg, hogy az anyag- és áruismeretnek mint a kereskedelmi szakiskolák fontos tantárgyának is vannak nyelvi vonatkozásai. Rónai Béla Egy asszony, aki James Bond fegyverét gyártotta Harmincnégy éve Németországban él, de álmában mindig magyarul beszél Bár minden ember élete külön regény, szokták mondani, de azért akadnak valóban olyan különös sorsok, amelyek filmvá­szonra kívánkoznak. Talán ilyen Németországban élő hősünké is, akinek itthon létét annak idején tönkretette a nagypolitika. Nenczl Róna 68 éves. Mindez nem lenne érdekes akkor, ha nem tud­nánk róla azt, hogy életének ponto­san a felét Magyarországon, másik felét pedig Németországban élte le, ugyanis 1969-ben hagyta el szülőha­záját, és még ugyanabban az eszten­dőben megkapta a német állampol­gárságot. S míg élete első fele nem sok örömet adott számára, a másik annál többet. Már születése is baljós­latú volt, hiszen bár édesanyja kilenc hónapig hordta a szíve alatt, mégis egy kiló hússzal látta meg a napvilá­got, ráadásul anyja és apja is német ajkú volt, ami később csak hátrá­nyokkal járt. Például azzal, hogy 1945-ben szüleit minden indoklás nélkül két évre internálták: németül tanítják a lányt, volt az egyetlen bű­nük. Két évig hányódott az akkor tíz­éves kislány Pécs városában.- Senki sem mert engem befogad­ni, mert tudták rólam, hogy a szüléi­mét internálták, bátyámról meg azt, hogy kiment Ausztriába. így ideíg- óráig lakhattam csak különböző is­merősöknél, de a félelem, meg a sze­génység is arra ösztökélte őket, hogy megszabaduljanak tőlem. Talán akkor ment legjobban a so­ra, amikor három hónapra bekerült a gyerekkórházba gennyes vakbél­gyulladással, hiszen az idő alatt har­minc centit nőtt is. Aztán a budai in- temálótáborban néhány hónapot lakhatott a szüleivel, míg ki nem rakták. Úgy jött haza vonattal, hogy aztán évekig kereste a MÁV-rendőr- ség, hogy behajtsa rajta a 63 forint­nyi ki nem fizetett útiköltséget. 1947-től, amikor már együtt lehetett a család, iskolába is járhatott. Aztán 1950-ben segédmunkás lett éppen a MÁV-nál, miközben esti iskolán fe­jezte be tanulmányait. 1953-ban fe­leségül ment egy friss diplomás ka­tonatiszthez, aki kénytelen volt le­szerelni, mert felesége „múltja” mi­att nem kapta meg a házassághoz az engedélyt. Ilona kanosszajárása voltaképpen ekkor kezdődött, hi­szen megbízhatatlanná vált önhibá­ján kívül, szülei és bátyja el nem kö­vetett bűnei miatt. Tizennégy mun­kahelyet kellett otthagynia előbb- utóbb, pedig dolgozott ápolónő­ként, sztahanovista lett a keményí­tőgyárban, az Uránérc Vállalatnál pedig kiváló munkát végzett műsza­ki rajzolóként egy Grisa nevű szov­jet geofizikus mellett, még a KISZ- be is beléptették. Dolgozott a közle­kedési vállalatnál, majd újra az uránbányánál, de megbízhatatlan­ná nyilvánították ismét, mint aki al­kalmatlan még az egyébként nem titkosított ebédjegyek kiadására is. Először 1964-ben ment ki az NSZK-ba rokonokhoz, ahol munkát is vállalt egy kávéházban, s kereseté­ből egy Opellel jött vissza. Évekre bevonták az útlevelét, zaklatta a rendőrség, úgyhogy nem sok öröme telt benne. 1969-ben, mikorra nagy nehezen újra kaphatott útlevelet, a család úgy döntött, hogy próbálkoz­zék újra kint, hiszen egy keresetből nemigen tudtak megélni, ráadásul lánya akkor ment gimnáziumba. Új­ra kávéházban dolgozott Ulmban, majd miután telt az idő, disszidens- nek nyilvánították, nem jöhetett vissza. Pontosan tíz évig nem talál­kozhatott lányával, aki közben férj­hez is ment, gyermeket is szült.- Nagyon kemény évek voltak azok. Rengeteget dolgoztam, hogy tudjam őket támogatni. Bejártam az egész világot Norvégiától Ausztráliá­ig, csak haza nem mehettem. Lányo­mat sem engedték ki hozzám, csak anyámat, mert ő elmúlt hatvanéves. Aztán a lakása szomszédságában lévő Walther Fegyvergyárban kere­sett munkát. A gyár világhírű, pisz­tolyait a Föld minden tájékán hasz­nálja a rendőrség és a katonaság, de legismertebb terméke a 7,65 mm-es PPK, amely James Bond fegyvere­ként híresült el. A pisztolyok értékét növeli, hogy valamennyi kézi mun­kával készül. Ilona eleinte különbö­ző alkatrészeket reszelt, majd kitűnő eredménnyel jutott túl az ulmi mes­terkamarában egy autogén gáz- és ívhegesztő tanfolya­mon, amelynek ered­ményeképp minden­féle kvalifikált finom­munkát végezhetett.- Huszonöt évig dolgoztam a gyár­ban, minden pisztoly átment a kezemen ez idő alatt, s nagyon so­kat kerestem. Tizen­kilenc autót vettem ez idő alatt, lakást, házat, öröklakást. So­ha sem kezeltek ide­genként, senki sem firtatta származáso­mat, nem kellett attól félnem, hogy holnap nem lesz munkám, csak áz számí­tott, hogyan dolgozom. Semmit sem bántam meg, ha újra szület­nék, ugyanígy tennék mindent. Amióta nyugdíjas, sokat van itt­hon. Lányával a viszony felhőtlen, férje már réges-rég elvált tőle, ő a lánnyal sem tartja a kapcsolatot. A 68 év a negyedszázadnyi férfias munka ellenére sem látszik rajta, ahogyan még mindig fürge édes­anyján sem a száz esztendő.- Magyarországot és Németor­szágot is hazámnak tekintem. Itt itt­hon, ott otthon vagyok. Mindkét nyelven gondolkodom, de amikor álmodom, valami megmagyarázha­tatlan módon mindig magyanJ be­szélek. CSERI LÁSZLÓ FOTÓ: LÄUFER L. tói Nenozl Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents