Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-23 / 349. szám

6. OLDAL SZIGETVÁR B EMUTATKOZI K 2002. December 23., hétfő A VÁROS TÖRTÉNELME A város mai környéke már a történelem előtti időkben is la­kott hely volt. Ezt bizonyítják az Almás-patak árterületének nyugati partján, a Gonásd-dűlöben talált kőkorszaki emlé­kek. A magyar honfoglalók a IX-X. század fordulójában je­lentek meg ezen a vidéken. A mai város környékét Botond törzse foglalta el. A királyság első két századában a ben­cés, majd később a premonteí szerzetesek nyomán indult meg a gazdasági fejlődés. A mind több iparost és kereskedőt, kézművest vonzó város a XV. században már a középkori fogalmaknak megfelelő vá­rossá alakult. Az oszmán török hadak többször Is megtámadták a települést, 1556-ban csaknem bevették az erődítményt. 1566-ban a Bécs elfoglalását célul tűző török Szulejmán szultán 80 ezer katonájával két hónapig ostromol­ta a csaknem háromezer harcossal védekező várat, a túlerővel szemben azonban nem bírtak, a vár csaknem romba dőlt. A XIX. század második felé­re Szigetvár lassan csatlakozott az ország fejlődéséhez. Kiépült a vasútvonal, amely összeköttetést teremtett az ország fejlődő részével, valamint a tenger­parttal. Ebben az időszakban alakultak meg a város messze hires nagyüze­mei, a gőzmalom, a cipőgyár, valamint a konzervgyár. A BELVÁROSI TEMPLOM felújítása is elkezdődik szigetvar.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a szigetvári önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Szigetvár megújulásra kész Történelmi emlékhelyekkel, gyógyvízfor­rással, kitűnő természeti környezettel „megáldott” város. Szinte minden olyan adottsággal rendelkezik, amely egy telepü­lést az idegenforgalom által látogatott hellyé teszi. Az utóbbi évek elmaradt fej­lesztései miatt viszont jócskán csökkent a turisták száma. Az elkövetkező eszten­dőkben a városban minden pénzügyi for­rást arra használnak fel, hogy ezt a kedve­zőtlen folyamatot megállítsák. Sőt eltökélt szándékuk, hogy 2-3 év múlva mindenki által érzékelhető eredményeket érjenek el. Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőkben szinte minden jelentősebb fejlesztés elmaradt a településen, a látogató egy aránylag jól szer­vezett, tiszta, nyugodt várossal találja szembe. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA magát. Azért arra mindig is vigyáztak az itt élők, hogy a polgári hagyományok alapjai ne sérüljenek, hogy a település lakói ne egy „le­robbant” környezetben éljék mindennapi éle­tüket. Akik viszont felelősen foglalkoztak a vá­ros jelenével és jövőjével, azok pontosan tud­ták, hogy Szigetvár az elmúlt fél évtizedben messze nem használta ki lehetőségeit, aminek következménye volt a turisták elmaradása, az idegenforgalom visszaesése. Ez persze nem­csak a várost sújtotta kedvezőtlenül, mivel Szi­getvár Nyugat-Baranya központjának számít, a Hegyhát és az Ormánság is részesült a ked­vezőtlen hatásokból. Jócskán sérült a kapcso­latrendszere, a működési költségek növekedé­se és a rendre félresikerült fejlesztések miatt állandó pénzhiánnyal küszködtek, a város adósságai egyre csak növekedtek. Gazdasága lényegében tönkrement, megszűntek vagy válsággal küszködtek az addig jól működő vál­lalkozások (például a konzervgyár, cipőgyár), jócskán a megyei átlag fölé kúszott fel a mun­kanélküliség, ennek következtében növeke­dett a szociális feszültség.- Mit lehet ilyen helyzetben tenni - tette fel önmagának még polgármesterjelölt korában a vá­ros jelenlegi első embere, Paizs József. - A válasz nagyon egy­szerű, ám a cél megvalósítása rendkívül hosszú időt vesz igénybe, hiszen egy évek óta tar­tó visszaesést kell megállítani, s közös akarattal, célirányos beru­házásokkal a fejlődés irányába fordítani. Az idegenforgalom növelésének első szá­mú lehetősége a gyógyvízbázis kihasználása. Erre minden pénzügyi forrást meg kell moz­gatni, s ahogy azt a polgármester mondta, a célirányos fejlesztések érdekében elmennek az ésszerű hitelfelvételek maximumáig is. Korszerű medencéket, élményfürdőt hoznak „ '"O' .. Somogyapati Csertő Merenye ? Tótszentgyörgy Patapoklosi SZIGETVAR Molvány Nemeske . Hóból Kistamási Nyugot­Zsib6t eresébe) Becefa 0 Nagy- peterd c o Botykapeterd ; p* Rózsafa elveszni látszó tekintélyét, történelmi hagyo­mányaira épülő vezető szerepét. Ebben part­nerek a jelenlegi képviselő-testület tagjai, te­hát a város irányítása szinte egy emberként azon van, hogy településünk mielőbb elfog­lalja méltó helyét Magyarország turisztikai térképén. Azért is gyorsan kell cselekednünk, mert az ezzel kapcsolatos beruházások idő­Esti fényárban a belváros létre, átépítik a kiszolgálóhelyiségeket, fej­lesztik a gyógyvízre alapozó rehabilitációs részleget - hogy csak néhány fejlesztési irányt említsünk meg a fürdővel kapcsolatban.- Gyorsan, a pénzügyi lehetőségeinknek megfelelően kell döntenünk egy cél érdeké­ben, a városnak mielőbb vissza kell szereznie Bővül a konzervgyár A 15 százalékos munkanélküliség csökkentése elhatározott célja a vá­ros vezetésének. A jobbára mező- gazdasági termékek feldolgozására épülő ipari szerkezet környékbeli termelőszövetkezetek megszűnésé­vel válságos helyzetbe került, csak az utóbbi évben kezdett nagy átren­deződések után magához térni. A jobbára nőket foglalkoztató varro­da, a Texim Kft. továbbra is műkö­dőképes. A malomipari vállalkozás A település gazdái A polgármester Paizs József (48 éves, főfoglalkozású polgármes­ter), alpolgármesterek: Darázsi Mátyás (72, nyugdíjas), Varga Zoltán (26, pedagógus) és Zen- tai Béla (63, nyugdíjas). A testü­let tagjai: Kozma László (54, nagyker. manager), dr. Benkő Kónya József (54, orvos), Berta János (54, nyugdíjas), Szalai Imréné (60, nyugdíjas), Barka Tamás (28, szociálpolitikus), Kapronczai Józsefné (55, peda­gógus), Németh Imre János (51, vállalkozó), Viljovácz Józsefné (47, vállalkozó), dr. Tusnádi Ta­más (32, ügyvéd), Gagyi Ferenc (49, gondnok), Mester József (54, vállalkozó), Németh József (42, iskolaigazgató), Csurgó Kál­mán (48, főelőadó), Egyed Lajos (39, diszpécser) és Gál József (36, előadóművész). A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Almási Rudolf (44, vállalkozó), Babai Antal Attila (26, szociális munkás), id. Babai Antal (51, rokkantnyugdíjas), Gál József (36, előadóművész) és Oláh Gyula (51, rokkantnyugdíjas). A horvát kisebbségi önkormány­zat tagjai: Dudás Krisztina (21, adminisztrátor), Rác Istvánná (43, vállalkozó), Szabóné Barics Krisztina (30, varrónő) és Szar­ka László Lajosné (45, üzleti munkatárs). januárban két műszakban csaknem 401 embernek ad munkát, a GLT Delta Kft. gázszerelő tevékenységé­hez 8-10 embert foglalkoztat állan­dó munkára. A cipőgyár továbbra is működik, sőt a város környékén újabb lábbelikészítő vállalkozások indultak. A munkanélküliség csök­kentésében a legnagyobb remény a konzervgyárban van, amely eddig csak időközönként működött egy mohácsi vállalkozás részlegeként. Felélesztették Néhány évvel ezelőtt alapította az önkormányzat a Szigetvári Közala­pítványt, azonban a szociális fe­szültségek csökkentésére létreho­zott szervezet eddig lényegében csak nevében létezett. Ez év máso­dik felében ismét alapító oklevél­ben megfogalmazott funkciójának megfelelően kezd működni, miu­tán számlájára több vállalkozás, pénzügyi szervezet, magánsze­mély helyezte el adományát. Volt olyan cég például, amely 5 kerék­párt ajánlott fel, de a legtöbben A gyár jelenlegi főtulajdonosa egy német vállalkozás, amely hazá­jában a feldolgozók között az első négy között van, Szigetváron akar fejlesztem. Elképzelésük szerint épí­tenének egy 144 x 857 m nagyságú, tehát a maga nemében hatalmas, egylégterű csarnokot, ahol zöldség- és gyümölcsfeldolgozást folytatná­nak. Itt szezonban 300 ember foglal­koztatására nyílna lehetőség. az alapítványt pénzt fizettek be az alapítvány számlájára. Legutóbb az ország legnagyobb szövetkezeti pénzügyi szolgáltatója, a városban alapított Szigetvári Takarékszövetkezet ajánlott fel egymillió forintot az ala­pítvány céljainak megvalósítására. Eddig közel hárommillió forint gyűlt össze a számlán, november közepétől 50 rászoruló gyermek ingyen kap ebédet az alapítvány fi­nanszírozásával. Karácsony előtt a rossz szociális helyzetben lévők kapnak anyagi támogatást. ■ Makovecz Imre irodája már dolgozik az épület rehabilitációján Rekonstrukció a várban Az idegenforgalmi látványossá­gok sorában kiemelkedő szerepe van a történelmi emlékhelynek, a szigetvári várnak. Jelenleg igen „lerobbant” állapotban van, ám felújítása már elkezdődött. A vá­ros lakói ugyan a mai napig sem értik, miért nem volt szüksége a településnek erre a történelmi lát­ványosságra, ugyanis a tulajdo­nos, a Kincstári Vagyonügynök­ség meghirdetett pályázatán egy helyi vállalkozás nyert. Lényegé­ben persze mindegy, ki kezeli a híres épületegyüttest, hiszen a vá­rat nem lehet egyik helyről a má­sikra mozdítani, továbbra is a vá­ros idegenforgalmi látványossá­gát szolgálja. Kétségtelen, a törté­nelmi korok viharát megszenve­dő várfal és épület jelenleg igen rossz állapotban van. Viszont megkezdődött a felújítás, meg­erősítik a bástyákat, az oldalfala­kat, a belső épületegyüttest. A kezdeti lépések megtételéhez, a rekonstrukció elkezdéséhez nem­régiben kaptak 300 millió forint támogatást. A vár működtetését elnyerő helyi vállalkozás elképze­lése szerint már a jövő év elején megnyílhat a vár alatt lévő pincé­ben egy borkóstoló, amely a helyi és környékbeli (fehérbőrűt) ne­mes itókákat kínálná az ideláto­gató vendégeknek. Az épület­együttest természetesen toDDcetu idegenforgalmi hasznosításra szánják, a későbbiek folyamán szálloda és más vendéglátó-helyi­Megmenekül a Vigadó A város és környéke egészség- ügyi ellátásában jelentős szerepet vállaló szigetvári kórház helyzete is rendeződni látszik. A több mint kétszázmillió forintos tarto­zást felhalmozó önkormányzati intézmény ugyanis központi dön­tés eredményeként konszolidáci­ós hitelben részesült. A 131,2 mil­lió forint tartozást ugyanis a köve­telést benyújtó szállítóknak a központi költségvetés fizeti ki. Nagy tehertől szabadult meg te­hát az egészségügyi intézmény, ám mindezek után továbbra is el­kerülhetetlen lesz a strukturális átalakítás. A város távlati koncep­ciójának megfelelően a gyógytur­izmushoz illeszkedve néhány helyen csökkentik az ágyszámot, ugyanakkor a rehabilitációs rész­leget fejlesztik. Ugyancsak javítani szeretnének a bérlakás-ellátottságon. Az elmúlt évek intenzív állami támogatását nem vette igénybe a város, ezt a jövőben pótolni kell. Telek van, a pályázati lehetőség adott. Ugyan­csak folytatni kell a várost elkerü­lő főközlekedési út (6-os) megépí­tését, ugyanis most nyáron kide­rült, a csatornázás miatt szűkített belvárosi utak közlekedési káoszt okoztak. A Vigadó épületének megmen­tése sem tűr halasztást. A város­nak ugyanis rendkívül fontos az épület hasznosítása, a települé­sen nagyobb kulturális rendezvé­nyek lebonyolítására máshol nincs lehetőség. A viharos idősza­kot átélt épületről nemrég megál­lapították, süllyed az egyik fala. Való igaz, vannak statikai problé­mák az épülettel, ám ez semmi­képpen sem olyan jellegű, hogy az épületet le kellene bontani. A tervezők, a Makovecz Építészeti Iroda már most dolgozik az épület rehabilitációs elképzeléseinek ki­dolgozásán, az épület lebontása - a tervezők és az állapotvizsgálók szerint - szóba sem került. igényesek, s környékünkön, Baranyába, Nyu- gat-Dunántúlon sokan szeretnének vonzó le­hetőségeikkel az idegenforgalomra építeni Az itt élőknek igazuk van, amikor azt hangoz tátják, nem lehet tétlenül tűmi, hogy az itt ta­lálható értékek veszendőbe menjenek. _____________________j___________i sé g kialakítására lesz lehetőség. A vár hasznosításával szorosan ösz- szefügg a gyógyfürdőhöz kapcso­lódó tervezett gyógyszálló felépí­tése, hiszen a történelmi épület­együttes hasznosításának idősza­kát a beruházásokkal jócskán bő­víteni szeretnék. ________ ; ■ A vár dzsámija is felújításra szorul Felélesztették az alapítványt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents